Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. július 2., szombat 13. Elmúlt Péter-Pál, javában tart a nyár. Az az év­szak, amelyet sokan ma is szívesen „uborkaszezon­nak” neveznek, jól lehet, már régen túljutottunk azon a korszakon, amikor a nyár — az ilyenkor esedékes mezőgazdasági munkáktól eltekintve — szinte egyet jelentett a tespedéssel. Ma — éppen a tudomány és a technika rohamos fejlődésének eredményeként ugyan­úgy van az emberiségnek számos fontos feladata, mint más évszakokban. Az is kétségtelen azonban, hogy a szabadságot többnyire ilyenkor vesszük ki, és ez al­kalmat nyújt egy kis kalandozásra — a tudomány és a technika világában is. Jelen összeállításunk ennek jegyében készült. Összeállította: B. Kun Tibor Korszerű autóbuszok A képen látható midibusz AVIA Diesel-motorja 58.8 KW teljesítményű A repülés Az utóbbi évtizedekben világszerte számos üzembiz­tos helikoptert alakítottak ki mind polgári, mind katonai célra, de érdekes, hogy leg­kevésbé azon a területen vált be, amire eredetileg tervezték: a rendszeres utas- és teherszállításokra. Ennek az az oka, hogy a he­likopter szállítási önköltsé­ge a merev szárnyú repülő­gépekéhez képest meglehető­sen nagy: azokénak három­négyszerese. A helikopterek előnye, hogy bármely irányban, elő­re, hátra, oldalt emelkedve, vagy süllyedve minimális sebességgel repülhetnek, sőt huzamos ideig egy helyben lebeghetnek is. A rotor, vagy forgószámy teszi ezt lehető­vé, amely a helikopter leg­bonyolultabb szerkezeti ele­me. A rotoron keletkezik a repüléshez szükséges felhaj­tóerő, valamint a vízszintes repüléshez szükséges vonó­erő is: egyszerre ellátja a szárny és a hajtómű felada­tát. De a rotoron keletkezik á kormányzáshoz szükséges erő egy része is, ily módon részben a kormány szerepét is betölti. A rotor a repülőgép lég­csavarjához hasonlóan lapá­tokból és agyból áll. mégis sokban különbözik a lég­csavartól. Először is jóval nagyobb átmérőjű, mint az azonos nagyságú vonóerőt termelő légcsavar, a fordu­latszám viszont lényegesen mindenese kisebb. A rotor megszabja a helikopter maximális sebes­ségét, amely nem több az óránkénti 200—250, legfel­jebb 300 kilométernél. Helikoptereket csak olyan polgári szakterületeken hasz­nálnak, ahol más repülőesz­köz nem alkalmazható, vagy ahol a költség alárendelt szerepet játszik. Ilyen terü­let például a mezőgazdaság, ahol növényvédőszer vagy műtrágya kiszórására rend­kívül alkalmas. Ismeretesek a rendőrségi forgalomellen­őrző és szabályozó helikop­terek is. Főleg árvizek ide­jén nálunk is nagy szere­pet töltenek be a honvédsé­gi helikopterek, amelyek közvetlen veszély esetén le­szállás nélkül fedélzetre ve­hetik a bajbajutottakat. He­likopterrel akkor is eredmé­nyes a segélynyújtás, ami­kor más módon meg sem le­hetne kísérelni, például hegymászó-katasztrófa, la­vinaomlás esetén. A mentő- betegszállító helikopterek gyorsaságukkal és a földi forgalomtól való független­ségük révén már sok ember életét megmentették. Az épí- tőmunkában szintén óriási a jelentőségük, különösen nehezen járható terepen, mint a képünkön is látható szibériai olajfúrásnál, de az emelő-szállító helikopterek is nagy szolgálatot tesznek, például a csővezetékek fek­tetésénél, javításánál, épü­letelemek beemelésekor, vagy nehezen megközelíthető épít­kezéseknél. A nyári szezonban sokan érdeklődnek az autóbusztú­rák iránt. Akár belföldi, akár külföldi kirándulásra indul­nak, sokat várnak a modern autóbuszoktól, amelyek ké­nyelem, sebesség, biztonság tekintetében méltó verseny­társai a személyautóknak. A korszerű autóbuszok tervezé­sénél általános törekvés az utastér teljes kihasználása; minél kényelmesebb — le­hetőleg tetszés szerint ál­lítható — üléseket és nagy méretű csomagteret igyekez­nek kialakítani. A motort többnyire a vázszerkezet alá, középre vagy hátra, a ko­csi farába helyezik, nem úgy mint régen, a busz elejére. Mindenesetre az utastértől jól elszigetelik, s olyan meg­oldást keresnek, hogy ne za­varja a padló feletti terü­let célszerű elrendezését, A jármű méretét, súlyát, ter­helését, a maximális tengely- nyomást nemzetközi szabvá­nyok határozzák meg. Ezek szerint a teljes szélesség nem lehet több 2,5 méternél, a legnagyobb hossz pedig 11— 13 méter lehet. Természete­sen változik a norma a csuk­lós, pótkocsis szerelvények esetében, hiszen ezek fordu- lékonyságát erősen befolyá­solja a különleges távolság. A nagy járműveket manap­ság általában 110—150 ki- lowattos motorokkal építik. A kisgyermekek egyik ked­venc időtöltése, a játszótéri homókozás nem tartozik a teljesen veszélytelen szóra­kozások közé. A laboratóriu­mi vizsgálatok ugyanis nem ritkán, olyan kórokozókat mutatnak ki a játszótéri ho­mokban, amelyek fertőző hasmenést és különféle geny- nyes betegségeket (például furunkulózist), gennyes mell- hártya-gyulladást, sőt agy- hártya-gyulladást is előidéz­hetnek. E kórokozók — a homok nedvesség- és szer- vesanyag-tartalmától függő­en — hosszabb ideig is fer­tőzőképesek maradnak. A homokot egyrészt azok az A tengelykapcsolók, sebes­ségváltók automatizálása már kezd általánossá válni. A kormányszerkezeteket is el­látják olyan szerkezettel, amely különösebb erőfeszí­tés nélkül teszi lehetővé a 30—40 tonna összsúlyú jár­művek irányítását. A nagy­méretű panoráma-ablakok, a leheletvékony tükröző fém­réteggel bevont üvegek, a légkondicionálás stb. mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az utasok kellemesen érezzék magukat, a vezetőnek pedig állattartók fertőzik meg, akik — a higiéniai előírásokat ^emmibe véve — a homoko­zóba viszik kedvenceiket szükségletük elvégeztetése végett. A székletükkel, vi­zeletükkel maguk a kisgyermekek is szennyezik a homokozót. Ugyancsak fer­tőzés forrása lehet a homok­ba kerülő szemét, vagy el­hullott állat is. A fertőtlenítés vegyi eljá­rása költséges, és nem is ve­szélytelen. Sokkal megfele­lőbb a hőhatással való fer­tőtlenítés. Az erre a célra szolgáló kis gép —. ami egyébként hazai szabadalom — olyan berendezés, amely­kényelmes, biztonságos mun­kahelye legyen az autóbusz. A modem vonalvezetés, a korszerű konstrukció példá­ja az Ikarusz gyár 543 tí­pusú midibusza, E 6,5 mé­ter hosszú járműben a nagy műanyag burkolóelemek al­kalmazása korrózióállóságot, gyors javíthatóságot, köny- nyű szerelhetőséget biztosít, ami egyúttal súlymegtakarí­tással is jár, no meg a tel­jesítmény — súly — viszony­növelését is jelenti. ben egy rugalmas, fémleme­zeket tartalmazó henger ta­lálható. A haladás következ­tében az elemek — rugal­masságuknál fogva — a ho­mokot kb. 20 cm mélységig fölemelik és rászórják a hen­ger fölötti gázégőkre, ame­lyek lángja kemény szúró­lángra van beállítva. A gáz­égőkben propán-bután gázt égetnek el. A samottfejes égők szabályozható lánghő­mérsékletével, a haladási se­bességgel állítható be az ideálisan kívánt fertőtlenítési fok. Kb. 2—3 km óra sebes­séggel haladva a berendezés­sel teljes homoksterilizáció hajtható végre. Barlangok világa Földünk felszínét az év­milliók során különféle erők formálták, alakították. A hő és a fagy aprózta a szik­lákat, a csapadékvíz lemosta a kisebb törmelékeket, el­szállította, majd valahol le­rakta őket. A szél ereje kop­tatta az ellenálló kőzeteket is, a folyók által lerakott finom homokot pedig to­vábbszállította. A mészkő anyagú terüle­teken a leszivárgó víz csodá­latos alakzatokat hozhat létre. A kőzet repedések be szivárgó szénsav- és hu­musztartalmú csapadékvíz oldó hatásával mélyíti és tágítja a réseket. Nagyobb mennyiségű szénsavas víz oldótevékenysége, amelyet növel a mészkőtömeg belse­jében a nagyobb nyomás, hatalmas üregeket hozhat létre, barlangok és barlang- rendszerek alakulhatnak ki. A járatok helyenként boltozatos, tágas termekké bővülnek, és a boltozat ma­gasságát a meglazult kőzet­tömeg időnkénti leszakadása növeli. A mészkőben nyomás alatt mozgó szénsavas karsztvíz a repedéseken átszivárog­va az üregek, járatok felüle­tére kijut, nyomása csökken, és az oldott mész fölös ré­sze kicsapódik, bekérgezés vagy cseppkő lesz belőle. A barlang falán végigcsorgó vizekből kicsapódó kalci­um-karbonát a barlang fa­lát bekérgezi,. míg a barlang mennyezetén átszivárgó és lecseppenő vízcseppek cso­dálatosan szép fehér, olykor (vas. mangán stb. jelenlété­ben) színezett cseppkőkép­ződményeket hoznak létre. A mennyezetről lecsüngő cseppkövek az ún. sztalakti- tök, a barlang fenekén kép­ződött és fölfelé növő csepp­kövek a sztalagmitok. Ha e kétfajta képződmény össze­nő, cseppkőoszlop keletkezik. Hazánk gazdag barlan­gokban, s miután létrejöt­tükhöz hallatlanul hosszú idő szükséges. természetvédel­mi törvényeink valameny- nyit szigorú védelemben ré­szesíti. Csupán a Bükki Nemzeti Park területén a barlangok száma meghaladja a négyszázat. Játszótéri higiénia (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)----------------------------------------------------------------------------------f. Szájápolás — zuhannyal Szájzuhanyozás az egyik csehszlovákiai gyógyfürdőben Az ínygyulladás, a fogágy betegségei, valamint azok megelőzésében igen jó ered­ménnyel használható a száj- zuhany. Kedvező hatású a szájhigiénére is, különösen, ha alkalom van azt gyógy­vízzel végezni. A gyógyvi­zekkel végzett szájtus a mechanikus, és hőhatást a víz gyógyhatásával is fokozza. A kén-, szénsav- és kalcium­tartalom, valamint az eset­leges radioaktív hatás fo­kozza a vérkeringést és egy­ben gyulladásgátló hatású. A szájzuhanyhoz legked­vezőbb a 37—45 C-fok hő­mérsékletű, és 1,5—3 at­moszféra nyomású víz. Ha a szájfürdőhöz nem gyógyvi­zet használnak, szintén ked­vező hatás érhető el, bár lassabban. A gyulladt íny visszanyeri természetes szí­nét, gyulladása megszűnik, vagy csökken, az ínytasakok kitisztulnak. Kedvezőbb a hatás, ha a szájzuhany előtt eltávolítják a fogkövet. A kellő hőfokú és nyomású vi­zet a szájba, a két fogsor közé helyezhető, patkó ala­kú szájrózsákkal áramoltat­ják. Ezeken apró furatok vannak, amelyeken át a víz a fogak nyaki részére irá­nyul és az ínytasakokat ki­mossa. Intézetekben olyan szájrózsákat használnak, amelyeket mosdókagyló fölé rögzítenek. Vannak fogke­féhez hasonló kisebb szóró­fejek is. Egy-egy kúra 10— 12 más naponkénti kezelés­ből áll. A 10—15 perces ke­zelés alkalmával 100—120 liter vizet használnak fel. Ma már fürdőszobákba, víz­vezetéki vízhez használható szájtust is gyártanak. For­galomban vannak 2—3 de­ciliter tartályé, az autoszi- fonhoz hasonló ' rendszerű szájtusok is, amelyek száj­vízzel tölthetők meg. A há­zi készülékek azért is elő­nyösek, mert este fogmosás után a fogról és ínyről min­den idegen anyagot eltávolí­tanak, és így nagymérték­ben fokozzák a fog- és száj- betegségek megelőzését is. Közületek, figyelem! A Gépipari Kisszövetkezet vállalja alumínium forma öntéseit (kokilla és homoköntés.) Ontőszerszámmal rendelkezők előnyben. Esetleges forgácsoló munkák végzését az öntött alkatrészeken (esztergálás, marás, fúrás, menetelés). Érdeklődni: Gyöngyössolymos, Fecske út 5. sz. alatt, Kiss József elnöknél. A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat pályázatot hirdet: beszerzési előadó és értékesítési ügyintéző munkakörök betöltésére. Fizetés a vállalati kollektív szerződésben foglaltak alapján. FELTÉTEL: szakirányú kereskedelmi végzettség és megfelelő munkaköri gyakorlat. Jelentkezés: írásban vagy személyesen a vállalat központjában: Gyöngyös, Róbert K. út 19., a személyzeti és oktatási osztályon. Jelentkezési határidő: a megrendelés megjelenésétől számított három hét.

Next

/
Thumbnails
Contents