Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-21 / 171. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 21., csütörtök 3 Vezetők, testületek felelőssége Szigorúbb számonkérést Gazdasági károkozás, rosz- szul sikerült beruházás, hibás és selejtes termék kibocsátása hallatán indulatosan felkiáltunk: hát ezért meg ki a felelős? Nem a fejét kívánjuk a helytelenül dön_ tő, vagy rossz munkát végző vezetőnek, de — meggyőződésünk — szankciók alkalmazása nélkül nem előzhetők meg a népgazdaságnak jelentős kárt okozó mulasztások, s ehhez szükséges a felelősség pontos meghatározása. Amikor nemrég a Minisztertanács irányelvet adott ki a gazdálkodás felelősségi rendszerének továbbfejlesztéséről, szintén ez a kívánalom fogalmazódott meg: a felelősségi rendszer következetesebb, maradéktalanabb működésével szolgálni a népgazdaság fejlődését. Lehet, a „jólértesültek” most azt mondják: no, lám, komoly fogyatékosságok lehetnek ezen a területen, ha a kormány intézkedésre kényszerült. A témáról azonban nem szükséges ti- tökzatoskodni, hiszen a Minisztertanács a dokúmén, tumban maga is megállapította, hogy bár minálunk a jogi felelősség érvényesítését sokrétű szankciórendszer szolgálja (gondoljunk a mun- ikajogi, szabálysértési, büntetőjogi eljárásokra, gazdasági bírságok kiszabására), a felelősségi rendszer azonban a gazdálkodás egyes területein nem működik kielégítően. Számos esetben előfordul hogy a nagy kárt okozó mulasztásért a felelősségre vonás elmarad, vagy olyan büntetést szabnak ki érte, amely túlságosan csekély a kárhoz képest. Nem titkoljuk, hogy az ilyen ügyek igen rosszul hatnak a közvéleményre. Ezt a látszatot csak erősítik azok, iákik a vétkest — annak tekintélye, vagy vállalatának a népgazdaságban betöltött fontos szerepe miatt — mentegetik, nem merik büntetni. íMeg kell adni, a felelősségre vonás nem kizárólag szubjektív hibák következtében marad el. A gazdálkodó szervezeteknél a döntési hatáskörök sokszor tisztázatlanok, a hatásköröket pontosan nem határolják el, ezért nem lehet mindig egyértelműen megái, lapítani, hogy ki hibáztatható. Egy-egy környezetszennyezési ügyben vagy más jellegű mulasztás esetén kiderül, hogy többen is felelősségre vonhatók, mert szorosan összefügg a szolgálati beosztásuk. Ilyenkor a vezetők egymásra mutogathatnak, mivel egyénileg nem is ma. rasztalhiátók el. Máskor — és ez igen gyakori — a hibás döntést, mondjuk egy testület hozta meg, ám a kollektív döntésben sokszor még akkor is elmosódik az egyén felelőssége, ha ez egyértelműen kimutatható Lenne. Tehát éppen elég kedvezőtlen tapasztalat gyülem- Lett fel ahhoz, hogy a gazdasági életben a számonkérés rendszerét hatékonyabbá tegyük. A törvényes előírások megsértésekor a szervezetek és a személyek felelősségét — a szubjektivizmust kizárva — minden esetben meg kell állapítani, s a felelősség mértékével arányiban álló szankcióit kell alkalmazni. Am aligha hagyható figyelmen kívül, hogy a vezetőkkel szemben alkalmazott szankció nem szükségképpen jelenti alkalmatlanságukat. A hibás gazdasági döntés nem süthet örök bélyeget a vezető homlokára, hiszen az ő munkájának ez a kockázata, a büntetés vagy szankció arra lesz jó, hogy legközelebb gondosabb, körültekintőbb legyen. Ugyanígy elkerülhetetlenné vált, hogy a gazdaságban mind szélesebb körben előforduló testületi döntéseknél is lehetővé váljon a differenciált és sajátos felelősségre vonás. A kormány ezért irányelvet adott ki a testületek és testületi tagok felelősségéről is, amely szerint a határozat megfelelő előkészítéséért a testület vezetője, illetve az előkészítést végző szervezet vezetője a felelős. Az előterjesztő felelőssé tehető a döntésért, ha javaslatai valótlan tájékoztatást tartalmaztak, vagy mellőzték az ellenvéleményeket, vagy ha a tények csoportosításával téves következtetésre vezette a testületet, végül: ha elhallgatta, hogy többféle megoldás lehetséges,, s így a testület csak a javaslat elfogadása, vagy elutasítása iközött választhatott. A rendelkezés szerint ezentúl a testületi tagok is felelősek a hibás döntésért, tehát érdekük, hogy gondosan előkészített határozatok szülessenek. Természetesen a téves döntésért nem lesz hibáztatható az a testületi tag, aki ellene szavazott, vagy az ülésről hiányzott. A gazdasági élet rendjének biztosítását, a fejlődés jó irányát szolgáló kormányrendelkezések végrehajtásához a gazdálkodóknak is sok érdeke fűződik, ám a legfőbb nyertes a társadalom, a lakosság, amely a jó döntések eredményeit élvezheti. Ezért megnyugtató lehet, hogy a Minisztertanács azt is aláhúzta: a felelősségi rendszer tökéletesítésének elsőrendű garanciája a hatékonyabb állami ellenőrzés, amelynek kezdeményeznie kell a felelősségre vonást minden olyan esetben, amikor a feltárt szabálytalanság erre alapot ad. Ebben azonban nem merül ki az ellenőrzők feladata, a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárást is figyelemmel kell kísérniük. A helyes irányelvekből ugyanis csak így lesz valóság. (K. F.) Az új vállalkozási formákról Népi ellenőrök továbbképzése Az Egri Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap, szerdán délelőtt tartotta már a jövő évi feladatokra történő felkészülő tanácskozását. A több mint nyolcvan népi ellenőrt először Bakondi Endre, a városi tanács termelés-ellátás- fel ügyeleti osztályának vezetője tájékoztatta az új vállalkozási formákról. Elmondta többek között, hogy 1980 óta 15 különböző vállalkozási formát tettek lehetővé a rendelkezések. Ezzel megyénkben is éltek, hiszen 946 iparos, 37 önálló gazdasági munkaközösség és hatvan vállalati munkaközösség működik azóta, Dr. Magyar Elemérné, az Egri Járási-Városi Ügyészség vezetőhelyettese p>edig a jogi és gyakorlati tap>asztalatokat ismertette. Elmondta, hogy esetleges népi ellenőrzési vizsgálatnak mire kell kiterjednie. Az „alvó" gát között „Halszöret” Kiskörén Egy zóna paprikásnak való Mint nemrégiben a Népújságban hírül adtuk, megkezdődött és tart a halszüret a kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet új, 112 hektáros halastavában. A környék közelebbi ismerői számára ez aligha jelent sok meglepetést, hiszen tudják, hogy a közös gazdaság már több mint tíz éve foglalkozik halászattal. — Honnan indultak és hol tartanak jelenleg? — erről beszélgettünk Kovács Antal főmezőgazdásszal. — Eddig három egységből álló, 56 hektáros térületen volt alkalmunk halgazdálkodásra. Régóta tervezzük viszont ennek bővítését, hiszen adottságainknak nagyon megfelel. A bővítéshez igen jó lehetőségeket kínáltak terepviszonyaink is, tudniillik az a tény, hogy a Jászságifőcsatorna bal partja és a meglevő „alvó” vagy más nevén száraz gát közötti 112 hektáros terület aránylag kevés munkával és anyagi ráfordítással alakítható ki halastónak. Ezzel kapcsolatos terveink tehát már jó ideje kialakultak, gyakorlatilag viszont csak 1980-ban fogalmazódott meg, export- növelő beruházási hitelt pedig az elmúlt év júliusában kaptunk rá. — Milyen összegről van szó? — A terv 2,1 millió, a kivitelezés pedig 7,8 millió forintba került. (A terv egyébként összesen 283 hektárra készült, de az „anyagiak” miatt most „csak” ezt a 112 hektárt tudtuk halastónak kialakítani. A hitelt egyébként azzal a feltétellel kapa Halászati Kutató Intézettől vásárolt, összesen 400 mázsa kétnyaras pontyivadékkal. (Saját készletből 60 mázsa egynyaras ivadék került át a régiből az új tóba.) Természetesen feltöltöttilk a régi halastavunkat is 280 mázsa kétnyaras és 120 mázsa egynyaras ivadékkal. B. Kun Tibor Annyi bizonyos, hogy ez a háló nem lehet üres... tűik meg, hogy az átadás még 1982-ben meglegyen. Ez meg is történt — december 27-én —, és most, éppen egy esztendővel a hitel megkapása után sor kerülhetett az első halszüretre. A legelső szál- lítvány Pécsre került, a továbbiakban pedig visznek innen Budapestre, Miskolcra, Gyöngyösre és még nagyon sok más helyre, s a hitelfeltételeknek megfelelően természetesen exportra is. Erre az új tóra egyébként most, kezdetként nyolc vagon áruhalat terveztünk. Ennek fele már az első héten el is ment. a második hal-. szüretre októberben kerül sor. Ha pedig „beáll” ez az új halastavunk, akkor évenként 12—14 vagon hal kibocsátására lesz alkalmas. Hogy mennyire fontos ez nekünk, azt jól illusztrálja, hogy ez évre termelőszövetkezetünk 100 millió forintos árbevételt tervezett, és ebből 6,4 milliót már a halak hoznak, jövőre pedig el kell érnünk a tízmilliót, ebben természetesen benne van a régi halastó „termése” is. — Ennyi hal előállításához bizonyára sok alapanyagra volt szükség. — Bizony, sokra. Ez év márciusában kezdtük el a betelepítést, részben saját állományunkból, másrészt pedig Röptében a halat... Minden ponty a fedélzeten, az oxigénpalackos szállítmány a kiskörei töltésről Pécs városába indul (Fotó: Szabó Sándor) KISZ-segitség fiatal építkexőknek Országos pályázatot nyert a Garzonmodul Több mirelit xöldség Teljesítette féléves tervét a hűtőipar Országos tervpályázatot nyertek a családalapító fiatalok lakásépítését megköny- nyítő Garzonmodul építési eljárás tervezői, az ifjú pécsi építészek alkotta munka- közösség tagjai. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által meghirdetett terv- pályázatra számos alkotást küldtek az ország különböző vidékeiről. Ezekből tizenkettőt fogadott el a bíráló bizottság, s közülük a baranyai ötlet kapta a legnagyobb elismerést és a vele járó két és fél millió forintos támogatást, amit a tervek fejlesztésére, az építkezés megkezdésére és további terület-előkészítésre fordítanak majd. A pályamunka — a pécsi Gene-ráció Gazdasági Munkaközösség fiatal mérnökeinek szellemi terméke — a KISZ Baranya megyei Bizottságának elmúlt évi ötlet- pályázatán első díjat nyert, s az alkotókkal egyetértésben neveztek be az országos pályázatra, A tervben szereplő Garzonmodul kis lakásalapsejtjét fokozatosan száz négyzetméteresnél is nagyobb alapterületű, kényelmes otthonná bővíthetik a családi házat építők. A Garzonmodul nagy tetszést aratott az ifjú házasok körében is, ugyanis a sokféle technológia alkalmazásával felépíthető és sorházzá fejleszthető új lakástípust leendő tulajdonosaik a család anyagi helyzete függvényében bővíthetik, miután már beköltöztek az első lakrészbe. A folytatódó építkezés idejére nem kell ideiglenes lakásba menniük, mivel a Garzonmodul alapsejtve összkomfortos otthon, amelynek nyugalmát a körülötte zajló munka sem háborítja már. A KISZ-bizottság kezdeményezésére Pécs város Tanácsa kedvezményes építési telekkel, az OTP Baranya megyei Igazgatósága a szükséges lépcsőzetes hitelnyújtással, a Baranya megyei Építőipari Vállalat kivitelezőként, az Építéstudományi Intézet munkatársai pedig a laikusok számára is használható hálóterv kidolgozásával segítik az építkezőket. Pécs új városnegyedének, Lvov-kertvárosnak a délnyugati területén. Málomban az ősszel kezdik el az ötletből alig egy év leforgása alatt valósággá váló első Garzonmodul házak építése. A jelentkezők közül szociális helyzetük mérlegelése utána Baranya megyei KlSZ-bi. zottság választja ki az első harmincnyolc lakás építtetőit. A tervek szerint a Generáció munkaközösség további tizenegy lakást építtet, amelyek egyúttal a Garzonmodul különféle változatait szemléltetik majd. (MTI) Sikerrel teljesítette a hűtőipar első félévi tervét. Az előző év azonos időszakához képest 6 százalékkal növelte termelését, tovább javult a hazai lakosság ellátása mirelit termékekből és az export is kedvezően alakult. Mindehhez a gyárak eredményes munkája mellett hozzájárult az is, hogy zöldségből, gyümölcsből viszonylag kedvezőek voltak a terméseredmények . Most is teljes kapacitással dolgozik a tíz mirelit üzem, napi 400—500 tonna terményt fogadnak. Mivel az igények némiképp a mirelit zöldség iránt fokozódnak, e termékekből növeli az előállítást többi között a bajai, a győri és a miskolci hűtőház. A zöldbabot, az uborkát és tököt dolgozzák most fel, július végén pedig megkezdődik a paradicsom és a paprika fagyasztása. A gyümölcsök közül a málna, a ribiszke, a meggy és a cseresznye feldolgozása már befejeződött, a közeli hetekben a szilvaszezon következik, majd Zalaegerszegen, Székesfehérváron és Baján a külföldön is igen keresett csöves kukorica mirelitté fagyasztása ad nagyobb munkát. A termékek nagy része a raktárakba kerül, a téli időszakban szállítják majd ki az üzletekbe, más részét exportálják. Ehhez kedvező feltételeket teremtett a közelmúltban egy hamburgi céggel kialakított vegyes vállalat, amelynek működésével lehetővé vált, hogy a magyar hűtőipari termékek állandóan jelen legyenek az exportpiacon, ily módon javulhatnak az eladási feltételek. Ezekben a hetekben nem csupán saját termékeit tárolja az ipar a hűtőházakban, hanem a társ-élelmiszeripari üzemeknek bértárolást is vállal, a győri, a zalaegerszegi és a békéscsabai mirelit üzemek például tej- és húsipari termékeket raktároznak. A zsúfoltságon nmiképp enyhít a tavaly átadott tízezer tonna kapacitású új bajai hűtőház, ám így is igen körültekintő szervezést, s a szállítás összhangját kívánja a hűtőházak minél jobb kihasználása. A jelenleginél is feszítettebb munka szeptemberben indul, amikor egyidőben nagyobb mennyiségű paprika, paradicsom, karfiol feldolgozásáról kell gondoskodni, ekkor a mostani nyersanyag-mennyiségeknek a kétszeresét fogadják majd naponta. (MTI)
