Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 170. szám ARA: 1983. július 20., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A magyar • párt- és kormányküldöttség Moszkvában Kádár János és Jurij Andropov megbeszélése Koszorúzások — Megkezdődtek a kormányközi tárgyalások — Látogatás a népgazdasági kiállításon A nyár munkásai Hovatovább visszaköszö­nő helyzettel találkozha­tunk, illetve kell találkoz­nunk a tanév véget érté­vel; pedagógusaink közül számosán különböző mun­kát vállalnak a nyári va­káció idejére. Fizikai le­hetőségeik és egyéb adott­ságaik függvényében lesz­nek átmenetileg segéd­munkások, kocsikísérők, raktári dolgozók, gyümölcs­szedők, anyagbeszerzők és így tovább. Jóllehet, mind általáno­sabbá kezd válni tanárok és tanítók nyári fizikai munkája, ezen mondjuk még meglepődhetünk. Az viszont már egyszerűen természetes, hogy a gye­rekek nyári építőtáborai­ban szintén közülük ke­rülnek ki a vezetők, a pa_ rancsnokak, legyen az bel­földi vagy mondjuk bul­gáriai tábor. És lehetne tovább sorolni, példa ren­geteg akad. A lényeg ugyanaz: a tanév tíz hó­napjában közismerten igen kemény idegi — s gyak­ran fizikai — megpróbál­tatásnak kitett pedagógu_ sok, akikre a pihenés, a kikapcsolódás legalább úgy ráférne, mint a gyerekek­re — íádáfcat cipelnek, ás. nak, kalapálnak, teher, autók platóin rázkódnak naphosszat, avagy tovább­ra is a már-már lehetet­lennel birkóznak — a szer- telenkedésle olyannyira hajlamos tizenévesekkel bajlódnak. Ügy tűnik — bár ilyen jellegű statisztikai kimuta­tások aligha készülnek — évről évre többen lesznek a nyár munkásai, divatos képlettel élve a 10+2-esek, akik tíz hónapon át szel­lemi munkát, a fennmara­dó kettőben pedig fizika­it végeznek. Kérdés persze, hogy szabad-e egyáltalán szólnunk erről, hogy szó­vá tehetjük-e éppen ma­napság, amikor a munkás­kézre oJyigen szükségünk van, amikor elért (élet-) színvonalunk megőrzésé­nek, esetleges minimális emelésének szinte kizáró­lagos kritériuma a több, a jobb, a hatékonyabb mun­ka. .. ? Ha témánkat erről az oldalról közelítjük meg, úgy ..áment” mondhatunk az egészre, s egy szavunk sem lehet. Arról sem fe­ledkezhetünk meg azon­ban, hogy munkánk, éle­tünk megtervezését szigorú ésszerűségnek is kell(ene) jellemeznie. Ez pedig va­lami olyat jelent, hogy mindenki ott és olyan munkakörben dolgozzék, ahol végzettségének meg­felelő feladatokat kaphat. Erről a nyár munkásai­nak esetében természete­sen szó sem lehet, de ha valami csoda folytán mégis lehetne, akkor sem mond­hatnánk rá nyugodt szív­vel igent. Mert akár ki­mondjuk, akár nAn — és miért ne mondanánk ki? — nagyon igaz, hogy a ta­nítás tíz hava alaposan kimeríti a pedagógusokat. Így aztán fára mászás, so- főrködés, kapálás, cipeke- dés helyett sokkal inkább igazi nyaralást, valódi ki- kapcsolódást érdemelnének. Saját érdekükben is, természetesen, de még in­kább mindannyiunk, a jö­vőnk érdekében. B, Kun Tibor A Kádár János vezette magyar párt- és kormány- küldöttség, amely hétfőn ér­kezett hivatalos baráti lá­togatásra Moszkvába, ked­den délelőtt megkoszorúzta Lenin mauzóleumát és az Is­meretlen Katona sírját. A mauzóleumnál a Kreml őrsége parancsnokának je­lentése után két magyar al­ezredes helyezte el a vörös és fehér szegfűkből, rózsá­ból és ciklámenből font ko­szorút, amelynek piros-fe- hér-zöld szalagján „Lenin, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezére örök em­lékének — a Magyar Nép- köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége” felirat állt. Ezután a delegáció az Is­meretlen Katona Kreml fa­lánál levő sírjához ment, s az örökláng díszítette síron „A Szovjetunió szabadságáért, a népek felszabadításáért, az emberi haladásért életüket áldozó hősöknek — a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége” feliratú koszorút helyezett el. A magyar küldöttséget a koszorúzásra elkísérte Konsz- tantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Talizin, az SZKP KB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének helyettese és Vla­gyimir Bazovszkij,. az SZKP KB tagja, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. A koszorúzási ünnepséget követően Kádár János az SZKP Központi Bizottságá­nak székházában négyszem­közti megbeszélést folytatott Jurij Andropovval, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökével. Ezzel egyidőben a Kreml­ben megkezdték munkájukat a tárgyalócsoportok. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. Havasi Ferenc, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, és Marjai József, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese a két ország közötti gazdasági együttmű­ködés kérdéseiről folytatott tárgyalásokat Gejdar Ali- jevvel, az SZKP KB Politi­kai Bizottsága tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesével, Vlagyimir Dolgihhal, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagjával, a Közpon­ti Bizottság titkárával, Nyi­kolaj Rizskovval, az SZKP KB titkárával, és Nyikolaj Talizinnal, az SZKP KB tag­jával, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének helyet­tesével. Áttekintették az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusán hozott határozatok teljesítésé­nek menetét, -méltat­ták a két országban folyó gazdasági építőmunka eredményeit, és számba vet­ték a napirenden levő leg­fontosabb feladatokat. Be­hatóan értékelték a kétolda­lú gazdasági és műszaki-tu­dományos kapcsolatokat, köl­csönösen szóltak azok napi­renden levő, időszerű prob­lémáiról. Kijelölték az 1986 —1990-es évekre vonatkozó népgazdasági tervek egyez­tetésének előkészítésével ösz- szefüggő legfontosabb alapel­veket, vázolták országaink tervező és ágazati irányító szerveinek, gazdálkodó szer­vezeteinek legfontosabb te­endőit. A tárgyalások során a két fél kiemelte a gazdasági együttműködés szerepét és fontosságát a két népgazda­ság előtt álló feladatok meg­valósításában, a szocialista országok gazdasági kapcso­latainak erősítésében. A két fél továbbra is törekszik a kölcsönösen előnyös gazda­sági együttműködés elmélyí­tésére, a tervkoordináció korszerűsítésére, az árufor­galom élénkítésére, az áru­csere kölcsönös bővítésére. A két küldöttség megbe­szélése a testvéri barátság és a kölcsönös megértés légkö­rében folyt, amely tükrözte pártjaink és kormányaink őszinte törekvését a kétol­dalú gazdasági együttműkö­dés fejlesztésére, a szocia­lista gazdasági integráció el­mélyítésére. A nemzetközi kérdésekről, a kommunista és munkás- mozgalom helyzetéről Szű­rös Mátyás, a KB titkára, Várkonyi Péter külügymi­niszter és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagyköve­te, a KB tagjai folytattak megbeszélést Andrej Gromi- kóval, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesével, külügyminiszterrel, Konsz- tantyin Ruszakovval, a KB titkárával és Vlagyimir Ba- zovszkijjal, a Szovjetunió budapesti nagykövetével, a KB tagjaival. A délelőtti tárgyalásokat követően a Kremlben Marjai, József és Nyikolaj Talizin jegyzőkönyvet írt alá a tim­föld- és alumíniumtermelés terén 1990-ig szóló együtt­működésről. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára kedden ta­lálkozott Mihail Gorbacsov- val, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a kb titkárával. A szívélyes, ba­ráti megbeszélésen megtár­gyalták az MSZMP és az SZKP mezőgazdasagi politi­kája megvalósításának, az. az agráripari komplexum fej­lesztésében megvalósuló ma­gyar-szovjet együttműkö­dés szélesítésének néhány kérdését. Délután a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai Kádár János vezetésével megtekintették a Szovjetunió népgazdasági eredményeit bemutató kiállítást. Ugyancsak kedden délután került sor a moszkvai ma­gyar külkereskedelmi kiren­deltség épületében kétoldalú gazdasági megállapodások aláírására. Havasi Ferenc. Kádár János és Lázár György koszorút helyez el a Lenin-mauzóleumnál (Telefotó: — TASZSZ — MTI — KS) Az ötéves terv végéig Jó ütemben halad a Horváth Mihály úton épülő 158 lakás építkezése Több évre készült a lakás­elosztási terv Hatvanban is. A VI. ötéves tervidőszak yé­géig 155 állami és 238 OTP­társasházi lakás épül, s így a helyi tanács a tervidőszak végére „orvosolja” majd a jogos kérelmezők jó részének igényeit. A közeljövőben a Vas Gereben utcában 82 új otthont adnak majd át az építők a boldog tulajdonosaiknak (Fotó: Szabó Sándor) Fizetnek vagy bontanak Sok az engedély nélküli építkezés Egerben Érdekes, országosan is aktuális témát tűzött nem­régiben napirendre a helyi tanács végrehajtó bizottsága Egerben, amikor az enge­dély nélküli építkezésekről tájékozódott a műszaki osz­tálytól. A szabálytalansá­gok ugyanis hazánk szélté- ben-hosszában elszaporodtak s hovatovább komoly gon­dot jelentenek a hatóságok­nak. A visszásságok felfedése s a szükséges intézkedések megtétele — mint értesül­tünk magunk is — a me­gyeszékhelyen sem volt ép­pen kis munka. Jóllehet, mióta a témával kapcsolatos rendeletekkel az állampol­gárok jobban is megismer­kedtek, a kiszabható építés- rendészeti bírság öfszörös növekedésétől pedig igen­csak megrettentek, kétségkí­vül javult valamit a kép, a helyzet azonban még min­dig kevésbé megnyugtató. A közel nyolcezer külterületi ellenőrzés tapasztalatainak földhivatali egyeztetése után nem kevesebb, mint 6 00 esetben volt szükség felszó­lításra a fennmaradási en­gedély megkéréséhez — mert a lehetőséget termé­szetesen ebben a városban is megadják az építmények megtartására ha a tulajdo­nos legalább utólag eleget tesz az előírásoknak — s együttesen 1,45 millió forint megfizetésére kellett kötelez­ni a magukról megfeledke- zőket. S ha a tanács dol­gozóinak a belterületen már kevesebb dolguk is akadt, annál nagyobb volt a meg­lepetésük, mivel néhol egé­szen súlyos ügyekkel talál­koztak. A Karéj utcában, a Dózsa György téren, az Almagyar úton vagy a Gró- nayn, ezért olyan összegeket is „kivetettek”, amelyekre bi­zony alaposan felszisszentek az érintettek. Jellemző a szigorra, hogy az egyik al­kalommal — ez volt a leg­több — 136 144 forintról jött a „papír”, másnál pe­dig ügyészi vizsgálatot is el­rendeltek. Az észrevételekkel az épít­kezők többnyire egyetérte­nek, inkább csak a bírság nagysága ellen próbálnak fellebbezni, hogyha története­sen a fennmaradási enge­dély megkérése helyett nem mindjárt a létesítmény le­bontását vállalják. Mivel­hogy ez utóbbiakra is akad jócskán példa: a külterüle­ten éppen 48 (?!). Jól bizonyítja a fizetések­től való húzódozást, hogy a külterüli felelősségre vo­násnál megállapított pénz­összegnek csupán alig több mint a felét, a belterületinél pedig nem egészen negye­dét sikerült júniusig „be­hajtani” az állampolgárok­tól. A tanács — nyilvánvalóan nem hagyja ennyiben Eger­ben sem. Az előírásoknak érvényt szereznek a város­ban is, az ellenőrzéseket to­vább folytatják s szigorúan rendet tesznek a „dzsungel­ben”. lVIiután — hogy ki ne fe­lejtsük — megyénk székhe­lyén sajnos más városokhoz viszonyítva is kiemelkedően sok az engedély nélküli építkezés. Ami — mint a tavaly őszi felügyeleti vizs­gálatból emlékezetes — az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumnak sem tetszik...

Next

/
Thumbnails
Contents