Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-20 / 170. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 170. szám ARA: 1983. július 20., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A magyar • párt- és kormányküldöttség Moszkvában Kádár János és Jurij Andropov megbeszélése Koszorúzások — Megkezdődtek a kormányközi tárgyalások — Látogatás a népgazdasági kiállításon A nyár munkásai Hovatovább visszaköszönő helyzettel találkozhatunk, illetve kell találkoznunk a tanév véget értével; pedagógusaink közül számosán különböző munkát vállalnak a nyári vakáció idejére. Fizikai lehetőségeik és egyéb adottságaik függvényében lesznek átmenetileg segédmunkások, kocsikísérők, raktári dolgozók, gyümölcsszedők, anyagbeszerzők és így tovább. Jóllehet, mind általánosabbá kezd válni tanárok és tanítók nyári fizikai munkája, ezen mondjuk még meglepődhetünk. Az viszont már egyszerűen természetes, hogy a gyerekek nyári építőtáboraiban szintén közülük kerülnek ki a vezetők, a pa_ rancsnokak, legyen az belföldi vagy mondjuk bulgáriai tábor. És lehetne tovább sorolni, példa rengeteg akad. A lényeg ugyanaz: a tanév tíz hónapjában közismerten igen kemény idegi — s gyakran fizikai — megpróbáltatásnak kitett pedagógu_ sok, akikre a pihenés, a kikapcsolódás legalább úgy ráférne, mint a gyerekekre — íádáfcat cipelnek, ás. nak, kalapálnak, teher, autók platóin rázkódnak naphosszat, avagy továbbra is a már-már lehetetlennel birkóznak — a szer- telenkedésle olyannyira hajlamos tizenévesekkel bajlódnak. Ügy tűnik — bár ilyen jellegű statisztikai kimutatások aligha készülnek — évről évre többen lesznek a nyár munkásai, divatos képlettel élve a 10+2-esek, akik tíz hónapon át szellemi munkát, a fennmaradó kettőben pedig fizikait végeznek. Kérdés persze, hogy szabad-e egyáltalán szólnunk erről, hogy szóvá tehetjük-e éppen manapság, amikor a munkáskézre oJyigen szükségünk van, amikor elért (élet-) színvonalunk megőrzésének, esetleges minimális emelésének szinte kizárólagos kritériuma a több, a jobb, a hatékonyabb munka. .. ? Ha témánkat erről az oldalról közelítjük meg, úgy ..áment” mondhatunk az egészre, s egy szavunk sem lehet. Arról sem feledkezhetünk meg azonban, hogy munkánk, életünk megtervezését szigorú ésszerűségnek is kell(ene) jellemeznie. Ez pedig valami olyat jelent, hogy mindenki ott és olyan munkakörben dolgozzék, ahol végzettségének megfelelő feladatokat kaphat. Erről a nyár munkásainak esetében természetesen szó sem lehet, de ha valami csoda folytán mégis lehetne, akkor sem mondhatnánk rá nyugodt szívvel igent. Mert akár kimondjuk, akár nAn — és miért ne mondanánk ki? — nagyon igaz, hogy a tanítás tíz hava alaposan kimeríti a pedagógusokat. Így aztán fára mászás, so- főrködés, kapálás, cipeke- dés helyett sokkal inkább igazi nyaralást, valódi ki- kapcsolódást érdemelnének. Saját érdekükben is, természetesen, de még inkább mindannyiunk, a jövőnk érdekében. B, Kun Tibor A Kádár János vezette magyar párt- és kormány- küldöttség, amely hétfőn érkezett hivatalos baráti látogatásra Moszkvába, kedden délelőtt megkoszorúzta Lenin mauzóleumát és az Ismeretlen Katona sírját. A mauzóleumnál a Kreml őrsége parancsnokának jelentése után két magyar alezredes helyezte el a vörös és fehér szegfűkből, rózsából és ciklámenből font koszorút, amelynek piros-fe- hér-zöld szalagján „Lenin, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezére örök emlékének — a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttsége” felirat állt. Ezután a delegáció az Ismeretlen Katona Kreml falánál levő sírjához ment, s az örökláng díszítette síron „A Szovjetunió szabadságáért, a népek felszabadításáért, az emberi haladásért életüket áldozó hősöknek — a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége” feliratú koszorút helyezett el. A magyar küldöttséget a koszorúzásra elkísérte Konsz- tantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Talizin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese és Vlagyimir Bazovszkij,. az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A koszorúzási ünnepséget követően Kádár János az SZKP Központi Bizottságának székházában négyszemközti megbeszélést folytatott Jurij Andropovval, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. Ezzel egyidőben a Kremlben megkezdték munkájukat a tárgyalócsoportok. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, és Marjai József, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a két ország közötti gazdasági együttműködés kérdéseiről folytatott tárgyalásokat Gejdar Ali- jevvel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesével, Vlagyimir Dolgihhal, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a Központi Bizottság titkárával, Nyikolaj Rizskovval, az SZKP KB titkárával, és Nyikolaj Talizinnal, az SZKP KB tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettesével. Áttekintették az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusán hozott határozatok teljesítésének menetét, -méltatták a két országban folyó gazdasági építőmunka eredményeit, és számba vették a napirenden levő legfontosabb feladatokat. Behatóan értékelték a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatokat, kölcsönösen szóltak azok napirenden levő, időszerű problémáiról. Kijelölték az 1986 —1990-es évekre vonatkozó népgazdasági tervek egyeztetésének előkészítésével ösz- szefüggő legfontosabb alapelveket, vázolták országaink tervező és ágazati irányító szerveinek, gazdálkodó szervezeteinek legfontosabb teendőit. A tárgyalások során a két fél kiemelte a gazdasági együttműködés szerepét és fontosságát a két népgazdaság előtt álló feladatok megvalósításában, a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak erősítésében. A két fél továbbra is törekszik a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés elmélyítésére, a tervkoordináció korszerűsítésére, az áruforgalom élénkítésére, az árucsere kölcsönös bővítésére. A két küldöttség megbeszélése a testvéri barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt, amely tükrözte pártjaink és kormányaink őszinte törekvését a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztésére, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére. A nemzetközi kérdésekről, a kommunista és munkás- mozgalom helyzetéről Szűrös Mátyás, a KB titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, a KB tagjai folytattak megbeszélést Andrej Gromi- kóval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesével, külügyminiszterrel, Konsz- tantyin Ruszakovval, a KB titkárával és Vlagyimir Ba- zovszkijjal, a Szovjetunió budapesti nagykövetével, a KB tagjaival. A délelőtti tárgyalásokat követően a Kremlben Marjai, József és Nyikolaj Talizin jegyzőkönyvet írt alá a timföld- és alumíniumtermelés terén 1990-ig szóló együttműködésről. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára kedden találkozott Mihail Gorbacsov- val, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a kb titkárával. A szívélyes, baráti megbeszélésen megtárgyalták az MSZMP és az SZKP mezőgazdasagi politikája megvalósításának, az. az agráripari komplexum fejlesztésében megvalósuló magyar-szovjet együttműködés szélesítésének néhány kérdését. Délután a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai Kádár János vezetésével megtekintették a Szovjetunió népgazdasági eredményeit bemutató kiállítást. Ugyancsak kedden délután került sor a moszkvai magyar külkereskedelmi kirendeltség épületében kétoldalú gazdasági megállapodások aláírására. Havasi Ferenc. Kádár János és Lázár György koszorút helyez el a Lenin-mauzóleumnál (Telefotó: — TASZSZ — MTI — KS) Az ötéves terv végéig Jó ütemben halad a Horváth Mihály úton épülő 158 lakás építkezése Több évre készült a lakáselosztási terv Hatvanban is. A VI. ötéves tervidőszak yégéig 155 állami és 238 OTPtársasházi lakás épül, s így a helyi tanács a tervidőszak végére „orvosolja” majd a jogos kérelmezők jó részének igényeit. A közeljövőben a Vas Gereben utcában 82 új otthont adnak majd át az építők a boldog tulajdonosaiknak (Fotó: Szabó Sándor) Fizetnek vagy bontanak Sok az engedély nélküli építkezés Egerben Érdekes, országosan is aktuális témát tűzött nemrégiben napirendre a helyi tanács végrehajtó bizottsága Egerben, amikor az engedély nélküli építkezésekről tájékozódott a műszaki osztálytól. A szabálytalanságok ugyanis hazánk szélté- ben-hosszában elszaporodtak s hovatovább komoly gondot jelentenek a hatóságoknak. A visszásságok felfedése s a szükséges intézkedések megtétele — mint értesültünk magunk is — a megyeszékhelyen sem volt éppen kis munka. Jóllehet, mióta a témával kapcsolatos rendeletekkel az állampolgárok jobban is megismerkedtek, a kiszabható építés- rendészeti bírság öfszörös növekedésétől pedig igencsak megrettentek, kétségkívül javult valamit a kép, a helyzet azonban még mindig kevésbé megnyugtató. A közel nyolcezer külterületi ellenőrzés tapasztalatainak földhivatali egyeztetése után nem kevesebb, mint 6 00 esetben volt szükség felszólításra a fennmaradási engedély megkéréséhez — mert a lehetőséget természetesen ebben a városban is megadják az építmények megtartására ha a tulajdonos legalább utólag eleget tesz az előírásoknak — s együttesen 1,45 millió forint megfizetésére kellett kötelezni a magukról megfeledke- zőket. S ha a tanács dolgozóinak a belterületen már kevesebb dolguk is akadt, annál nagyobb volt a meglepetésük, mivel néhol egészen súlyos ügyekkel találkoztak. A Karéj utcában, a Dózsa György téren, az Almagyar úton vagy a Gró- nayn, ezért olyan összegeket is „kivetettek”, amelyekre bizony alaposan felszisszentek az érintettek. Jellemző a szigorra, hogy az egyik alkalommal — ez volt a legtöbb — 136 144 forintról jött a „papír”, másnál pedig ügyészi vizsgálatot is elrendeltek. Az észrevételekkel az építkezők többnyire egyetértenek, inkább csak a bírság nagysága ellen próbálnak fellebbezni, hogyha történetesen a fennmaradási engedély megkérése helyett nem mindjárt a létesítmény lebontását vállalják. Mivelhogy ez utóbbiakra is akad jócskán példa: a külterületen éppen 48 (?!). Jól bizonyítja a fizetésektől való húzódozást, hogy a külterüli felelősségre vonásnál megállapított pénzösszegnek csupán alig több mint a felét, a belterületinél pedig nem egészen negyedét sikerült júniusig „behajtani” az állampolgároktól. A tanács — nyilvánvalóan nem hagyja ennyiben Egerben sem. Az előírásoknak érvényt szereznek a városban is, az ellenőrzéseket tovább folytatják s szigorúan rendet tesznek a „dzsungelben”. lVIiután — hogy ki ne felejtsük — megyénk székhelyén sajnos más városokhoz viszonyítva is kiemelkedően sok az engedély nélküli építkezés. Ami — mint a tavaly őszi felügyeleti vizsgálatból emlékezetes — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak sem tetszik...
