Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. július 19., kedd 3 Változó közigazgatás UNIVERSAL ISZ: javít, kereskedik, házhoz szállít Mit keres, hogyan kap az ügyfél ? A megye egyetlen Shell-kútját szerződés »lapján üzemelteti az UNIVERSAL (Fotó: Szántó György) Járások helyett városkör­nyéki igazgatás, a minde­nütt önálló tanácsú falvak helyett székhelyközségek és társult falvak. íme, két pél­da arra, hogy az utóbbi években milyen új erővona­lak rajzolódtak az ország közigazgatási térképére. Az ennek igazolására szolgáló változásokat persze még hosszan sorolhatnánk a taná­csok belső átszervezésétől az ügyintézés korszerűsítésén át egészen a különféle döntési hatáskörök, lehetőségek de­centralizálásáig. De talán ennél sokkal izgalmasabb az a kérdés, hogy mi is jel­lemzi mai közigazgatásun­kat, mennyire tekinthetők kialakultnak, megvalósultnak a kórábbi elhatározások. A falu és a város kapcsolata A legtöbb vitát kiváltó té­ma az úgynevezett kétfokú közigazgatás. Már régi az az igény, hogy a városok taná­csai közvetlenül a megye igazgatásához tartozzanak, ne legyen közöttük áttétel a já­rás. amely gyakran csak to­vább akadályozta az akták útját, nehezítette a gyors, fe­lelős döntéseket. Később a falvak részéről is mind több­ször merült fel a vélemény: az ő kapcsolataik gyakorlat­ban sokkal inkább a szom­szédos várossal, mint a já­rással alakulnak ki, hiszen a város tud segíteni például az ellátás javításában, a szemétszállítás megszervezé­sében és így tovább. A vá­roskörnyéki igazgatási rend­szer megjelenése, elterjedése tehát tipikus példája annak, hogy a jogszabályoknak, a közigazgatási formáknak kell az élet, a gyakorlat követel­ményeihez igazodniuk és nem fordítva. Bár a városi taná­csok bizonyos fokú többlet­munkát vállalták a közsé­gek felügyeletének átvételé­vel a járásoktól, a tanácsi vezetők úgy vélik: ezzel nemcsak az ügyintézés, az igazgatás egyszerűsödött, ha­nem a városkörnyéki telepü­lések közötti együttműködés­nek is számos új lehetősége tárult fel. Hangsúlyozni kell, hogy a városok és a környező községek tanácsai között elsősorban nem alá- fölé rendeltségi, hanem együttműködési kapcsolat van. Igaz, hogy az ügyinté­zésben a város a község má­sodfoka —, itt bírálják el a fellebbezéseket —, de ez csak egy kis szelete a tanácsi munkának. A település fej­lesztését érintő döntések egy­re inkább nemcsak formá­lisan, hanem ténylegesen is a helyi községi tanácsok ülé­sein születnek, s ezekbe a város sokkal kevésbé tud és akar beleszólni, mint koráb­ban a járás. Legfeljebb az egyes települések fejlesztési terveinek, elképzeléseinek összehangolásáról lehet szó. amire viszont természetesen nagy szükség is van. A szakemberek úgy mond­ják, hogy ahol a város át­vette a járások szerepkörét, ott általában kedvezőek a tapasztalatok. Sok közsé­günk közelében azonban nincs város, amely a járás szerepkörét átvehetne. Az ország településszerkezetének adottságait ismerve megfon- Ihtandónak tűnik, nem kel- lene-e bizonyos nagyközsé­geknek is hasonló igazgatási feladatokat adni. Nyilván­való persze, hogy itt hosz- szabb folyamatról van szó, ami csak fokozatosan való­sulhat meg. Helyi népképviselet, önkormányzat A megye—város—község közigazgatási láncolatban a korszerűsítést több más új­donsággal is jellemezni le­het. Ha egyáltalában újdon­ságot jelent az — elvi kö­vetelményként ugyanis már egyáltalán nem új —, hogy a tanácsi munkát nem a kapcsolatok egyoldalúsága, a felülről lefelé irányuló uta­sítási rendszer határozza meg. A helyi népképviselet, önkormányzat csakis úgy le­het hatásos, ha egyre több hatáskör, döntési jogkör ke­rül a felsőbb szervektől a városi, községi tanácsokhoz, ha a település életét, jövő­jét meghatározó elhatározá­sok kapcsán a tanácstag vá­lasztott területe mondja ki — és nemcsak formálisan — a végső szót. Ez fontos fel­tétele egyebek között a la­kosság mozgósításának, a társadalmi munkák szervezé­sének is, amire talán még soha nem volt olyan nagy szükség, mint mostanában, amikor igencsak szűkösek az állam anyagi lehetőségei. Ha már a pénznél tartunk: bármilyen kevés is van be­lőle. azzal is lehet éssze­rűbben gazdálkodni. Az anyagiak felhasználásában is a korábbinál nagyobb önál­lóságra van szükségük a he­lyi tanácsoknak. Néhány éve például még szinte elképzel­hetetlen volt, hogy a tanács a célcsoportos lakásépítésre kapott pénzből telkeket par­cellázzon, közművesítsen, ily módon segítve a magánerő­ből építkezőket. Ma pedig egyre több helyről hallani ilyen híreket... A fejlesztési összegek el­osztásában is több új vonás­sal találkozhatunk. A kisebb falvak elnéptelenedését meg­akadályozandó, az urbanizá­ciós folyamatot lassítandó a megyéktől viszonylag na­gyobb összegeket kapnak a községi tanácsok. Ez a fo­lyamat hosszabb távon a vá­rosi és a falusi lakosság élet- körülményeinek közeledését eredményezheti. Gyorsult az ügyintézés A közigazgatás korszerűsí­téséről beszélve nem feled­kezhetünk meg az ügyinté­zés új módszereiről sem: ta­lán ezen a területen a leg­látványosabb a fejlődés. A tanácsi ügyfélszolgálati iro­dák létrehozását mindenütt nagy örömmel fogadták az állampolgárok. Ezek az iro­dák ma már nemcsak felvi­lágosítást, tájékoztatást ad­nak, hanem az egyszerűbb ügyeket azonnal el is intézik. A gyorsított ügyintézési ha­táridők bevezetése sok fe­lesleges bosszankodástól, hi­vataljárástól kíméli meg az ügyfeleket. A jövő útja ezen a területen az úgyne­vezett kisvárosi modell, amelynek lényege, hogy va­lamennyi hatósági ügyet in­téző előadót egyetlen kibő­vített ügyfélszolgálati irodá­ban vontak össze. Ország­szerte egyre több tanácshá­zán törekednek hasonló meg­oldások kialakítására, a bel­ső igazgatási apparátus szer­vezetének egyszerűsítésére, korszerűsítésére. Szó sincs persze arról, hogy közigazgatásunk ma már minden tekintetben megfelel a kor követelmé­nyeinek, hogy már nincs is szükség további finomítások­ra, módosításokra. Különö­sen a lakossági kapcsolatok ápolásában, javításában sok még a teendő. Erősíteni kell a tanácstestületek apparátust irányító szerepét, a demokra­tikus fórumok tényleges be­leszólási lehetőségét a közös ügyek eldöntésébe. Meglehet, ez kevésbé lát­ványos és hosszabb, kitar­tóbb közéleti munkát igény­lő feladat, mint egy-egy új rendelet meghozatala, vagy az ügyintézés gyorsítása, egyszerűsítése. De a korsze­rű szocialista közigazgatás enélkül elképzelhetetlen. Deák András Se kép, se hang, oda az esti tévézés. Nem hűt a hű­tőszekrény, elromlott a mo­sógép. Várjuk a szerelőt és joggal dühöngünk, ha a megjelölt időpontban hiába ülünk otthon, ha a szerviz­ből kihozott gép másnapra megint rossz vagy ha túl magasnak találjuk a javí­tási díjat. A motorc» kapa az utolsó néhány méteren mondja be az unalmast, s az autót is meg kell mér nézetni. Ho­gyan kerüljön haza az új bútor? Hirtelen szükség volna száz névjegykártyára is... A leggyakrabban keresett szogláltatások ezek, s az sem árt. ha azokat egy he­lyütt találjuk. Például az UNIVERSAL Ipari Szövet­kezetnél. amely magánsze­mélyeket éppúgy kiszolgál, mint közületeket, vagy szin­tén a lakosságért dolgozó kisiparosokat. Híradástechnikai, háztar­tási és kerti motoros beren­dezéseket, gépjárműveket és motorkerékpárokat javíta­nak. Szervi zelik a megye kereskedelmi és vendéglátó­ipari üzleteiben használatos konyha-, hűtő- és presszó­gépeket. Szerződés alapján üzemeltetik Egerben a Shell­kutat, a szomszédos autós­boltot, valamint a Hajdúsá­gi Iparművek és a Lehel Hűtőgépgyár mintaboltját. Van bojszolgálatük és nyomdájuk, ahol kis pél­dányszámú munkákat vál­lalnak gyors átfutással. A szövetkezet és a lakos­ság kapcsolatáról Kulcsár Viktort, az UNIVERSAL elnökét kérdezzük. — Szolgáltatásaink kere­settek, az idén a négy ága­zatból mintegy 200 millió forintos árbevételre számí­tunk. Jól tudjuk, az ügyfe­leket csak akkor tarthatjuk meg ha a kiszolgálás ud­varias, munkánk megbízha­tó, a számlázás pedig tisz­tességes. Hogy ez így van, példázza a tény, miszerint az idén az elmúlt év hasonló időszakához képest lakossági szolgáltatásunk 32 százalék- ka nőtt annak ellenére, hogy a fizetőképes kereslet csök­kent. A szövetkezet munká­jának minőségét jelzi az is, hogy reklamáció csak ritkán fordul elő. — A vállalkozások korát éljük; sok szakember kilé­pett munkahelyéről és ipart váltott vagy munkaközös­ségben vállalt feladatot ab­ban a reményben, hogy így több jövedelemre tehet szert. Nem szeretnék mitikus hangulatot adni ennek az igencsak földi és hétköznapi témának, tehát gyorsan el­árulom: a paradicsom csak — vitamindús — csemege­ként szerepel címünkben, és nincs egyedül. Lesz szó még burgonyáról, paprikáról, zöldbabról, uborkáról, mi­egymásról. Július közepén járva nem is olyan szokat­lan ez, mi több, szinte kö­telező, hiszen mikor tölte­nénk fel szervezetünket friss zöldség- s gyümölcsfélékkel, ha nem ilyenkor, nyár ide­jén. Kérdés: milyen lehetősé­geink vannak erre. A válaszadásra Dorkó Sándor, a Heves megyei ZÖLDÉRT kereskedelmi osz­tályvezetője vállalkozott. Elöljáróban elmondhatom — kezdte tájékoztatóját —, hogy a beszerzés során el­sősorban Heves megyére tá­maszkodunk, de szükség esetén túllépjük a határo­kat. Nem(csak) az árak, hanem és elsősorban az áruk — a jó minőségű zöldség­— Mi elébe mentünk en­nek a folyamatnak, hiszen egyértelmű: a jó szakem­bereket csak érdekeltségük biztosításával tudjuk meg­tartani. Négy szakcsoportot alakítottunk, ók mérlegjaví­tással, központiantenna- szereléssel, CB-rádió-szerelés- sel, illetve a mezőgazdasági gépek klimatizáló berende­zéseinek javításával foglal­koznak. A 110 dolgozó ta­valy 35 milliós termelési ér­téket hozott. Többen dolgoz­nak átalánydíjas rendszer­ben, ezzel biztosítottuk számukra a többletjövedel­met. A kérdésnél maradva: szövetkezetünktől nem vál­tak meg a szakemberek, mert megtalálták itt a szá­mításukat. Az új szervezeti formák adta lehetőségekkel nem divatos hóbortból élünk. — Milyen konkurrenciát jelent a kisipar az UNIVERSAL-nak? — Amíg forgalmunk nő, nem komoly versenytársak. Ha a kocka megfordulna, ezért kizárólag saját dolgo­zóinkat hibáztathatnánk. Akkor gondolkodhatnánk azon, vajon a kisiparosok nem udvariasabbak, gyor­sabbak, megbízhatóbbak-e a megrendelőkkel, mint a mi embereink. Mert gép­parkunk, eszközeink minő­sége jobb az övékénél. Ad­dig amíg évi 10—12 millió­ért vásárolnak tőlünk javí­tóalkatrészt, csak hasznunk­ra vannak. Inkább azt nem értjük, hogy a különböző tanácsi, tűzbiztonsági, egész­ségügyi és munkavédelmi ellenőrzések nálunk miért gyakoribbak és szigorúbbak, mint a hasonló szolgáltatást végző kisiparosoknál...? és gyümölcsfélék — érdeké­ben. Talán néhány adalékot ehhez: burgonyából eddig 130 tonnát, fejes káposztából 290 tonnát, paradicsomból 195 tonnát, paprikából 230 tonnát értékesítettünk. Bur­gonyából 850, zöldbabból 65, főzőtökből pedig 400 tonná­nál tartunk. Felvásárlás, illetve értéke­sítés tekintetében ezek len­nének a legfontosabb ada­tok. Zöldség- és gyümölcs­ellátásunk jelenlegi helyze­tével kapcsolatban azonban néhány megjegyzés még föl- tétlen ide kívánkozik. Mint a ZÖLDÉRT osztályvezetője is utalt rá, megyei „termé­sünk” nem egy esetben ki­egészítésre szorul. A burgo­nya 70 százaléka például Szabolcs-Szatmárból érkezik hozzánk s részben Hajdú- Bihar megyéből. Még érde­kesebb, de legalábbis fel­tűnő, hogy a fejeskaposzta- igényünk egyötödét buda­pesti kiskereskedelmi cégek­től szerzi be a ZÖLDÉRT. — Ezek szerint nem ki­zárt, hogy — például a ká­— Gazdasági helyzetünk csak az elért életszínvonal megtartását teszi lehetővé. Így a lakosság kevesebb tartós fogyasztási cikket vá­sárol, azokat inkább javít­tatja. Az alkatrészhiány vi­szont országos gond.., — Ez véli óban nagy prob­léma annak ellenére, hogy a javító alkatrészek importja több más cikkel szemben bizonyos előnyt élvez. Azt is el kell mondanom, sok­szor még a hazaiak is a hiánycikklistára kerülnek. Mindez persze sovány vi­gasz annak az ügyfélnek, éiki hónapok óta hiába ki­lincsel például elromlott kerti gépével. Így aztán ezen berendezések javítása az alkatrészszállítás függvé­nyében meglehetősen lökés­szerű. —■ Mely ágazatban várnak felfutást? — Leginkább a gépjármű­javításban. hiszen az embe­rek ma már nem engedhe­tik meg maguknak, hogy kocsijukat három-négy évenként cseréljék. Érde­kes viszont, hogy a kétsze­ri benzináremelés sem vette el a kedvünket az autózás­tól. A Shell-kútnál 8—9 millió liter üzemanyagot adunk el éppúgy, mint a korábbi években. Megfi­gyeltük azt is, hogy az idén kevesebb nyugati országból érkezett autós áll be tan­kolni. Az UNIVERSAL-nak 78 felvevőhelye van a megyé­ben. A bejelentést követően legkésőbb a hatodik napon érkezik a szakember. Mun­kájának legfőbb minőségi és árellenőre maga a meg­rendelő. poszta esetében — oda-visz- sza utazik az áru? — Szerencsére nem sok esetben, de kétségtelenül ilyen is előfordul. Számunk­ra elsődleges szempont az, hogy a mennyiségi és mi­nőségi igényeket ki tudjuk elégíteni. A szemléltetés ked­véért hadd említsem meg, hogy az eddig értékesített 230 tonna paprikából 60 tonnányit Gyulán. - ottani termelőktől szereztünk be — kiváló minőségben. Hasonló sikerrel kereskedtünk a szen­tesi körzetben, és meg kell mondanom: jól lehet, a kö­vetelményeknek a hazai pap­rika is megfelelt, a kívül­ről hozott lényegesen jobb volt. — És az árak? — Talán napjaink időjárásá­hoz hasonlíthatom: minden bizonnyal enyhébbek lesz­nek. A primőrök helyét át­veszik a szántóföldön ter­melt zöldségek, hétfőtől már olcsóbban számolunk pap­rikaárt, paradicsomárt... Mit mondjuk? — ideje. A jó szándék Az ismerősöm hivatalos személy. Miért kételked­nék a szavaiban. Azt mondta el nekem, hogyan járt az egyik üzletben. Mit sem sejtve bement a vas­boltba és kért függönytar­tó lécet. A csinos, fiatal eladó felvilágosította, hogy nem náluk kap ilyet, ha­nem át kell mennie az ut­ca másik oldalára. Ott az edénybolt, ott árulják a keresett függönytartó lécet. — Legyen szives, mond­ja már meg, a függönyhöz való csipeszt, görgőt nem árusítják véletlenül itt? A kislány ártatlan tekin­tetet vetett a kérdezőre. — De igen, mi is árusít­juk. — Akkor legyen szives... Nem tudta befejezni a mondatot. Az eladó kis­lány, ahogy már mondtam, a csinos és fiatal kereske­dő, közbeszólt: — A másik boltban is megveheti a görgőket. Ismerősöm lélegzete el­akadt, de megköszönte a szives felvilágositást és át­ment az utca túlsó oldalá­ra. Az edényboltba. Ott megvette a keresett porté­kákat. Ennyi .a történet. Megmosolyognivaló? Ta­lán arra gondolnak most, hogy lám, milyen kereske­dő az, aki nem a isaját áru­cikkét akarja eladni2 Aki nem vesz annyi fáradsá­got, hogy adanyúljon a polcnak arra a részére, ahol a csipeszek...! Tes­sék, kérem, ilyenek ezek a ...! Milyenek? És kik azok az „ezek a”? ... Mert hátha csak jó szán­dékkal mondta a kislány, aki mint említettem, csi­nos is, fiatal is, hogy a má­sik boltban vegye meg a csipeszeket a kedves ... Minek fáradna kétszer? Erre senki nem gondol? Lóm-lóm. De nekem az is szembe jutott, hogy az ismerősöm hivatalával kapcsolatban éppen egy jó félórával az­előtt panaszkodott egy má­sik ismerősöm, hogy a be­adványára harminc napon belül nem kapott választ. Ügy látszik, ott sem minden ügyintéző — szor­goskodik. De az is szembe jutott, hogy milyen érzé­kenyek vagyunk, ha ve­lünk történik valami és mennyivel másként iléljük meg a dolgokat, ha a mi házunk táját érintik azok. Más sem kellene pedig, mint arra gondolni, ha én lennék ott, akkor ...? Ugye, milyen egyszerű? (-ár) Lárvát öl és vadat riaszt Üj, hatásos fasebkezelő anyag gyártását kezdték meg a celldömölki Sághegyalja Termelőszövetkezetben. A Cellsect Cid néven forga­lomba kerülő vegyszer egy­szerre rovar- és gombaölő, a fa kérgének rétegeiben is elpusztítja a lárvákat. A nö­vényvédő szer egyik válto­zata — a Cellsect Vad — vadriasztót is tartalmaz. Fia­tal ültetvények, fák ágainak és törzsének kezelésére, vad- rágás elleni védelmére szol­gál. (MTI) Fazekas Eszter Enyhébb árak Paradicsom olcsóbban

Next

/
Thumbnails
Contents