Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-19 / 169. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 19., kedd 3 Változó közigazgatás UNIVERSAL ISZ: javít, kereskedik, házhoz szállít Mit keres, hogyan kap az ügyfél ? A megye egyetlen Shell-kútját szerződés »lapján üzemelteti az UNIVERSAL (Fotó: Szántó György) Járások helyett városkörnyéki igazgatás, a mindenütt önálló tanácsú falvak helyett székhelyközségek és társult falvak. íme, két példa arra, hogy az utóbbi években milyen új erővonalak rajzolódtak az ország közigazgatási térképére. Az ennek igazolására szolgáló változásokat persze még hosszan sorolhatnánk a tanácsok belső átszervezésétől az ügyintézés korszerűsítésén át egészen a különféle döntési hatáskörök, lehetőségek decentralizálásáig. De talán ennél sokkal izgalmasabb az a kérdés, hogy mi is jellemzi mai közigazgatásunkat, mennyire tekinthetők kialakultnak, megvalósultnak a kórábbi elhatározások. A falu és a város kapcsolata A legtöbb vitát kiváltó téma az úgynevezett kétfokú közigazgatás. Már régi az az igény, hogy a városok tanácsai közvetlenül a megye igazgatásához tartozzanak, ne legyen közöttük áttétel a járás. amely gyakran csak tovább akadályozta az akták útját, nehezítette a gyors, felelős döntéseket. Később a falvak részéről is mind többször merült fel a vélemény: az ő kapcsolataik gyakorlatban sokkal inkább a szomszédos várossal, mint a járással alakulnak ki, hiszen a város tud segíteni például az ellátás javításában, a szemétszállítás megszervezésében és így tovább. A városkörnyéki igazgatási rendszer megjelenése, elterjedése tehát tipikus példája annak, hogy a jogszabályoknak, a közigazgatási formáknak kell az élet, a gyakorlat követelményeihez igazodniuk és nem fordítva. Bár a városi tanácsok bizonyos fokú többletmunkát vállalták a községek felügyeletének átvételével a járásoktól, a tanácsi vezetők úgy vélik: ezzel nemcsak az ügyintézés, az igazgatás egyszerűsödött, hanem a városkörnyéki települések közötti együttműködésnek is számos új lehetősége tárult fel. Hangsúlyozni kell, hogy a városok és a környező községek tanácsai között elsősorban nem alá- fölé rendeltségi, hanem együttműködési kapcsolat van. Igaz, hogy az ügyintézésben a város a község másodfoka —, itt bírálják el a fellebbezéseket —, de ez csak egy kis szelete a tanácsi munkának. A település fejlesztését érintő döntések egyre inkább nemcsak formálisan, hanem ténylegesen is a helyi községi tanácsok ülésein születnek, s ezekbe a város sokkal kevésbé tud és akar beleszólni, mint korábban a járás. Legfeljebb az egyes települések fejlesztési terveinek, elképzeléseinek összehangolásáról lehet szó. amire viszont természetesen nagy szükség is van. A szakemberek úgy mondják, hogy ahol a város átvette a járások szerepkörét, ott általában kedvezőek a tapasztalatok. Sok községünk közelében azonban nincs város, amely a járás szerepkörét átvehetne. Az ország településszerkezetének adottságait ismerve megfon- Ihtandónak tűnik, nem kel- lene-e bizonyos nagyközségeknek is hasonló igazgatási feladatokat adni. Nyilvánvaló persze, hogy itt hosz- szabb folyamatról van szó, ami csak fokozatosan valósulhat meg. Helyi népképviselet, önkormányzat A megye—város—község közigazgatási láncolatban a korszerűsítést több más újdonsággal is jellemezni lehet. Ha egyáltalában újdonságot jelent az — elvi követelményként ugyanis már egyáltalán nem új —, hogy a tanácsi munkát nem a kapcsolatok egyoldalúsága, a felülről lefelé irányuló utasítási rendszer határozza meg. A helyi népképviselet, önkormányzat csakis úgy lehet hatásos, ha egyre több hatáskör, döntési jogkör kerül a felsőbb szervektől a városi, községi tanácsokhoz, ha a település életét, jövőjét meghatározó elhatározások kapcsán a tanácstag választott területe mondja ki — és nemcsak formálisan — a végső szót. Ez fontos feltétele egyebek között a lakosság mozgósításának, a társadalmi munkák szervezésének is, amire talán még soha nem volt olyan nagy szükség, mint mostanában, amikor igencsak szűkösek az állam anyagi lehetőségei. Ha már a pénznél tartunk: bármilyen kevés is van belőle. azzal is lehet ésszerűbben gazdálkodni. Az anyagiak felhasználásában is a korábbinál nagyobb önállóságra van szükségük a helyi tanácsoknak. Néhány éve például még szinte elképzelhetetlen volt, hogy a tanács a célcsoportos lakásépítésre kapott pénzből telkeket parcellázzon, közművesítsen, ily módon segítve a magánerőből építkezőket. Ma pedig egyre több helyről hallani ilyen híreket... A fejlesztési összegek elosztásában is több új vonással találkozhatunk. A kisebb falvak elnéptelenedését megakadályozandó, az urbanizációs folyamatot lassítandó a megyéktől viszonylag nagyobb összegeket kapnak a községi tanácsok. Ez a folyamat hosszabb távon a városi és a falusi lakosság élet- körülményeinek közeledését eredményezheti. Gyorsult az ügyintézés A közigazgatás korszerűsítéséről beszélve nem feledkezhetünk meg az ügyintézés új módszereiről sem: talán ezen a területen a leglátványosabb a fejlődés. A tanácsi ügyfélszolgálati irodák létrehozását mindenütt nagy örömmel fogadták az állampolgárok. Ezek az irodák ma már nemcsak felvilágosítást, tájékoztatást adnak, hanem az egyszerűbb ügyeket azonnal el is intézik. A gyorsított ügyintézési határidők bevezetése sok felesleges bosszankodástól, hivataljárástól kíméli meg az ügyfeleket. A jövő útja ezen a területen az úgynevezett kisvárosi modell, amelynek lényege, hogy valamennyi hatósági ügyet intéző előadót egyetlen kibővített ügyfélszolgálati irodában vontak össze. Országszerte egyre több tanácsházán törekednek hasonló megoldások kialakítására, a belső igazgatási apparátus szervezetének egyszerűsítésére, korszerűsítésére. Szó sincs persze arról, hogy közigazgatásunk ma már minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek, hogy már nincs is szükség további finomításokra, módosításokra. Különösen a lakossági kapcsolatok ápolásában, javításában sok még a teendő. Erősíteni kell a tanácstestületek apparátust irányító szerepét, a demokratikus fórumok tényleges beleszólási lehetőségét a közös ügyek eldöntésébe. Meglehet, ez kevésbé látványos és hosszabb, kitartóbb közéleti munkát igénylő feladat, mint egy-egy új rendelet meghozatala, vagy az ügyintézés gyorsítása, egyszerűsítése. De a korszerű szocialista közigazgatás enélkül elképzelhetetlen. Deák András Se kép, se hang, oda az esti tévézés. Nem hűt a hűtőszekrény, elromlott a mosógép. Várjuk a szerelőt és joggal dühöngünk, ha a megjelölt időpontban hiába ülünk otthon, ha a szervizből kihozott gép másnapra megint rossz vagy ha túl magasnak találjuk a javítási díjat. A motorc» kapa az utolsó néhány méteren mondja be az unalmast, s az autót is meg kell mér nézetni. Hogyan kerüljön haza az új bútor? Hirtelen szükség volna száz névjegykártyára is... A leggyakrabban keresett szogláltatások ezek, s az sem árt. ha azokat egy helyütt találjuk. Például az UNIVERSAL Ipari Szövetkezetnél. amely magánszemélyeket éppúgy kiszolgál, mint közületeket, vagy szintén a lakosságért dolgozó kisiparosokat. Híradástechnikai, háztartási és kerti motoros berendezéseket, gépjárműveket és motorkerékpárokat javítanak. Szervi zelik a megye kereskedelmi és vendéglátóipari üzleteiben használatos konyha-, hűtő- és presszógépeket. Szerződés alapján üzemeltetik Egerben a Shellkutat, a szomszédos autósboltot, valamint a Hajdúsági Iparművek és a Lehel Hűtőgépgyár mintaboltját. Van bojszolgálatük és nyomdájuk, ahol kis példányszámú munkákat vállalnak gyors átfutással. A szövetkezet és a lakosság kapcsolatáról Kulcsár Viktort, az UNIVERSAL elnökét kérdezzük. — Szolgáltatásaink keresettek, az idén a négy ágazatból mintegy 200 millió forintos árbevételre számítunk. Jól tudjuk, az ügyfeleket csak akkor tarthatjuk meg ha a kiszolgálás udvarias, munkánk megbízható, a számlázás pedig tisztességes. Hogy ez így van, példázza a tény, miszerint az idén az elmúlt év hasonló időszakához képest lakossági szolgáltatásunk 32 százalék- ka nőtt annak ellenére, hogy a fizetőképes kereslet csökkent. A szövetkezet munkájának minőségét jelzi az is, hogy reklamáció csak ritkán fordul elő. — A vállalkozások korát éljük; sok szakember kilépett munkahelyéről és ipart váltott vagy munkaközösségben vállalt feladatot abban a reményben, hogy így több jövedelemre tehet szert. Nem szeretnék mitikus hangulatot adni ennek az igencsak földi és hétköznapi témának, tehát gyorsan elárulom: a paradicsom csak — vitamindús — csemegeként szerepel címünkben, és nincs egyedül. Lesz szó még burgonyáról, paprikáról, zöldbabról, uborkáról, miegymásról. Július közepén járva nem is olyan szokatlan ez, mi több, szinte kötelező, hiszen mikor töltenénk fel szervezetünket friss zöldség- s gyümölcsfélékkel, ha nem ilyenkor, nyár idején. Kérdés: milyen lehetőségeink vannak erre. A válaszadásra Dorkó Sándor, a Heves megyei ZÖLDÉRT kereskedelmi osztályvezetője vállalkozott. Elöljáróban elmondhatom — kezdte tájékoztatóját —, hogy a beszerzés során elsősorban Heves megyére támaszkodunk, de szükség esetén túllépjük a határokat. Nem(csak) az árak, hanem és elsősorban az áruk — a jó minőségű zöldség— Mi elébe mentünk ennek a folyamatnak, hiszen egyértelmű: a jó szakembereket csak érdekeltségük biztosításával tudjuk megtartani. Négy szakcsoportot alakítottunk, ók mérlegjavítással, központiantenna- szereléssel, CB-rádió-szerelés- sel, illetve a mezőgazdasági gépek klimatizáló berendezéseinek javításával foglalkoznak. A 110 dolgozó tavaly 35 milliós termelési értéket hozott. Többen dolgoznak átalánydíjas rendszerben, ezzel biztosítottuk számukra a többletjövedelmet. A kérdésnél maradva: szövetkezetünktől nem váltak meg a szakemberek, mert megtalálták itt a számításukat. Az új szervezeti formák adta lehetőségekkel nem divatos hóbortból élünk. — Milyen konkurrenciát jelent a kisipar az UNIVERSAL-nak? — Amíg forgalmunk nő, nem komoly versenytársak. Ha a kocka megfordulna, ezért kizárólag saját dolgozóinkat hibáztathatnánk. Akkor gondolkodhatnánk azon, vajon a kisiparosok nem udvariasabbak, gyorsabbak, megbízhatóbbak-e a megrendelőkkel, mint a mi embereink. Mert gépparkunk, eszközeink minősége jobb az övékénél. Addig amíg évi 10—12 millióért vásárolnak tőlünk javítóalkatrészt, csak hasznunkra vannak. Inkább azt nem értjük, hogy a különböző tanácsi, tűzbiztonsági, egészségügyi és munkavédelmi ellenőrzések nálunk miért gyakoribbak és szigorúbbak, mint a hasonló szolgáltatást végző kisiparosoknál...? és gyümölcsfélék — érdekében. Talán néhány adalékot ehhez: burgonyából eddig 130 tonnát, fejes káposztából 290 tonnát, paradicsomból 195 tonnát, paprikából 230 tonnát értékesítettünk. Burgonyából 850, zöldbabból 65, főzőtökből pedig 400 tonnánál tartunk. Felvásárlás, illetve értékesítés tekintetében ezek lennének a legfontosabb adatok. Zöldség- és gyümölcsellátásunk jelenlegi helyzetével kapcsolatban azonban néhány megjegyzés még föl- tétlen ide kívánkozik. Mint a ZÖLDÉRT osztályvezetője is utalt rá, megyei „termésünk” nem egy esetben kiegészítésre szorul. A burgonya 70 százaléka például Szabolcs-Szatmárból érkezik hozzánk s részben Hajdú- Bihar megyéből. Még érdekesebb, de legalábbis feltűnő, hogy a fejeskaposzta- igényünk egyötödét budapesti kiskereskedelmi cégektől szerzi be a ZÖLDÉRT. — Ezek szerint nem kizárt, hogy — például a ká— Gazdasági helyzetünk csak az elért életszínvonal megtartását teszi lehetővé. Így a lakosság kevesebb tartós fogyasztási cikket vásárol, azokat inkább javíttatja. Az alkatrészhiány viszont országos gond.., — Ez véli óban nagy probléma annak ellenére, hogy a javító alkatrészek importja több más cikkel szemben bizonyos előnyt élvez. Azt is el kell mondanom, sokszor még a hazaiak is a hiánycikklistára kerülnek. Mindez persze sovány vigasz annak az ügyfélnek, éiki hónapok óta hiába kilincsel például elromlott kerti gépével. Így aztán ezen berendezések javítása az alkatrészszállítás függvényében meglehetősen lökésszerű. —■ Mely ágazatban várnak felfutást? — Leginkább a gépjárműjavításban. hiszen az emberek ma már nem engedhetik meg maguknak, hogy kocsijukat három-négy évenként cseréljék. Érdekes viszont, hogy a kétszeri benzináremelés sem vette el a kedvünket az autózástól. A Shell-kútnál 8—9 millió liter üzemanyagot adunk el éppúgy, mint a korábbi években. Megfigyeltük azt is, hogy az idén kevesebb nyugati országból érkezett autós áll be tankolni. Az UNIVERSAL-nak 78 felvevőhelye van a megyében. A bejelentést követően legkésőbb a hatodik napon érkezik a szakember. Munkájának legfőbb minőségi és árellenőre maga a megrendelő. poszta esetében — oda-visz- sza utazik az áru? — Szerencsére nem sok esetben, de kétségtelenül ilyen is előfordul. Számunkra elsődleges szempont az, hogy a mennyiségi és minőségi igényeket ki tudjuk elégíteni. A szemléltetés kedvéért hadd említsem meg, hogy az eddig értékesített 230 tonna paprikából 60 tonnányit Gyulán. - ottani termelőktől szereztünk be — kiváló minőségben. Hasonló sikerrel kereskedtünk a szentesi körzetben, és meg kell mondanom: jól lehet, a követelményeknek a hazai paprika is megfelelt, a kívülről hozott lényegesen jobb volt. — És az árak? — Talán napjaink időjárásához hasonlíthatom: minden bizonnyal enyhébbek lesznek. A primőrök helyét átveszik a szántóföldön termelt zöldségek, hétfőtől már olcsóbban számolunk paprikaárt, paradicsomárt... Mit mondjuk? — ideje. A jó szándék Az ismerősöm hivatalos személy. Miért kételkednék a szavaiban. Azt mondta el nekem, hogyan járt az egyik üzletben. Mit sem sejtve bement a vasboltba és kért függönytartó lécet. A csinos, fiatal eladó felvilágosította, hogy nem náluk kap ilyet, hanem át kell mennie az utca másik oldalára. Ott az edénybolt, ott árulják a keresett függönytartó lécet. — Legyen szives, mondja már meg, a függönyhöz való csipeszt, görgőt nem árusítják véletlenül itt? A kislány ártatlan tekintetet vetett a kérdezőre. — De igen, mi is árusítjuk. — Akkor legyen szives... Nem tudta befejezni a mondatot. Az eladó kislány, ahogy már mondtam, a csinos és fiatal kereskedő, közbeszólt: — A másik boltban is megveheti a görgőket. Ismerősöm lélegzete elakadt, de megköszönte a szives felvilágositást és átment az utca túlsó oldalára. Az edényboltba. Ott megvette a keresett portékákat. Ennyi .a történet. Megmosolyognivaló? Talán arra gondolnak most, hogy lám, milyen kereskedő az, aki nem a isaját árucikkét akarja eladni2 Aki nem vesz annyi fáradságot, hogy adanyúljon a polcnak arra a részére, ahol a csipeszek...! Tessék, kérem, ilyenek ezek a ...! Milyenek? És kik azok az „ezek a”? ... Mert hátha csak jó szándékkal mondta a kislány, aki mint említettem, csinos is, fiatal is, hogy a másik boltban vegye meg a csipeszeket a kedves ... Minek fáradna kétszer? Erre senki nem gondol? Lóm-lóm. De nekem az is szembe jutott, hogy az ismerősöm hivatalával kapcsolatban éppen egy jó félórával azelőtt panaszkodott egy másik ismerősöm, hogy a beadványára harminc napon belül nem kapott választ. Ügy látszik, ott sem minden ügyintéző — szorgoskodik. De az is szembe jutott, hogy milyen érzékenyek vagyunk, ha velünk történik valami és mennyivel másként iléljük meg a dolgokat, ha a mi házunk táját érintik azok. Más sem kellene pedig, mint arra gondolni, ha én lennék ott, akkor ...? Ugye, milyen egyszerű? (-ár) Lárvát öl és vadat riaszt Üj, hatásos fasebkezelő anyag gyártását kezdték meg a celldömölki Sághegyalja Termelőszövetkezetben. A Cellsect Cid néven forgalomba kerülő vegyszer egyszerre rovar- és gombaölő, a fa kérgének rétegeiben is elpusztítja a lárvákat. A növényvédő szer egyik változata — a Cellsect Vad — vadriasztót is tartalmaz. Fiatal ültetvények, fák ágainak és törzsének kezelésére, vad- rágás elleni védelmére szolgál. (MTI) Fazekas Eszter Enyhébb árak Paradicsom olcsóbban
