Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-17 / 168. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 168. szám ÁRA: 1983. július 17., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség látogat a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és Minisztertanácsa meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével, július 18-án, hétfőn, magyar párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos, baráti látogatásra a Szovjetunióba. (MTI) Kézfogás Lehetnek-e egyenrangú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok két szomszédos ország között, ha az egyik kétszáznegyvenszer nagyobb és huszonötször népesebb a másiknál? A válasz: igen, amennyiben szocialista államokról van szó. Jól példázzák ezt hazánk és a Szovjetunió kapcsolatai. „Nem a véletlen szeszélyéből, nem néhány ember elhatározásából, hanem azonos szocialista eleveinkből és céljainkból, népeink közös érdekeiből következik, hogy együtt haladunk” — mondotta egy alkalommal Kádár János. Kijelentése mögött tények egész sorának tanúbizonysága áll. „A magyar—szovjet barátság népünk békéjének, hazánk függetlenségének és biztonságának, szocialista építőmunkánk sikerének fő nemzetközi támasza” — állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. évi áprilisi határozatában. Ez az egy mondat napjainkban már annyira természetes, hogy aligha kell bővebben szólni róla. Mégis, most a párt- és kormányküldöttségünk küszöbönálló látogatása idején jólesően gondolhatunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió legmagasabb szintű vezetőinek találkozói, az állandó munkakapcsolat, a széles körű véleménycserék alapvetően járulnak hozzá feladataink megoldásához. Kétoldalú kapcsolatainkat az érdekek kölcsönös figyelembevétele, a mély tisztelet és a teljes bizalom jellemzi. Az együttműködés kiterjed az élet minden területére. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok első hazai gyümölcse a ma is épülőbővülő Dunai Vasmű. (A nemrégiben történt baleset után az első percekben Moszkvából jött a távirat: „Miben segíthetünk?”) Napjainkban pedig újabb nagyberuházás van készülőben: a paksi atomerőmű. Eközben magyar segítséggel csirkegyárak épülnek a Szovjetunió több köztársaságában, közreműködünk a hmelnyickiji atomerőmű építésében és számos szovjet ipari üzem rekonstrukciójában. Árucsere-forgalmunk 1948-ban 57 millió rubellel indult, -1960-ban elérte az 503 milliót, tavaly pedig csaknem 7,5 milliárdot tett ki. A Szovjetunió 143 külkereskedelmi partnerének sorában ezzel az ötödik helyen állunk. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a januárban aláírt megállapodás értelmében a forgalom az idén már a nyolcmilliárd rubelt is meghaladja. A szovjet piac fontosságát érzékelteti, hogy a magyar export harmada a Szovjetunióba kerül. Onnan cserébe létfontosságú energia- hordozókat, nyers- és alapanyagokat, így kőolajat, földgázt, villamos energiát, vasércet, fát, gyapotot kapunk. Népszerűek a szovjet fogyasztási cikkek: a Ladák, a mosógépek, a rádiók, a hordozható televíziók. A Szovjetunióban ugyanakkor ismertek és kedveltek az Ikarus- buszok, amit ott iparunk jelképének tekintenek. Kivitelünkben a gépek és berendezések dominálnak, de jelentős a fogyasztási cikkek és a mezőgazdasági termékek exportja is. Frissgyümölcs-behoza tálának negyedét, almaimportjának kétharmadát nálunk szerzi be a Szovjetunió. És akkor még nem szóltunk a hatalmas KGST- vállalkozásokról, a Szövetség-gázvezetékről és a 750 kilovoltos villamos távvezetékről, vagy a kétoldalú együttműködés olyan kiemelkedő állomásairól, mint a timföld-alumínium egyezmény, az olefinprogram. A kétoldalú együttműködés természetesen kiterjed pártjaink, országaink nemzetközi tevékenységére is. A magyar—szovjet szövetség a kétoldalú érdekek védelmén túl jól szolgálja a szocialista közösség nemzetközi befolyásának erősítését, Európa, sőt az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítását. Mélyen tiszteljük és minden erőnkkel támogatjuk a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Hazánk a Vársói Szerződés tagjaként, a Szovjetunióval szövetségben az emberiség legnemesebb céljainak valóra váltásáért küzd. Együtt lépünk fel az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, közösen munkálkodunk az enyhülés vívmányainak megőrzése, a háborús veszély elhárítása érdekében. A Szovjetunió és hazánk szívén viseli Európa sorsát. Mindent megtesz földrészünk békéjének és biztonságának megszilárdításáért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, az amerikai szárazföldi közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megakadályozásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért és együttműködéséért. A Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség moszkvai látogatása több évtizedes, jól bevált folyamat része, s ugyanakkor a magyar—szovjet együttműködés újabb fontos állomása lesz. Lehetőséget ad a közös politika megerősítésére, a megtett út eredményeinek értékelésére. Emellett és nem kevésbé természetesen az előretekintésre is, hiszen a kétoldalú kapcsolatok újabb és újabb lehetőségeinek feltárása nyilvánvaló együttes érdekünk. A Heves megyei gyárakban, üzemekben Milliókat lordílanak munkavédelemre Így nem szabad! (Fotó Szabó Sándor) Évről évre milliókat tesz ki az az összeg, amelyet megyénk üzemei munkavédelmi célokra fordítanak. Elsősorban a balesetveszélyes helyeket igyekeznek felszámolni, valamint a fizikai munka kiváltására törekednek. Emellett rendszeresen beszerzik a legbiztonságosabb védőeszközöket, a munka- és védőruhákat, hogy megóvják a dolgozók egészségét. A szakemberek természetesen a felvilágosításra és az ellenőrzésre is nagy figyelmet fordítanak, ahol pedig hiányosságokat észlelnek, ott felelősségre vonják a mulasztókat. Mindezeknek köszönhető, hogy az utóbbi években csökkent az üzemi balesetek száma, különösen a súlyosabb sérülések ritkábbak. Néhány üzemben annak jártunk utána, hogy hogyan alakult az első féléves tevékenység. Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Az egri székhelyű vállalatnál az idén ötmillió forintot szántak a munkakörülmények javítására. Többek között a zajszintek csökkentésére, a vibrációs ártalmak kiküszöbölésére, a kézi anyagmozgatás megszüntetésére és az utak javítására fordítják ezt az összeget. A faipari gépek mellett dolgozóknak és az erdészeti munkákban részt vevőknek a védőfelszerelést is biztosítják. Az első félévben még sem kirívó szabálytalanság, sem súlyos baleset nem történt, viszont sok apróbb sérülés fordult elő. Sokan estek el, csúsztak meg, télen és az esős időszakokban a rossz állapotban lévő erdei utakon. A tavalyi hasonló időszakhoz képest azonban ennek ellenére csökkent a kiesett munkanapok száma. A faipari üzemeknél korábban jellemző volt a csonkulásos baleset. 'Ma már ez nagyon ritkának számít, mert a dolgozókat megfelelően kioktatták, a védő- berendezések pedig biztosítottak. Napról -napra alkoholvizsgálatot végeznek hogy ezáltal is megelőzzék a bajt. Havonta minden munkahelyen legalább egyszer megjelennek a munka- védelmi ellenőrök, s a szabályok megsértőit szigorúan felelősségre vonják. Amint a gazdaság munkavédelmi felügyelőjétől megtudtuk, jelenleg már az őszi vizsgáztatásra készülnek, amelyen 1100 embernek — közöttük az üzemvezetőknek és a veszélyes területen dolgozóknak — kell számot adniuk a legfontosabb munkavédelmi szabályokról. TANÉP Az év első felében 47 üzemi baleset történt a vállalatnál, néggyel több. mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A kiesett munkanapok száma is emelkedett. A hatékonyabb munkavédelmi tevékenység érdekében gyakran tartanak rendkívüli ellenőrzéseket. Azokra a helyekre pedig, ahol a fegyelem lazább, egy héten háromszor is kimennek. Egyébként a munkavédelmi oktatásra az idén 150 ezer forintot szántak. Emellett a munkakörülményeken is igyekeznek változtatni, ez évben új lakatosüzemet építettek, mivel a régi zsúfolt és korszerűtlen volt. Átadására a közeljövőben kerül sor. Jelenleg zaj, vibráció-, por- és légszennyezettség-méréseket végeznek az egyes telepeken, s ahol egészségre káros hatások érik a munkásokat, ott segítenek a gondon a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkavédelmisei és gazdasági vezetői. Csepel Autógyár egri gyára A tavalyi hasonló időszakhoz képest az idén hárommal kevesebb, csak 11 baleset történt a gyárban. Ezek közül a legsúlyosabbnak egy lábtörés bizonyult. Az esetek nagy része fegyelmezetlenség miatt fordult elő. Érdekes módon az új felvételisek körében történt több sérülés, amely a nem megfelelő kiképzést jelzi. Egyébként vállalati szinten így is a legjobbak között tartják számon a gyárat. Az idén 12 millió forintot szántak munkavédelmi célokra, s az összeg felét fel is használták június végéig. A pénzt többek között a biztonságtechnika területén korábban feltárt hiányosságok kiküszöbölésére fordították. Így például az emelőgépek és targoncák rendszeres karbantartását végezték el. A nehéz fizikai munka leváltására mintegy másfél milliót szenteltek eddig, csökkentve ezzel is a balesetveszélyt. Homa János Ötezerből 630 Még sok helyütt túl óvatosak A jövedelemérdekeltségű üzletek első félévének tapasztalatai Az ország mintegy ötezer közepes nagyságú — a jövedelemérdekeltségű rendszer bevezetésére alkalmas — üzlete közül eddig mintegy 630-ban tértek át az új módszerre, amelynek bevezetésére az idén január 1-től nyílt lehetőség. Ezeknek a vendéglátó helyeknek és üzleteknek egy- harmada Budapesten, illetve budapesti központú vállalatoknál működik, s több mint 80 százaléka állami bolt. A megyei vállalatok közül ott a legnagyobb a vállalkozói készség, ahol a múlt év második felében kísérletként bevezetett módszernek kedvezőek. voltak a tapasztalatai. A Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál például jelenleg már 23, a Fejér megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál 14 a jövedelemérdekeltségű üzletek száma. A legtöbb vállalatnál azonban csak egy-öt üzlet működik az új módszerrel, s ez a tapasztalatok szerzéséhez elegendő is. Probléma azonban, hogy a jelenlegi 630 üzlet mindössze 78 vállalaté, s a kereskedelmi szervezetek több mint fele az idén nem tervezi az áttérést egyetlen üzletében sem. A Belkereskedelmi Minisztérium az első félévben folyamatosan vizsgálta a jövedelemérdekeltségű üzletek működését. Tapasztalataik szerint a megállapodások — amelyet a vállalatok kötöttek az érdekelt dolgozókkal — a vállalkozók részére önállóságot biztosítanak a beszerzésben, értékesítésben, készletezésben, az áralakításban, a létszám-, bér-, eszköz- és költséggazdálkodásban. Az ellenőrzések során általában azt tapasztalták, hogy a jövedelemérdekeltségű üzletek többségében javult a kiszolgálás színvonala, az áruválaszték összetétele, s bővült a szolgáltatások köre. A Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál például a korábbiakhoz képest 10—14 százalékkal emelkedett a jövedelem- érdekeltségű üzletek egy részének forgalma, s az egész vállalat első félévi bevételének mintegy 45 százaléka, több mint egymilliárd forint származik az új formában működő üzletekből. A kedvező tapasztalatok alapján a vállalat július 1- től újiabb 30-cal bővítette jövedelemérdekeltségű boltjainak számát. A boltvezetőket tanfolyamokon ismertették meg az új rendszerrel, s már készül a vállalatnál az üzletvezetők első hazai kézikönyve is. A Fejér megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál — ahol már szintén „hagyományai” vannak az új módszernek — július 1-től újabb 15 üzlet portáljára kerül ki a „jövedelemérde- kelltségű üzlet” felirat, ami azt bizonyítja, hogy itt is bevált ez a működési forma. Az év első felében a vállalat 14 j övedelemérdekeltsé- - gű üzletének nagy része 13— 26 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le a tervezettnél. Számos új beszerzési forrást tárták fel, több üzletben kisiparosokkal, szövetkezetekkel készíttetett mo. nopolcikkeket is árusítanak. A vállalat jövedelemérde- keltségű üzleteinek döntő többségében az általános gyakorlattól eltérően nemcsak a boltvezető, hanem az egész kollektíva vállalta a nagyobb kookázattal járó, ám nagyobb haszonnal is kecsegtető új értékesítési módszert. Az elmúlt fél év tapasztalataiból már leszűrhető a következtetés: a jövedelemérdekeltségű üzemeltetés jó bevált, hatékonyan szolgálja mind a fogyasztók, mind a vállalatok érdekeit. Ezért a Belkereskedelmi Minisztérium felhívja a vállalatok figyelmét a megfelelő előkészítésre, az oktatás kiszélesítésére, valamint a beosztott dolgozók bérezésének korszerűsítésére.
