Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. június 11., szombat A NÉPGAZDASÁG 1983. ÉVI TERVE Jugoszláv búzafajták r Eszak-Magyarországon Beszélgetés dr. Todor Misic professzorral, a Növi -Sad-i növénynemesítővei Mint lapunkban beszámoltunk róla: a közelmúltban a Heves megyében is eredményesen tevékenykedő KITE — a nádudvar] Kukorica és Ipari Növények Termelési Együttműködése nagyszabású gabonafajta-bemutatót rendezett Hajdúböszörményben, a Dunától keletre eső megyék közös gazdaságainak részvételével. Ott jugoszláv búzafajtákat is bemutattak, amelyeket dr. Todor Misic professzor, a Növi Sad-i mezőgazdasági egyetem és kutatóintézet nemesítője állított elő. Az európai hírű szakemberrel a bemutatón beszélgetett munkatársunk. Nemrég zajlott le a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása. Negyedszázad telt el a szocialista brigádmozgalom megalakulásának első lépései óta. A munkásosztály legjobbjainak ez a kezdeményezése azóta a dolgozók százezreit ragadta magával és napjainkra hatékony tömeg- mozgalommá vált. Az elmúlt évtizedek igazolták — s azt a mostani tanácskozás is megerősítette —, hogy a szocialista brigádmozgalom egyre növekvő, meghatározó, semmi mással nem pótolható szerepet tölt be, társadalmi, gazdasági életünk formálásában, miközben maga is átalakul. Az elmúlt időszak nehezebb gazdasági feltételei között is a szocialista brigádmozgalom bizonyult emberi oldalról a legaktívabb tényezőnek gazdasági és társadalmi céljaink eredményes megvalósításában. A tanácskozás felszólalásaiból is kitűnt, hogy a szocialista brigádok többségükben a munkaköri kötelezettséget meghaladó munkával járultak hozzá a vállalati tervek, a munkahelyi programok megvalósításához, a gazdálkodás eredményesebbé tételéhez és ezen keresztül hazánk gazdasági erejének gyarapításához. Példamutatóan segítették a termékszerkezet korszerűsítésével járó feladatok megoldását, a vállalati munka- és üzemszervezési, a takarékossági intézkedések valóra váltását, a pályakezdő fiatalok beilleszkedését a munkahelyi közösségekbe. Áldozat- készségük megnyilvánulásának szép példái: tömeges részvételük az olyan társadalmi méretű akcióban, mint ^ kommunista műszakok, a termelésben, a mezőgazdaságnak nyújtott önkéntes segítség, a városok és lakótelepek szépítése, a gyermek- intézmények létesítése és fejlesztése, az „egy brigád egy iskola” mozgalom, az ingyenes véradás. Megnőtt a szocialista brigádok közéleti aktivitása, s ha mutatkoztak is gyengeségek, továbbra is a munkásművelődés és a közéleti tevékenység legszélesebb bázisának bizonyultak. Sokéves tapasztalatok igazolják, hogy elsősorban a szocialista brigádmozgalom képes a vállalati és munkahelyi célokat, gondokat emberközelbe hozni és az egyének személyes ügyévé, törekvéseik céljává tenni. Nagy társadalmi ereje abból is fakad, hogy résztvevői túllátnak a vállalati horizonton, az országos és nemzetközi jelentőségű célokra és gondokra is érzékenyen reagálnak. A mostani tanácskozás elé az egész ország várakozással tekintett. Sokakban fogalmazódott meg a kérdés, milyen változásra, mi újra van szükség a szocialista brigád- mozgalomban? A tanácskozáson egyöntetű vélemény alakult ki. Továbbra is arra van szükség, hogy a szocialista brigádok minden munkahelyen a dolgozó tömegek vezető-nevelő közösségei legyenek, akik mozgósítanak és példát mutatnak a munkavégzésben, a művelődésben és a közéletben egyaránt. A tanácskozás állásfoglalása leszögezte, hogy azt az erőt, amit a mozgalom milliós tábora képvisel, az eddiginél hatékonyabban kell gazdasági és társadalmi céljaink megvalósításának szolgálatába állítani. Ez azt jelenti, hogy még inkább számít az ország a szocialista brigádok kezdeményezésére az intenzívebb gazdálkodás követelményeinek érvényesítésében, a társadalmi termelés hatékonyságának, főként a munka termelékenységének erőteljes növelésében, a gazdálkodás hatékonyságának javításában. A fejlődés fontos kritériuma, hogy minden munkahelyen váljék általánossá az a felfogás és gyakorlat, amely szerint a munkaverseny a gazdálkodás színvonalát javító tevékenység és egyben szocialista emberi magatartás formálásának egysége is. Ezért a jövőben a szocialista kötelezettségvállalásokban a termelési, gazdálkodási felajánlások mellett erőteljesebben szükséges érvényesíteni a szocialista viszonyok alakítására, a műveltség növelésére, a munkaerkölcs erősítésére, a közéletiség fejlesztésére irányuló törekvéseket is. A szocialista brigádmozgalom szocialista jellege erősödésének, minőségi továbbfejlődésének alapfeltétele a kezdeményezőkészség, és az igényesség növelése. A szocialista közösségek akkor tölthetik be eredményesen hivatásukat, ha önmagukkal szemben is igényesebbekké válnak, ha tudatosodik bennük, hogy a brigádtagság egy életre szóló elkötelezettséget jelent új életünk formálásában. Külön hangsúlyt kapott, hogy a gazdasági és társadalmi szervezetek vezetőinek feladata, felelőssége növekszik a szocialista brigádmozgalom irányításában és szervezésében. A szocialista brigádmozgalom fejlődéséért érzett felelősségnek abban is meg kell nyilvánulnia — és ez a brigádok túlnyomó többségének az egyetértésévéi találkozik —, hogy gondoskodjanak az elfogadott vállalások teljesítésének feltételeiről. A szocialista brigádmozgalom 25. évfordulójának tiszteletére már eddig is sokoldalú kezdeményezések születtek. Az országos tanácskozás köszöntötte a szocialista brigádok e nemes elhatározásait és úgy fogta fel őket, mint országos feladataink végrehajtása érdekében tett fontos lépéseket. Az országos tanácskozás felszólalói a mozgalom nevében magukénak vallották és kifejezésre juttatták, hogy tettekkel támogatják az MSZMP politikáját, a párt XII. kongresszusán kitűzött társadalmi és gazdasági célok megvalósítását. Az országos tanácskozás felhívta a mozgalom résztvevőit, a szocialista brigádokat, hogy fokozottan segítsék elő az 1983—1985. évi népgazdasági és vállalati tervek megvalósítását; a népgazdasági egyensúly és a vállalati gazdálkodás szempontjából alapvető hatékonysági, export-, import-, anyag- és energiatakarékossági feladatok eredményes megoldását. E célok megvalósítása a leghatásosabb eszköze gazdaságunk fejlődésének, társadalmi fel- emelkedésünknek, az elért életnívó megőrzésének és fejlesztésének. — Professzor úr! Mióta foglalkozik gabonanemesítéssel? — Negyedszázada már, hogy ezt a munkát elkezdtem, és főleg az utóbbi években előállított búzafajtáim közül több Magyarországon, közöttük Heves megyében is elterjedt. Egyébként az elmúlt időszákban a magyar búzanemesítő intézetek, főleg a szegedi és a marton- vásári intézet munkatársainak termékei felkeltették a jugoszláv kutatók érdeklődését is. Ennek nyomán nemes verseny alakult ki közöttünk, annak érdekében, hogy minél jobb minőségű, bőtermő és betegségeknek ellenálló búzafajtákat állítsunk elő. Magyar- országon olyan kenyérgabonákat termelnek, amelyek nem csupán a:hazai ellátást biztosítják, hanem exportálnak is belőlük. Ez elismerést jelent a nemesi tőknek és a termelőknek is. — Milyen színvonalon áll ma a jugoszláv gabonatermelés? — Örömmel mondhatom, hogy országunkban, elsősorban a Vajdaságban nemesített és termelt búzafajták versenyképesek. Az elmúlt évek terméseredményei ezt bizonyítják. A jugoszláv állami mezőgazdasági üzemekben hektáronként öt, a kisüzemekben pedig négy és fél tonnát értek el velük. Különösen figyelemre méltó a Rana-búzacsoport, amely a Vajdaságban termelt fajták 55 százalékát teszi ki. Az elmúlt három évben újabbak is megjelentek a termelésben, így a Partizanka, a Jugoszlávia, a takarmány- búzák közül pedig a Baran- ka, amelyekkel jó eredményeket értünk el. Az idén a legtöbb elismerést a Balkan, a Poszadka, a Róna—2 és a Jugoszlávia kapta. Országunkban egymillió-hatszázezer hektáron folytatnak búzatermelést. Elsősorban az a célunk, hogy a minőségi fajtákat terjesszük el, azokat, amelyeknek jó a sütőipari értékük, tehát kedvező meny- nyiségben őrölhetnek belőlük és süthetnek kenyeret. — Milyen a kapcsolat intézetük és a magyar üzemek között? — Több mint fél évtizede már, hogy a nádudvari Kukorica és Ipari Növények Termelési Együttműködésével kapcsolatot teremtettünk. A rendszer szakemberei lehetővé tették, hogy a partnergazdaságokba, ezen keresztül HeVes megyébe is eljusson néhány Újvidéken nemesített jugoszláv búzafajta. Ezt a kapcsolatot továbbra is fenntartjuk, hiszen már az újabb neme- sítvényeim közül is van néhány búzafajta Magyar- országon. A nemesítés során elsősorban az üzemi igényeket és tapasztalatokat hasznosítjuk. Ezért olyan fajtákat állítunk elő, amelyeknek más az érési idejük. Ezzel az aratás jobb szervezését segítjük elő. Kialakítottunk egy olyan fajtasort, amely a tenyészidőt veszi figyelembe. Az utóbbi időben ugyanis főleg olyan igény jelentkezett a termelőktől, hogy gyorsan beérő és biztonságosan betakarítható búzákat nemesítsünk. Már vannak olyan fajtáink és fajtajelöltjeink, amelyek a tél viszontagságainak és a betegségeknek jobban ellenállnak. Ezek közül több Újvidékről került át az önök országába kipróbálásra. — Várható-e hogy az újabb jugoszláv búzafajták Eszak-Magyarországra is elkerülnek? — Miután olyan igény van a nádudvari rendszer Heves—Pest—Nógrád megyei alközpontjától, hogy az észak-magyarországi táj speciális éghajlati és talaj- adottságaihoz igazított búzákra lenne szükség a gazdaságokban, így kísérletképpen még az idén rendelkezésre bocsátjuk a szükséges fajtákat. Természetesen majd az eredmények bizonyítják, hogy melyik az a fajta, melyet eredményesen termelhetnek a jövőben. — Köszönjük a beszélgetést? Mentusz Károly 7800 liter tej Az 1982-es országos tejtermelési versenyben az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát tehenészete a második helyezést érte el. 1305 tehenük átlagosan 7800 liter tejet adott. A felső- cikolai tehenészetben például a Holstein-fríz állomány átlaga a korábbinál csaknem ezer kilogrammal volt több, a tej zsírtartalma is emelkedett. A képen: a borjúnevelő (MTI fotó — Tóth Gyula felv.j (D h.) A brigádtagság elkötelezettség
