Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-10 / 136. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. június 10., péntek 3. A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA A Fogyasztók Országos Tanácsának egy éve A MÁTRA KÖRNYÉKÉN IS Olcsóbb húskészítmények - Több hal - Kiegyensúlyozott zöldségellátás Az üdülőkörzetek nyári élelmiszer-ellátása A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa egy évvel ez­előtt hozta létre a Fogyasz­tók Országos Tanácsát. A társadalmi szervezet fő cél­ja, hogy figyelemmel kísér­je és értékelje: miként érvé­nyesülnek a fogyasztók jo­gai. Feladata: ajánlásaival segíteni az államigazgatási szervek és a gazdálkodó egy­ségek tevékenységét, s vizs­gálatot kezdeményezni az il­letékes szerveknél, ameny- nyiben úgy ítéli meg, hogy a fogyasztói jogok sérelmet szenvedtek. A tanács . tájé­koztatja a vásárlókat az áruk és a szolgáltatások minősé­géről, választékáról és az őket megillető jogokról. A szervezet kiépítette bu­dapesti és megyei hálózatát. Jelenleg 171 fogyasztói ta­nácsban 5000 társadalmi aktí­va dolgozik. Létrejöttek az árakkal, a minőséggel, a piaci helyzettel, valamint az általános jogi kérdésekkel foglalkozó — tanácsadói sze­repet betöltő — szakértői albizottságok is. A FŐT 1982- ben, megalakulása évében több igen fontos témát tű­zött napirendjére. Júniusban a belkereskedelem és az ide­genforgalom helyzetét tekin­tették át. Szeptemberben a bútorgyártás és forgalmazás körüli gondokat elemezték és összegezték az otthonbe­rendezéssel kapcsolatos gon­dokat, a kínálatot befolyáso­ló tényezőket is. November­ben a lakáskarbantartás, majd a zöldség- és gyü­mölcsellátás helyzetét vitat­ták meg. Az idén a lakossági szolgáltató szervezetek fel­építési rendszerét tették mérlegre, illetve megvizs­gálták: milyen a tartós fo­gyasztási cikkek minősége. A vásárlói igények megis­merésére változatos módsze­reket alkalmaztak a tanács helyi szervezetei. A Hazafias Minden olyan kezdemé­nyezést, amely az építőipar jelenlegi — sokak által ese­tenként jogosain is szapult — helyzetén kíván lendíte­ni, nagy várakozás, reflek­torfény kísér. Ezért is tart­juk érdemesnek kiemelni Heves megye Tanácsa ipari építési, kereskedelmi, szol­gáltatási bizottságának teg­napi ülését, ahol egyebek között a megyei építőipari gazdasági társaság munkáját értékelték, különös tekintet­tel az igények és a rendel­kezésre álló kapacitások összhangját. . Elöljáróban annyit: az igények és lehetőségek, ma, illetve várhatóan az ötéves tervciklus végéig sem fe­dik egymást, bár az „olló" fokozatosan szűkül. A megyei építőipari gaz­dasági társaságinak jelenleg 12 tagja van, a két legna- gyobbon, az Állami Építő­ipari Vállalaton és a He­ves megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalaton kívül több más, az építőiparban dolgo­zó vállalat és szövetkezet, valamint olyanok is, ame­lyek mel léktevékenység­ként vállalták az „építőipar szolgálatát”. A tagok vállal­kozásait az önállósság, ugyanakkor a kölcsönös előnyök megteremtése és azok ésszerű kihasználása jellemzi. Olyan kapcsolatok kialakítására törekszenek, amelyekben biztosított szak­embereik és termelőeszkö­Népfront bizottságaival kö­zösen . fogyasztói fórumokat, nyílt testületi üléseket, foga­dónapokat szerveztek, s pa­naszládákat helyeztek el számos kereskedelmi léte­sítményben. A falugyűlések és a városkörzeti tanácsko­zások is többször fogyasztói fórumokká váltak, hiszen a résztvevők hozzászólásaikban gyakran az alapellátásról, a kereskedelmi szolgáltatásról mondtak véleményt. Helyen­ként kérdőíves felmérések­kel jutottak fontos adalékok birtokába. A lakossági ész­revételek túlnyomórészt a minőségre és az árakra irá­nyultak. E tanácskozások, találkozók eredményeként például Baranya megyében és a főváros XVII. kerületé­ben megváltoztatták néhány üzlet nyitva tartási idejét, Győrben és Zalában javult a kenyér minősége, a tejter­mék-ellátás folyamatossága, Miskolcon olcsó ruházati termékeket árusító bolt nyi­totta meg kapuit. A Fogyasztók Országos Tanácsának megalakulását élénk nemzetközi érdeklődés kísérte. Munkája tanulmá­nyozására számos küldöttség érkezett hazánkba. A tömeg­kommunikációs eszközök gyakorta számoltak be ülé­seiről, terveiről. Az eddigi tapasztalatok szerint nem igazolódtak be azok az aggályok, hogy a FŐT színreléptével egy újabb ellenőrző szervezet kezdte meg működését. A tanács újszerűén közeledett számos, a fogyasztókat élén­ken foglalkoztató kérdéshez, megállapításaival és javasla­taival hathatósan támogatta az állami szervek munká­ját. A fogyasztói érdekvéde­lem egyúttal újabb lehetősé­get nyújt a lakóterületi köz­élet fellendítésére is. zeik optimális kihasználása, ezáltal pedig a megye épí­tési igényeinek kielégítése. A szóban forgó vállalatok profilja letisztult, ennek megfelelően a kiemelt beru­házásokat, illetve a célcso­portos lakásépítéseket első­sorban a két nagyvállalat végzi. A szövetkezetek töb­bek között a magánépítke­zésekhez kívánnak hozzájá­rulni, bár a későbbiekben a HÁÉV is tervezi ezt, ter­mészetesen a megfelelő — nem paneles — technológia megteremtése után. A fel­újításokban elsődleges sze­repük a kisebb vállalatok­nak és szövetkezeteknek van, bár mindkét nagyvállalat tevékenységének része a nagyobb karbantartás. An­nál is inkább, mivel köztu­dott; csökkennek a beruhá­zások, ezzel párhuzamosain nő a fenntartási tevékeny­ség aránya. Az idei tervekhez képest a lakásépítések terén jelen­leg kisebb lemaradás tapasz­talható, bár ez az év vé­géig még pótolható. Kritikus pont: a beruházások előké­szítése nem tart időarányo­san lépést a szükségletekkel. A bizottság ezután a kis­kereskedelem helyzetével, a megye ipari szövetkezetei­nek exporttevékenységével, a lakossági szolgáltatások­kal, illetve Bánkút és kör­nyéke rendezési tervével foglalkozott. . r. E. 22 millió égett el Tűz, tűz... tűz, tűz... A napokban készült el annak összegzése, hogy me­gyénkben az elmúlt eszten­dőben milyen károkat okoz­tak a lángok. Nos, bár a korábbiakhoz képest az esetek száma nem nőtt jelentékenyen, a veszte, ségek annál inkább — há­romszáz százalékkal. Ez azt jelenti, hogy mintegy 22 mil­lió forintunk lett a lángok martaléka. Az iparban va­lamelyest csökkent a kár ér­téke, a mezőgazdaságban viszont 14 millióval növeke­dett. Ennek elsősorban azaz oka, hogy a nagyrédei Sző­lőskertben különösen nagy volt a pusztulás. A Gagarin Hőerőmű Vállalat viszont a tűzfellobbanások számában vezet. Csak itt, tavaly, 13- szor kellett oltani. Emelke­dett a lakástüzek száma is, tíz százalékkal. Emberéletet nyolcszor kö­veteltek a lángok, huszon­négyszer pedig súlyosan sé­rülteket kellett kórházba szállítani. S lássuk az okokat! Meg­döbbentő, hogy első helyen a dohányzás áll; tavaly-59-en gyújtották fel ily módon környezetüket. A szabadban való tüzeléskor ötvenheten nem tudták megfékezni a tovaterjedést. Elektromos áram szikrája negyvenkét- szer okozott balesetet. Sok­szor voltak a gyerekek is ludasok. És előfordult szán­dékos gyújtogatás is ... A tapasztalatok alapján a megyei tűzoltó-parancsnok­ság tervbe vette a lakosság körében végzendő propa­gandamunka hatékonyságá­nak javítását, ezenkívül a Tüzeléstechnikai és Kémény­seprő Vállalat, valamint az ingatlankezelő vállalat tűz­védelmi feladatainak szak­mai segítését. A vezetőség beszámolója — amelyet F egecs József alapszervezeti titkár terjesz­tett a tagság elé — az ápri­lis 12—13-i KB-határozat szellemének megfelelően ér­tékelte a gyár és az üzem­rész hároméves munkáját. Megállapította, hogy a XII. kongresszus és a beszámoló taggyűlésük határozataiban megfogalmazott társadalmi, politikai, ideológiai, gazda­ságpolitikai célkitűzések és feladatok az eltelt időszak­ban a gyárban ütemesen és időarányosan megvalósultak. Ezt a párttitkár referátuma tételesen szerényen és nem hivalkodóan bizonyította is. Maradjunk most csak a gaz­daságpolitikai célkitűzések megvalósulásánál. 1980-ban még 275 milliós volt a ter­vük — ezt 104,8 százalékra teljesítették, — 1982-ben pe­dig már 365 millió értékű alkatrész — 32,7 százalékkal több — hagyta el a gyárat. Nyilvánvaló, hogy ez a nö­vekedés minőségi javulást is hordoz, hiszen a mai piaci körülmények között terme­Az élelmiszer- és vegyi- áru-nagykereskedelmi válla­latok, valamint a termelők már minden „üdülőmegyé­ben”, — a Balatonnál, a Mátra környékén, a Duna­kanyarban és a Velencei­tónál — megkötötték a meg­állapodásokat a kiskereske­delmi vállalatokkal az idei ellátás biztosítására. A fuva­rozók is felkészültek; az éj­szakai szállítást azonban még sok helyütt nem ol­dották meg. A Belkereske­delmi Minisztérium szor­galmazza, hogy a vállalatok az üzletekhez, ABC-áruhá- zakhoz létesítsenek fogadó­zsilipeket, amelyekben reg­gelig sértetlenül marad az áru. Az áruszállítási szerző­dések szerint az idei nyári szezonban valamennyi üdülő­körzetben kiegyensúlyozott élelmiszer- és élvezeticikk- ellátás várható. Húsból és hús- készítményekből a tavalyinál nagyobb lesz a választék. A divatos szabad­téri sütéshez, grillezéshez jól felhasználható baromfiból, valamint a növényevő ha­lakból — amúr, busa — és a fagyasztott tengeri halból a tavalyinál többet kínál a kereskedelem. Pontyból, sül­lőből, harcsából szintén va­lamivel jobb lesz a bolti vá­laszték, folyamatos ellátást azonban csak a vendéglők­nek ígérnek. A húskészítmé­nyek választéka a múlt nyár óta mintegy 10—12 féle — zömében olcsóbb — termék­kel bővült, s ezekből a sze­lést növelni, eladni csak az a termelőegység tud, amely­nek tevékenysége, terméke korszerű, minőségileg kifo­gástalan és azt gazdaságo­san állítja elő. Az egy főre eső termelés ez idő alatt 29 százalékkal növekedett, a dolgozók bére sem stagnált, 1980—82 között 16,2 száza­lékkal nőtt. Ebben az idő­szakban 44 millió forint ér­tékű új gépet állítottak a termelésbe, a berendezések karbantartására — éppen a tmk-sok szakértelme, szor­galma révén — 51 millió fo­rintot fordíthattak. Az el­múlt évben a növekvő anyag- és energiaárak elle­nére egymilliónyi értékű készárut, 2,7 százalékkal ke­vesebb költséggel állítottak elő, anyag- és energiameg­takarításuk 19 milliót ered­ményezett. A 32,7 százalékos termelésnövelés úgy valósult meg, hogy az energiafelhasz­nálásuk változatlan maradt. Jelentős mértékben és érték­ben ' csökkentették a tőkés import alkatrészfelhaszná­lást. Mindezek mellett arra is volt idejük és energiájuk, hogy tovább korszerűsítsék, szépítsék munkahelyeiket, a szociális és sportlétesítmé­nyeket, pihenőházaikat. A gyár dolgozóinak létszáma három év alatt 130 főre nö­zonra folyamatos ellátást ígér a kereskedelem. Tej- és tejtermékekből a korábbi években összességé­ben volt elegendő, a kániku­lai hónapokban azonban hiánycikknek bizonyult az üdülőkörzetekben a tartós tej. Idén — mivel a teljes hazai szükségletet csoma­golóanyag hiányában nem tudják kielégíteni — a tar­tós tejet főként a fővárosban és az üdülőkörzetek üzletei­ben árusítják. Ez a kereske­delemnek is előnyös, a bol­tosok nincsenek kitéve an­nak, hogy az esős hétvégén nagy menyiségű tej savanyo- dik meg az üzletekben, s a jobb . tárolhatóság lehetővé teszi az esetenként hirtelen növekvő kereslet kielégítését is. A kenyér- és péksüte­mény-ellátás a tavalyihoz hasopló lesz. A vásárlók az idén sem számíthatnak ar­ra, hogy boltnyitáskor min­den üzletben friss terméke­ket kapnak, a kis kapacitású üdülőhelyi pékségek ugyan­is nehezen győzik a nagy nyári forgalmat. A Balaton somogyi partján levő üdülő­helyeken jó kezdeményezés­nek bizonyult, hogy a kis sütödéket vállalkozásba ad­ták át. Az üdülőhelyi zöldség-gyümölcs kínálatot az elmúlt két évben is je­lentősen javította, hogy a kistermelők, kiskerttulajdo. nosok kereskedői engedély nélkül értékesíthetik termé­nyeiket. Előny az is, hogy ezek az árusok a boltok nyi­vekedett, és mint a beszá­moló megállapította: ezt nemcsak az emelkedő bérek­nek tudják be, hanem a korszerű munkalehetőségnek, a jó feltételeknek és az em­berséges, jó légkörnek is. Pedig mint a vitában és a beszámolóban is elhangzott, ebben a gyárban a fegyelmet illetően magasabbak a köve­telmények, kevesebb lazasá­got, mulasztást néznek el, mint máshol. A feladatokat a gazdasági, ideológiai és művelődési munkában a párt- és a tömegszervezetei« tevékenységében egyértel­műen szabta meg a határo­zati javaslat. Kihangsúlyoz­ta, hogy a XIII. kongresszu­sig hátralevő időben meg­újuló erőfeszítéssel kell to­vább folytatni a XII. kong­resszus, a városi pártértekez­let és a beszámoló taggyű­lések határozatainak végre­hajtását. Ez megköveteli a kommunisták tevékenységé­nek a fokozását, a vezetés, az irányítás javítását, a fe­lelősségérzet növelését mun­kájuk minden területén. A beszámoló után élénk, sokoldalú, olykor szenvedé­lyes vita alakult ki. És ál­talában nem az elért ered­ményekről, sikerekről szól­tak, hanem inkább a fegye­lemről, az anyagellátásról, a bérezésről, a továbbképzés fontosságáról — bővíteni a több szakmával rendelkezők számát — a kisvállalkozás­ban lévő lehetőségekről, a mihőség továbbjavításáról, a vezetés színvonaláról, a lég­tása előtt, illetve zárása után is árusítanak. A tapasz­talatok szerint még a távo­labbi vidékek kistermelőinek is megéri, ha a Balaton part­jára, vagy éppen a Mátrába szállítják a friss gyümölcsöt. A nyári melegben évről évre megnövekszik a sörfo­gyasztás, áprilistól szeptem­berig várhatóan az idén is eléri a 6 millió litert. A ke­reskedelem ezzel nem tud lépést tartani, noha már a tavaszi hónapokban tartalé­kolják a szezonra a pasztő­rözött söröket. Az üdülőme­gyék kis- és nagykereske­delmi vállalatai a hiányzó mennyiség egy részét határ­menti árucseréből szerzik be. Üdítőből lesz elegendő, a mennyiség és a választék is növekszik. Az üdülőhelyi kisboltok, szerződéses üzletek és a magánkiskereskedők jobb kiszolgálására beváltak a kereskedők áruházai és az önkiszolgáló raktárak. Az utóbbiak közül a legjobban működik a Bakony Élelmi­szer- és Vegyiáru-kereske- delmi Vállalat tapolcai rak­tára, amelyet a vállalat más nagykereskedelmi vállala­tokkal közösen üzemeltet. Hogy a vevőknek ne kell­jen sorbaállással vesztegetni a nyaralásra szánt időt, az üdülőhelyek üzletei elé idén nyáron is kirakják a pulto­kat, pavilonokat létesítenek, s több helyütt mozgó ABC-k beállításával csökkentik a boltok zsúfoltságát. (MTI) körről, az emberi felelősség- érzetről. Főleg a bajokat, a gondokat sorolták, a gyor­sabb orvoslást sürgették, a szervező munka javítását igényelték. Bár néhány esetben személyes sérelmek is elhangzottak, a mondani­valók magva és lényege a felelősségérzet fokozása, a lehetőségek keresése és an­nak hangsúlyozása volt, hogy csak jobb munkával lehet eleget tenni a követelmé­nyeknek, hogy végezze el mindenki a maga munkáját és ki hogyan végzi, úgy kell azt megfizetni. Németh László, az egri városi pártbizottság első tit­kára felszólalásában a KB- határozat fogadtatásáról, az eddig végzett munkáról szólt. A határozat egyetértő fogad­tatásban részesült, a pártta­gok és a pártonkívüliek kö­zött egyaránt, jó feltételeket teremt a napi, a politikai munká­hoz. A városi első titkár is részletesen szólt a követel­mények fokozásáról, a fe­gyelemről és arról a pezsgő politikai életről, amely a ha­tározat után kialakult. Elis­meréssel szólt azokról a tö­rekvésekről, amelyek a Cse­pel Autógyár egri gyárában is előre viszik ügyünket, azokról a párttagokról és pártonkívüliekről, akik po­litikai kiállásukkal, munká­jukkal példát mutatnak má­soknak is a határozat végre­hajtásában. Papp János SZÓKUL AZ „OLLÓ" Igények és lehetőségek az építőiparban A Csepel Autógyár egri 3. számú gyárában négy alap­szervezetben és tizenöt pártcsoportban 144 párttag tevékenykedik. A kommunisták 73 százaléka fizikai és termelésirányító, 27 százalékuk alkalmazott. A 3-as alapszervezet — amelynek a létszáma pontosan a ne­gyede (36 fő) az egész párttagságnak, és „működési területe” a tmk-fizem — taggyűlésen tárgyalta meg a XII. kongresszus óta végzett munkát és határozta meg feladatait a XIII. kongresszusig. Megújuló erőfeszítéssel Taggyűlés a Csepel Autógyár egri gyárában

Next

/
Thumbnails
Contents