Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. június 9., csütörtök 5 BULGÁRIA Pezsgő gazdaság A bolgár targoncák különféle típusai világhírűek AZ EURÓPAI KGST-ORSZÁGOK MEZŐGAZDASÁGA 10.5 j NDK ) i LENGYELORSZÁG . r' 4,0-i;» SZOVJETUNIÓ CSEHSZLOVÁKIA/^ 5.0 X-.-J' ^ V-fi' 1,0-2,0 MAGYARORSZÁG . A mezőgazdasági termelés alakulása. % (•tízé éálwz razoaytaai ^ □ E3 1980 1982 1983 tan * mező-és élelmiszergazdaságV 0 200 km- ^ < 1~ I ..f V4 3 ROMÁNIA t í FEKETE­['----«.7 -S TENGER 2 ,7 BULGÁRIA 1 t GABONATERMELÉS (auHiá tw.) Bulgária NÖVÉNYTERMESZTÉS, 1982 (alízé évlkaz riazaayftn.%) Bulgária Cietariarátaa m| Laagyalamág Magyarerszág ÁLLATTENYÉSZTÉS. 1982 (•lizé ivbtz razoayftva,*>í) Balgán«-4.2 r~ Csata rimába Leagyalerezág-5'8f$S Magyarertzag 19.0 i—i AZ ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA (é* 1 | Szarvasmarha fi Sertés •tojé«. mülié A) r-_ r-_ N. • » víf-lvi • n r- JZ 17.6 ■tacs adat 198211983 (19821198311982 i1983 j19821198311982(1982'1982 1983 11982 Í1983 vege Balgária Cseh ­Lengyel- Magyar­szlovákia ország onzaf NDK Románia Szoyjotnniá SZOVJETUNIÓ Új építőanyag: a polimerbeton Gazdasági reformról gyak­ran hallani napjaink Bulgá­riájában. A hetvenes évek közepére ugyanis kimerül­tek az extenzív fejlesztés tartalékai, s a világgazdasági változásokra ugyancsak el­kerülhetetlenül reagálniuk kellett. A gazdasági fejlődés a hetvenes évtized végére parancsoló szükségszerűség­gel követelte meg az álta­lános szemléletváltozást, amelynek jegyében 1979-ben elkezdődött a gazdasági me­chanizmus rendszerének re­formja. Peter Volkov, a bolgár pénzügyminisztérium nem­zetközi együttműködési fő- igazgatóságának vezetője ennek lényegét úgy foglalta össze, hogy napjainkban Bul­gáriában egyértelműen elis­merik és erősítik — a terv- gazdálkodáson belül — az áru- és pénzviszonyok, a piac szerepét. Ennek megfe­lelően 1982. január elsejétől megváltozott például a köz­ponti tervben előírt normatí­vák köre. Korábban mintegy száz kötelező mutatót írtak elő a vállalatok számára, most pedig már csak ötöt. Az előírt mutatószámok csökkenésével viszont ön­állóbbak lettek a gazdál­kodó szervezetek. Szakíthat­tak az árképzés korábbi merev gyakorlatával, a bel­földi árképzés bázisa a vi­lágpiaci ár lett. A béreket is mindinkább igyekeznek összekötni a vállalati jöve­delmezőséggel. A növekvő önállóság ré­vén a vállalatok megszerez­ték a jogot ahhoz, hogy a központi terven felül gyár­tott termékekkel maguk ren­delkezzenek, szabadon érté­kesíthessék. Ehhez tartozik az a fogalom, amelyet ellentervnek neveznek. Ez teszi lehetővé — mint Koszta Andrejev, a Bolgár Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára elmon­dotta —, hogy a kollektívák az állami tervhez képest többletértéket, többtermelést, anyag-, energia, és létszám­megtakarítást vállaljanak. Több nyereséget biztosíthat­nak, amelyben mind a vál­lalati vezetők, mind a dol­gozó kollektívák anyagilag is érdekeltté válhatnak. Bi­zonyítékra többek között a várnai Diesel-hajtóműgyár- ban is rátaláltam. Itt a Ste­fin Jovcsev ifjúsági brigád például a következőket vál­lalta: az esztendő végénél három nappal előbb befeje­zik idei tervüket, az előírt­nál kétszázzal több motor­részegységet munkálnak meg, az anyag- és energiaköltsé­geket a tavalyihoz képest öt százalékkal csökkentik, job­ban kihasználják a termelő­berendezéseket, kevesebb selejttel dolgoznak és tízen áttérnek az önrneózásra. E vállalások részei annak a vállalati ellentervnek, amely a tapasztalatok szerint a központi tervnél általában A Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség, az SSM 1970-ben alakult meg. Az azóta eltelt időszakban a szervezet széles körű nem­zetközi kapcsolatokat épített ki. A szövetség ma a világ 105 országának 239 ifjúsági szervezetével áll együttmű­ködésben. Az együttműködés kiterjed barátsági hetek, közös kiál* Osszeállította: Gyurkó Géza 15—20 százalékkal több és nagyobb' feladatokat ír elő. Igen figyelemre méltó, hogy az ellenterv teljesítésével felszabaduló, megtakarított anyagokból a vállalatok sa­ját belátásuk szerint készít­hetnek termékeket. Többnyi­re a lakosságnak hiányzó fogyasztási cikkeket, amelyek körét a helyi ke­reskedelmi szervek rendelése alapján határozzák meg. Az ezekből származó bevé­telekkel — jegyezte meg Koszta Andrejev — tovább bővíthetik a dolgozók jöve­delmeiket, szociális, jóléti, kulturális alapjaikat. Elosz­tásukról — például a bérek esetében — éppen a megnö­vekedett önállóság jegyében — maguk a munkabrigádok gondoskodnak. A differen­ciálás gyakorlata természe­tesen a vezetői munka el­ismerésében is érvényesül. Mindennapos gyakorlattá kezd válni, hogy a központi terv nem teljesítésekor a ve­zetők fizetésüknek csak 75— 80 százalékát kapják meg. A gazdaságirányítás kor­szerűsítése során, - amely — jegyezte meg Hrisztina Vu- cseva, a bolgár pénzügymi­nisztérium egyik főmunka­társa — szinte soha be nem fejezhető folyamat, módo­sultak a beruházási gyakor­lat feltételei. A beruházások fő forrása ma már a gazdál­kodó szervezet nyeresége és a hitel. Megkezdődött a nagy­kereskedelem átszervezése is. A kiskereskedelmi válla­latok mellett a termelők egyre inkább jogot kapnak a közvetlen értékesítésre. Egyszóval igen felfokozott mozgásban van a bolgár gazdaság irányítása, és a ko­rábbinál is pezsgőbb a gaz­dasági élet. Biztatóak a bolgár gazda­ság idei kilátásai is. Igaz, a világgazdasági recesszió ha­tásai kétségtelenül érződnek, mérséklik a fejlődés dina­mikáját, mégis a nemzeti jövedelem 3,8, az ipari ter­melés 4,8, a mezőgazdaság 2,7, a külkereskedelmi for­galom nyolcszázalékos ter­vezett emelése reálisnak tűnik. Így a bolgár gazdaság előreláthatólag teljesíti az 1983. évi terv célkitűzéseit, sőt a jelenlegi ötéves terv teljesítése elé sem emelked­nek különösebb akadályok. Mindez tiszteletre méltó si­ker. Am elismerése mellett sem szabad — jegyezte meg a főszerkesztő — a számok bűvöletében élni, s így meg­feledkezni a létező, minden­napi gondokról. Azokról, amelyek miatt még mindig nem kielégítő a termelés hatékonysága, nem válhat elsődleges követelménnyé a lítások, szemináriumok meg­rendezésére, gyümölcsöző munkakapcsolatokra, csopor­tos csereutazásokra, üzemi, vállalati tapasztalatcserékre és természetesen a tartós ba­rátság ápolására. Az élénk és sokasodó nemzetközi kapcsolatokra jel­lemző, hogy egyre több ba­ráti szál fűzi össze a szövet­séget a távoli országok, pél­dául Szíria, Irak, Mexikó, Ciprus ifjúsági szervezetei­vel. Diákcserék, kölcsönös ösztöndíjas tanulmányutak erősítik a kapcsolatokat. Sokszor, a gyors segítség az ajánlólevél. Erre példa a gazdaságosság, általánossá az anyag- és energiatakarékos­ság, s mindezek következté­ben nem emelkedhet elég gyorsan az életszínvonal. A számok jelezte átlagok mö­gött meglepő teljesítmények és kezdeményezések húzód­nak meg. A plovdivi Rekord tar­goncagyárban Ivan Tomov gazdasági igazgatóhelyettes­től megtudtam, hogy az utóbbi három évben 30—30 százalékkal fokozták a ter­melést, sőt az idén mintegy 45 százalékos termelésfel­futással számolnak. Sztoján Dankovtól, a világhírű Bal- kancar egyik gyárának igaz­gatóhelyettesétől megtudtam, hogy tavaly két hónapon keresztül alapbérét 20 szá­zalékkal csökkentették a gyenge teljesítés miatt. Igaz — mondta — ő erről alap­jában nem tehetett, a fe­lettes irányító szervek azon­ban nem fogadhatták el ki­fogását, mivel az eredményt értékelik. A gazdaság imponáló tel­jesítményének évtizedek óta stabil alapja a mezőgazda­ság. A tavalyi adatok szerint Bulgária az egy főre jutó dohány, és paprikatermelés­ben világelső, a napraforgó- és paradicsomtermesztésben a második, a gabona- és az őszibarack-termelésben a harmadik helyet foglalja el. A termelés koncentráltságát és szakosítottságát, valamint a terméseredményeket te­kintve is előkelő helyet fog­lalnak el a világban. A közel 15 ezer hektáros, mintaszerűen gazdálkodó plovdivi Trákia Agráripari Komplexumban évente több mint egymilliárd forint ér­tékű a mezőgazdasági, ipari munka. Ez utóbbit a mi ter­melőszövetkezeteink mellék­üzemágaihoz némileg hasonló keretben folytatják. Korántsem minden igényt kielégítve — miképpen a többi agráripari komplexum­nak is — szerves kiegészítője a háztáji és a kisegítő gaz­daság. A háztáji gazdaságok nem nagyobbak kétezer négyzetméternél, de ilyet mindenki tarthat, bérelhet. S hogy mekkora a jelentő­ségük, azt mi sem bizonyít­ja jobban, mint hogy a me­zőgazdasági termékek több mint negyedét e gazdasá­gok termelik meg. Egyes zöldség-, gyümölcs-, húsféle­ségeknél ennél is nagyobb az arány. Sőt, minden második tojás is a háztájiból kerül ki. Igen sajátos forma a mezőgazdasági kisegítő gaz­daság. Ezek ott léteznek, ahol a földek nagyüzemi művelése nem lehetséges. csehszlovák fiatalok részvé­tele a nicaraguai analfabé­tizmus leküzdésében. A cserelátogatásoknak népszerű formái a téli és nyári sporttáborok. Az or­szág legszebb tájain megren­dezett ifjúsági táborokban százával töltik barátkozással, szórakozással, sportolással és pihenéssel idejüket a meghí­vott külföldi fiatalok. Ked­velt és bevált formája az is­merkedésnek a barátságtú- ták szervezése és a barát­ságvonatok útnak indítása. Csehszlovákiában évről évre megrendezik az ifjúsági tu­rizmus vásárát, ahol alka­lom nyílik egyezmények kö­NDK Új vízgaz­dálkodási törvény A víz létfontosságú, pótol­hatatlan természeti kincs, amely csak korlátozott mennyiségben áll rendelke­zésre. Ezért a tervszerű víz- gazdálkodás a modern gaz­daság nélkülözhetetlen ele­me és feltétele. E tények pontos ismeretében és gon­dos mérlegelésével készült el az NDK Népi Kamarájá­nak új vízgazdálkodási tör­vénye is, amely a népgazda­ság minden ágára kiterjed. A vízkészletek egyik leg­nagyobb fogyasztója a la­kásépítőipar. Az ágazatban évente 3—4 százalékkal emelkedik a vízfogyasztás. A számítások szerint az ilyen gyors ütemű növekedés mellett 1990-ben már 10 mil­liárd köbméter vízre lenne szüksége az építőiparnak. Ezt a hatalmas mennyiséget pedig száraz esztendőben nem is lehet előteremteni. Ezért az új törvény értel­mében olyan intézkedéseket foganatosítanak) amelyek a talajvíz-készleteknek az ed­diginél nagyobb fokú kiak­názását teszik lehetővé, a népgazdasági vízszükségletek növekedését pedig évi egy százalékra korlátozzák. Tervezik az ipari vízfel­használás csökkentését is. Az NDK ipara jelenleg éven­te 5 milliárd köbméter vi­zet fogyaszt. Ezt a mennyi­séget 1985-re az egynegyedé­vel kívánják csökkenteni. A célt minden valószínűség szerint elérik a kitűzött ha­táridőre, mivel egyre több üzemben dolgoznak több­szörösen hasznosítható víz­zel, új normákkal és éssze­rűsített eljárásokkal. Az ilyen jó példával elöl­járó nagyüzemek közé tar­tozik a schwedti kőolajfel­dolgozó kombinát, ahol a szükséges hűtővíznek már csak 4—5 százalékát ve­szik az Odera folyóból. A többit körforgásban tisztít­ják, majd újra visszavezetik a termelésbe. Külön foglalkozik a tör­vény a vízszennyezés kérdé­seivel. A szabályok nem­csak arra kötelezik az ipari és mezőgazdasági üzemeket, hogy a kártékony anyago­kat maradéktalanul eltávo­lítsák a felhasznált vízből, hanem arra is, hogy a ter­melés során a vízbe került értékes anyagokat kivonják és újra felhasználják. Már jó néhány üzemben felsze­relték a fáradt víz tisztítá­sára alkalmas központi be­rendezéseket. A folyóvizek, a tavak tisz­tán tartásáért a törvény az • állami szerveket, a községi, járási és megyei tanácsokat teszi felelőssé, de az ország valamennyi állampolgárát felszólítja a közreműködés­re az életet adó víz védelmé­ben. tésére és tervek egyezteté­sére a külföldi ifjúsági szer­vezetek képviselőivel. Fontos szerepet tölt be az SSM a népek közötti barát­ság elmélyítésében az ifjú­sági küldöttségek fogadásá­val is. Évenfe 100—150 kül­döttséget hívnak meg a szo­cialista országokból, 60—70 delegációt a tőkés országok­ból és 30—50 csoportot a harmadik világ államaiból. A vendégek színes és tar­talmas programok keretében ismerkedhetnek meg a szo­cialista Csehszlovákia min­dennapi életével, fiatalságá­nak gondjaival és örömeivel. A belorusz tudósok nagy­mértékben hozzájárulnak az atomenergia békés felhasz­nálásához. Két évtizeddel ezelőtt adták át a köztársa­ságban az első kísérleti atomreaktort, melynek alap­ján kezdte meg munkásságát később a Belorusz Tudomá­nyos Akadémia atomenerge­tikai intézete. A KGST keretein belül a belorusz tudósokkal együtt­működve a rrjagyar, a bol­gár, a lengyel kutatók dol­goznak. Az intézet sok gya­korlati kérdést megold. így például ionizáló sugárzás se­gítségével új építőanyagokat hoznak létre. Ilyen a módo­sított farost és a díszítő po­limerbeton, Eddig is megkö­Az atomreaktor fizikatermé­ben veteltük a betontól, hogy szi­lárd legyen. Az atomener­getikai intézet és a minszki építőanyagkutató intézet munkatársai azonban a ha­gyományos1 betonnál 3—4- szer szilárdabbat állítanak elő. Gránit- és márvány- szemcsékkel teli betonlapot átitatnak különleges keve­rékkel, amely képes beszi­várogni a pórusokba, majd ionsugárzással kezelik. A nagyobb szilárdságot a be­következő polimerizáció ad­ja. Az így keletkezett pob- merbeton-lapok gazdag színskálájúak. Felhasznál­hatók aluljárók, metróállo­mások, előcsarnokok, épüle­tek falaként és alapzatként. Folyik a kísérlet előkészítése Andrássy Antal CSEHSZLOVÁKIA Az ifjúsági szövetség nemzetközi kapcsolatai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents