Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 134. szám ARA: 1983. június 8., szerda 1,40 FORINT Vállalatok az egészségesebb környezetért O Június 11-én: madarak és fák napja Hevesen O A megyei bizottság ülése Egerben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fény és árnyék Nem túlságosan távolra szakadt hazánkfia jó év­tized múltán rövid láto­gatásra visszatért az an­nak idején teljesen várat­lanul és érthetetlenül el­hagyott szülőföldre, s most járja az országot. Pódium­ra lép, rivaldafénybe áll, mi pedig tapsolunk neki. Hősként köszöntjük és ün­nepeljük a- „tékozló fiút” — mert a produkcióját különösebben aligha érté- kelhejük. Amit hozott, amit mutat, őszintén szól­va nem túlságosan hiány­zott. Szerencsére sereg­nyien tudták pótolná a munkát az eltelt eszten­dőkben, hellyel-közziél ta­lán többet, értékesebbet is alkottak, adnak. Eszemben sincs, hogy ünneprontó legyek, bárki örömét is elvegyem e né­hány sorral. U.tóvégre ki- nek-kinek személyes ügye, hogy kit miként fogad, kiért, miért lelkesedik s csapkodja vörösre a tenye­rét. - S tudom, hogy ősrégi szokás a kedves magyaros vendégszeretet, ami kijár nemcsak hűtlen honfitár­sainknak, hanem még a hazánkban először járó i deneknek is. Az említett turné azonban valahogy mégis eléggé visszás ér­zelmeket kelt bennem. Sokkal szimpatilkusabbnak találtam volna egy csön­desebb, szerényebb vissza­térését, egy inkább csak a családnak, rokonságnak, barátoknak szóló vizelet. Szóval, őszintén szólva, nekem nem dobogtatta meg túlságosan a szívemet a különböző méretű pla­kátok egyike sem. Vélet­lenül sem gondoltam ar­ra, hogy belépő, jegy után törjem magam és sokad- magammal részese lehes­sek a nagy találkozásnak. Sem az óriást, sem a hőst nincs kedvem üdvözölni, ünnepelni kis hazánkban. Jóval nagyobb örömet szerez a számomra azok kö­zött forgolódni, azokkal szót váltani s azokat meg­tapsolni. akik itt maradtak az országban, jóban, rossz­ban kitartanak velünk s legfeljebb egy-egy túrista- úton kíváncsiskodnak kül­földre. A csinnadrattás találko­zások helyett s merem re­mélni, jócskán osztják e véleményemet — sokkal megkapóbbak még azok is, amelyek látszólag a legje­lentéktelenebbek széles e hazában, távol esnek minden pódiumtól és ri­valdafénytől, de mélysége­sen emberiek. Apróbb-ma- gyohb gondokat, eredmé­nyeket, sikereket és ter­veket hoznak felszínre, szereplőd küzdelmekről, nemes törekvésekről, tisz­teletre méltó helytállásról vallanak. Csupa olyanról, amelyek egy nagy egész részei, amelyeknek valami­lyen formában közük van közös sorsunkhoz, jele­nünkhöz és jövőnkhöz. Nos, igen, az itthoniak itthoni kisebb-nagyobb produkcióit illene, kelle­ne jobban figyelnünk; kö­szöntenünk és ünnepel­nünk. — Mert — ugye? — azért csak ezek az igazi­ak. Pódium, rivaldafény nélkül is... Gyóni Gyula TÖBB MINT HIDEG ZUHANY: Súlyos májusi jégkárok Már a „bevezető”, a nyi­tány sem ígért sok jót: jég­veréseket hozott hó elején a „bolond” április. Azzal ér­kezett — 5-én és 6-án —, majd azzal búcsúzott a hó­nap két utolsó napján. Ilyen előjelekkel érkezett meg a május, és — sajnos — szin­tén nem sok jót hozott. He­lyette: nyolc jégveréses na­pot. Kiemelkedően súlyos volt a május 24-i jégverés, amikor is Egerben és kör­nyékén igen komoly károk keletkeztek. Heves megyé­ben összesen 24 mezőgazda- sági nagyüzem károsodott. Az elemi csapás — az Álla­mi Biztosító szakembereinek felmérése szerint — 20 352 hektár növényi kultúrát ti­zedelt meg. Különösen sokat szenvedett az Eger környé­ki történelmi borvidék: 2245 hektár szőlőt ért súlyos ká­rosodás. A szántóföldi nö­vények közül 16 339 hektárt vert el a jég — így búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát, napraforgót és repcét. Nem kímélte a jégverés a zöldségeket és a gyümöl­csösöket sem, közel kétezer hektáron pusztított. Becslé­sek szerint nagy károk ke­letkeztek az almáskertek­ben, de megsínylette a kör­te, a kajszibarack, az őszi­barack, a cseresznye, a meggy és a málna is. A zöldségfélék közül különösen a paradicsom, a borsó, a dinnye károsodott a jégverés következtében. Az Állami Biztosító szak­emberei a károk felmérését folyamatosan végzik. Eddigi megállapításaik szerint má­jusban különösen az Eger- völgye Mgtsz, az Egri Csilla­gok és a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet területén pusztított legtöbbet a jég­verés. Az elemi csapás nem kerülte el a háztáji, illetve az egyénileg gazdálkodókat sem. Tőlük elsősorban sző­lő-, zöldség- és dohányká­rokról érkezett a biztosító­hoz kárbejelentés. Bár a felmérések még nem értek véget és a károk végleges megállapítására csak a termés betakarítása előtt kerül sor véglegesen, annyi máris bizonyos, hogy igen komoly tételekről van szó. A szépen indult növényi kultúrákban súlyos pusztí­tást vitt véghez a jégverés. Mindezt sajnos meg nem történtté tenni már nem le­het. Kétségtelen, hogy az eddiginél sokkal jobb idő­járásra és nagyon gondos, szakszerű növényápoló mun­kára lesz szükség ahhoz, hogy a bekövetkezett károk mértékét valamelyest is csökkenteni tudjuk. Rendőrök, ügyészek, bírók tanácskozása A bűnüldözés eredményei­ről és a büntető igazság­szolgáltat ás időszerű kérdé­seiről, feladatairól volt szó kedden Budapesten azon az országos tanácskozáson, ame­lyet a fővárosi és a megyei rendőr-főkapitányságok ve­zetői, bírósági elnökök, fő­ügyészek, valamint a katonai bíróságok, illetve ügyészsé­gek vezetői részére rendez­tek. Az apparátusi értekez­letet — amelyen részt vettek a belügyi és az igazságügyi tárca vezetői, a Honvédelmi Minisztérium illetékesei is — dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezette. Dr. Szíjártó Károly, a Ma­gyar Népköztársaság legfőbb ügyésze tartott tájékoztató előadást: o közrend, a köz- biztonság és a törvényesség — miként mondta — alap­vetően szilárd. Mint emlí­tette: az élet minden terüle­tén vissza kell szorítani a társadalomellenes magatar­tásformákat. Alapvető köve- temény, hogy a bűncselek­mények számának és a bű­nözés struktúrájának válto­zásaihoz az ítélkezés gyor­san és hatékonyan alkal­mazkodjék : például a köz­rendet és a közbiztonságot súlyosan sértő, erőszakos bűncselekmények, vagy a va­gyon elleni bűnözés, az it­tasan elkövetett közlekedési bűncselekmények visszaszo­rítása érdekében. Heves megye Tanácsának környezet- és természetvé­delmi bizottsága dr. Varga József elnökletével ülést tartott kedden délelőtt Egerben. A testület — amelynek munkájában részt vett Bágyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese is — ez alkalommal előbb Deme­ter Béla igazgató előterjesz­tésében a Heves megyei Te­lepüléstisztasági Vállalat környezetvédelmi törekvé­seiről, eredményeiről tájé­kozódott. Mint az ismertetésből ki­tűnt: a vállalat — lehetősé­geihez képest — igyekszik mind jobban megfelelni fel­adatának. Fejlesztései során például gyöngyösi üzeménél az országban elsőként alkal­mazza a nagy teljesítményű, 10 köbméteres szippantóko­csit, s működési területén két, hasonlóan sokra képes csatornamosót is használ már. Jelentős erőfeszítések­kel javította a szennyvíz- tisztítást, illetve az elhelye­zést Bélapátfalván, Füzes­abonyban és Parádsasváron. Egerben — másokkal együtt — közreműködik a veszélyes ipari hulladékok megnyug­tatóbb összegyűjtésének vár­hatóan már idei megoldásá­ban, s rekultivációs kísérle­tekben való részvétellel pró­bálja hasznosítani is a szennyiszapot. Gond azon­ban még mindig, hogy a környezet legnagyobb kímé­lése mellett csupán a szennyvíz 17,5 százalékának elhelyezésére vállalkozhat, s legnagyobb iparkodása mellett is a nem csatorná­zott szennyvíznek mindössze 1 százalékát tudja elszállíta­ni, mivel a többinek — egy­szerűen nyoma veszik... Kevesen gondolnák a He­ves megyei Patyolat Válla­latról, hogy mindennapi te­vékenysége mennyire veszé­lyes is üzemeinek környeze­tében. Korántsem véletlen, hogy csupán perklóretilénes szennyezéséért — legutóbb — kereken 100 ezer forintra bírságolták. Nemcsak a kel­lemetlen eset, hanem már a saját, korábbi felismerések is feltétlenül a helyzet vál­toztatására sürgetik a válla­latot, amely — mint Bul- hardt Mihályné igazgató tá­jékoztatásából a keddi ülésen is kicsendült — egyrészt az eddiginél körültekintőbb munkával, másrészt gépi korszerűsítésekkel, rekon­strukcióval, beruházással iparkodik a lakóhelyi kíván­ságoknak tökéletesebben megfelelni. Űj vegytisztító gépet kap például az egri Tinódi utcai telep, még az idén, s nagyobb javítások történnek a Faiskola utcá­ban is 1985-ig. Problémát jelent viszont továbbra is az ártalmas desztillációs termék 5—7 évig történő kötelező tárolása, mivel a telepen kí­vüli elhelyezésére, megsem­misítésére jó ideig még csak kilátás sincs. Hiszen az egész ország számára készülő 8 gyűjtőállomást is csupán — tervezik. A bizottság mindezek után egyebekről tárgyalt. Többi között bejelentették, hogy a HNF-fel közösen az idén, június 11-én, 9 órától a he­vesi szociális otthon parkjá­ban kerül sor a madarak és fák napja megyei ünnepsé­gére, július második felében pedig — központi támogatás­sal — nemzetközi környezet- védelmi tábor nyílik ismét a bükki Heregréten. (gyóni) A tarnamérai szövetkezet építőbrigádja jó munkát végzett: tágas, jól világított szabá­szatban dolgozik Csillik Mlklósné, Ferenc Józsefné, Lőcsei Gyuláné és Nagy Istvánná A melegvizes zuhanyozót, W. C.-t, olajkályhát tartalmazó két konténert Kaposvárról, az Universal Szövetkezettől vá­sárolták kétszázezer forintért (Kőhidi Imre képriportja,) A Ramóna Finomkötöttáru Szövetkezet budapesti illető­ségű ugyan, ám megyénkben két telephelyet is működtet. 70 dolgozó Abasáron, 200 Er­dőtelken dolgozik az 500 fős szövetkezetből. Most új üzem­csarnokot építettek Erdőtel­ken, hárommillió forintért — egészséges, kellemes körül­ményeket biztosítva az asz- szony oknak. Fabók Andrásné és Simon Istvánná előrajzol­ja a díszítést azokra a gyermektrikókra... .. .amelyekre Vince Tiborné százezer forintos japán varrógépével varr ja rá a gombát Üj üzem Erdőtelken

Next

/
Thumbnails
Contents