Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. június 1., szerda 5. MÁJUS VÉGI BOLDOG ÓRÁK Csak nevetni lehetett... Hát szó, ami szó, az idei gyermeknapért megyénkben nincs mit szégyenkezniük a felnőtteknek. A szervezők; a szülők, a pedagógusok, az úttörővezetők jobbnál jobb ötletekkel álltak elő annak érdekében, hogy ez a májusi vasárnap csakis a vidámság, a jókedv jegyében teljék el. Hatvanban, Fabatka nevű játékpénzt bocsátottak ki, melyért bazárokban vásárolni lehetett. Volt ezenkívül különleges akadályverseny, ahol az egyes állomásokon rönköt hajíthattak, gördeszkázhattak, léggömböt dobálhattak, aszfaltra rajzolhattak, korongozhattak a legkisebbek, sőt még további 36 móka részesei lehettek. Hevesen is volt a bábkészítéstől kezdve a kakasviadalig, a szellemi vetélkedőktől kezdve a diszkóig az égvilágon minden. A megyeszékhelyen hasonlóképpen. Gyöngyösön és a gyöngyösi járásban nemcsak gyermeknapot, de a hagyományoknak megfelelően egész hetet rendeztek. S az eredmény? Tessék figyelmesen nézni például az egri képeket (Fotó: Perl Márton) HÁRMAN A SZÁZHÚSZBÓL Okik a fővárosban gyermeknapoztak Györgyi, Bence, Emese. Három egri pajtás, hárman azok közül, akik megyénkből jó úttörőmunkájuk jutalmaképpen a fővárosban tölthettek a gyermeknapot. Péntek délutántól vasárnap délelőttig. Talán nem tűnik túl hosszúnak ez az idő. Ám ahogy mesélik, ez alatt is annyi élményben volt részük, mintha egy hétig vendégeskedtek volna. Réz Györgyi a legfiatalabb, hatodik osztályos az egri lles számú iskola tanulója. Az osztályban rajtitkár, és faliújság-felelős. Az előbbi nyilvánvalóan komoly feladat, de az utóbbi sem kis munka, hisz minden ünnepre újabb és újabb összeállítást kell készítenie társaival. Legutóbb anyák napjáról, május elsejéről és természetesen a gyermeknapról emlékeztek meg elsőrangúan. Többek közt ennek elismeréseképp is kapta a jutalmat. — Az én vendéglátómat Lénárt Krisztinának hívják. Mint megtudtam, nem szereti a földrajzot, kedvence viszont a gyakorlati és a rajz. Divattervező akar lenni. Nagyon kedvesen fogadott. Az újpesti úttörőházban találkoztunk, mi Heves megyeiek valamennyien a házigazdákkal. Onnan buszoz- tunk a lakásig. A szülei megörültek, én Vittem nekik ajándékot is. Én is megörültem, mert a kedvencemmel, húslevessel vártak. Első este a téren játszottunk, sétáltunk a környéken és sokat beszélgettünk. Másnap délelőttre volt ugyan jegyünk a Süsü bábelőadására, de egyikünket sem érdekelt annyira. Inkább kimentünk az Állatkertbe. A szülei, míg mi nézelődtünk, leültek egy padra, mert szeptemberre várják a kisbabát, és az anyukájának sokat kell pihenni. Délben már a Vidámparkban voltunk, ott ebédeltünk, természetesen virslit, meg kolbászt. Szinte minden játékot kipróbáltunk, sőt zsákbamacskát is vásároltak nekem. Este még egy nagyot sétáltunk a Városligetben. Érthető, hogy vasárnap elég későn ébredtünk. Reggeliztünk, elláttak úticsomaggal, aztán sajnos már indulni is kellett. Ügy beszéltük meg nyáron okvetlen viszonozza a látogatást Kriszta. Dudás Emesét a nyolcas iskola úttörőtanácsa javaRéz Györgyi solta az útra. ö már.nyolcadik osztályos, de azért nem ártott, hogy csapatvezetője fölhívta figyelmét csomagoláskor ne feledkezzen mega sportruháról sem S milyen igaza lett! Az utolsó nap reggelének programjaként az uszoda szerepelt. Előtte pedig; — Sáfrányos Erika édesapjával jött elém. Kocsival Dudás Emese vittek haza. Péntek este miután Erika bemutatta Újpestet nagy családi eseményen vettünk részt, mivel a papája főiskolai ballagása volt. Szombaton egy napközis táborba mentünk. Ez azért volt érdekes, mert megnézhettem milyen egy pesti úttörőavatás, és megismerkedhettem Erika osztálytársaival. Nagyon jópofák... Kalmár Bence Ebéd után pedig irány a Vidámpark. A szülők csak később jöttek, mert valakinek takarítani is kellett. Este a cirkuszba indultunk nagyon érdekes, nemzetközi műsor volt. Biztos, hogy mi a továbbiakban is tartani fogjuk a kapcsolatot. A 2-es iskola jelöltjeinek második helyezettje volt Kalmár Bence. Hiába, az úttörőtanács titkárát szólította a kötelesség jelen kellett lennie az avatáson... Bence viszont szintén alig tud valamit külön kiemelni az ő gazdag programjukból. Mégis: talán a városligeti gyermeknap. — A szombat volt a legjobb. Délelőtt a ligetbe látogattunk, Baracskai Csabával. Különböző .,utcák” voltak. Szolidaritási, Sport, Sajtó, Kézműves utca... Valamennyit végigjártuk. Neves személyiségekkel lehetett mindenütt találkozni, például Wichmann Tamással. Nekünk egyébként péntekre volt cirkuszjegyünk és pénteken néztük meg a budai várat is. Szombaton délután viszont kirándulni vittek a házigazdák. Visegrád- ra, Esztergomba és Szentendrére. Már jártam ezekben a városokban korábban is, de nem lehet egyikkel sem betelni. És a vasárnapot is kihasználtuk. Kora reggel teniszezni mentünk a közeli pályára. Szóval, nagyon összejött minden. Csaba egyébként érdekes fiú, kicsit nehezen tudja kifejezni magát, de nagyon jó szívű. Mi is címet cseréltünk azonnal. Hát mit lehet ezekhez az elbeszélésekhez hozzátenni? Bizonyos, hogy a Heves megyei és az újpesti úttörő- elnökség kapcsolatainak megerősödése a legjobb úton halad! Németi Zsuzsa
