Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-28 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I XXXIV. évfolyam, 151. szám ÁRA: 1 1983. június 28., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ejnye­ejnye! Szívem szerint felhábo­rodnék, de nem teszem. Minek? A kérdés cinikus­nak tetszik, pedig nem az. Csak a tény tudomásul vétele. Valahogy úgy: ilye­nek vagyunk, nincs mit tennünk. Talán a hajdan­volt turáni átkot szeret­ném most felszítani ham- vába-holt állapotából? Szó Sincs róla. Csendesen morfoÄdiro- zok magamban. Ugyanis olvastam dr. Páncsics Miklósnak, a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség főtitkárának a nyilatkoza­tát. Azt mondta többek között, hogy a szövetség önmagában nem képes a „bundát” a mérkőzésekről száműzni. Ezzel a kitétel­lel még egyet is kell érte­nem. Főként azért, mert sugallja, feltételezi, meg­követeli a szélesebb körű összefogást. De aztán kö­vetkezik egy félmondat: megegyezéses mérkőzések mindig is voltak és lesz­nek. Itt szúrtak mellbe. Ejnye-ejnye, csak ennyi az egész? Tudomásul vesz- szük, hogy gyakorlatilag tehetetlenek vagyunk az erkölcsi tisztaság növelé­sében, a jobbítás szándé­kában? Ne erőlködjünk te­hát, mivel teljesen célta­lan és kilátástalan minden elhatározás a helyzet meg­változtatására? Én ebben nem hiszek. Még csak nem is a szö­vetség főtitkárával van vitáznivalóm. Meggyőző­désem, hogy a labdarúgá­sunk színvonala is olyan, amilyennek hagyjuk, hogy legyen. Ha a gyerek nem tanul , jól, pedig lenne esze, én sohasem a gye­reket hibáztatom. Hanem azokat, akiknek lustasága, nemtörődömsége miatt ha­nyagolja az iskolai mun­káit a gyerek. Ahogy a gépe mellett tétlenül álló munkás fe­lett sem tudok pálcát tör­ni. Azok tehetnek dologta- lanságáról, akik nem ad­nak neki munkát. A nor­mális gondolkodású eszter­gályos, asztalos, kőműves, szőlész, de bárki más nem tétlenkedni akar, mert még unná is magát olyankor, hanem valami hasznosat | csinálni. Hogy értelme le­gyen az ideje, az élete múlásának. Azt pedig ki kérdője- * lezné meg nálunk, hogy a i társadalmunk > mégiscsak a '■ normális gondolkodású em- j berek összessége? Nekem ezért nem tetszik j a főtitkár idézett nyilatko- ' zata. De azt is gyorsan ki kell mondanom, hogy jaj j annak a társadalomnak, i amely megengedi magá- ! nak, hogy a „fene fátu- | mok” mindenhatóságát el- í fogadja. Igaz, • voltak | éveink, amikor azt hittük. I hogy csak akarnunk kell, j és az ember bármiféle cső- ) dákra képes. Szerencsére ! ebből a balga álmunkból \ felébredtünk, bár fizetnünk j is kellett az ébredésért. De azérti ember az em-1 bér, hogy tudjon akarni és tudja jobbítani önmagát és a környezetét. Ezeréves! példák bizonyítják ezt az í igazságot. Csak a fótit-1 kár .. . ? Ejnye-ejnye! G. Molnár Ferenc AZ ARPABETAKARfTÁS UTÓJÁN A hét végén megkezdik a búza aratását Heves megyében Gyűjtik a borsót és a repcét is Munkában a betakarító kombájnok megyénkben is (Fotó: Perl Márton} A múlt heti esőzés utáni fokozatos felmelegedés elő­segítette a búza és a tava­szi árpa fejlődését. A lehul­lott csapadék jótékonyan ha­tott az ipari növények kö­zül a cukorrépa, a kapások közül a kukorica és a do­hány, továbbá a zöldségfé­lék érésére. Az aratás is folytatódott megyeszerte, és a hét végén is dolgoztak az emberek, a kombájnok és a szállítójárművek a határban. Vasárnap délután csupán né­hány helyen záporok állí­tották meg a betakarítást. Ezek nem voltak számotte­vőek, így hétfőn folytathat­ták az aratást megyénk me­zőgazdasági üzemeiben. Dr. Sándor Gábor, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy a múlt évben a 7519 hektár ősziárpa-terület hetven szá­zalékáról betakarították a termést, összesen 32 gazda­ságban végzik ezt a munkát Hevesben és már 18 befe­jezte az őszi árpa aratását, közöttük a tarnamérai, a tarnaörsi, a hatvani, a horti, a hevesi, a kiskörei, a me- zöszemerei, és a kerecsendi termelőszövetkezetben. Az első vizsgálatok szerint a termés jó közepes, a víz­tartalma 13—18 százalék kö­zött változik, tehát kedvező! Várhatóan a héten vala­mennyi gazdaságban végez­nek az árpa betakarításával. A Tisza menti részen az üzemekben hozzáláttak két­ezer hektár borsó, valamint 1200 hektár káposztarepce aratásához is. Ezzel párhu­zamosan az üzemekben foly­tatják az úgynevezett járu­lékos munkákat, így a szal­máéi húzást és a tarlóhántást. Előreláthatóan a búza ara­tását a hét végén kezdik meg Heves megyében, min­den idők legnagyobb vetés- területéről, 56 ezer hektár­ról. A búzával együtt vág­ják majd a nyolcezer két­száz hektárról a tavaszi ár­pát is. Nemrég befejeződtek az aratás előtti gép- és bizton­ságtechnikai szemlék, kedve­ző eredményekkel. A Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat is fel­készült a búza átvételére, sőt az AGROKER-nél, és a Szolnoki MEZŐGÉP Válla­lat egri gyárában már ara­tási ügyeletet tartanak. Jó hír az is, hogy a kö­zös gazdaságok egymást se­gítésére megállapodtak, hogy ha szükség lesz, miként cso­portosítsák át a gépeket az aratás gyorsítására. Folya­matosan érkeznek Heves me­gyébe a szomszédos cseh­szlovákiai üzemekből a kom- bájnosok arató-cséplőgépek­kel és szállító járművekkel. így ezek is már hagyomá­nyosan segítségükre lesznek megyénk gazdaságainak a nagy nyári munkában. Futó Józsefné az elkészült VDR-ellenállásokkal (Fotó: Szabó Sándor} Fejkendőben a gépek mellett: Elektromos alkatrészek Boldogról A Budapesten lévő mun­kaerőhiány késztette — tíz évvel ezelőtt — arra a Kő­porc Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalatot, hogy Boldog köz­ségben üzemet létesítsen. A helyi termelőszövetkezetnél felszabadult munkaerőt fog­lalkoztatják a felfutóban lé­vő — kézimunka-igényes — elektromos alkatrészek gyár­tásánál. Jelenleg 120 ász- szony dolgozik itt. Az üzem harmincfajta termékből több milliót készítenek éven­te. Belföldre a legnagyobb megrendelőnek, a Videoton­nak, Orionnak készülnek a televízió gyártásához szük­séges ferit hangoló magok, URH-tekercsek különböző tí­pusai. Tőkés exportra az NSZK Braun és Bosch-cé- geknek fojtótekercsek za­varszűrő egységek részeit szállítják. A jól szervezett munkahelynek, s a folyama­tos alapanyagellátásnak kö­szönhető, hogy a hazai és külföldi szállítási kötelezett­ségeiknek mindig időben eleget tettek. Marjai József Moszkvában Marjai József miniszter­elnök-helyettes, hazánk ál­landó KGST-képviselője vasárnap küldöttség élén Moszkvába érkezett, ahol részt vesz a KGST V.B. 106. ülésén. Marjai Józsefet a repülő­téren Ivan Pavlovszkij, a Szovjetunió állandó KGST- képviselőjének első helyet­tese és Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára fogadta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Kiegyensúlyozott ellátás — megfelelő érdeklődés Áruforgalmi gyorsjelentés A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi gyors- jelentése szerint az év első öt hónapjában 167,7 milliárd forint értékű árut vásárolt a lakosság folyóárakon 7,3 százalékkal többet, össze­hasonlítható árakon 1,1 szá­zalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az áltagosnál jobban növe­kedett a vegyes iparcikkek, az átlagos körül alakult a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek, s az átlagosnál lé­nyegesen mérsékeltebben emelkedett a ruházati ter­mékek forgalma. Májusban viszonylag élénk volt az élelmiszerek és él­vezeti cikkek iránti kereslet. Tőkehúsból és húskészítmé­nyekből volt elegendő, de több ízben kifogásolták a marhahús minőségét a vá­sárlók. Zsiradékok közül Ráma margarinból eseten­ként kevesebb volt a kel­leténél. Erőteljesen megnö­vekedett a kereslet a szo­katlanul meleg májusi idő­járás miatt a tejtermékek iránt. Az általában megfelelő kínálat mellett ezért nem mindig volt elegendő tartós tejből, kávétejszínből, ka­kaós tejből, és egyes habo­sított joghurtfélékből. A zöldség-gyümölcs ellátás a szezonnak megfelelően ala­kult, a téli tárolású és az új termésből egyaránt bő­séges kínálatot biztosított a kereskedelem. Emiatt a sza­badpiaci árak is mérsékel­tebbek voltak a tavalyinál. Májusban jó volt a mosó­szerellátás, viszont még mindig választékhiányok adódtak mosogatószerekből. A kereskedelem már koráb­ban megkezdte a felkészü­lést a nyári szezonra: deso- dorokból, rovarirtókból, na­pozószerekből megfelelő volt a kínálat. Könnyű nyári méteráru­ból, konfekcióból a keres­kedelem kielégítette a má­jusban megnövekedett ke­resletet, bár némi választék­hiány tapasztalható volt. A kifejezetten strandcikkek­ből — sortból, fürdőruhából, kempingcikkekből — kellő mennyiség és választék állt a vásárlók rendelkezésére. A férfiaknak megfelelő mennyiségű és minőségű szandált, vászoncipőt kínált a kereskedelem, a női szan­dálok választéka azonban helyenként hiányos volt. Gyermekcipőkből változat­lanul gondot okozott, hogy egyes méretek hiányoztak az üzletek polcairól. Az előző hónapokhoz ké­pest májusban élénkült a vegyes iparcikkek forgalma. A szezontermékeknek szá­mító kerti szerszámok, me­zőgazdasági szeráruk és kisgépek iránt jelentősen megnövekedett a kereslet, s közülük néhány cikkből — kapa, vasvilla, kasza, rotá­ciós kapa — nem volt ele­gendő. Kéziszerszámokból viszont javult a kínálat, de a választék még mindig nem kielégítő. A műszaki cikkek közül nem volt kellő meny- nyiségű automata mosógép, villanybojler, hűtőszekrény, és mélyhűtő, s ezt a hűtő­gépgyár alkatrészproblémák­kal indokolta. Hagyományos mosógépekből, porszívókból, centrifugákból, gáztűzhe­lyekből és kerékpárokból jó volt a választék. Tüzelőanyagokból a ke­reskedelem a mérsékelt igé­nyeket teljes egészében ki­elégítette. Rendkívüli mó­don megnövekedett viszont a lakosság kereslete az épí­tőanyagok iránt. A TÜZÉP- vállalatok májusban 17,7 százalékkal több építőanya­got hoztak forgalomba, mint a múlt év azonos hónapjá­ban. Mészből, cementből ki­elégítették a keresletet, fal­és padlóburkolóból azonban hiányos volt a választék, s kis méretű falazótéglából, tetőfedő cserépből, tetőszer­kezeti faanyagokból, egyes ajtó- és ablakkeret típusok­ból sem volt elegendő. Püspöki Mihályné és Kovács Sándorné a fojtótekercsek szín­jelölését végzik őszi tmréné a kerámiaalkatrészeket gyártja a fröccsentőgép segítségével

Next

/
Thumbnails
Contents