Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-23 / 147. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. június 23., csütörtök S. A város új kerülete — már a földrengés után épült (Fotó: APN—KS) Taskent, Szovjet-Üzbegisz­tán fővárosa, hamarosan születésének 2000. évforduló­ját ünnepli. Ez volt a té­mája a Közép-tAzsia és Ka­zahsztán régészeti problé­máival foglalkozó tudÓ6 ta­nács speciális ülésének, amelynek munkájában moszkvai, leningrádi, vala­mint a négy közép-ázsiai köztársaságból — Üzbegisz- tánból, Tádzsikisztánból, Türkméniából és Kirgíziá- ból — érkező tudósok vet­tek részt. Az korábban is ismeretes volt, hogy a mai város he­lyén már a legrégibb idők­ben éltek emberek (a régé­szek neolitkori és korai bronzkori települések ma­radványaira bukkantak ezen a területen), Taskent város megalapításának pontos dá­tumát azonban ez idáig nem ismerték a tudósok. A város neve az idők so­rán másként és másként hangzott. Tas-kend — „kő­város” (török) — ez az ere- deztetés, amely egyben az első is, a XI. századra megy vissza, s Abu Reihan Biru- ninak, a középkori Kelet nagy tudósának nevéhez fű­ződik. A X. században Bir- kentnek nevezték a várost. Még korábban — az időszá­mításunk szerinti első év­századokban pedig a szogd Gsacs-kend nevet viselte a mai Taskent. Abban az idő­ben a Csacs (arab: Sas) terület fővárosa volt. A te­rületről először 262-ben I. Salipur szasszanida uralko­dó feljegyzéseiben esik szó, az itt lévő városokról azon­ban az írásos források szin­te semmit sem közöltek. Az utóbbi években a mai Taskent területén végzett ásatások során két régészeti emlékre — a Ming-urjukra és a Sas-tepére, — a múlt­összeáflította Gyurkó Géza nak két olyan tanújára bukkantak, amelyek segítet­tek fényt deríteni az üzbég főváros születésének dátu­mára. Megállapították, hogy idő­számításunk kezdetén egy kisváros (területe mind­össze 4 ha) állt Ming-urjuk területén. A várost agyag­tömbökből és nyers téglá­ból emelt várfal vette kö­rül. Nem kétséges, hogy ej hatalmas erődítési építmény lehetett, hiszen' a külső fal alsó részének vastagsága 6,5 méter, magassága pedig 5 méter volt. A fal mellett néhány helyiségben a kéz- művesipar meglétét bizonyí­tó tárgyakat találtak. Így a vascipók a kohászat fej­lettségéről tanúskodnak, a másik helyiségben előkerült agyagtárgyak pedig az edénykészítésre utalnak. Az edényeket abban az időben kézzel, illetve fazekaskorong segítségével készítették. Valószínűleg azokat a ku- sáni réz érméket is a régi kisvárosnak és környéké­nek kézműves lakossága ké­szítette, amelyeket már ko­rábban találtak a mai Tas­kent területén. Érdekes történelmi emlék­nek bizonyult a Sas-tepe is. Az időszámításunk előtti első századokban ezen a te­rületen egy kis faluszerű, megerősítés nélküli telepü­lés létezett. Ennek szétmálló romjain valamikor, időszá­mításunk elején erős külső falat építettek, amely ová­lis térséget zárt körül. Be­lül egy hatalmas kereszt alakú építmény 'helyezke­dett el. Az épület feltárása még nem fejeződött be, de a tudósok feltételezik, hogy ez egy sajátos templom­komplexum. 2000 évvel ezelőtt tehát, a mai Taskent területén egy megerősített városka állt, amely fejlett kézművesipar­ral és mezőgazdasággal ren­delkezett, élénk kereskedel­met folytatott, és sajátos ideológiai központot alkotott. Vagylm Másszon KUBA Nuevitas, a megújuló régi város Nuevitast, a ma 40 ezer lakosú régi kubai várost 1514-ben alapították a spa­nyolok az ország északi partvidékén. A település — spanyol királyi dekrétummal — 1847-ben nyert városjogot. Gazdagsága azonban az idők múlásával elapadt, dokkjai elnéptelenedtek, la­kói elvándoroltak. 1959-ben, a forradalom győzelmének évében már csak 15 ezer em­ber lakott omladozó falai között. Munkalehetőségük alig volt, a városkában egyetlen kis agavérost-fel- dolgozó üzem működött. Akik tehették, a halászatból próbáltak megélni. Az okta­tást két iskola, az egészség- ügyi célokat egy húszágyas kórház szolgálta. A város jelenleg Cama- güey tartomány fontos ipar­központja, két kikötővel és több új nagyüzemmel. Az ipari fellendülés különösen a hetvenes évek óta számotte­vő. 1970-ben szovjet segít­séggel évi 200 ezer tonna ka­pacitású műtrágyagyár épült. A nagyüzemek mellett több kisebb gyár is meg­nyílt. Működik a városban élelmiszeripari és hajójavító üzem is. Bővítik és korszerű­sítik a két kikötőt. Az egyik modern konténerkikötő és átrakodó állomás lesz. Napjainkban Nuevitasban 27 általános és 3 középisko­la fogadja a diákokat. A vá­ros két technikumában 600 fiatal tanul, s nemrégiben nyílt meg az egyetemi elő­készítő. A város vezetői nagy gondot fordítanak az egészségügyi hálózat bővíté­sére és modernizálására. A közelmúltban adtak át ren­deltetésének 2 rendelőinté­zetet és nemrégiben avatták fel a jól felszerelt 320 ágyas kórházat. Nuevitasban könyvtár, múzeum, képtár és filmszínház várja a mű­velődni és szórakozni vágyó­kat. Víziparadicsomok Kuba, az egzotikus termé­szeti szépségekben gazdag szigetország vizekben is bő­velkedik. Tengeröblei, folyói, kristályos tisztaságú tavai sok lehetőséget kínálnak a vízisportok híveinek és a tu­ristáknak. A Kubai Kommunista If­júsági Szövetség él is a ter­mészet adta lehetőségekkel és számos tábort szervez a fiatalok részére. Az egyik legnépszerűbb if­júsági tábor, a Cangilones. a Sierra de Cubitas hegység­ben, a Vinales völgyében ta­lálható a Maximo folyó párt­ján. Itt a fiatalok a vízi­sportok mellett barlangtúrá­kon is részt vehetnek. A szigetország 10 millió lakosa közül jelenleg évente 200 ezer fiatal kap helyet az ifjúsági táborokban. A léte­sítmények bővítése után 1985-ben mór évente félmil­lió fiatalt fogadnak a tábo­rok. VIETNAM Kétszer annyi szóló Háromezer család foglal­kozik szőlőműveléssel Phan Rang városban (Thuan Hai megye) Közép-Vietnamban. Az új telepítéseknek kö­szönhetően az idén megdup­lázták a tavalyi termésered­ményt. (Fotó: VNA — MTI — KS — The Thuan felvétele) Mongol diákok nyári táborozáson A tábor fúvószenekara a szak- és főiskolákig, kiegé­szítve esti és levelező okta­tással. Hogy mindez mekkora eredmény, elég ha arra gon­dolunk, hogy Mongóliában csak 1921-ben nyílt meg az első négyosztályos nyilvános iskola, s 1942 óta létezik egyetem. A Mongol Népköz- társaság oktatási rendszere felülmúlja a többi, hasonló helyzetben lévő ázsiai or­szág iskolarendszerét. Az új törvény kimondja a nevelés valamennyi tényezője — a szülők, az iskola, az üzem és a társadalmi szervezetek — egyetemleges felelősségét. Napirendre került egyúttal a politechnikai óktatás, a szakképzés és a szaktanács- adás. A következő években lényegesen növelik az üze­mekben működő tanulómű­helyek számát. Tervbe vet­ték az iskolán kívüli oktatás keretében az „Ifjú techniku­sok” klubjában szaktanfolya­mok rendezését. Az új törvény kitér a hát­rányos helyzetben lévő, moz­gássérült gyermekeknek nyi­tott speciális iskolák kérdé­sére. Elrendeli, hogy ezek az iskolák orvosi ellátást is nyújtsanak. (g- U A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja múlt év decemberi ülésén új népmű­velési törvényt fogadott el. A törvény rögzíti az elmúlt húsz év eredményeit. Az 1963. évi tövény életbe lépte óta a hetvenes évek közepére sikerült elérni, hogy a nyolc osztályt min­den gyermek elvégezze. Hogy ez mekkora teljesít­mény, azon mérhetjük le, hogy a hazánknál mintegy tizenháromszor nagyobb te­rületű, 1,5 millió km2-es or­szág lakosságának többsége állattenyésztő, s az év nagy részében állataival vándo­rol. Mindenekelőtt tehát átfo­gó internátus-építésbe kel­lett kezdeni, hogy a pászto­rok gyermekei rendszeresen járhassanak iskolába. Ma a diákotthonok 60 ezer gyer­meknek nyújtanak szállást, de ezzel nem elégedettek, Egy kis terefere jelenleg ugyanis 855 általá­nos iskola működik Mongó­liában, közülük 120 10 osztá­lyos. Az óvodai hálózat kiépíté­sére is gondolnak. Tavaly 1800 új óvodai helyet terem­tettek, ezzel mintegy 55 ezer kisgyereket fogadhatnak be. A fővárosban, Ulánbátorban ma minden harmadik óvodás korú gyermek napközi ott­honban van; a többi váro­sokban minden ötödik gyer­mek járhat óvodába. Az elmúlt két évtizedben teljesen átalakult a szak­munkásképzés. Ma évente mintegy tízezer szakmunkást képeznek ki és számos üzemben működik esti isko­la, ahol a képzetlen munká­sok szakképzést nyerhetnek. Mindent összevetve, Mongó­lia ma már egységes, szocia­lista képzési rendszerrel ren­delkezik, az óvodáktól az ál? talános iskolákon keresztül MONGÓLIA 60 ezer kollégiumi hely LAOSZ KNDK Növekvő rizstermés V4I > A távol-keleti szocialista országban az elmúlt években egyen­letesen, évente hatszázalékos ütemben nőtt a fő élelmezési cikknek számító rizs termőterülete. A termés — részben en­nek köszönhetően — az 1976-os 700 ezer tonnáról 1981. vé­gére 1154 ezer tonnára nőtt, s tavaly már egyáltalán nem volt szükség rizsbehozatalra. Felvételünkön folyik a rizs gyomlálása Vientiane környékén (Fotó: VNA—MTI—KS) Egyévesek a koreai hármas ikrek A közelmúltban ünnepel­ték első születésnapjukat a koreai hármas ikrek. Édes­anyjuk, a 29 éves Kim Bong Ok és édesapjuk, Pák Szong Hak, 33 éves bányász öröm­mel tapasztalhatta, hogy gyermekeik születésnapjára úgyszólván az ország min­den részéből érkeztek a gra­tulációk. A gyermekeket va­lósággal elhalmozták az ajándékok. A gondoskodás persze nemcsak erre a napra szorít­kozik. Amikor a kicsinyek­kel hazatértek a kórházból, tágas lakás várta őket. A „csemeték” három egyfor­mán berendezett napfényes, derűs szobát kaptak. Ma is ingyen jutnak hozzá a bébi­ételekhez, a szükséges ruhá­zati cikkekhez. Egy orvos, két védőnő és egy gyógysze­rész ügyel fejlődésükre. Az egészséges, pufók és jókedvű hármas ikrek gyor­san növekszenek és sok örö­met szereznek szüleiknek, gondozóiknak.

Next

/
Thumbnails
Contents