Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1963. június 21, szerda Megnyílt a prágai béke-világtalálkozó Az ünnepélyes megnyitó ülés résztvevői (Népújság telefotó — CTK—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) sürgető problémákat — pél' dául az energiaforrások biz­tosítását, a természeti kör­nyezet védelmét, az éhínség, a nyomor és a betegségek felszámolását — nem lehet megoldani jelentős anyagi és szellemi erők összponto­sítása, építő jellegű nem­zetközi együttműködés nél­kül. Magától értetődik, hogy a fegyverkezési hajsza, a különféle gazdasági, keres­kedelmi és pénzügyi embar­gók nem alkalmasak a bé­kés egymás mellett élés és az együttműködés kialakítá­sára — állapította meg Gus- táv Husák. Bennünket, csehszlováko­kat és több más ország né­peit is mindenekelőtt az európai helyzet nyugtalanít — mondotta a csehszlovák köztársasági elnök. A NATO rakétatelepítési határozatá­val kapcsolatban figyelmez­tetett: a szovjet kormány legutóbbi nyilatkozata egy­értelműen értésre adta, hogy a Szovjetunió és szövetsége­sei a fokozott fenyegetéssel szemben kénytelenek lenné­nek olyan intézkedéseket hozni, amelyek azt megfele­lően ellensúlyozzák. A cseh­szlovák kormány teljes mér­tékben egyetért ezzel a nyi­latkozattal. Logikusan gondolkodó em­berek számára nehéz megér­teni az olyan állításokat, amelyek szerint komoly le­szerelési tárgyalásokat csak akkor lehet kezdeni, ha az Egyesült Államok és a NA­TO még hatékonyabb tö­megpusztító eszközökre tesz szert. Aki leszerelést akar, annak nem az újabb „pót­fegyverkezéshez”, a fegyver­zet további növeléséhez, ha­nem a fokozatos csökkenté­séhez vezető utat kell kutat­nia — mondotta Gustáv Hu­sák. A kormányokra nagy fele­lősség hárul a világ sorsáért. Egyre jobban terjed azonban a felismerés, hogy olyan kérdésekről van szó, ame­lyek közvetlenül érintenek minden embert. Törvénysze­rű tehát, hogy a béke meg­őrzésében őszintén érdekelt emberek egyre határozottab­ban lépnek fel a háborús fenyegetés, a fegyverkezési verseny ellen. A háborúelle­nes mozgalom hatalmas tár­sadalmi erővé vált, amely jelentős mértékben befolyá­solja a politikát. A mozga­lom hangja egyre erősebb, mind jobban behatol a par­lamenti tanácskozótermek falai közé. Ezt már egyet­len egy kormány sem hagy­hatja figyelmen kívül. A csehszlovák nép a bé­kés demokratikus és haladó erők soraiban a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal együtt aktívan kive­szi részét abból a küzdelem­ből, amely a békés egymás mellett élésért, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok jó kapcsolatainak meg­teremtéséért folyik — han­goztatta. Ugyanezek a célok hatot­ták át a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének prágai ülésén elfoga­dott javaslatokat is. Ezek is­mét megerősítették orszá­gainknak arra irányuló eltö­kélt szándékát, hogy meg­akadályozzák a nemzetközi helyzet romlását, hogy az ál­lamközi kapcsolatokban a realitásérzék kerekedjék fe­lül. Ezeket a javaslatokat jó konstruktív alapnak te­kintjük ahhoz, hogy a nem­zetközi helyzetben bekövet­kezzék az annyira szükséges fordulat — mondotta vége­zetül a szónok, s reményét fejezte ki, hogy a prágai vi­lágtalálkozó jelentősen hoz­zájárul ehhez az óhajhoz. Romes Csandra, a Béke­világtanács elnöke felszólalá­sában köszönetét mondott a csehszlovák nép áldozatos munkájáért, azokért az erő­feszítésekért, amelyek révén megteremtődtek a nagysza­bású nemzetközi seregszem­le anyagi alapjai. Az ünnepélyes megnyitó ülés után a világtalálkozó résztvevői a különböző té­mákkal foglalkozó szekciók­ban kezdték meg tanácsko­zásukat. Chilei sztrájkfelhívás Meghatározatlan ideig tar­tó általános, politikai tilta­kozó sztrájkra szólította fel a chilei dolgozókat az ország hat legnagyobb szakszerveze­ti szövetsége. A felhívás sze­rint a tiltakozó akció csü­törtökön kezdődne. A mun­kabeszüntetés az első álta­lános sztrájk lesz tíz év óta, mióta a hadsereg megdön­tötte a Salvador Allende ve­zette demokratikus kor­mányt. Az országos munkástanács hétfői ülésének résztvevői felszólítottak „minden ál­lampolgárt”, hogy munkabe­szüntetéssel tiltakozzanak mindaddig, amíg a kormány gyökeresen meg nem változ­tatja irányvonalát. A Santiagóból érkező je­lentések szerint hétfőn éjjel a rézbányászok szakszerveze­tének (CTC) további öt ve­zetőjét tartóztatták le a ha­tóságok. A CTC elnöke, Ro­dolfo Seguel, majd ideigle­nes elnöke, Hugo Estivates után a kormány ezzel újabb irányítóitól is megfosztotta a múlt csütörtök óta sztrájko­ló bányászokat. A szakszer­vezeti vezetők ellen kedden per kezdődik a belbiztonsá­gi törvény alapján. A kormány a rendkívüli állapot megszigorításával vá­laszolt a terjedő tiltakozási hullámra. A mozgásszabad­ság és a sajtó további kor­látozása mellett fokozták a rendfenntartó erők készült­ségét. A fővárosban hétfőn diáktüntetés kezdődött, ame­lyet azonban a kivezényelt rendőrök brutális - módon szétvertek. A' sztrájkoló bá­nyászokat támogató mintegy ötszáz diák közül negyvenet letartóztattak. Todor Zsivkov az NDK-ban Kedden reggel párt. és ál­lami küldöttség élén hiva­talos baráti látogatásra a Német Demokratikus Köz­társaságba érkezett Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtaná­csának elnöke. Zsivkov Erich Honecker- nek, az NSZEP KB főtitká- rának. az Államtanács elnö­kének meghívására érkezett az NDK-ba. A bolgár ven­dégeket a Berlin-Schönefeld-i repülőtéren Erich Honecker t üdvözölte. A berlini újságok kedd reggel vezető helyen foglal­koztak a jelentős esémény- nyel. Részletesen ismertették a bolgár népgazdaság fejlő­dését. Kiemelték, hogy a két ország 1981—1985-ös hosszú lejáratú kereskedelmi egyez­ménye biztosítja a kölcsönös áruszállítások növelését. Szovjet—amerikai tárgyalások Genfben Genifben kedden teljes ülést tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége az európai nuk­leáris fegyverzet korlátozá­sáról folytatott tárgyaláso­kon. Genfben kedden teljes ülést tartott a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai kül­döttség. A pápa hatodik napja Lengyel- országban Lengyelországi látogatásá­nak hatodik napján, kedden II. János Pál pápa az alsó­sziléziai Wroclawot kereste fel. Ez a város — a nyuga­ti és az északi területekkel együtt — a második világ­háború után került vissza Lengyelországihoz. A városi sportpályán és környékén több százezer ember gyűlt össze. A heli­kopterrel érkező pápát a helyi egyházi és állami ve­zetők köszöntötték. A szabadtéri misén mon­dott szentbeszédében a ka­tolikus egyházfő Alsó-Szi­lézia történelmi hagyomá­nyaival, lengyel jellegével foglalkozott. Kedd délután II. János Pál az apóiéi vajdaságban lévő Szent Anna-hegyre lá­togatott el, majd pedig az esti órákban Krakkóba re­pült. Külpolitikai kommentárunk 1941 évfordulója VANNAK OLYAN DÁTUMOK, amelyek mindig megmaradnak az emberek emlékezetében. A szovjet nép számára ilyen dátum 1941. június 22-e, amikor a fasizmus lángba borította országukat. Hitszegő agressziójára a fasizmus sokáig készülődött. Ez volt a legszömyűbb háború, amely valaha is sújtotta a szovjet népet, de egyben a legborzalma­sabb volt a világ összes népét sújtó valamennyi há­ború közül. A háborúban 20 millió szovjet állam­polgár pusztult el. A szovjet nép nemzeti vagyo­nának megközelítőleg egyharmadát vesztítette el az ország egy részének fasiszta megszállása és a háború pusztításai következtében. Még be sem fejeződtek a harcok, amikor Wa­shingtonban és Londonban gyűlölködve tekintettek a politikai-társadalmi változásoknak arra a hullá­mára, amelyet a fasizmus feletti győzelem eredmé­nyezett. Az imperialistáknak nem volt ínyére, hogy a győzelem gyökeresen megváltoztatta az erőviszo­nyokat a nemzetközi küzdőtéren, s kialakult, majd megerősödött a szocialista világrendszer, valamint számos, korábban függő viszonyban tartott nép le­rázta válláról a gyarmati és imperialista elnyomás igáját. A szocializmust nemcsak, hogy nem tudták meg­törni, hanem a szocializmus katonai-hadászati egyen­súlyt is ki tudott vívni; ez az erőegyensúly objektíve segíti a békés egymás mellett élés érvényesülését. A szovjet emberek meggyőződése: annak ellenére, hogy a Fehér Házban makacsul elzárkóznak a valós helyzet elfogadásától, megvan annak lehetősége, hogy Washingtont perspektívátlan, katonai fölényre törekvő, a Szovjetunióval szemben a diktátumok politikáját erőltető irányvonalának felülvizsgálatára kényszerítsék. JUR1J ANDROPOV AVERELL HAR1MANN-NAL folytatott beszélgetésében nemrég kijelentette, hogy napjainkban a szovjet és az amerikai népnek közös az ellensége: a háborús veszély, egy olyan háború veszélye, amely pusztító következményeiben egyetlen eddigi háborúhoz sem lenne hasonlítható. 1500 EMBERT LETARTÓZTATTAK Antinukleáris tüntetések az Egyesült Államokban A kaliforniai Lawrence-Liver more laboratórium környékén tiltakozó fiatalokat hurcol el a rendőrség: Nyolcszáz embert tartóz­tattak le az atomfegyverek előállításában közreműködő kaliforniai Lawrence-Liver- more laboratórium környé­kén tartott antinukleáris tüntetés résztvevői közül. Felvonulások és kisebb ösz- szetűzések voltak más ame­rikai városokban is, s az összes letartóztatottak száma megközelíti a másfél ezret. Amerika-szerte több száz megmozdulás zajlott le az országos atomháború-elle­nes akciónap keretében. Tüntetések voltak New Yorkban, Chicagóban, Los Angelesben, San Franciscó­ban, s mindazokban az ame­rikai városokban, amelyek ipara valamilyen módon kapcsolatban van az „atom- business-szel”. Dr. Benjamin Spock, a világhírű gyermekorvos, a nukleáris fegyverkezés el­leni küzdelem egyik vezér­alakja, az Országos Túlélési Mozgósító Bizottság nevű háborúellenes szervezet egyik elnöke egy New York-i gyű­lés szónoka volt. „Reagan elnök előtt — mondta, — egyetlen olyan felelős ame­rikai vezető sem akadt, aki azt állította volna, hogy a nukleáris háború megnyer­hető.” Az ABC televíziónak adott nyilatkozatában később dr. Spock megállapította, hogy az elnök „valóban nem hisz a leszerelésben, ellenkező­leg, abban a hitben él, hogy fegyverkezéssel megadásra kényszerítheti a Szovjet­uniót”. Ez a tévhit — jelen­tette ki Spock — csak to­vább rontja a nemzetközi biztonsági helyzetet. Dr. Spock a mozgalom si­kerét jósolta, emlékeztetve, hogy a vietnami háborúel­lenes tiltakozó mozgalom ugyanígy a sajtó figyelmé­nek felkeltését célzó kisebb akciókkal kezdődött, de mert résztvevői az amerikaiak többségének véleményét képviselték, a mozgalom a későbbiekben nagy töme­gekre terjedt ki, hatott a kongresszusra, majd a kor­mányzatra is. Egységbontó kísérletek az El-Fatah soraiban A keddre virradó éjsza­kán újabb fegyveres össze­csapás zajlott le azi El-Fatah palesztin gerillaszervezet Arafathoz hű erői és a ve­lük szemben álló lázadók között a kelet-libanoni Be- kaa-völgyben. Hírek szerint a lázadók elfoglalták az El-Fatah több fontos libanoni bázi­sát és ellenőrzik a Bejrút— Damaszkusz nemzetközi út­vonalnak a szíriai határhoz közel eső szakaszát. A harcok kiújúlása egy­beesett a forradalmi tanács damaszkuszi ülésével, I amely a zendülést elítélve, az egységbontó kísérletek határozott megtorlását he­lyezte kilátásba. A 73 tagú testület üléséről 33-an távol­maradtak, köztük az ellen­zéki tábor kilenc politikai- katonai vezetője. Míg az El- Fatah szóvivője szerint a lá­zadók bojkottálták a ta­nácskozást, az utóbbiak kép­viselője azt mondotta, hogy nem is hívták meg őket. A békés rendezési kísérle­tek kudarca nyomán Jasszer Arafat, az El-Fatah vezetője elhatározta, hogy rövidesen összehívja a legnagyobb palesztin csoport legfelsőbb szervét, a nemzeti kongresz- szust. Jasszer Arafat a forradal­mi tanács ülését követően Damaszkuszból az észak-li­banoni Tripoliba utazott. Az An-Nahar című bejrúti lap értesülése szerint a múlt szombaton 40 halálos áldo­zata volt a palesztin testvér- harcnak. t

Next

/
Thumbnails
Contents