Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-21 / 145. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. 3. ÉSSZERŰ IMPORTTAKARÉKOSSAG Szeget dollárért ? Az importtakarékosság olyan fogalom, amelyet manapság nemcsak a közgazdák, a gazdasági szakemberek használnak, hanem a köznyelv is. Mindenkinek meg kellett ismerkednie ezzel a fogalommal, amely a termelés, a forgalmazás egyik kulcsszavává vált. De miért? Köztudottan nyitott gazdaság a mienk, ami közelebbről azt jelenti, hogy termékeink viszonylag nagy részét exportáljuk, és hasonlóan nagy arányban hozunk be külföldről nyersanyagokat, alapanyagokat, félkész termékeket, fogyasztási cikkeket. A nemzetközi munkamegosztásban való részvétel a mi számunkra nélkülözhetetlen, hiszen — hogy csak a legismertebb példákat említsük —, nálunk nem terem meg a citrom, de van bőven almánk, nem gyártunk autót, de tudunk exportálni autóbuszt. Nem törekedhetünk önellátásra, de arra törekednünk kell, hogy nemzetközi kereskedelmi és fizetési mérlegünk egyensúlyban legyen. Ezt az egyensúlyt különösen nehéz megteremteni, fenntartani az iparilag legfejlettebb országokkal, hiszen ezek tudják szállítani számunkra a legkorszerűbb termékeket, s ezeknek tudunk a legnehezebben árukat ajánlani, amelyek nekik is megfelenek. Lényegében ez a helyzet kényszerít bennünket arra, hogy takarékoskodjunk az importtal. Igen ám, de hogyan? Bármelyik termelő, amelyik rendszeresen tőkés importból származó alapanyaggal, félkész termékkel vagy akár csomagolóanyaggal dolgozik, be tudja bizonyítani, hogy számára az a behozatal nélkülözhetetlen. Ilyen viszonyok között mégis, központilag is korlátozni kell a behozatalt, illetve az eddig importált cikkek egy részét hazaival kell helyettesíteni. Másfelől arra kell törekedni, hogy minél több, a világpiacon sikeres terméket állítsunk elő, s ennek érdekében is módosítják a termelők gyárt- mányszerkezetüket. Persze, korántsem csupán mennyiségekről van szó: legalább ilyen fontos, hogy exportunk gazdaságos legyen, vagyis hogy viszonylag olcsón, termelékenyen állítsuk elő a külföldre szánt termékeket is. Nem igazán javítja a külkereskedelmi mérleget az olyan áru exportja, amelynek előállítására ráfizetünk. Hasonló a helyzet a behozatallal: vétek olyan termékeket importálni, amelyek előállítására magunk is képesek lennénk esetleg jóval olcsóbban, mint amennyiért a világpiacon hozzájutunk. Csakis ebben a megvilágításban szabad az importtal is takarékoskodni. így azonban — kell. Hogy ismét a mindenki által ismert fogyasztási cikkek közül vegyünk példát, említhetjük az olyan egyszerű termékeket, mint a szeg, a csavar, az ásó, a kapa; ilyeneket súlyos hiba konvertibilis valutáért vásárolni. Meg kell, mert meg lehet teremteni az ezek hazai gyártásához szükséges elegendő kapacitást: ez reális, ésszerű importhelyettesítés. Másnak minősül az olyan importtakarékosság, amelynek következtében az idén például szórakoztató elektro. nikai cikkekből, bizonyos keresett kötöttárukból kevesebbet hozunk be tőkés piacokról, mint tavaly. Az import ilyen mérséklése csak afféle tűzoltómunka, amely a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának pillanatnyi javítását célozza. Hasonlóképpen nem igazi importhelyettesítés — mert tartósan nem járható út —, ha az eddig behozott termék helyett megpróbálnak a termelők valamit itthon előállú tani, de ezt vagy drágábban teszik, mint amennyibe az import került, vagy — és ez a nagyobb baj —, nem olyan minőségben, választékban gyártják az adott terméket, amilyet a hazai piac igényel. Tartós javulást tehát csak úgy érhetünk el, ha a mező- gazdaság, az ipar az eddiginél termelékenyebb munkával készít minden piacon jól értékesíthető cikkeket, ugyanakkor magas színvonalú termékek gazdaságos előállításával pótolja a behozatalt olyan cikkek esetében, amelyek importja —, mint például a szegé vagy a kapáé — földrajzi, természeti, műszaki adottságaink birtoká- j ban indokolatlan. Más szó- i val, egyszerűbben: mindent j gyártanunk kell, amit tu- | dunk, és amit érdemes — i mert az ilyen terméket tar- ]' tósan importálni ésszerűtlen —, és nagyobb mennyiségben kell a világpiacon megjelennünk exportképes, korszerű áruinkkal. Ha ezt si- j kerül elérni, akkor nem lesz j szükség arra a bizonyos tűz- | oltómunkára, amely itthon i szükséges cikkek behozatalát mérsékli pillanatnyi kény- szerűségből. Gál Zsuzsa BŐVÜLT A PIAC Energiatakarékos kompresszorok Egerből FK—I-esek a kontpresscorszereldében Csányt Csaba aa új kompresszorok működését ellenőrzi (Fotó: Tóth Gizella! 15 millió forint megtakarítást hozhat a lakosságnak és ezzel együtt a népgazdaságnak. Az egriek a kompresszorgyártásban az utóbbi években immár másodszor hajtottak végre ezúttal előnyös takarékossági változtatásokat, így az eredeti gyártmányaikhoz képest az új termékek 25 százalékkal kevesebb villamos energiát fogyasztanak. Nem csoda, hogy az egriek gyártmányfejlesztésére gyorsan felfigyeltek a világpiacon. Ezt példázza, hogy a tőkés országok a tavalyi 50 ezerrel szemben az idén százezer háztartási hűtőgépkompresszort rendeltek meg és ebből 80 ezret már szerződéssel lekötöttek. Az idén a Német Demokratikus Köztársaság is rendelt 60 ezer egri kompresszort, holott közismert, hogy az NDK kompresszorai az utóbbi években számos nemzetközi piacot meghódítottak. Az egri Finomszerelvény- gyár az érdeklődés kielégítésére az idén összesen 325 ezer kompresszor gyártását szerepelteti programjában, ez 45 ezerrel több, mint ameny- nyit az előző évben eladtak. Mindemellett a hazai piacon is nagyobb mennyiséget értékesítenek. Újdonság az is, hogy a gyártmány korszerűsítése során csökkentették az importanyag felhasználását. A korábban külföldön vásárolt több alkatrészt újabban belföldi, illetve saját gyártású alkatrésszel pótolják, megtartva termékeik kifogástalan minőségét. A vállalatnál másfél évtizede gyártanak hűtőgépekhez motorkompresszorokat, amelyekből egyre többet adnak el a hazai és külföldi piacon a vállalat kollektívájának ötletessége és a gyors alkalmazkodás eredményeként. Ez az egri nagyvállalat tíznél több országgal tart fenn rendszeres piaci kapcsolatot; régi vásárlóik között van Svédország, Finnország, Olaszország, de eljutnak az általuk gyártott háztartási kompresszorok Thaiföldre is. Eddigi termékeik jobbára háztartási hűtőkompresszorokhoz készültek, ám az idén olyan újabb termékkel gazdagították a kompresszorcsaládot, amely az igényeknek megfelelően már a mélyhűtőládákhoz és fagyasztóberendezésekhez alkalmas. Ez utóbbi sorozatgyártásának előkészületeit most fejezték be és a második félévben 25 ezer darabot küldenek ebből piacra, amire már megrendelésük is van. Kovács András Hosszabb kísérlet után az idén már az egri kompresz- szorcsalád mindhárom típusát korszerűsített változatban küldik piacra, ráadásul egy negyedik típusú kompresszor sorozatgyártásának előkészítését is befejezték. A korszerűsített kompresszorok sokkal többet tudnak, mint elődeik. Kevesebb energiát fogyasztanak, zajtalanabbak, ráadásul teljesítményük is jobb a réginél. Azt is kimutatták, hogy a korszerűsítés — csupán a belföldi kereskedelem egész évi igényeit figyelembe véve — mintegy Az egri Kínom szerelvénygyár az idén tovább növelte érdekeltségét a világpiacon — amint azt Kócza Imre vezérigazgató munkatársunknak elmondotta. Az előrehaladást azzal érték el, hogy korszerűsítették és fejlesztették az egyik jelentős termékük, a kompresszorok gyártását. Felismerték, hogy ebből a termékből egyre nagyobb a kereslet, ezért a piacon maradáshoz az igényekhez legjobban alkalmazkodó váltásra van szükség. Közérzetünk jobbítására Üj, friss színekben pompázik a mátraházi központi üdülő ebédlője, presszója. Esténként hangulatos világítás vonzza ide a pihenőket, kellemes időtöltésre. Magam is szemtanúja voltam, ahogy a felszolgáló fiúk világító- testeket szereltek, a lányok súroltak, festettek. Valami újjal akartak kedveskedni a vendégeknek. Belső erőkkel alakítottak át ugyancsak Mátraházán egy régi irodát családi üdülővé. Az ízléssel kialakított kétszobás lakrészekben két- három gyerekes családok találnak két-két hétig otthonra. A munka tetemes részét társadalmi munkában végezték. Ottjártunkkor még egyszer aprólékosan átnéztek mindent, hogy a másnap érkezőket rend, tisztaság várja. Az egri ékszerbolt hat fiatal dolgozója egy hónapra melegítővel cserélte fel munkaköpenyét. Segédmunkásai voltak a boltot átépítő szakembereknek. Hordták a maltert, festettek, aztán takarítottak, hogy az itt kínált árukhoz méltó legyen a bolt külseje és belseje egyaránt. Csupán három példa, de sorolhatnánk jóval többet is. Esetük nem egyedi, közös vonásuk: valamennyien a munkahelyüket kívánták szebbé, vonzóbbá tenni, — a vásárlók, a vendégek érdekében. A közösségért végzett társadalmi munkának hagyományai vannak. Ki ne ismerne óvodákat, iskolákat, öregek otthonait, ahol szinte minden darab valamelyik üzem, brigád keze munkáját dicsérő ajándék. Számtalan példája van a környezetszé- .pítő mozgalomnak is. — Azt akarjuk, hogy sokáig emlékezetes legyen az itt töltött idő, — mondják az üdülő dolgozói. — Nekem is jólesik, ha valami pluszt ka. pok másutt, — magyarázta egyikük, s ezalatt azt a pluszt értette, ami pénzben nem fejezhető ki, közérzetére volt hatással. — A város szépítéséhez hozzátartozik a portálok rendben tartása — magyarázzák az „ékszerész lányok”. Ez is azt tükrözi, a tá- gabb értelemben vett közösséget kívánták szolgálni végzett munkájukkal. Ez a fajta társadalmi munka nem mérhető a csökkenő önköltség vagy a növekvő bevétel forintjaival. „Csupán” az emberek közérzetének javítását szolgálja. Azt, hogy az üdülőben jobban teljen a regenerálódásra szánt idő, hogy a turista érdekesebb élménnyel távozzon történelmi városunkból. Éppen ezért méltók a dicséretre. Társadalmi munkájuk a közérzet javítását szolgálja, s ez nem kis dolog. Deák Rózsi A hét öröme-gondja Rózsában Új üzlet nyílt - Intézményes szemétszállítással próbálkoznak - Napközis konyha épül - Veszély fenyegeti az óvodát - Szombaton járási tűzoltóverseny Láng Jánosné személyében alig egy esztendeje van tanácselnöke Rózsaszentmár- tonnak. Korábban társadalmi munkával töltötte be ezt a tisztet Morvái László, aki azóta is igen sokat segít „profi” utódjának. Különösen az intézményekkel, a felsőbb hivatalokkal való kapcsolat kialakításában támogatta az elnökasszonyt, akivel tegnap igen hasznos beszélgetést folytattunk. Rövid munkálkodásához is fűződnek már eredmények. Leginkább a múlt év októberében megnyitott öregek napközi otthonának örül, amely csaknem egymillió forintba került, de sokkal többet ér ennél, hogy meg-, nyitása óta is „telt házzal” működik továbbá Busa Istvánná személyében olyan talpraesett, szervezőkész asz- szonyt sikerült az élére állítani, aki nemcsak az idős, magukra maradott rózsaiak napi ellátásával törődik, hanem változatos programot is lebonyolít velük. Nemrég kézimunkákkal, babákkal szerepeltette őket egy helyi kiállításon, most pedig a Parlamentet akarja megmutatni nekik. — No, és legújabb örömünkről, az alig két hete megnyitott üzletházról se feledkezzünk meg, ami az egykori bisztró épületében létesült — mondja Láng Jánosné. — Tavaly jártunk Varga Andrásnál, a Lőrinci és Vidéke ÁFÉSZ elnökénél panaszunkkal, hogy nincs egy olyan bolt a 2500 lelkes községben, ahol szerszámokra, például egy kapára, villanykapcsolóra, fűrészre szert lehetne tenni. Amit akkor ígért, immár valóság, és ezt nagyon tisztelem az áfész-elnökben! Hogy tanácstagjainkról is szó essék, áprilisé szervező munkájukat kell említenem. Korábban felszámoltuk a falvat körülvevő, alkalmi szemétdombokat, két hónapja pedig egy olyan faluszépítési és tisztasági akciót bonyolítottunk le a segítségükkel, ami egyszeriben megváltoztatta a település arculatát. Egy dologtól tartok csupán: a lakosság jobbik fele megbecsüli a mostani rendet, de a többi újra össze-vissza szemetel majd, nem hordja ki házi hulladékát, a tsz-ta- nyák alatt kialakított lerakóhelyre. Próbálkozunk mi az intézményes szemétszállítás megoldásával, jöttek is maszek kisvállalkozók, de elfogadhatatlan feltételekkel. Így, Hatvan felé kell kacsingatnunk, ha a kérdést véglegesen meg akarjuk oldani... Későbbiek során elmondotta az elnökasszony, idei tervükben szerepel az iskola napközis konyhájának a kialakítása, végérvényes megoldása. Mindmáig egy régi felvonulási épületben, korszerűtlen körülmények között főznek a gyerekeknek. De ha a közel 3 millió forintra becsült alagsori átalakítás, az új felszerelés beszerzése megtörténik, gyökeresen változik a helyzet. Sőt, ez a háromszáz adagos konyha láthatja el főtt étellel az óvodásokat és az öregek napközijét is. Hogy mennyire reálisak az elképzelések? Dr. Keszthelyi Ferenc megyei tanácstagi alapjából 200 ezer forintot már kaptak. Az összeget további 250 ezer forinttal megtoldotta maga a tanács, és ezt a közel félmilliót ebben az évben el kell költeni. A többi pénz honnan kerül elő? Láng Jánosné szerint a falubeliekre társadalmi munkaérték tekintetében igencsak lehet számítani. Márpedig a magasabb szervek zsebe mindjárt könnyebben megnyílik az ilyen hajlandóság láttán. — Hanem van most egy sürgetőbb gondunk is — fűzi tovább mondandóját az elnökasszony. Váratlanul megroggyant az óvodánk, repedeznek a falai, ilyen épületben ősszel nem kezdhetünk, pedig éppen most kaptunk csoportfejlesztést a megyétől. Szülői értekezleten beszéltem az anyukákkal, apukákkal segítségük végett. Es örömmel újságolhatom, vállalkozó kedvben nincs hiány, anyagot pedig a tanács biztosít a belső átépítéshez. Gyors munkára lesz szükség, július 15. és augusztus 15. között végeznünk kell mindennel. Egyébként víz dolgában szintén nehéz hónapok elé nézünk. Egyetlen kútunk van, apadóhozammal, ami nyáridőben vízkorlátozásra kényszerít bennünket. Két kilométernyi, még 1938-ban lefektetett vezetékünk pedig hol itt, hol ott törik el, rengeteg munkát adva a vízmű vállalatnak. Távlatilag egyetlen megoldás képzelhető el, éspedig ha Petőfibányáról nyerünk vízpótlást. A Béke utat viszont még az idén felújítjuk, megvan hozzá a 350 ezer forint fedezet. — Azt is megtudtuk, hogy szombaton nagy nap lesz Rózsában. Itt rendezik meg hetven raj részvételével Gyöngyös, Hatvan és a járás önkéntes tűzoltóinak versengését. Zilai István parancsnok ezért aztán most naponta tart „edzést” fiaival, hogy a házigazdák megállják majd a helyüket. Egyébként az önkénteseket segí- tendők hozták helyre épp a napokban a tűzoltószertárat is, aminek a munkáiból a rózsái és a környékbeli üzemek szocialista brigádjai szintén részt vállaltak. Moldvay Győző
