Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-21 / 145. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jogalkotók országa Nincs abban semmi túl­zás, ha azt mondjuk: a jogalkotók országa va­gyunk. Ugyanis valamilyen módon mi, állampolgárok valamennyien formálói, alakítói, sőt — ezt sem túlzott merészség állítani — alkotói vagyunk a jog­szabályoknak. Közvetlenül és közvetve is. Gondoljunk csak arra, hogy cseleke­deteinkkel, a tárgyakhoz emberekhez fűződő kap­csolatainkkal — a jogá­szok nyelvén: életviszo­nyainkkal — mi magunk tesszük szükségessé a pa­ragrafusok létrejöttét. Ter­mészetes tehát, ha úgy gondoljuk, hogy a rendel­kezések tartalmának meg­választásakor, megfogal­mazásuk előtt is jogunk van hallatni a szavunkat. Nemcsak így gondoljuk, de ebben lehetnek segítsé­günkre a törvények, ren­deletek megfelelő előké­szítéséhez nélkülözihetet- len társadalmi viták. E fontos közéleti fórumok megtartását külön jogi előírás teszi kötelezővé, ami egyúttal szerepének jelentőségét is bizonyítja. Hiszen a jogalkotók így ismerkedhetnek meg a szé­les tömegek véleményével, javaslataival. S minél több elképzelés, ötlet fut be hozzájuk, annál inkább követik a valóságot a születő intézkedések, s válnak életünk helyes for­málóivá. Az érem másik oldala, hogy e rendezvé­I nyek nagyszerű alkalmakat jelentenek jogi ismereteink gyarapítására, igazságér­zetünk ellenőrzésére. Ily .módon pedig személetünk alakításában is nagy-nagy érdemeik lelhetnek. Ugyanakkor elképzelhe­tetlen a különböző rendel­kezések kidolgozása anél­kül is, hogy az igazán szakavatottakat, a legin­kább hozzáértőket meg­hallgatnák. Miként történt az a közművelődésről, az állami vállalatokról, a bel­kereskedelemről, vagy az államigazgatási eljárásról szóló törvények esetében. Almikor valamennyiünk jogalkotói minőségéről be­szélünk, persze, nem sza­bad elfeledkezni arról sem, olykor még mindig meg­esik, hogy egyáltalán nem vagy túl későn hallgatják Í meg az emberek vélemé­nyét egy-egy alacsonyabb szintű jogszabály hatályba léptetése előtt. Különösen így van ez a végrehajtási rendelkezések esetében, amelyek ha hiányosak, a legkitűnőbb elveknek is elrontóivá válhatnak. Nem beszélve arról, hogy újabb és újabb — gyakran feles­leges — előírások létreho­zását tehetik szükségessé. Többek között ennek el­kerülése érdekében is mel- 1 őzhetetlenek a jogszabály­előkészítő társadalmi pár­beszédek, amelyeknek az eddigieknél még tervsze­rűbb, precízebb és széle­sebb körű megszervezésére kaptak megbízást társa­dalmi szervezeteink a kor­mány legutóbbi ülésén. A helyes felismerés pedig további biztosítéka lehet a közvéleménnyel találkozó jogalkotásnak. Szalay Zoltán A CSAPADÉK MIATT: ÁTMENETILEG LEÁLLT AZ ARATÁS MEGYÉNKBEN Jól jött az eső a búzára, a kapásokra és a zöldségfélékre A korábbi szárazság mi­att hamarabb, a múlt hét közepén megkezdték az őszi árpa aratását Heves megye déli részén, főieg a homokos területeken. A hét második felében vi­szont az üzemek a tartós esőzés miatt abbahagyták a munkát. Szombaton és vasárnap is volt csapadék, amely tovább hűtötte a le­vegőt. Bár az eső Heves megye területén eltérő volt; összességében június első felében váltakozva 40—60 milliméter csapadék áz­tatta a földeket. Ha az időjárás kedvezőtlen marad az aratók számára, bizony sűrűn kell kényszerpihenőt tartaniuk, mint az elmúlt na­pokban is (Fotó: Perl Márton) Koós Viktor, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának ve­zetője hétfőn délelőtt arról tájékoztatta lapunkat, hogy a csapadékos időjárás miatt a tervezettől néhány nappal később kezdik meg a búza aratását. Az eredeti elkép­zelés az volt a gazdaságok­ban, hogy egyes részeken már Péter-Pálkor vágják a kenyérnekvalót, így viszont néhány nappal később kezdik ezt a fontos munkát. Az eső a búza és a ta­vaszi árpa fejlődését is gyorsította, ugyanakkor jó­tékonyan hatott a kapások: a kukorica, a cukorrépa, il­letve a szabadföldre kiülte­tett zöldségfélék fejlődésére. A kenyérnekvalóból továbbra is biztatóak a kilátások! Ez­után a nagyüzemekben az újbóli felmelegedést várják. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya a múlt héten megbe­szélésre hívta össze a nyári aratásban részt vevő gép­forgalmazó és alkatrészellátó, a gabonaforgalmi és malom, ipari vállalatot, illetve a megyében dolgozó nagyobb ✓ termelési rendszerek képvi­selőit, hogy megbeszéljék a fontosabb teendőket. Meg­vizsgálták az üzemekben, hogy a betakarításhoz szük­séges technikai háttér meny­nyire megfelelő. Ezen a nyá­ron 466 kombájn vesz részt a nagy munkában, ebből 37 új arató-cséplő gép. Ezeken kívül a szomszédos cseh­szlovákiai üzemektől további 65 kombájn érkezik az ara­tás segítésére megyénkbe. Bár az alkatrészellátás nem gondtalan, mégis jobb a tavalyinál. Ez a forgal­mazó vállalatok, illetve a termelési rendszerek össze­hangolt munkáját dicséri. A gépszemlék egyébként befe­jezés előtt állnak és a szük­séges üzemanyag-mennyiség is rendelkezésre áll. A közös gazdaságok nemrég megálla­podtak egymással az együtt­működésben, a gabonafor­galmi és malomipari válla­lat is megújította a tárolás­ban való részvétel lehetősé­géről szóló szerződéseket a gazdaságokkal. Koós Viktor kifejtette, hogy az aratás úgynevezett járulékos munkáihoz, a szal­malehúzáshoz, a bálázáshoz is megvannak a szükséges technikai eszközök. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legfontosabb a szervezettség az aratásban, a szárításban és a szállításban. Az üzemek már most is kétféle terv szerint dolgoznak, felkészül­tek a kedvező, napsütéses, valamint az esős időjárásra is. Készülnek a gabona utáni másodvetésekre. Búzából és tavaszi árpá­ból továbbra is kedvezőek a terméskilátások, így opti­mistán tekintenek a követ-* kező napok, hetek munkája elé. A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának illetékesei to­vábbra is folytatják a határ, szemléket, hogy azoknak az üzemeknek, ahol szükséges, megfelelő szervezési segítsé­get nyújtsanak a zökkenő- mentes betakarításhoz. Mikroelektronika: Aranyból — aranyat érőt Egészen ritka fémek válnak az elektronikai ipar minden­napi kenyerévé, azaz alkat­részekké a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyáregy­ségében. A magyar híradás­technikai gyárak háttéripa­rául szolgáló üzemrész ter­méked „aranyat érnek” a fel­használók számára. A „ehip-eket”, félvezetőket Keresztfalvi Józsefné ellenőr­zi — a sérülteket nem enge­di tovább (balra) A Fairchild alapanyag szét­húzását Bognár Mária végzi Losonczi Pál üzenete a béke-világtalálkozó résztvevőihez Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke üzenetet intézett a prágai béke-világtalál­kozó résztvevőihez: „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a ma­gam nevében köszöntöm Önöket, a világtalálkozó részt­vevőit, akik a világ minden részéből, a legkülönbözőbb ideológiai, politikai, vallási nézeteket valló embertársaik képviseletében gyűltek össze Prágában. Tanácskozásuk már elnevezésében is megjelöli a közös célt: az együttes cselekvést a „békéért, az életért, a nukleáris háború el­hárításáért”. Napjainkban, amikor a fegyverkezési verseny foko­zódása és a nemzetközi feszültség éleződése súlyosan veszélyezteti a nemzetközi békét és a biztonságot, külö­nösen fontos, hogy a békeszerető erők képviselői minden lehetséges nemzetközi fórumon folytassák a párbeszédet, és megtalálják azt a közös cselekvési irányt, amely meg­felel minden nép alapvető és jogos érdekeinek. A magyar nép számos más néppel együtt ájtélte a háborúk borzalmait, és megszenvedett a békéért. A má­sodik világháború befejezése óta kemény, kitartó mun­kával dolgozó népünk lerakta a szocializmus alapjait. E békében eltelt 38 esztendő alatt népünk életszínvonala soha nem látott mértékben javult, kiszélesedtek demok­ratikus vívmányaink. Napjainkban egyre nehezebbé váló nemzetközi politikai és gazdasági körülmények között teszünk komoly erőfeszítéseket elért eredményeink meg­szilárdítására, az előrelépés feltételeinek megteremtésére. Népünk a világ valamennyi népével közösen érdekelt az emberiség jövőjét fenyegető fegyverkezési hajsza megál­lításában. a kölcsönös biztonság megteremtésében. Az emberiség előtt álló világméretű problémák — az éhín­ség, a nyomor, az írástudatlanság, a szociális és egész­ségügyi ellátatlanság, a környezetvédelem, az energiael­látás — úgyszintén ezt követelik. Meggyőződésem, hogy az emberiséget fenyegető nuk­leáris háború elkerülhető. A haladás, a béke hívei együt­tesen nagyobb erőt képviselnek, mint a háborús konflik­tusokat szítók, és léteznek azok — az enyhülés időszaká­I ban létrejött — alapok, melyeken a kölcsönös bizalom erősítésével ki lehet alakítani a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok feszültségmentes viszonyát, a köl­csönös előnyökkel járó együttműködést. Biztosítom önöket, hogy a szocialista társadalmat építő magyar nép, a Magyar Népköztársaság szövetsége­sei, a Varsói Szerződés tagállamai oldalán és a világbéke megvédelmezéséért tenni kész valamennyi jó akaratú emberrel együttműködve az eddigiekhez hasonlóan a jö­vőben is következetesen fellép az enyhülés eredményei­nek védelmében. a fegyverkezés megakadályozása, a béke megőrzése érdekében. Világtalálkozójuk minden résztvevőjének erőt, egész­séget, felelősségteljes munkájához sok sikert kívánok.” A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXX. ülésszakára Marjai József miniszterel­nök-helyettesnek, a bizottság társelnökének vezetésével kormányküldöttség utazott vasárnap Moszkvába. Marjai Józsefet érkezése­kor a Seremetyevói repülőté­ren Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság társelnöke fogad­ta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagyköve­te. Balogh Sándorné ezüstözött szerelőlapra erősiti a szilícium- morzsákat Az aranyszál-kivezetések felrakása Szalay Zoitánné mik­roszkópja alatt történik (Fotó: Kőhidi Imre) Marjai József vezetésével kormánvkiildöttséfl utazott Moszkvába

Next

/
Thumbnails
Contents