Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. június 18., szombat 13. Nyár. Ha nyár, akkor aratás. Ha aratás, akkor csupa-csupa „leg” a mezőgazdaságról. A mezőgazdaságról, ami természetesen nem csupán vetést és betakarítást jelent, de állat- tenyésztést és élelmiszeripart is, táplálékunk megteremtését, egyre magasabb fokon történő biztosítását. Ami viszont nem könnyű, hiszen a „hideg’ északi példa, úgy tűnik, nagyon igaz: sok az eszkimó, kevés a fóka... Vagyis a hús, a gabona, az élelmiszer. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy a tudósok világszerte keresik a termelés korszerűsítésének, javításának lehetőségeit. összeállította: B. Kun Tibor Ősi, mégis korszerű táplálék: a tojás A tojás ősidők óta emberi táplálék, s a jövendő élet hordozójaként is régóta foglalkoztatja az ember képzeletét. Biológiai értéke miatt a korszerű táplálkozásban is nélkülözhetetlen. Olyan fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok vannak benne, amelyek testünk folyamatos újjáépítéséhez okvetlenül szükségesek. Fehérjéi úgynevezett esszenciális aminosa- vafcból állnak, olyan anyagokból, amelyeket szervezetünk nem nélkülözhet, de saját maga nem képes felépíteni, tehát „készen” kell kapnia őket a táplálékkal. Mindezek csaknem teljes választékban megvannak a tojásban, olyannyira, hogy napi 3X2 tojással egymagában fedezhetjük egy hároméves gyermek teljes A-, D-, B2- vitaminszükségletét, Bt- és PP-vitamin-szükségletének a felét, s a gyermek teljes állatifehérje-, vas- és foszfor- szükségletét is. Bár az A-vi- tamin előamyagának, a karóimnak szerepe van a tojássárgája színének a kialakításában, tévedés azt hinni, hogy e színből következtethetünk a vitamintartalomra. A tojássárgája színének milyensége egyéb festékanyagoktól is függ. A tojás ásványi anyagai között bőven van jód és kén is. Szerepe van a tojásnak csontozatunk fejlődésében, a vérképzésben, a növekedésünkben, hajunknak és körmünknek a képződésében is. De található a tojásban egy igen fontos zsírszerű anyag is: a lecitin. Ez a zavartalan idegműködéshez nélkülözhetetlen anyag minden állati eredetű élelmiszerünket messze felülmúló bőségben van jelen a tojás sárgájában. Ennek 12 százalékát teszi ki, míg a húsnak csupán 1, a tejnek 0,05 százalékát. Túlzás nélkül állítható tehát, hogy tojáson — kenyérrel és zöldpaprikával — hosszú időn át elélhetnénk anélkül, hogy szervezetünk anyagforgalmában különösebb zavar állna be. A friss tojás általában teljesen csírátlan, azaz a héjon belül semmilyen baktérium nincs benne. A sterilitás megtartásában szerepe van a tojás külső héján lévő biológiai hártyának és a fehérjében lévő lizocin nevű baktériumölő anyagnak. A biológiai hártya külső felületén általában sok és többféle fajú baktérium van, nemritkán ételmérgező fajok is akadnak közöttük. Ha ez a bástya megsérül, például megreped a tojáshéj, a baktériumok bejuthatnak a tojásba. A varsói Mezőgazdasági Akadémia Baromfitenyésztés! Intézetében vizsgálják a tojás minőségét, mérik a fehérje és a tojássárga arányát (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Ki mint vet, úgy arat Ha igaz az, hogy „ki mint vet, úgy arat”, akkor az sem kevésbé fontos, hogy mit vetnek, vagyis milyen vetőmag kerül a földbe. Számos vizsgálat igazolta, hogy a csírák nagysága — fejlettsége — és a vetőmag nagysága — mérete, súlya — között alapvető összefüggés van. Ebből következik, hogy a vetőmagok osztályozásával javítható a biológiai érték. Ki is alakítottak olyan gépeket, amelyek alkalmasak a magvak derék-, hosszméret és fajsúly szerinti válogatására. A vetésre szánt magvak között gyakoriak az idegen eredetűek. Vannak már olyan gépek is, amelyek képesek ezeket is kiválogatni. Világszerte egyre nagyobb gond a húshiány. A tudósok keresik azokat a módszereket, amelyekkel a termelés növelhető: új fajokat és fajtákat, jobb takarmányokkal kísérleteznek és tudományos alapokra helyezik az állattartást és -szaporítást. A legtöbbet ígérő módszer a szaporodási képesség növelése, ami a szarvasmarháknál azt jelentené, hogy az általában egy borjú helyett kettő jönne a világra. Ennek a lehetőségnek nincs akadálya, hiszen a szarvasmarháknak kettéosztott méhe van, azaz két méhe, amelyek közös nyílással csatlakoznak a hüvelyhez. Ha megtalálnák a módját, hogy egyidejűleg mindkét méhet embrió fejlesztésére késztethessék, csaknem kétszeresére növelhetnénk a szarvasmarha szapo- raságát, s ezzel végső soron a hús- és tejhozamot. A nagy állatfarmokon a szarvasmarhát világszerte mesterségesen termékenyítik meg, tehát a hímivarsejteket mesterségesen juttatják be. Ha ehelyett megtermékenyített petéket vinnének be mesterségesen, a tehenek, egy helyett rendszeresen két borjút hoznának a világra. Kísérleti céllal a világ több államában folynak is ilyen kísérletek teheneken is és más emlősállatokon is. A legtöbb gondot a megtermékenyített és megfelelő fejlettségi állapotban lévő petének a bevezetése jelenti. A vetőmag koptatása olyan növények magvainál szükséges, amelyek kisebb- nagyobb csoportot alkotnak, vagy annyira egyenetlen a felszínük, hogy ez akadályozná a vetésüket. A hazai önkoptató eljárás esetében nyomás alatt egymáshoz dörzsö- lődnek a maggomolyok, amelyek így egymást annyira lekoptatják, hogy utána szemenként is jól vethetők. A vetés előtti csávázás olyan általánosan alkalmazott megelőző növényvédelmi eljárás, amellyel elpusztíthatok a magvak felületén megtelepedett, és azokkal együtt terjedő káros élő szervezetek. A vetőmagvakat a jobb védelmük, csírázásserkentésük, vagy vetésük megkönnyítése A sebészeti úton való átvitel, az állat hasának felnyitása csak kísérleti körülmények között, vagy kiváló tulajdonságú egyedek keresztezésekor jöhet szóba. A módszer egyébként nem okoz különösebb gondot: 11 megoperált tehén közül tízben tartósan életben marad a beültetett pete. A cél azonban az, hogy egyszerűbb átültetési módszert találjanak a kutatók. A kutatók a méhnyakon keresztül próbálkoztak a petesejt beültetésével, némi eredményt értek is el, de sokak szerint ez nem járható út. A hüvelyben és a méhnyakon való áthaladáskor érdekében egyre gyakrabban be is vonják valamilyen anyaggal. Különösen előnyös az egyenetlen felületű és kicsiny magvak bevonása. A bevonatot valamilyen semleges, por alakú anyagból, ragasztóanyag hozzáadásával készítik, vagy olyan anyagot használnak bevonatként, amely önmagában is jól tapad (mint például a paraffin). Üjabban esetenként még ultraibolya- és ultrahang-kezelésnek vetik alá a vetőmagokat. S ha épségben átestek az 'előkészítő műveletek e hosszú során, a vetőgépek — képünkön egy korszerű példányt látunk belőle — mag- tartályába, s onnan a termőföldbe kerülhetnek. ugyanis át kell hatolni a méh fertőzés elleni védőbástyáin, s ezzel megfertőződik az anyaállat. Sokkal jobb eredményt ígér két másik sebészeti eljárás. Mindkettő a hüvelyen keresztül juttatja be a petét, de a méhnyakon való áthaladást elkerülik, úgy, hogy a hashártyaűrön keresztül haladva helyezik el azt a petevezetőben. Ma még biztosan nem tudható, hogy ez az új módszer alkalmas lesz-e a tömegméretű eljárásra, de a kezdeti eredmények alapján remélhető ily módon a szarvasmarhahozam növelése. A kifizetődő komló ■ Iá,* ! fi 11 \ \ i ;JJ[\ 1 i j 1 í' m' i A komló egyike az emberiség legrégebben ismert növényeinek. Eleinte a kuruzs- lásban, a népi gyógyászatban alkalmazták a komlótoboz* kák főzetének, kivonatának nyugtató, altató hatása miatt. Az erjesztett árpalé, azaz a sör komlóval való ízesítésére a középkori kolostorok sörfőző fráterei jöttek rá. A világos, úgynevezett pilseni típusú sörben több, a müncheni típusú, sötét barnasörben kevesebb komló van. A komló termesztéséhez sok (legalább évi 1000 milliméter) csapadékra és jó földre van szükség. Kényes, érzékeny növény, sok gond van vele. Számtalan gomba- és rovarkártevő ellen kell védeni, sarjhajtástól szüretelésig permetezni. Ám a gondos kezelést meghálálja: hektáronként 1000—1200 kilogramm termés is leszüretelhető a söripar e nélkülözhetetlen alapanyagából. A komlóültetvényeket már messziről felismerhetjük a magas fa- vagy betonoszlopok hosszú soráról, a mértani pontossággal épített tám- rendszerről. Az óriás „acél- pókhálón” az idő előrehaladtával haragoszöld, fodros komlóhajtások kapaszkodnak mind- magasabbra, mígnem elérik az öt méter magasan húzódó hosszanti és keresztdrótokat is. A komlóültetvényekhez, az ott végzendő őszi-tavaszi munkákhoz traktorra szerelhető speciális hidraulikus emelőszerkezetek tartoznak — képünkön egy ilyet láthatunk —, amelyek magasban tartják a kétszemélyes kast, hogy az abban álló munkások kényelmesen végezhessék a huzalok kifeszítésének kényes műveletét. A jövő állattenyésztése Mesterséges petebeültetés előkészítése „Édes élet”— mézzel A méhészkedés az egyik legősibb foglalkozás. A méhészkedő embert, már az ősi barlangrajzok is megörökítik, de több ezer éves kínai, egyiptomi és római írások és Hippokratész is ajánlják a mézet, mint az életet meghosszabbító legegészségesebb táplálékot. István király idejében hazánkban az egyházi dézsmát mézben is lehetett fizetni. Méz volt az őslakosság egyetlen édesítőszere: erdőirtás idején az odvas fákban talált méheket hazavitték, és már saját „háztáji” gazdaságukban termelték a mézet és a gyertyák készítésére használt viaszt. Értékes volt a méz a török hódoltság korszakában is, amikor a megszállók a keleti édességek készítéséhez mézben kérték a hadisarc egy részét, sőt arra is van adat, hogy egy-egy hadifoglyot egy icce — 4,5 kiló- grammnyi — mézért szabadon is engedtek. A magyar méhészetnek nemzetközi rangja van: eredményeit, korszerű technológiáit a világon mindenütt értékelik. A Kárpátmedence éghajlata, flórája, és termékeny talaja kedvez a méhészkedésnek. Hosszú ideig csak kasokban és kis keretes kaptárakban — ún. álló méhészetekben — folyt Méhcsaládjaival foglalatoskodó méhész a korszerű kasok félkörében a termelés. A múlt században telepített hatalmas akácerdők azonban fényes lehetőségeket kínáltak, és új korszakot nyitottak a méhészetben: az 1900-as évek elejétől a méhészek már nagy keretes vándorkaptá- rakkal termelik ki az akácosok kimeríthetetlen nektárkincsét. A vérbeli hivatásos méhész egy évben legalább háromszor vándorol kaptáraival. Gyors helyzet- változtatással a méztermelés kifizetődőbb és hatékonyabb'. Az eltérő idejű virágzások kihasználása alapfeltétel. . FELVÉTELRE KERES: gépi forgácsoló szakmunkásokat, Vidéki férfiak részére munkásszállást biztosítunk. \ CSEPEL AUTÓGYÁR férfi és női munkavállalókat Jelentkezni lehet a gyár / \ 3 sz Gyára / 1 EGER betanított gépi munkára, üzemgazdasági osztályán, Kistályai u 2 tmk-lakatosokat, valamint munkanapokon: 7.00-15.00 óráig. gáztüzelésű kazán üzemeltetésére vizsgázott fűtőket. Megközelíthető a 4-es, 5-ös, ó-os helyi, illetve az andornaktályai, makiári Bérezés a KSZ szerint. autóbuszjáratokkal.
