Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-17 / 142. szám
3 Lakossági kötvény — közös haszon NÉPÚJSÁG, 1983. június 17., péntek Fotó és optika Régiségek „kalapács alatt Részlet az pékből. árverésre Az OFOTÉRT Vállalat június 20-án negyedik alkalommal rendezi meg a fotó és optikai régiségek árverését a Magyar Kereskedelmi Kamara Székházában. Az aukcióra kerülő mintegy 185 darabból álló kollekciót, melyben több darab muzeális értékű, kiállításon mutatják be a vállalt Alpári Gyula utcai üzletében. kerülő fényképezőgé- Első alkalommal kerülnek árverésre régi (Fotó: MTI írógépek — Varga László felv. — KS) Jogtalanul szerzett jövedelmek A PM Ellenőrzési Főigazgatóság vizsgálatainak Heves megyei tapasztalatai Az ember, ha nagyobb háztartási gépet, autót, lakást vagy éppen hétvégi telket szeretne vásárolni (hacsak nem Fortuna asszony kegyeltje), össze kell gyűjtse a rávalót. Manapság már kevesen őrizgetik odahaza megtakarított pénzüket — részben az érte járó kamat, részben pedig a biztonság miatt —, hosszabb-rövidebb ideig az OTP-fiók vagy a takarékszövetkezet gondjaira bízzák. A pénzintézeteknél átmenetileg elhelyezett lakossági megtakarítások — miután lehetőség van arra, hogy bevonják őket a gazdaság pénzügyi folyamataiba — az egész ország hasznára szolgálhatnak. Egyebek között a legkülönbözőbb betétformák teszik lehetővé, hogy a pénzintézetek hiteleket nyújtsanak a különféle lakossági elképzelések megvalósításához, például a lakásépítéshez, a háztartási gépek és híradástechnikai eszközök vásárlásához, kisvállalkozásokhoz és így tovább. A lakosság nemcsak betétjei révén részese a népgazdaság pénzügyi folyamatainak, hanem — például ipari vagy fogyasztási szövetkezet tagjaként — vagyona egy részével járul hozzá a kisebb-nagyobb kollektíva anyagi boldogulásához. Ennek formája például a régóta alkalmazott részjegyvásárlás, amely a tagsági viszony előfeltétele. A részjegy után a szövetkezet tagja osztalékot kap, azonban az értékpapír nem adható el, legfeljebb örökölhető. Ugyancsak a — fogyasztási — szövetkezetek gyakorlatából ismert a célrészjegy, amelyet a gazdálkodó szervezetek abból a célból bocsátottak ki, hogy kiegészítsék saját tőkéjüket és így teremtenek anyagi fedezetet a különböző fejlesztési célokhoz. A célrészjegy nem forgalmazható, nem jogosít osztalékra, emellett korlátozott az egy személy tulajdonában tartható mennyisége is. Ilyenformán — ha kizárólag a pénztulajdonos anyagi, gazdaságossági megfontolásaiból indulunk ki — ez az értékpapír nem túl vonzó pénzbefektetési forma. Ennek is köszönhető, hogy az OTP vezérigazgatója, az egyik országos napilapban megjelent cikkében javasolta: a célrészjegyet alakítsák át érdekeltségi kötvénnyé. Az érdekeltségi kötvény olyan — fix címletű — értékpapír, amely után kamat, és a vállalt kockázat alapján nyereség jár. Az érdekeltségi kötvény az egyik formája azoknak az új kezdeményezéseknek, amelyek a hagyományos megtakarítási formák mellett a korábbinál változatosabb lehetőségeket adnak a lakosHűtve tárolnak már kilencedik hónapja nagy mennyiségű szemeskukoricát a ba- konyszombathelyi termelő- szövetkezetben. A tatai Hűtőtechnika Ipari Szövetkezet a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat megrendelésére készített ilyen célra alkalmas ipari hűtőket, amelyeket most nagyüzemi körülmények között vizsgáztatnak a gazdaságban. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hazai mezőgazdaságban még újdonságnak számító módszer rendkívül gazdaságos, és a hűtve tárolt termény mik- robiológiailag kifogástalan minőségű. A kilenc hónapja hűtve tárolt, kitűnő állapotban lévő termény hőmérséklete 7,5 fokos. A tárolóba beépített tatai hűtőgépek hideg levegőt fújnak a kukoricára, egy géppel napi tizenegy vagon szemet lehet a kívánt hőmérsékletre lehűteni. Ha a tárolóba kerülő kukorica ság átmenetileg félhetett pénzeinek hasznosításához. Ennek elméleti és gyakorlati bázisaként tekinthető a tavaly kísérletképpen tíz településen bevezetett kommunális kötvény. Kiderült: jóllehet, a kommunális kötvények fogadtatása településenként eltérő volt, a kötvényjegyzés révén felgyorsulhat a városok és a falvak fejlődése. Természetesen csak akkor, ha az állampolgárok a pénz- befektetés mellett emberi és érzelmi szempontból is vonzó célt látnak a meghirdetett beruházásban. Tatabányán például kommunális kötvények kibocsátása révén igyekeznek meggyorsítani egy óvoda építését, és hasonló célokat szolgál a Somogy megyei Lábod községben kibocsátott kötvény is. Hajdúszoboszlón rendelőintézet, a Tolna megyei Tamási községben új orvosi rendelő lesz a lakosság tanácsnak kölcsönadott pénzéből. Makón és a Baranya megyei Bolyban az öregek szociális otthonát korszerűsítik, másutt a víz- és szennyvízcsatornahálózat, vagy az út készül el a remélt határidőnél előbb, a kommunális kötvények segítségével. A kommunális kötvényt az OTP a beruházás befejeztével visszavásárolja és a névértéken felül kamatot is fizet. Három-négy esztendő után évi 5,5 százalék, öt után pedig évi 6 százalék kamat jár. A kommunális kötvényekről időközben kiderült: az adminisztrációban, a jegyzésben akad finomítani, csiszolni való. Mindazonáltal az is tény, hogy ez az értékpapír, ha nem is az egyetlen, mindenesetre az egyik járható útja a megtakarított lakossági pénzek hasznosításának. Ezt bizonyítja, hogy a pénzintézetek, a vállalatok és a tanácsok a jövőben szélesebb körben számítanak a lakosság (nem kizárólag kommunális) kötvényjegyzéseire. Azt remélik, hogy elsősorban a helyi, de az országos célok (autópályaépítés, új energiahálózat és így tovább) is megmozgatják a pénztulajdonosok fantáziáját. Tény: aki kötvényt jegyez, számolnia kell azzal, hogy pénzét csak meghatározott idő múlva kapja vissza. Előnyös viszont a kötvény után járó kamat nagysága, és az is, hogy a sok „apró pénz” hozzájárulhat környezetünk, életkörülményeink, közérzetünk javításához. Nem lényegtelen eredmény ez, mint ahogy az sem, hogy az ország számára is kedvező, ha a szűkös anyagi helyzetben lehetőség nyílik néhány beruházás meggyorsítására. M. P. nedvességtartalma magasabb, például huszonegy százalékos, akkor öt fokra hűtik le, ha viszont tizenhét százalékos, akkor a tíz fokra történő hűtés is elegendő ahhoz, hogy a termés minőségi károsodás nélkül tartósan megmaradjon. Az új módszer nagy előnye, hogy a tárolásra kerülő kukoricát nem kell az egyébként szokásos víztartalomra megszárítani. Mára nagyobb nedvességtartalmú kukoricát is el lehet raktározni. Mivel ilyen módon éppen a legtöbb energiát igénylő vízelvonás válik feleslegessé, a hűtve tárolás alkalmazásával szemester- mény-tonnánként tíz-tizenegy kilogramm gázolajat takaríthatnak meg a gazdaságok. A kedvező tapasztalatok alapján más gazdaságok is készülnek az új tárolási technológia bevezetésére. A tatai ipari szövetkezet további négy hűtőberendezés gyártását kezdte meg. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága kiemelt feladatának tekintette a jövedelemelosztást torzító jelenségek feltárását. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés ezeket a gazdaságilag, társadalmilag és politikailag rendkívül káros jelenségeket a gazdálkodás szabályszerűsége keretében vizsgálta. Az 1982. évi összegezett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jövedelemelosztást torzító jelenségek kialakulását, gyakorlattá válását nem a jogszabályok hiánya vagy előírásaik lazasága okozza. Összefüggő szabálytalanságok Az ilyen szabálytalanságok gyakorisága összefügg a vállalati, szövetkezén belső ellenőrzés helyzetével, nem kielégítő működésével is. A belső ellenőrzés hatékonyságát elsősorban a vezetői igény határozza meg. A jövedelemelosztást torzító jelenségek rendszerré válásával kapcsolatban az ok és okozati összefüggés végül is elvezet a vállalatok és szövetkezetek magasabb vezető állású dolgozóinak, illetve különböző szintű vezetőinek „szerepéhez”, ami elsősorban az ellenőrzés elmulasztásában, az elnéző magatartásban, a nemritkán személyes érintettségükben nyilvánul meg. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés keretében 1982. évben a revizorok a vizsgált vállalatok és szövetkezetek több mint 50 százalékánál állapítottak meg olyan hibákat, amelyek kifogásolható személyi jövedelmek, előnyök keletkezését, esetenként a társadalmi tulajdon veszélyeztetését tették lehetővé. Az ilyen jellegű szabálytalanságot elkövetők aránya a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar területén a legnagyobb. Az, hogy a kereskedelemben a gazdálkodók kisebb hányadánál tapasztalhatók e szabálytalanságok, az a terület speciális helyzetével is összefügg. Itt ugyanis a munkával arányban nem álló jövedelem- szerzés legalapvetőbb — és a köztudat szerint kiterjedt — formája a vásárlóktól elfogadott „csúszópénz”, ami a revízió eszközeivel nem hozható felszínre. A személyi jövedelemszerzés egyik legbiztosabb módja a vállalatoknál ténylegesen vagy fiktíven felmerült feladatok elvállalása, a jogszabályellenes másodállás, mellékfoglalkozás. A gazdasági erőfölény kihasználásának tipikus esete az úgynevezett egyéb jogviszony létesítése, amelynek alapján olykor el nem végzett tevékenységet díjaznak, vagy teljesítménnyel arányban -nem álló „munkabért” fizetnek. Az elkövetett szabálytalanságok amellett, hogy többnyire az adott vállalaton, szövetkezeten kívüli személyek részére biztosítottak indokolatlan előnyöket, a jogtalan kifizetéseket eszközlő gazdálkodók számára is „hasznosnak” bizonyultak. Ilyen és olyan jövedelmek... A teljesítménnyel arányban nem álló jövedelmek egyik fő forrása a magángépjárművek használata. Jogosulatlan személyi jövedelmek különböző módon keletkeznek : nem szabályozott az átalányban részesíthetők köre és a térítés mértéke; az átalányok nem az elvégzendő munkához, hanem a beosztáshoz kötődnek; az átalány mellett kilométerenkénti gépkocsihasználati díjat is fizetnek: a szabályozástól eltérően munkába járás címén, CASCO-biztosítás — vagy kirívó esetekben személygépkocsi — hiányában is fizetnek átalányt. Előfordul, hogy gépkocsihasználati átalányban részesülők — főképpen vezető beosztásúak — jogosulatlanul a vállalat gépkocsiját is használják. A pénzkezelési előírások megszegése főképpen a szövetkezetek körében gyakori. Az elszámolásra felvett előlegekkel határidőre nem számolnak el, elszámolás nélkül újabb előlegeket folyósítanak sokszor indokolatlanul magas összegben. Ezzel módot adnak arra, hogy egyes személyek a közösség pénzét huzamosabb időn keresztül saját céljaikra fordítsák. „Családon belül.. ” A vállalati gazdálkodás hiányosságai sűrítetten fordulnak elő a termelési folyamatok (főképpen anyagok) elszámolása területén. Számos, elsősorban kisebb iparvállalatnál, szövetkezetnél a belső szabályozás, a bizonylati rend hiányosságai nem teszik lehetővé a kivételezett anyagokkal, alkatrészekkel való elszámoltatást, az előállított késztermékek mennyiségének ismeretét. A termelés során keletkezett selejt, hulladék számbavételét, hasznosításuk figyelemmel kísérését a vizsgált egységek többsége elmulasztja. (Hatvani Lenin Termelőszövetkezet.) Az anyag- és késztermékek elszámoltatásának hiánya ellenőrizhetetlen személyi jövedelmek képződésének forrását jelenthetik. E szabálytalanságok fokozottan jellemzők az építőipari szövetkezetekre, az áfészekre, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari részlegeire és az ingatlankezelő vállalatokra. Sok esetben a saját munkavállalók, vagy külső személyek egyedi megrendeléseire végzett építési és szolgáltatási munkáknál a teljesítmény értéke (az anyag, a végzett munka stb.) és a számla összege között nincs meg a kötelező összhang. Ez a gazdálkodónak sokszor veszteséget jelent, a megrendelőnek pedig jogosulatlan anyagi előnyt biztosít. Ilyen fordult elő például az erdőtelki „Szabadság" mezőgazdasági termelőszövetkezetnél. Az elnök részére családi ház építésénél 62 ezer forintos fixáras szerződés alapján kőműves-, vízvezeték-szerelő-, festő- és mázolómunkákat végeztek. A munkák során építési naplót nem vezettek, a felmerült költségeket nem különítették el, így a végzett munka önköltsége nem volt megállapítható. Súlyos hiányosságok Az elmúlt évi revíziók sok szabálytalanságot tártak fel a leltározásokkal és a selejtezésekkel, leértékelésekkel kapcsolatban is. Gyakori jelenség, hogy rendeltetésszerű használatra még alkalmas gépek, anyagok stb. kerülnek selejtezésre, leértékelésre — az okok megjelölése nélkül —, majd ezeket az adott egység dolgozói igen alacsony áron megvásárolják, esetenként térítésmentesen kapják meg. Súlyos hiányosságokat tártak fel a revíziók a leltározásokkal kapcsolatban. Előfordul, hogy a leltározást egyetlen személy végzi és a bizottság a leltárívet utólag írja alá. A raktárban tárolt, de a nyilvántartásban nem szereplő anyagokat, terményeket stb. nem leltározzák. A leltárhiányok okainak feltárása nem történik meg, a jogszabályokban előírt felelősségre vonás általában elmarad. E gyakorlat nem biztosítja a társadalmi tulajdon védelmét, sőt a visszaélések lehetőségét teremti meg. A bátori „Bükkvidéke” mezőgazdasági termelőszövetkezet például „elmulasztotta” a budapesti építőipari részlegnél a több mint 800 ezer forintos leltárhiány okának kivizsgálását és a felelősségre vonást. A mező- gazdasági termelőszövetkezeteknél a jövedelemelosztást torzító jelenségek sajátos formái: nagyobb háztáji földterület juttatása; a háztáji és kisegítő gazdaságok részére teljesített szolgáltatások (művelési munkák, fuvarok) költségeinek meg nem térítése, vagy részleges megtérítése; a háztáji föld helyett adott természetbeniek- nél az átlagos terméseredményt meghaladó mennyiség kiosztása (erdőtelki termelő- szövetkezet). Az előzőekben leírt szabálytalanságok mellett a vizsgálatok különféle egyéb jogosulatlan, illetve kifogásolható személyi jövedelmek, előnyök keletkezésére is rávilágítottak. Általában igen szűk réteg, gazdálkodónként csak néhány személyes érdekeiktől vezetetten ezekhez másokat is hozzájuttatnak. Az egyén vagy szűkebb csoport által élvezett ilyen jellegű előny közvetlenül a vállalat, szövetkezet, közvetve az össztársadalom kárára keletkezik, ezért a gazdálkodás tartalékainak is tekinthetők. A valós üzemi demokrácia hiányára utal, hogy — a vállalaton, szövetkezeten belül — az ilyen jelenségekkel kapcsolatban nyílt szembefordulás nincs, a társadalmi-politikai szervek is elnéző magatartást tanúsítanak. Morális hatások Az ilyen jellegű ellenőrzések folytatását továbbra is fontos feladatnak tartjuk, nemcsak a társadalmi tulajdon védelmében és a jogtalan jövedelmek megakadályozása érdekében. Legalább ennyire fontos, hogy elejét vegyük a szemléletbeli torzulások, a kedvezőtlen morális hatások kialakulásának. A munkával arányban nem álló jövedelem, előny- szerzés lényeges visszaszorítása kizárólag az állami ellenőrzés eszközeivel nem biztosítható, mivel minden gazdasági esemény utólagos vizsgálata megoldhatatlan. Ennek ellenére szükség van az ellenőrzések (felügyeleti, pénzügyi-gazdasági, belső) szigorának fokozására is. Lényeges változást azonban csak a társadalom, ezen belül is a vezetői etika színvonalának változása hozhat. Olyan társadalmi légkör, közfelfogás szükséges, amelyben a jogosulatlan előny- szerzés elítélendő magatartásnak és nem bocsánatos „tévedésnek” minősül. Zagyva Béla Kukoricatárolás hűtéssel
