Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-16 / 141. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 141. szám Ara: 1983. június 16.> csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ki lesz az egymilliomodik? — Szerződések turnusonként - Fizetség: mint a felnőtteknek Megújuló építőtábori mozgalom A Ki mit tud? elődöntőinek színhelyén, az Almásy téri szabadidő központban, Budapesten ezúttal az volt a kérdés: ki miben tud segíteni a népgazdaságnak. Legalábbis a nyári vakációjukat hasznosan eltölteni kívánó diákok közül. A sajtó megjelent képviselői előtt szerdán délelőtt Nagyistók László, a KISZ Központi Bizottsága építőtábori bizottságának titkára adott tájékoztatást a 26. esztendejébe lépett mozgalom idei terveiről, s a tennivalókról. Öt éve, reklamációmentesen Egerből Kuvaitba Az Egri Ruhaipari Szövetkezet eredményes munkáját a többszörös kiváló cím már eddig is bizonyította. Többek között, a siker egyik záloga az az ötéves üzleti kapcsolat is, amelyet a kuvaiti üzletfelekkel tartanak fenn az egriek. Évente mintegy 46 millió forintért exportálnak az arab országba öltönyöket és szóló zakókat. Június 20-tól hatvanezernél több magyar és hatezer külföldi fiatal dolgozik majd az ország különböző vállalatainál, gazdaságaiban. Így 1958 óta a hazai építőtábori mozgalomban résztvettek száma az utolsó turnus befejezéséig, augusztus 20-ig, minden bizonnyal meghaladja az egymilliót. Az idei, az építőtáborok megújulásának az éve is. A korábban megszokott gyakorlathoz képest már az előkészítésben változást jelentett az, hogy a területi KISZ- bizottságok valamennyi turnusra külön kétoldalú szerződéseket kötöttek a fogadócégek vezetőivel. Így pontosan meghatározhatták a végzendő munkát, és megállapodhattak az elhelyezés-ellátás kérdéseiben. A tábori élet szervezésének, irányításának újdonsága, hogy a vezetőségekben a tanulók és a felnőttek azonos számban képviseltetik magukat. Hosszas viták után eldőlt az is, hogy — társadalmi munkáról lévén szó — bérezés helyett a dolgos diákok jutalmazásban részesülnek. Ennek felhasználásáról, elosztásáról a tábortanácsok döntenek. A napi bruttó keresetből egyébként személyenként ötven forintot vonhatnak le az ellátásra a gazdaságok, amelyeknek a végzett munkáért ugyanannyit kell fizetniük, mintha felnőtt időszaki munkásokat foglalkoztatnának. Két figyelemre méltó kezdeményezésről, kísérletről is beszámolt tájékoztatójában Nagyistók László. Azok a fiatalok, akik Siófokon, illetve a fővárosban és környékén gyümölcsöt szednek, válogatnak, lehetőséget kapnak arra, hogy a termést maguk értékesítsék, a nagykereskedelminél olcsóbb áron. A Balaton déli partján környezetvédelmi tábort hoztak létre ifjúgárdistáknak, ők a magyar tenger partmenti vizének tisztításában segédkeznek majd. Szó volt még városvédő táborok szervezéséről is) ezekre azonban sajnos sehol nem tartottak igényt. A sláger az idei nyáron is a mezőgazdasági munka lesz, hiszen a gazdaságok csaknem negyvenezer középiskolás segítségét kérték. Szép számmal várnak fiatalokat az úgynevezett szakmai építőtáborokba is, amelyekben makramékat készíthetnek, idegen nyelveket tanulhatnak, közlekedési alapismereteket sajátíthatnak el, illetve a honvédelem feladataival ismerkedhetnek majd az ott tartózkodók. S ha már a szabad időről van szó, az évad két hónapja alatt 23 együttes, előadója járja majd a táborokat, a központi műsorokból maguk a lakók válogathatnak. A legtöbben — az elmúlt évekhez hasonlóan — Bács- Kiskun megye gazdaságaiban dolgoznak a nyáron. Heves megyében két helyre, a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságba, illetve a Hatvani Konzervgyárba várják a segítőkész középiskolásokat. A külföldiek közül Lengyel- országból érkeznek fiatalok a legnagyobb számban — négyezren —, de jönnek Bulgáriából, Jugoszláviából, az NDK-ból, sőt a nyugateurópai államokból is. Hazánkból ezerötszázan utaznak a baráti szocialista országok építőtáboraiba. Munkatársunk kérdéseire az Állami Ifjúsági Bizottság képviseletében Lóska Szilárd elmondotta, hogy az ellátás javítása érdekében felemelték az élelmezési nyersanyagnorma napi összegét, sőt ezt további tíz százalékkal növelik azokon a helyeken, ahol nehéz fizikai munkát végeznek a táborozok. Egyszerűbbé vált a diákok utaztatása is: az építőtábori megbízólevél egyszersmind igazolvány is a vasúton, illetve autóbuszon történő közlekedéshez. Ily módon a szervezők felesleges adminisztrációtól kímélik meg magukat és a fiatalokat, s egymillió forintot meg is takarítanak vele. A sajtótájékoztatót divat- bemutató zárta, amelyen az idei és a jövő évi tizen- és huszonéveseknek elképzelt ruhamodelleket láthatták a sajtó képviselői. Külön érdekesség, hogy valamennyit diákok tervezték, készítették, és az építőtábori butikokban lesznek kaphatók — a diákok pénztárcájának megfelelő, olcsó árakon. Szalay Zoltán „A zakó ne csak kívülről legyen szép” — mondják az egriek — a belső „burkolat” is kiváló minőségű anyagból készül A bolgár párt- és állami küldöttség szerdai programja Látogatás a Csepel Vas- és Fémművekben Kádár János és Todor Zsivkov megbeszélése A gallérvasalás már a technológia utolsó fázisa, s aki végzi, Jovanovics Pálma „Minden centiméterre vigyázni kell a szabáskor, hiszen drága anyaggal dolgozunk” — mondja Szalontai Antalné (balra) (Fotó: Perl Márton) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárával, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökével. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a két testvérpárt vezetői tájékoztatták egymást az MSZMP XII. és a BKP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a két párt tevékenységéről, a szocialista építőmunka eredményeiről. Áttekintették a sokoldalú magyar—bolgár együttműködés helyzetét, megvitatták a továbbfejlesztés lehetőségeit. Széles körű véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó bolgár párt- és állami küldöttség tagjai szerdán délelőtt a magyar tárgyaló- csoport résztvevőivel folytattak megbeszéléseket. A Todor Zsivkov vezette bolgár küldöttség délután — Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének társaságában — a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott. A vendégeket a vállalat fómművének bejáratánál a főváros, a XXI. kerület és az iparág vezetői fogadták. Juhász Gyulának, a fémművek igazgatójának kalauzolásában ismerkedtek a hú- zalgyártó üzemmel, ahol élenjáró technikával készül a nagy tisztaságú, könnyén alakítható vörösréz-huzal. Ez Zsivkov látogatása Csepelen (Népújság telefotó — MTI—KS) a kábelgyártás egyik legfontosabb alapanyaga, így az üzem termékei nélkülözhetetlenek a korszerű híradás- és elektrotechnikához. A vendégek útja ezután a fémszalaghengerdébe vezetett, ahol ugyancsak korszerű eljárásokkal állítják elő a réz- és rézötvözetű fémszalagokat. A technológia folyamatait végigkövető séta végeztével Gergely László hengerész-kormányosnak, a Ságvári Endre ifjúsági brigád vezetőjének kérésére Todor Zsivkov bejegyzést tett a brigád naplójába, s jó munkát kívánt a fiataloknak. A gyárlátogatást követően Todor Zsivkov a Csepel Művek pártbizottságának tanácstermében aktívaértekezleten vett részt. Az aktíván jelenlévőket — a Csepel Művek kommunistáinak, szocialista brigádjainak képviselőit —, s a bolgár vendégeket Emszt Antal, a Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára köszöntötte. Tájékoztatást adott a 90 éves gyárváros csaknem húszezer tagú kollektívájának életéről, munkájáról, a nagyüzem termelési eredményeiről. Ezután Todor Zsivkov emelkedett szólásra. Megköszönve a szíves vendéglátást, hangsúlyozta, hogy örömmel ismerkedtek meg az itteni tapasztalatokkal, a munka tökéletesítését szolgáló elképzeléseikkel. Annál is inkább, mivel Bulgáriában is napirenden van az ipari kombinátok szervezettségének, működési rendszerének fejlesztése. Az áktívaülésen felszólalt Losoncai Pál is. Aláhúzta, hogy a- tárgyalásokon a teljes nézetazonosság, a két ország sokoldalú együttműködésének közös szándéka fejeződött ki. A Csepel Művekben tett látogatás után, a késő délutáni órákban Todor Zsivkov a Nemzeti Galériában megtekintette a Mátyás király és a magyarországi reneszánsz című kiállítást. Este a bolgár párt- és állami küldöttség megtekintette a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének műsorát az együttes székházában. Talajfogás Volt egy ókori félisten a görög mitológiában, aki a Föld gyermekének született, s ezért legyőzhetetlen- né vált. Egészen addig, amíg két lábával a talajon állt. Heraklész megmérkőzött vele, s hiába gyűrte le, mindig újra föl- tápászkodott, mert a teste új erőre kapott. Végül csak úgy sikerült Herak- lésznek ártalmatlanná tennie, hogy a levegőben Toppantotta össze. Valahogy mindnyájan ilyenek vagyunk. Egyedül kevesek, kötődéseink családunkhoz, nyelvünkhöz, hagyományainkhoz: ezek adhatnak biztonságot. Amikor — szokták is így a köznyelvben mondani — kicsúszik a lábunk alól ez a talaj, elvesztjük a dolgok értelmét, s feleslegesnek tűnnek az élet apróságai. Sokszor elgondolkodom azon a szövevényen, amely köt és megtart bennünket. Ha természetes módon léteznek e kapcsolatok, észre sem vesszük talán őket, ahogy az sem tűnik föl, hogy levegő vesz körül bennünket. De ha öt percig hiányozna, biztos többre tartanánk.., Félre a tréfával: erősen átalakult társadalmunk szerkezete az elmúlt évtizedekben. Sokan változtattak lakóhelyet, megszakadt az apáról fiúra szálló mesterségek hagyománya, városlakóvá vagy városias körülmények között élővé vált az ország. Régebben a szokások is öröklődtek, most kinek-kinek saját mindennapjaiban kell megtalálnia az értelmes rendet. Sokan ezt úgy próbálják megtenni, hogy elszakítják a gyökereket, s teljesen azoknak a köröknek, rétegeknek az életviteléhez idomulnak, melybe bekerültek. Néha vétkesen elhatárolják magukat a szüleiktől, s minden rokoni köteléktől, elfelejtik barátaikat is, s csak anyagi érdekeik számítanak. Elgondolni is rossz, hogy mi várna rájuk, ha valamilyen oknál fogva segítségre szorulnának: valami nem sikerül, gondok adódnak a munkahelyen, vagy megbukik egy vállalkozás. Akkor bizony az éltető közeg, a támogatás úgy hiányzik, mint a levegő. Hányán is mennek tönkre mert a legrosszabbkor maradnak magukra saját hibájukból. Persze, ha más vidékre, más munkakörülmények közé kerül valaki, nyilvánvalóan hozzá kell szoknia azokhoz az elvárásokhoz, amelyek körülveszik. Ez nem könnyű. Csak az ad lehetőséget, ha megőrizzük a gyermekkorunkból magunkkal hozott értékeket, módszeresein és szívósan igyekszünk kiépíteni azt a világot, mely behatárol bennünket. Ha nem sikerül, csak a bizonytalanság marad, s az alkohol, amely mindenre „orvosság”. Mielőtt azonban végleg „elcsúszna” valaki, gondoljon a mondái hősre, akinek erőt adott az anyaföld. A sportnyelvből vettem ezt a szót, amely talán kifejezi a lényeget: jó talajfogást mindenkinek! Gábor László
