Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. június 2., csütörtök Lakások — lakókra várva A NÉPI ELLENŐRZÉS azt vizsgálta, miért állnak üre­sen lakások, miközben a ta­nácsoknál még mindig jó néhány ezer igénylő várako­zik az önálló otthonra. Mi­nél több címet kerestek fel, annál erősebbé vált a meggyőződés: valami baj le­het lakásgazdálkodási rend­szerünkkel. Mert találtak ugyan néhány olyan átme­netileg üresen álló bérla­kást, amelynek a bérlője igazoltan tartózkodott hosz- szabb időre távol, vagy még folyamatban volt a hagyaté­ki eljárás —, de a jellemző mégsem ez volt. Hanem az, hogy a régi bérlők új, na­gyobb lakást kaptak, s elha­gyott, kevésbé komfortos, esetleg még el is hanyagolt otthonukat a tanács egysze­rűen képtelen volt kiutalni. Bármilyen hihetetlenül is hangzik ez, a lakásosztá­lyokon papírokat mutattak, igazolva, hogy ezt vagy azt a lakást már hányán utasí­tották vissza a megtekintés után. ♦ Bizonyos szempontból ért­hető is ez, hiszen az üresen álló tanácsi lakások jelen­tős része szükséglakás, de legalábbis alapos felújításra szorul. Azok a családok pe­dig, amelyek már hosszú évek várakozása után végre felkerültek a lakáselosztási névjegyzékre, lehetőleg összkomfortos, szép otthont szeretnének maguknak. Csak azok nem tudják ép ésszel felfogni a dolgot, akik a megüresedett lakás szom­szédjában mondjuk egy szoba-konyhában laknak, s akiknek nagyon is megfelel­ne a szóban forgó otthon, még a felújítására, rendbeho­zatalára is szívesen költe- nének. ök miért nem kap­hatják meg a kiutalást, ha az a lakás úgyis üresen áll már évek óta? — kérdezték. A tanácsi szakemberek válasza egyértelmű: az üres lakást is csak annak lehet kiutalni, aki a lakáselosz­tási névjegyzéken szerepel. S ha nekik nem kell? Itt bezárul a kör, mert akkor egy darabig bizony üresen marad. Félreértés ne essék: nem a lakásosztályok előadóit hibáztatjuk, hiszen ők a leg­kevésbé sem tehetnek a do­logról. Nekik egész egysze­rűen hivatali kötelességük a jogszabályokat alkalmaz­ni, amelyek olykor túl me­revnek bizonyulnak. (Per­sze nemcsak lakásügyek­ben.) AZ igazsághoz tar­tozik, hogy nemcsak régi, elhanyagolt, alacsony kom­fortfokozatú, hanem olykor vadonatúj, összkomfortos lakások is hónapokig üre­sen állnak. A gondok az át­adás-átvételi eljárás elhúzó­dásával kezdődnek, s a ki­utalási procedúrával folyta­tódnak. Ma már egyre gyak­rabban tapasztalni, hogy az emberek válogatnak, két- három megtekintő papírt is visszavisznek a tanácshá­zára valamilyen kifogással. Ha belegondolunk, tulajdon­képpen, természetes, jó do­log ez, hiszen örvendetes, hogy igényesebbek lettünk, már válogathatunk is. A la­kást az ember nem egykét évre veszi, ajánlatos tehát alaposan meggondolni a vá­lasztást. Országszerte egyre több tanácsnál hallani, hogy az igénylők inkább nagyobb anyagi áldozatot vállalnak — a szövetkezeti lakás he­lyett például tanácsi vevő­kijelölésű OTP-lakást is el­fogadnak —, de meg is kö­vetelik, hogy az mindenben feleljen meg saját maguk és családjuk igényeinek. így fordulhat aztán elő, hogy a tízemeletes, sötét- konyhás panelházak jó né­hány lakása olykor hóna­pokig, sőt évekig nem ta­lál lakóra. Az egyik megye- székhelyünkön nemrégiben néhány tízemeletes házban több lakást — az eredeti tervtől eltérően — kényte­lenek voltak tanácsi bérla­kásként kiutalni, mert OTP- otthonként nem akadt rá­juk vevő. ^ Az igények változását ter­mészetesen előbb-utóbb a a lakásgazdálkodás rendsze­rének is követnie kell. S a láncolat végén persze az építőipar áll, amely a meg­szokott házgyári tömegter­melésből a következő évek­ben egyszerűen nem tud megélni. Az átállás már meg is kezdődött: láthatóan or­szágszerte egyre több a változatosabb beépítésű, ala­csonyabb házakból álló la­kótelep, mind gyakrabban találkozni a paneles családi házak építéséről szóló hí­rekkel. Ezek is az igények változását tükrözik, mint ahogy erre utal az a né­hány előzetes adat is, ami a lakásigény-megújításokkal kapcsolatban vált ismertté. Szinte mindenütt számotte­vően visszaesett a szociális bérlakásokat igénylők szá­ma, a korábbinál többen várnak viszont minőségi cserére, kényelmesebb, na­gyobb alapterületű otthonra. Még akkor is, ha ezért fi­zetni kell. A LAKÁSGAZDÁLKO­DÁSSAL kapcsolatos új jog­szabályok is egyértelműen arra ösztönöznek, hogy mo­bilizálódjon a lakásvagyon, a lehetőségek szerint minél többen találják meg — akár csere, akár építkezés, akár pedig vásárlás útján — az igényeiknek és pénztárcá­juknak leginkább megfelelő lakásmegoldást. Mégpedig úgy, hogy a korábbinál igaz­ságosabb teherviselés ala­kuljon ki, tehát ne kerülje­nek indokolatlanul kedve­zőbb helyzetbe azok, akik semmilyen áldozatra nem hajlandóak, lakásgondjuk megoldását teljes egészében az államtól, a tanácstól vár­ják. Támogassuk viszont minden saját erős kezde­ményezést, mégha az csu­pán egy felújításra irányul is. S ha így lesz, előbb-utóbb talán csökken majd azoknak a lakásoknak a száma, ame­lyek manapság hónapokig, sőt olykor hosszú évekig üresen állnak. (D. A.) Százhúszezer tonna borsodi szén terven felül Százhúszezer tonna szenet termeltek terven felül a Borsodi Szénbányák tizenkét aknájában az év első öt hó­napjában. A borsodi szénre, amely elsősorban a lakosság ellátását szolgálja, nagy szükség is van; az eladása nem okoz gondot a válla­latnak. Különösen megnőtt a kereslete, amióta javult a minősége, kevesebb benne az éghetetlen meddő, és maga­sabb a fűtértéke. A jobb minőségű szenet jobb áron is tudják értékesíteni. Ez az év első öt hónapjában mintegy harmincötmillió forinttal nö­velte a nyereséget; másik harmincötmillió forintos többletbevételt pedig az ön­költség csökkentésével érték el. A gépek fölösleges jára­tásának megszüntetésével mérséklődött az energiafel­használás, a tervszerű javí­tás eredményeként pedig megnőtt az egyes alkatrészek élettartama. (MTI) Meggyszüret A hét elején kezdték meg a korai érésű meggy szedését az egerszalóki Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet 18 hektáros demjéni gyümölcsösében. Mintegy 120 mázsás termésre számítanak hektáronként, amely 80 százaléka exportra kerül (Fotó: Szántó György) Az összehangolt munka meghozta gyümölcsét Közművelődés termelőszövetkezeteinkben Egy, másfél évtizede a közös gazdaságok jelentős részében mostohagyermek volt a közművelődés, épp ezért a témakör iránt ér­deklődő újságírót egyálta­lán nem fogadták kitörő lel­kesedéssel. Ma már az ilyesmire rit­kán adódik példa, ugyanis az utóbbi esztendőkben egészséges fejlődés bontako­zott ki e téren is. A megyei összképről, il­letve annak részleteiről, az elért eredményekről és a megoldásra váró gondokról beszélgettünk Szeműn Bélá­val, a Heves megyei Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének közművelődési-oktatási fő­munkatársával. Együttműködési megállapodások Az előbbre lépést számos tényező magyarázza. Az egyik az, hogy az átgondolt elképzelések valóra váltásá­hoz szövetségeseket, segítő­társakat kerestek. — Hattagú közművelődési bizottságot hoztunk létre, nem azért, hogy papírforma szerint tevékenykedjék, ha­nem amiatt, hogy áttekintse a helyzetét, s megszabja a legfontosabb tennivalókat. A tagok, tsz-elnökök, főmező­gazdászok, olyanok, akik nemcsak szívükön viselik az ügyet, hanem készek áldo­zatokat is hozni érte. Az elnök az eesédi gazdaság élén álló Hortobágyi Gusz­táv, aki egyben a TOT köz- művelődési albizottságában is munkálkodik, azaz orszá­gos kitekintésre is szert tett. Jó érzés arról szólni, hogy ez a tevékeny gárda a Amint arról lapunkban már szóltunk, „megérett a bontásra” az egri piac épü­lete. A bauxitbetonból ké­szült épületeknél is gyor­sabban ment tönkre, mind­össze húsz évig állt — és máris új megoldást kell ke­resniük. a város vezetőinek. A rajzasztalon már kész az épület, tervezője a Buda­pesti Városépítési Tervező Vállalat két építésze, Iványi László és Troznai Attiláné. Elképzelésük nemcsak a piac környéki új épületek — Belvárosi ABC, Mágnes, Skála-Duett — fórmai „ha­gyományaihoz” igazodott, de igyekezett figyelembe venni a kivitelező, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat technológiai lehetőségeit, és műszaki felkészültségét is. A terv szerint az új piac kétszintes lesz. Nagyjából a mostani két épület alapterü­letét foglalja el, és 3000 négyzetméter új elárusítóte­ret jelent majd. A földszin­korábbi időszakhoz képest lendületes tempót diktált. A továbbhaladást biztosította az is, hogy máig is élő és gyümölcsöző megállapodáso­kat kötöttünk — ezek vala­milyen formában mindkét partner javát szolgálják — a megyei tanács művelődés- ügyi osztályával és annak sporthivatalával, a TIT He­ves megyei Szervezetével, a Megyei Művelődési Központ­tal, az egyes járások és vá­rosok hasonló feladatokat ellátó intézményeivel, szer­veivel. Egyre több mecénás A dicséretes szemléletvál­tozással indokolható az is, hogy egyre több szövetkezet bizonyította mecénási kész­ségét. — A gazdaságok szociális­kulturális alapjukból rend­szeresen támogatják a he­lyi művelődési otthonokat, házakat. Ez az összeg az öt­ezer forintos alsó határtól egészen a százezres szintig terjed. Nyilvánvaló persze az is, hogy ennek viszonzá­saként joggal várják: a népművelők törődjenek tag­jaik ismeretgyarapításával. Kollégáimmal együtt úgy lá­tom, hogy ez az együttmű­ködés o jövőben még erősít­hető, annál is inkább, mert a nemes ügy javára kama­tozik. Egy biztos: e tere­bélyesedő harmónia meg­könnyítette ötleteink kivite­lezését. A magasabb szintű tájékozottságért Az utóbbi időben — lehe­tőségeinkhez képest — igen ten kapnak helyet a zöldség­kereskedők, mégpedig egy részük a maihoz hasonló zárt üzletekben árulhat, a többieknek pedig fedett te­rületen jutnak elárusító­asztalok. E fedél kialakítá­sára ragasztott fa tetőszer­kezetet használnak fel, ha­sonlót a dohánygyári szo­ciális épületben alkalmazott­hoz. A földszinti árusok el­látására érkező autók szá­mára az épület patakpart felőli oldalán zárt gazdasági udvart alakítanak ki. Ezen­kívül megmarad a mai út is, valamint a parkolóhelyek jelenlegi helye — és ami nem utolsó: alapterülete is. Az épület emeletén a ki­sebb anyagforgalommal üze­melő árusok — virágosok, kifőzdések, vetőmagkereske­dők — kapnak helyet, és ide kerülnek majd az üzemelte­téshez szükséges helyiségek is. így a piaciroda és a gáz­kazánház is. Az eddigiektől eltérően ugyanis ez a piac sokat tettek a szakmai is­meretek bővítéséért. — Annál is inkább, mert ez a termelés jogos igénye, közvetlen érdeke. Ott igye­keztünk orvosolni a gondo­kat, ahol a legsúlyosabb volt a helyzet. Szorgalmaz­tuk a képzést és a tovább­képzést, népszerűsítve az ilyen jellegű intézmények beiskolázási törekvéseit. Ki­helyezett szak- és betanított munkás-tanfolyamokat szerveztünk Ecséden, Pélyen, Hevesen, Hatvanban, Nagy- rédén, s legutóbb Mezősze- merén. Ezek beváltak, mivel a résztvevőknek nem kellett elszakadniuk az otthontól, a családi környezettől, azaz házhoz ment az iskola, ősz­től az állattenyésztésben munkálkodók utánpótlásáról gondoskodunk hasonló mó­don, három-négy kihelyezett kurzust indítva. így kell cselekednünk, mert bizo­nyos területeken még ma sincs annyi szakember, mint amennyire az eredményesebb a hatékonyabb gazdálkodás során szükség lenne. Művészeti csoportok, könyvtárak Mindenekelőtt azért lép­hettek előbbre, mert kendő­zés nélkül felmérték a va­lódi állapotokat, s ezeket fi­gyelembe véve alakították ki ,,haditervüket”. — Harminckilenc öntevé­keny művészeti csoport — páva-, népdalkört, citeraze- nekart — tartanak fenn szö­vetkezeteink. A sikeres munkálkodásra utal az is, hogy közülük többen kiváló, jó országos minősítést sze­reztek, példát mutatva ezzel mások számára is. Többségük fűtött lesz, hogy télen se okozzon kárt a fagy a zöld­ségben, gyümölcsben — és az árusban. Az emeleti rész megközelítésére két, enyhe lejtésű rámpa szolgál majd, amin nemcsak a teherszál­lítás villamos targoncái, de a lépcsőt nem kedvelő vá­sárlók is közlekedhetnek, feltolhatják kocsijukat. A „komfortos” piacépület Dobó tér felőli végén egy kúpos tetejű épületrész kap helyet, benne ételbár léte­sül. Ez az egyetlen új funk­ció, amelyet a régi piac nem tudott. Szemre szép, fel­adatainak jól megfelelő be­nyomást kelti az új piac épülete. Az építők is „kiél­hetik” szakmai becsvágyu­kat: az említett fa tetőszer­kezeten kívül a vasbeton gerendák felhasználása épp­úgy előfordul az épületben, mint a nyerstéglaborítás, és az egri specialitás, az alag- útzsalu alkalmazása. élén felkészült vezetők áll­nak, néhány helyütt azonban elkelne a jelenleginél sok­rétűbb segítségnyújtás is. Annak örülünk, hogy alkal­mat teremtettünk bemutat­kozásaik számára, épp az előbb már említett együtt­működési megállapodások ré­vén. Fejlődött a klubmozga­lom is, ám még korántsem jutott oda, ahol tarthatna. A különböző, a helyi és a na­gyobb szabású vetélkedők nem okoztak csalódást, felkeltették az érdeklő­dést, s növelték a be- nevezők tájékozottságát. Felvettük a kapcsola­tokat a községi,' a járási könyvtárakkal, felajánlva azt, hogy közösen tevékenyked­jünk az olvasóvá nevelésért, amely a termelőszövetkezeti tagság körében — ismerve a korösszetételt és a rendkí­vüli lekötöttséget — egyál­talán nem könnyű dolog. — Nemhiába szorgoskod­tunk, de tennivaló még van, regimentnyi. Több letéti bib­liotékára lenne szükség, gyarapítani kellene a tsz-ek szakkönyvállományát. Tud­juk: ez nem megy máról holnapra, épp ezért szorgal­mazzuk a közművelődési bi­zottságok tagjainak mind eredményesebb felkészítését. Ilyen volt a tavaly őszi egy­hetes noszva ji olvasótábor, amelynek keretében mód­szertani tudnivalókkal vér­teztük fel a hallgatókat — többek között — azért, hogy tudják, miként szervezzenek vetélkedőket, író-olvasó ta­lálkozókat. Bízunk abban, hogy aktivitásuk révén még többet tehetünk a földeken serénykedők szellemi gazda­godásáért. Pécsi István A terv tehát kész; a piac esetében azonban a szerve­zés tűnik a nehezebbnek. Az építkezés nyilvánvalóan a Dobó tér felújításának be­fejezése után kezdődhet és — sajnos — közel 2 évig tart majd. Ezért a Szúnyog közben, a patak túloldalán egy „pótpiac” készül, lebeto­nozott területére ideiglenes építmények kerülnek őszre. Ezután kezdődhet a régi piacépület bontása, illetőleg az új építése. Az ideiglenes piac kisebb területe nyilvánvalóan nem teszi lehetővé a régi piac minden feladatának ellátá­sát. Ezért a városi tanács türelmet kér a vásárlóktól, — megéri! — az árusoktól pedig azt, hogy éljenek job­ban a lajosvárosi, a csebok- szári-lakótelepi kispiacok lehetőségeivel. Addig, amíg az építés közel 60 milliós feladata 1985 nyarára befe­jeződik. Kőhidi Imre Milyen lesz az egri piac? A rajzasztalon már ...

Next

/
Thumbnails
Contents