Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-07 / 107. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1983. május 7., szombat SPANYOLORSZÁG Az első erőpróba Geraldo Iglesias, a Spanyol KF új főtitkára, a párt tavaly novemberi végrehajtó bizottsági ülésén, ahol főtitkárrá választották A tavaly októberi „földcsuszamlás” — a szocialisták elsöprő választási győzelme — óta először vonhatnak mérleget a spanyolok május 8-án. Ekkor tartják ugyanis a községtanácsi választásokat. E voksolás ugyan nem országos hatalmi pozíciókról, hanem a mintegy nyolcezer község, járás, város vezetéséről hivatott dönteni, mégis, politikai barométerként fontos jelzéseket adhat. Óvatos lépések A jóképű és jó képességű Felipe González fiatal kabinetje nyugodtan nézhet első erőpróbája elé, sőt a közvélemény-kutatások szerint népszerűsége még növekedett is. A kényesen kicentizett, kül- és belpolitikai szögletzászlókkal megjelölt pályán a szocialisták eddig nagy óvatossággal mozogtak. Igaz, a francia tapasztalatokból is okulva, Gonzálezék nem akarják „megforgatni a világot”. Programjuk nem radikális társadalomátalakítást, csupán a modernizálást, a hatékonyság növelését, a nyugat-európai polgári demokratikus normákhoz való közelítést tűzte ki célul. A kényszerű örökség, a súlyos gondokkal terhelt gazdaság persze a reformlehetőségeket eleve behatárolta. Tavaly 15 százalék körüli volt az infláció, több mint kétmillió ember (az aktív népesség 16—17 százaléka) van munka nélkül, 1982 végén 27,4 milliárd dollár volt a külföldi adósság. Az erélyes gazdaságpolitikai intézkedéseket, a peseta leértékelését, at áremeléseket, a csőd előtt álló Bumasa konszern nagy port felvert államosítását, végül is mind az üzleti körök, mind a közvélemény elfogadta. Kedvező visszhangot váltott ki a dolgozók körében, hogy a munkaidőt 40 órára csökkentették, az évi szabadságot minimum 30 napban állapították meg, s fokozatosan leszállítják a nyugdíjkorhatárt is. Külpolitikai hangsúlyváltás A három döntő hatalmi tényező — a nagytőke, a hadsereg és az egyház — közül eddig leginkább a klérust ingerelték fel az egyébként igencsak óvatos abortusztörvény tervezetével. A A spanyol pártok teljes erőbedobással küzdöttek a válasz tási kampány során. Képünkö mányfő saját kezűleg ragaszt ca belvárosában katonák viszont meglepő nyugalommal fogadták a hadsereg reformjának ambiciózus tervét. A szocialisták sem találtak azonban még orvosságot a baszk terrorizmus rákfenéjére. A külpolitikában inkább csak hangsúlyváltások érződnek, hiszen a szocialisták nem kérdőjelezik meg Spanyolország földrajzi és történelmi realitásokon alapuló nyugati elkötelezettségét. Az új kabinet egyik első intézkedéseként mindenesetre befagyasztotta Madrid csatlakozását a NATO katonai szervezetéhez. Szemlátomást halogatják azonban választási ígéretük teljesítését, hogy népszavazásra teszik fel a NATO-tagság kérdését. Erőteljes hangsúlyt helyeznek ugyanakkor különleges kapcsolataikra a harmadik világgal, s a jelek szerint kiegyensúlyozott viszonyra törekszenek a szocialista országokkal is. A voksolás kérdőjelei A parlamenti választások során átrendeződött küzdőtéren a szocialistáknak kemény, harcos jobboldallal kell szembenézniük. A középpártok felmorzsolódásával, a belső gondokkal küszködő KP nagy arányú térvesztésével erőteljes polarizálódás megy végbe. A mostani voksolás irányadó lehet arra nézve is: megőrzik-e októberi szavazatarányukat a szocialisták, vagy képes-e újabb választókat maga mellé állítani az egykori fran- coista miniszter, a Fraga Irii: Adolfo Suarez, volt korfel néhány plakátot Salaman(Fotó: AP—MTI—KS) Felipe Gonzalez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára (Fotó: MTI—KS) barne vezette konzervatív Népi Szövetség. Várakozással tekintenek a községtanácsi választásokra a kommunisták is. Az októberi kudarc — egymillió szavazó elvesztése — nagy arányú önvizsgálatot indított meg. A veterán Carillót a fiatal asztúriai Geraldo Iglesias váltotta fel a főtitkári székben, nem annyira a politikai irányvonal felülvizsgálatát, hanem inkább rugalmasabb, demokratikusabb munkamódszereket ígérve. Iglesias szerint „megkezdődött a talpraállás” a párt életében. A választásokon kiderült, tükröződik-e mindez az eredményekben, megőr- zi-e a KP a községekben korábban számottevő pozícióit. Ezzel szorosan összefügg a májusi voksolás másik nagy kérdőjele: fennmarad-e a baloldali pártok együttműködése a községtanácsokban, amely az előző választások figyelemreméltó vívmánya volt- Elekes Éva Minden tizedik rendőrt kér Erőszakhullám a japán iskolákban — Az egyik tokiói iskolában egy diák megkéselte az őt kínzó tanárt, egy na- gojai iskola oktatóját pedig kórházba kellett szállítani, miután néhány diákja kivonszolta az osztályteremből és összeverte, mert a tanár festékhígító belélegzéséért megfedte őket. A múlt hónapban tartott év végi bizonyítványosztási ünnepségeken a 13—15 éveset oktató, összesen 10 758 középiskolai alsó tagozat 10 százaléka kért rendőri segítséget a diákok esetleges fellépéseinek megfékezésére. Utólag csak egy incidensről érkezett jelentés, a hatóságok véleménye szerint azonban súlyos problémáösszeállította: Huppán Béla nak néznek elébe, ha az iskolák vezetőinek rendőrségi segédletre lesz szükségük a vizsgák lebonyolításához. Mi az oka ezeknek az erőszakos cselekményeknek? Miért lázonganak a diákok? — Japánban már hosszabb ideje heves vita folyik erről. Szetojama Mi- cuo közoktatási miniszter az okot a japán oktatási rendszer „elnyugatiasodá- sában” látja: a II. világháborút követő amerikai megszállás során elsorvadtak a szülpk és az idősebbek tiszteletét parancsoló konfucia- nista etika és hagyományok. A minisztérium külön munkacsoportot hozott létre a probléma tanulmányozására. Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök egy tévéinterjúban és az iskolákon belüli és kívüli fiatalkorú bűnözésért a szerinte túlságosan engedékeny szülőket hibáztatta. Az újságoknak írt olvasói levelek a túlméretezett iskolákat, a szülői fegyelmezés hiányát, a közömbös tanárokat és az oktatási rendszer okozta stresszál- lapotot vádolják. A bírálók szerint a túlzott teljesítményközpontúság következtében a követelményekkel megbirkózni nem tudók kudarcélményeiket a tanárok elleni agresszív magatartásban vagy az iskolai tulajdon rongálásában vezetik le. A múlt évben végzett felmérés szerint az erőszakos cselekményeket elkövető diákok 85 százaléka a leggyengébb tanulók közül került ki. Az iskolai teljesítmény olyan fontos a hivatali vagy üzleti karrierre felkészítő egyetemek kapuit jelentő jobb középiskolákba való bejutáshoz, hogy a „vizsgák pokla” sok tanuló számára már az elemi iskolában elkezdődik. A kormány nemrég elkészített tanulmányának tanúsága szerint a tanárok ellen elkövetett erőszakos cselekmények 80 százaléka megtorló válasz volt a „szigorú fegyelemre és a fedésekre”. „Ebben a társadalomban, ahol az oktatásnak akkora súlya van, a felvételi vizsgákra való felkészülést a gyerekek többsége mint elkerülhetetlent, elfogadja. Az iskoláknak azonban nemcsak a gyermekek tudásszintjét kell emelni, hanem törekedni kell arra, hogy minden lehetőséget megadjon személyiségük és képességeik kibontakoztatásához” — hangsúlyozza a tanulmány, amely a többi között több kreatív módszer kidolgozását ajánlja a tananyag elsajátításának megkönnyítésére, több megértést javasol a diákokkal szemben és jobb kapcsolatteremtést velük a rossz magatartás megelőzésére. Újabb korrupciós ügy Egyiptomban Kabinetminisztert, vezető pénzügyi személyiségeket és egy multimilliomos vállalkozót nevez meg egy bírósági okirat, mint olyan embereket, akiknek szerepük volt Egyiptom eddigi legnagyobb sikkasztásában. Az okirat az úgynevezett etikai bíróság ítéletének indoklása Tavfik Abdel Hai vállalkozó ügyében. Hai, akinek fia egyébként Anvar Szadat egyik leányát vette nőül, állami hiteleket és bankkölcsönöket vett fel nagyrészt nemlétező beruházásokra, majd külföldre szökött. Távollétében ítélte el az etikai bíróság — ugyanaz, amely Szadat elnök öccsének, Eszmat Szadatnak az ügyében is ítélkezett — egyévi elzárásra és vagyonelkobzásra. A bírósági ítélet indoklása elmarasztalja Vagih Sindit beruházási és nemzetközi együttműködési minisztert, amiért korábban, az Arab Fejlesztési Bank elnökeként, a sikkasztó Hai hitelkérelmét támogatta. Bankemberek egész sora következik, akik felelőtlenül hozzájárultak a bűncselekményhez, majd a bíróság Oszmán Ahmed Oszmán milliárdos vállalkozót, Egyiptom egyik leggazdagabb emberét, a mérnökszindikátus elnökét marasztalja el. Az etikai bíróság jórészt morális súlyú ítéletét bűnvádi eljárás követheti. Francia diákmozgalmak „Fordított 68”? Tizerjöt évvel az egész Nyugat-Európát megmozgató „majdnem-forradalom” után újra lángot vet a párizsi diákmozgalom? Ez a kérdés egyre élénkebben foglalkoztatja a francia közvéleményt, most, hogy egy teljesen hétköznapinak tűnő diáksztrájk országos méreteket kezd ölteni. Az összehasonlítás szinte önmagától kínálkozik, hiszen 1968 a mostaniaknál jelentéktelenebb üggyel, a kollégiumi koedukáció követelésével kezdődött. Ennek ellenére merőben más a helyzet Franciaországban. Akkor egy jobboldali kormány volt hatalmon, élén a nyugat-európai országokban páratlan személyi hatalommal bíró De Gaulle tábornokkal. Most az országot olyan baloldali kormány irányítja, amelyben kommunisták is részt vesznek. Az akkori mozgalom balról vagy még inkább szélsőbalról indult, a mostani pedig a jobboldalhoz közelít. Az 1983 tavaszi diákmegmozdulások megítélése meglehetősen nehéz. A baloldali kormány a korábban sokat bírált, elavultnak tartott francia felsőoktatási rendszert átfogó reformmal kívánja megváltoztatni. Ennek a reformnak három legfontosabb pontja keltett visszatetszést a diákok és az egyetemi oktatók körében. A kormány — a felsőoktatás demokratizálásának érdekében — meg akarja szüntetni az elitképzést biztosító úgynevezett „nagy iskolák” különleges státuszát, és szabad felvételt akar bevezetni. Ugyanakkor minden felsőoktatási intézményben a második év után „szelektív vizsgát” terveznek, amely kiszűrné a pályára alkalmatlanokat az egyetemről. Végül pedig olyan egyetemi főtanácsot hoznának létre, amely nagyobb beleszólást engedne az államnak az oktatói kinevezésekben. A tervezett változtatások kétségtelen erényeik mellett komoly gondokat is okozhatnak. A szelektív vizsga ellen például a diákok azzal érvelnek, hogy akik kihullnak a rostán, kidobtak két évet az életükből, ráadásul nem is ingyen, és nehezen is jutnak munkához szakképzettség nélkül. Az új egyetemi főtanács pedig egyenesen az 1968-ban kivívott egyetemi autonómiát sértené szerintük. A tiltakozó mozgalom az orvosi egyetemeken robbant ki március elején, április közepén csatlakozott hozzájuk a többi kar is, elsősorban jogászok és közgazdászok. Április végén már csaknem tízezres tüntetés zajlott le Párizsban — ezúttal is a latin negyed volt a kiindulási hely — kisebb összecsapások is voltak rendőrök és diákok között. A követelések politikai színezetét azonban nagymértékben meghatározza, hogy az orvosi és a jogi egyetemeken a jobboldali szervezetek és szakszervezetek rendelkeznek jelentős befolyással. Nem véletlen, hogy éppen annak az Assas egyetemnek á jogi karán alakult meg az „országos koordinációs sztrájkbizottság”, amelyet 1980-ban neofasiszta, antiszemita zavargások tettek hírhedtté. Ügy tűnik, az a tény, hogy ezek a chiracisták és gis- cardisták által irányított szervezetek karolták fel az egyetemek többé-kevésbé jogos követeléseit, része annak az összehangolt támadásnak, amelyet a jobboldal az év eleje óta folytat a két éve hatalmon levő szocialista-kommunista kormány ellen. Erre utalnak a hagyományos parlamenti demok- rácát lábbal tipró kirohanások, obstrukciós törekvések, a kormány intézkedéseinek elszabotálása és a paraszttüntetések szítása is. Közreműködik ebben a jobboldali sajtó is, 1968 egyre sűrűbb, tendenciózus emlegetésével. Természetesen megszólaltatták az egykori májusi napok ma már tisztes polgári életet élő vezetőit is. Daniel Cohn-Ben- dit, 68 vezére szerint más ez a mozgalom, mint az övéké volt, mert az akkori bajok a gazdasági növekedésből fakadtak, míg most az egész világ mély gazdasági válságban van. Ez utóbbi megállapítás igaz, de a volt diákvezér nem látja — vagy nem akarja látni —, a mostani események mögötti baloldalellenes összefogást. Göbölyös László A VOLÁN 4. sz. Vállalat felvesz: „D” kategóriás jogosítvánnyal rendelkezőket autóbuszvezetőnek; „D” kategóriás vizsgával nem rendelkező gépkocsivezetőknek tanfolyamot szervezünk, melynek költségét vállalatunk fedezi. Jelentkezés: Eger, autóbusz-pályaudvar. A TIGÁZ MISKOLCI ÜZEMIGAZGATÓSÁGA felvételt hirdet hálózatépítési munkák végzéséhez, Heves megyei foglalkoztatással az alábbi munkakörökben: minősített lánghegesztő, víz-gázvezeték és készülékszerelő, középfokú végzettségű, mélyépítésben jártas szakember. Jelentkezni lehet: Eger, Klapka u. 2., Zimonyi Mihály művezetőnél.
