Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 107. szám ÁRA: 1983. május 7., szombat 1,80 FORINT KIVÁLÓ VÁLLALATOK: Jó szervezéssel eredményes gazdálkodás Példa. Nem a példaképekről aka­rok most írni. Azok távo- liak, sokszor kevéssé kéz­zelfoghatóak. Egyébként is: a miénkénél romantikusabb korok „termékei”. Törté­nelmi gesztusokba mere­vült hősök, legendás mes­terek. A hétköznapokban vi­szont mindnyájunk élete valamilyen módon mintá­nak, példának számít. Nemcsak szavainkkal, szép elméleteinkkel, gondolata, inkkal hatunk másokra, hanem azzal is, hogy meg­felel-e a valóságnak az ál­talunk hangoztatott elv. Ki kisebb, ki nagyobb körben ismert, de egyben közösek vagyunk. Abban, hogy felelősséggel tartozunk a környezetünkben élőkért, azzal is, ahogyan viselke­dünk, ahogy eszméink fe­dezetét megadjuk. Felmér­hetetlen a személyes pél­damutatásnak a jelentősé­ge. Különösen kisebb kö­zösségekben, de faluhelyen és kis városokban is. Ott, ahol mindenki ismer min­denkit, ahol tiszteletből és megbecsülésből a különbö­ző rendezvényeken a szék­sorok elején mindig hagy­nak helyet a rangosabb vendégeknek. A kérdés az, betöltik-e, jelenlétükkel is hangsúlyozva egy-egy je­lentősebb program érté­két. Régebben inkább szokás volt ez. Manapság megfe­ledkezni látszanak az em­berek arról, hogy egv-egy kiállítás. író-olvasó találko­zó, fórum politikai jelentő­séggel is bír. A települések életbében ugyanis közös­ségteremtő ereje van a jól szervezett megmozdulások­nak, különösen, ha talál­koznak az ottlévők érdek­lődésével, s a jelenlévők választ kaphatnak égető kérdéseikre. Ilyen értelem­ben a kulturházak, a könyvtárak, az üzemek, termelőszövetkezetek közös­ségi, művelődési célokat szolgáló helyiségei az ..agórát”, a demokrácia színterét jelentheti. Ezért nem szabad ódzkodni a részvételtől, de minden valódi lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy minden helyen kihasználják vagv gazdagítsák a meglévő adottságokat. Megyénk egyik községé­ben a mezőgazdasági könyvhét idején a könyv- • tár vezetője fölkereste a termelőszövetkezet vezető­ségét, mondván, hogy szer­vezzenek közös előadásokat. Hiszen a bibliotéka felada­ta a kötetek népszerűsítése, a dolgozók pedig tovább gazdagíthatják kincset érő tudásukat, ha megszokják, hogy hol találnak megfele­lő forrásokra. A válasz el­utasító volt: majd ők ren­deznek maguknak tovább­képzést. Nemcsak a könyv­tár igyekezete vált felesle­gessé, de a község érdeklő­dő lakói sem hallhattak újdonságokat. Sajnos az előbb említett helyen nem szokatlan az efféle válasz. Nem is cso­da ha a művelődési ház is gondokkal küzd. Pedig lé­pésről lépésre sikerülne megkedvelteim az ott élők­kel a TIT-előadásokat, a műsorokat és más közhasz­nú rendezvényeket. Szok­ták mondani: a példa ra­gadós. Nemcsak a rossz, de a jó is. Gábor László Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Másodszor nyerte el idén a Kiváló Vállalat kitünte­tést a Mátrai Erdő. és Fa- feldolgozó Gazdaság. A Technika Házában tegnap rendezett ünnepségen meg­jelent és az elnökségben foglalt helyet dr. Dobi Fe­renc, a MEDOSZ főtitkára, Barta Alajos, a Heves me­gyei pártbizottság első tit­kára, Vaskó Mihály, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagja, országgyűlési képvise­lő, valamint a megye párt-, állami és társadalmi szer­vezeteinek képviselői. A gazdaság vezérigazgató­ja dr. Kovács Jenő, ünnepi beszédében kiemelte, hogy több mint kétmillió dollár értékű tőkés exportot sike­rült megvalósítaniuk, ami az előző évi eredményhez képest 34 százalékos túltel­jesítést takar. Ezzel ágaza­ton belül az elsők. A gaz­daságos exporthoz legin­kább a parkettaféleségek, a papír, illetve a fűrészüze­mi feldolgozott termékek gyártása járult hozzá. A Mátrai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság a MÉM által kijelölt rendszergazda és referenciaüzem. E sze­repkör lényegében elisme­rés — hiszen a gazdaság kollektívája megteremtője és őrzője a gyakorlatban A korábbi gyakorlattal szemben — és az országos igényekkel összhangban — alkalmazott hulladékhasz­nosítási termelési rendszer­nek —, de egyben magasabb követelményeket is szab, mivel többek között segíte­niük kell a hazai szakem­berek és termelőszövetke­zetek munkáját is. A 3200 dolgozót számláló erdőgazdaságnál az elmúlt esztendőben 8,4 százalékkal nőtt a bérszínvonal, a szo­ciális ellátásra 46 millió forintot fordítottak. A bri­gádok közül az idén hét nyerte el a vállalat kiváló brigádja címet, hatvan pe­dig a mozgalom koszorús kitüntetéseiben részesült. Az ünnepi beszéd után dr. Dobi Ferenc, a ME­DOSZ főtitkára átadta a Kiváló Vállalat kitüntetést dokumentáló oklevelet dr. Kovács Jenő vezérigazgató­nak. Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetésben ti­zenkét dolgozó részesült, 55- en nyerték el a Kiváló dolgo­zó címet. A MEZŐGÉP Gyöngyösi Gyára Ismét elnyerte a Kiváló gyár címet a MEZŐGÉP Szolnoki Vállalatának Gyön­gyösi Gyára. Az átadási ün­nepséget tegnap délután rendezték meg a főiskola aulájában. Az elnökségben helyet foglalt Kónya Lajos, a városi pártbizottság első nagyobb gondot kívánnak fordítani a jövőben a he­vesi Rákóczi Termelőszövet­titkára és Tir Dezső, a vá- ívsi tanács elnöke is. A megjelenteket Túri László párttitkár köszöntötte. Az elmúlt évi feladatok tel­jesítéséről Lukács Benedek, a gyár igazgatója szólt ün­nepi beszédében. A gyöngyösiek fegyelme­zett, jó munkája az elmúlt évben is meghozta a gyü­mölcsét. A tervüket 189 mil­lió forint értékben teljesítet­ték, ami tizenegy százalék­kal haladta meg az előző évit. A nyereségük túlszár­nyalta a 34 millió forintot. Büszkék arra is, hogy a ter­melékenység majdnem 13 százalékkal emelkedett egy esztendő alatt. A szocialista munkaver­senyben összesen 24 brigá vett részt. Gyakorlatilag a gyár dolgozóinak több mint kilencven százaléka tagja valamelyik hrigádnak. A vállalat kiváló brigádja cí­met a Rákóczi nevét viselő brigád nyerte el, vezetője Lábik József. Az ipari miniszter a Ki­váló munkáért kitüntetést adományozta Toldi Antal főmérnöknek és Virágh Já­nos szerelőnek. A SZOT aranykoszorús jelvényét Kiss Béla, a szakszervezeti bi­zottság elnöke vette át. A Kiváló gyár címet iga­zoló oklevelet Sziráki And­rás, a vállalat igazgatója adta át Lukács Benedeknek. kezeiben az állattenyésztés­re. — Szűk kapacitású hiz­laldánk — adott felvilágosí­tást Orosz Péter főkönyve­lő — csak évenkénti 2100— 2200 sertés kibocsátására adott lehetőségeket, ezért szakosított sertéstelep épí­tése mellett döntöttünk, és 25 millió forintos költséget terveztünk rá. Most, hogy a munkálatok befejezéséhez közelednek, úgy látjuk, si­került a terven belül, illet­ve valamivel alatta marad­ni. Az új, korszerű telep át­adására május közepén ke­rül sor, és akikor megkezdik a „kahib” (kaposvári hib­rid) sertésekkel való bete­lepítését. Teljes üzem kb. két éven belül várható, amikor is esztendőnként több mint 7000 sertést tud­nak innen a felvásárló szer. veknek átadni. A szakem­berek azt remélik, hogy az építési költségek tíz éven belül megtérülnek. még (Fotó: Perl Márton) Kívülről niár szinte a befejezettség képét mutatja a telep ... Üzenet a prágai találkozóra Kibővített ülést tartott az Országos Béketanács Pénteken a Parlament Va­dásztermében kibővített ülést tartott az Országos Béketa­nács. A megjelenteket Se­bestyén Nándonné, az Or­szágos Béketanács elnöke kö­szöntötte, majd Lakatos Ernő, az 'MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője tar­tott tájékoztatót időszerű hazai és nemzetközi kérdé­sekről. Ezután Sarkadi Nagy Bar­na, az Országos Béketanács főtitkára adott tájékoztatást a most kezdődő béke. és ba­rátsági hónap programjáról. Elmondta: a magyar béke­mozgalom szép hagyománya, hogy évente egyszer, több héten keresztül rendezvények sokaságán emlékezik meg a béke ügyéről, a hitleri fa­sizmus felett aratott győze­lem évfordulójáról. Az ese­ménysorozat azonban csak akkor hozhat számottevő eredményeket, ha a prog­ram újabb és újabb elemek­kel bővül, A tanácskozáson bejelen­tették, hogy megalakult — Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével — a prágai béke-világtalálkozó magyar nemzeti előkészítő bizottsága. Volf Szedih, a Szovjet Békevédelmi Bizottság ha­zánkban tartózkodó küldött­ségének vezetője felszólalá­sában elismeréssel szólt a magyar békemozgalom te­vékenységéről. Felhívta a figyelmet a Szovjetunió bé­kepolitikájának követke­zetességére, hangsúlyozva: a Szovjetunió továbbra is mindent elkövet, hogy az emberiséget elkerülje a nuk­leáris háború veszélye. A vitában felszólalt Pozs­gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, majd Kovács Je­nő, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára hozzászólá­sában rámutatott: e fóru­mukon nyíltan kell beszélni olyan bonyolultnak tűnő kérdésekről is, mint példá­ul a nukleáris technika. Csak őszinteséggel lehet meggyőzni a fiatalokat, ma­gunk mögé fölsorakoztatni őket céljaink megvalósítá­sára. A vitában hangsúlyozták: minden nemzedék egyfor­mán érdekelt a béke meg­őrzésében, s ez meg is nyil­vánul a hétköznapok során. Elismerőleg szóltak az OBT ifjúsági és diákbizottságának megalakulásáról, kifejtve, hogy a tudatos politizálás kereteivé válhatnak a bi­zottság fórumai. Ám óva intettek a formalizmus ve­szélyeitől; látszatakciókra és látszateredményekre nincs szükség — hangoztat­ták. Az egyén szerepét a békéért folytatott küzdelem­ben tovább kell erősíteni, mert csak így építhető to­vább a mozgalom szilárd társadalmi bázisa — hang­zott el az ülésen. (MTI) Jelenünk s jövőnk a tudomány tükrében Befejeződött az Akadémia közgyűlése Pénteken zárt üléssel folytatódott a Magyar Tu­dományos Akadémia 143. közgyűlése az MTA várbeli kongresszusi termében. Az ülés Szentágothai Jánosnak, az MTA elnökének bevezető előadásával kezdődött. Ezt követően Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott előadást a tudomány tükré­ben elemezve jelenünk és jövőnk helyzetét. Az elnöki és a főtitkári beszámolók feletti vitában felszólalók egyebek között hangoztatták: a világgazda­sági korszakváltásból faka­dó nehezebb gazdasági hely­zet kényszeríti a tudomány művelőit és irányítóit, hogy a nem anyagi javakkal, így a szellemi kapacitásokkal is hatékonyabban, ésszerűbben gazdálkodjanak. Ennek kap­csán többen rámutattak: a jelenleginél nagyobb felada­tokat kell adni a fiatal ku­tatóknak, szükségessé vált, hogy minél több ifjú szak­ember kapjon bizalmat tu­dása, képességei kibontakoz­tatására. Szó esett arról is, hogy tüzetesen meg kell vizsgálni a magyar tudo­mány teljesítőképességét. Nemet kell mondani a kö­zépszerűségnek, s zöld utat adni a minőségileg újat ho­zó, eredeti elképzeléseknek. A tanácskozás vitájának befejezése után — a köz­gyűlés délutáni ülésén — titkos szavazással megvá­lasztották az Akadémia új tiszteleti (külföldi) tagjait. A tagválasztás után a közgyűlés jóváhagyólag tu­domásul vette az Akadémia elnökének és főtitkárának vitaindítóját, illetve tájékoz­tatóját, s az. ezzel kapcsola­tos felszólalásokra elhang­zott előadás és az azt kö­vető vita alapján a fonto­sabb teendőkről és ajánlá­sokról, valamint egyéb kér­désekről a közgyűlés hatá­rozatot fogalmazott meg. A határozat elfogadását követően Pach Zsigmond Pál alelnök zárszavával be­fejeződött a Magyar Tudo­mányos Akadémia 143. köz­gyűlése. A közgyűlés végén Szent­ágothai Jánost, a Magyar Tudományos Akadémia el­nökét Juhász Gyula, az MTI munkatársa a kétnapos ta­nácskozás összefoglalására kérte. — Beszámolómban egye­bek között foglalkoztam a szükségszerű anyagi meg­szorításokkal. Több felszóla­ló reagált e kérdéskörre. Válaszainkkal igyekeztünk eloszlatni az ezzel kapcsola. tos aggodalmakat. Ugyanak­kor szemléletváltozást is sürgetünk, mert a tudomány értékét és hatékonyságát nem lehet aszerint mérni, hogy egy-egy kutatásra for­dított összeg hány éven be­lül térül meg. A vita részt­vevői megértőén fogadták az elnöki és főtitkári beszá­molót. — Beszámolójában nagy teret szentelt az áltudomá­nyoknak. Miért? — Világjelenségről van szó, terjednek a naiv hitek — mondotta az MTA elnö­ke. — Persze, nem mindig csalás rejlik az effajta „fel­fedezések”, nézetek mögött Az ember csodálatosan meg tudja győzni magát arról, hogy amit hisz, az valójá­ban úgy is van. Nagyon sok jószándékú ember bizonyos igényeket elégít ki, például nem gyógyítható betegségek­re kínál gyógyszereket. A hit csodákra képes, ez tény­leges realitás, a gyógyszer­kutatásban ismerik is a placebo-effektust. A latin szó azt jelenti: tetszeni fo­gok neked. Ezt a hatást számításba kell venni. A végletes álláspontok e téren is helytelenek. — A közgyűlést megelőző együttes osztályülések kife­jezetten a tudományok kö­zötti közeledést, az átfogó kutatások szorgalmazását vállalták. — Ez a kezdeményezé­sünk igen jól bevált. Né­hány éve még csak egy-egy ilyen próbálkozásunk volt. A jelenlegi közgyűléshez csatlakozó osztályrendezvé­nyeknek viszont már a többsége szakmaközti kér­déseket vitatott meg. Ma tulajdonképpen a tudomá­nyok helyzete mindenütt szétfeszítette a múlt század­ban kialakult határokat, s éppen a határterületeken várhatók a legérdekesebb új eredmények. Sorra keletkez­nek újabb, önálló tudomány­ágak is. Az Akadémia osz­tályainak együttes ülései te­hát hozzájárultak a tudo­mányok közeledéséhez — fe­jezte be nyilatkozatát Szent­ágothai János. Szakosított sertéstelep . — 25 millióért Éfc* Heves, Rákóczi Tsz:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents