Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-05 / 105. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 5., csütörtök-.A i-fm i vj bT • W fw i w tg i # M r 5# CSEHSZLOVÁKIA Északi szomszédaink ünnepe A csehszlovák tv-gyártás felkészült mindkét európai színes rendszer, a SECAM és a FAL adásra (Fotó: ORBIS — KS) Kevesen tudják, hogy a Hitler-horda fegyverei éppen abban az országban hallgattak el utoljára, ahol először eldördültek: Csehszlovákiában. 1939. március 14-én az Ostrava melletti Mistekben — a második világháború előjátékaként — német kommandó rohamozta meg a laktanyát. És négy nappal a fasiszta Németország kapitulációja után, 1945. május 12-én Miiin községnél hallgattak el végleg a fegyverek. Ami 1939. és 1945. között, majd 1945. után történt, ma már történelem. A felszabadulás után új élet indult Csehszlovákiában. Különös helyzetben volt akkoriban az ország: a köztársaság egyik részének, az iparosodott, vá- rosiasodott Csehországnak az elmaradottabb Szlovákiával kellett a felemelkedés útjára lépnie. A két országrész népe között mély egyetértés volt abban, hogy a nemzeti felszabadulás művét társadalmi f felszabadulással kell betetőzni. Az 1944-es szlovákiai felkelés és az 1945-ös prágai felkelés harcosai a korábbi, polgári köztársaságnál jobb, igazságosabb, szocialista hazáról álmodtak. S bár a társadalmi-politikai harc végleg csak 1948-ban dőlt el, a nagytőke korlátozásával, a néphatalom fokozatos erősödésével a cseh és a szlovák nép mér a szocialista építés felé indult. Az új Csehszlovákiát végül a szocialista építés teremtette meg. A nemzeti jövedelem 1980-na az 1936-os- nak hatszorosára, az ipari termelés ti zen egyszeresére nőtt. Szlovákia fejlődése ezen belül különösen szembeszökő. Átalakult az ipar szerkezete. Az acél-, cement-, műanyag-, papír- és szövet-termelés mennyiségében Csehszlovákia már a világ élvonalába tartozik. Északi szomszédaink az élelmiszer-fogyasztásban is előkelő helyen állnak: az egy főre eső évi húsfogyasztás meghaladja a 85 kilót, tejterméké a 230, a cukoré a 38, a zöldségé a 68, a gyümölcsé az 51 kilót. A nyolcvanas évek derekáig Csehszlovákiában az életszínvonal megtartását, az életkörülmények javítását, a népgazdaság intenzifikálá- sát, a külső és belső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást tűzték ki célul. A nemzeti jövedelem 14—15 százalékos növekedésével számolnak, továbbá azzal, hogy ennek érdekében 1985- re 15 milliárd kilowattóra energiát már atomerőművekben állítanak elő. Ritka az az ország. amely ily gyorsan fejleszti atomerőműveit. Változatlanul cél a gazdaság irányítási rendszerének tökéletesítése. Nagyobb szerepet szánnak az önelszámolásnak. Figyelembe veszik a világpiaci árakat, de azokat nem engedik közvetlenül hatni a kiskereskedelmi árakra, bár azokkal igyekszenek majd orientálni a fogyasztást és ösztönözni a takarékosságot. Mi magyarok élénk érdeklődéssel figyeljük a hozzánk oly sok mindenben hasonló testvéri Csehszlovákia továbbhaladását és szívből kívánunk sikereket északi szomszédainknak, hiszen fejlődésük egyben kölcsönös érdekünk, a szocialista közösség érdeke. (firon) Ez a távvezeték már „atomáramot” továbbít majd SZOVJETUNIÓ Májusi találkozó Egyikük sem gondolt a dicsőségre. Nem a kitüntetésekkel törődtek. A katonák minden gondolata hazájuk megmentése volt. A történészék ezt a háborút nevezik a legpusztítóbbnak. A Szovjetunió veszteségeinek számait csillagászati adatok fejezik ki. Az anyagi kárt 2 milliárd 600 millió rubelre becsülik. Több száz város omlott romba, 70 ezer falu és közel 32 ezer ipar- vállalat semmisült meg. De milyen mércével lehetne kifejezni a gyermekek árvaságát, egész családok pusztulását, az apák, a fiúk, a férjek elvesztését, a szovjet emberek kínjait és szenvedését? A fasiszta Németország váratlan hitszegő támadásának politikai céljai voltak: a Szovjetunió lakosságának elpusztítása, vagy rabigába hajtása, a szovjet fegyveres erőik megsemmisítése, másfél-két hónap alatt, s a Vol. gáig, majd az Uraiig terjedő terület elfoglalása. A szovjet haza védelmére mindenki fegyvert fogott. A kommunista párt vezetésével Az édesanya még mindig fiát, Tornász Kulnyevet várja (Fotó: APN—KS) megszervezték a honvédő harcot. Ez»t az igazságos, felszabadító háborút akkor kezdték Nagy Honvédő Háborúnak nevezni. A régmúlt időket száraz, enoiklopédikus adatok őrzik: „A moszkvai csata a német csapatoknak a második világháborúban elszenvedett Vlagyiszlav Davidov háborús veterán a fiatalok között, a májusi ünnepi táncban első jelentős vesztesége, a második világháborúban bekövetkezett fordulat kezdete, mely stabilizálta az arcvonalat”. Életben maradt résztvevői, a haza védői minden év május 9-én összegyűlnek Moszkvában a Vörös téren, a főváros parkjaiban és terein. A legkülönfélébb hé- lyekről érkeznek a fővárosba. Felhangzanak a háborús idők dalai, felidézik az ezredtársak emlékét, örömkönnyekkel fogadják egymást. Vlagyiszlav Davidov 1941. áprilisától 1942. végéig Moszkva egyik védője volt. A tavaly májusi napon a fotótudósítók egy ünnepi táncban örökítették meg. Pável Lincevics ezredtársait várja. A Kis Föld védői között volt. így nevezték azt a hídfőt, amelyet a szovjet katonák 1943. februárjától szeptemberéig a Fekete-tengeri Novorosszijszktól délnyugatra védtek. S itt egy néni, aki sehol ' nem küzdött. Legalábbis fegyverrel nem. De felnevelt egy fiút, aki ismeretlen katonaként esett el Leningrad 900 napos blokádja idején. Mária Kulnyeva 1945. óta várja fiát, keresi azokat az embereket, akik ismerték. Bánata nem enyhül. A háború utolsó sontüzei után született idegen fiúk köszöntik és hajtanak fejet anyai szíve előtt. KUBA Gazdasági intézkedések A Kubai Kommunista Párt 1980 decemberében tartott II. kongresszusa alapján bizakodó volt a gazdasági kilátások tekintetében. Az ott jóváhagyott 1981— 85-ös ötéves népgazdasági terv utalt ugyan a világgazdasági nehézségekre, de számba vette a KGST- országokkal kötött megállapodásokat is. Ezek szerint 1976—80-hoz képest 1981— 85. között 30 százalékkal nő Kuba és a többi szocialista ország kereskedelmi forgalma, s kétszeresére a Kubának nyújtott hitelek összege. Mindent összevetve, az ötéves terv a társadalmi össztermék évi 5 százalékos növekedését irányozta elő. 1981 októberében, a Forradalmi Védelmi Bizottságok (CRD) II. kongresszusán Fidel Castro már így beszélt: „ ... megszorító intézkedéseket kell hoznunk, bizonyos módon fel kell áldozni néhány programot, tervet, beruházást, és valószínűleg az életszínvonalat is; de mindenáron szembe kell száll- nunk a most előállott helyzettel”. A társadalmi össztermék tényleges növekedése 1981-ben és 1982 ben 2,3—2,5 százalék volt. Az idei terv hasonló növekedést irányoz elő. Ismeretes, hogy Kuba kérelmezte a fejlett tőkés orA legfontosabb kérdések egyike ma Kubában is a gazdaság. A Nemzetközi Szemle című folyóirat érdekes összeállítást közölt a témáról. szágokkal szembeni 3,5 milliárd dolláros adósságállomány egy részének átütemezését. A kérés 1,2 milliárd dollár közép, és hosszú lejáratú hitelre vonatkozik. A kubai javaslat szerint az ország továbbra is fizeti rövid lejáratú hiteleit és teljes adóssága kamatait, az átütemezett adósság tőkéjét pedig 1986-tól hét év alatt törleszti. Két ok magyarázza az átmenetileg előállott nehéz helyzetet: 1. A nemzetközi pénzügyi válság, 2. A cukor világpiaci árának esése. Bár tavaly Kuba importjának már csak 20 százaléka származott a tőkés országokból, ennek jelentősége mesz- sze nagyobb számszerű arányánál. Hiszen, mondta Fidel Castro 1982. július 26-án, „mi gyógyszereket, élelmiszereket, takarmány-alapanyagot, ipari és építőipari nyersanyagokat, alkatrészeket, egyes berendezéseket veszünk kemény valutáért”. A tőkés import kényszerű csökkenése begyűrűzik hát a termelés és a fogyasztás számos területére. Az 1983-as népgazdasági terv az életszínvonal megőrzését és az export 10 százalékos növelését tűzi célul. A társadalmi össztermék tervezett 2—2,5 százalékos növelésén belül főleg azon gazdasági ágazatok nagyobb növekedését irányozza elő (cukoripar 8 százalék, cu- kornátítermesztés 10 százalék, nikkeltermelés 12 százalék, kávé és citrusfélék 21 százalék) amelyek exportálható, illetve importcsökkentő termékeket eredményeznek. A vázolt célkitűzések eléréséhez fontosak persze a belső gazdasági feltételek is. Ezek kétségkívül legfontosabbika az 1976—80. között bevezetett új gazdaságirányítási és tervezési rendszer. A korábbi, teljesen centralizált irányítási rendszert felváltó új rendszer azon a felismerésen alapul, hogy — mint a Cuba Socialista című lap megállapítja: a tőkés termelési viszonyok forradalmi átalakítása új gazdaságirányítási formát igényel. Ugyancsak fontos belső feltétel az 1980 nyarán bevezetett általános bérreform, amelynek fő célja az volt, hogy emelje a legalacsonyabb és — a vezetők ösztönzése érdekében — a legmagasabb béreket; a bér összetételében növekedjék a teljesítménytől függő mozgó rész szerepe. A termelés ösztönzése és a lakosság jobb ellátása érdekében 1980 nyarától működnek az úgynevezett „paraszti szabadpiacok”, kiegészítve az eddigi elosztási rendszert. Ilyenformán jelenleg három elosztási forma él egymás mellett. Az egyik a mindmáig érvényben lévő, az 1981 végi kiskereskedelmi árreform ellenére ma is igen olcsó árakkal funkcionáló, minden alapvető mezőgazdasági-ipari fogyasztási cikkre kiterjedő jegyrendszer. A második a 70-es évektől növekvő szerepet játszó úgynevezett párhuzamos piac, amelynek keretében az állami kiskereskedelmi hálózatban egyes termékek jegy nélkül kaphatók, illetve a jegyre kapható mennyiségen felül, de jóvá] magasabb áron is megvásárolhatók. A harmadik a paraszti szabadpiac, amely a termésnek az állami felvásárlásra tett betervezett mennyiségen felüli részét felszabadította és lehetővé tette, hogy ez a felesleg a szabadpiacra kerüljön. Ügy tűnik azonban, hogy a kubai nevezés hosz- szú távon számol a jegyes elosztási forma fennmaradásával. (g—i) NDK A sokgyermekes családok védelmében Neubrandenburg — lakosságának életkorát tekintve — az NDK legfiatalabb városai közé tartozik. A 80 ezer lakosú megyeszékhelyen az átlagéletkor: 29 év. A fiatal családok közül 435-ben három vagy még ennél is több gyermekeit nevelnek. A város vezetői a hetvenes évek elején családpolitikai tanácsot hívtak életre, amely a sokgyermekes famíliák gondjainak megoldását tűzte ki céljául. A jeles szakemberekből álló tanács munkáját társadalmi aktivisták segítik, akik évente legalább kétszer felkeresik a sokgyermekes családokat, s megbeszélik velük: miben és hogyan nyújtsanak támogatást. Jelentéseiket azután a tanácsihoz továbbítják, amelynek tagjai elvégzik a gyakorlati teendőket. A bizalom kölcsönös, s így nem marad el az eredmény sem. Az elmúlt néhány évben például mindegyik 3—5 gyermekes családot tágas lakásba költöztették. Kielégítették a komfortigényeket is, s így jelentős mértékben javították a nagycsaládosok lakásfeltételeit. Akik kérték, azoknak a családi ház építéséhez üzemi és társadalmi segítséget biztosítottak. A családok anyagi és kulturális színvonalának javítására 1976. és 1980. között 3 és negyed millió márkát fordított a városi tanács. Ebben az összegben szerepelt lakbérhozzájárulás, ruházati és bútorbeszerzési segély és különféle vásárlási kedvezmények egész sora. A neubrandenburgi áruházak vezetői évente több alkalommal is meghívják a több- gyermekes családokat rendkívüli kedvezményes vásáraikra. Egy év alatt családonként 1100 márka összegű támogatást kaptak a szóban forgó famíliák. A gondoskodás kiterjed az élet más területeire is. A nagy családok gyermekeinek bölcsődei és óvodai ellátása ingyenes, az iskolások pedig térítésmentesen étkezhetnek a napközikben. Nem kell fizetniük a tankönyvekért, a nyári táborozásértés a zeneiskolai képzésértsem. A Tollense-tó partján pedig különálló faházak várják a sokgyermekes családokat, akik 13 napig üdülhetnek díjtalanul a szép könyezet- ben. ROMÁNIA A közutak fejlesztése Bukarestben a tanácsi költségvetés több mint 125 millió lejt irányzott elő a közúti forgalom feltételeinek a javítására az 1983-as esztendőben. Az idén 22 nagy forgalmú főútvonalat építenek át, illetve fejezik be a már megkezdett korszerűsítési munkálatokat. Az új lakótelepek közúti hálózatát 300 ezer négyzetméter területen fejlesztik tovább, új utcákat, sétányokat, bekötő utakat alakítva ki. Ebben az évben 900 bukaresti utca burkolatát újítják fel, s az útépítők a javítási és karbantartási munkák egyötödével már elkészültek. A közúthálózat fejlesztésében és korszerűsítésében elsődleges figyelmet fordítanak a fővárosba vezető főútvonalakra. összeállította: Gyurkó Géza
