Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-31 / 127. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 31., kedd S. LEHET, DE NINCS ÉRTELME 0 0 a 0 • 0 in Önámító pipasok? Divat lett a pipázás. Egyre több ember teßzi le a cigarettát, és a nikotin iránti vonzalmát a pipázással éli ki, amihez valószínűleg a dohányzás ártalmairól szóló jelentések is hozzájárulnak. A vérbeli pipás szent meggyőződéssel vallja, hogy minden másféle füstöléstől eltérően a pipázás ártalmatlan. Még azt az állítást is megkockáztatják, hogy a pipaszívás nemcsak idegnyugtató passzió, hanem másként is jótékony hatású: higgadté, bölcselkedővé, megfontolttá formál. Jó volna, ha ez így volna. Ám e pipás „hitvallásnak” sok a bökkenője. Mindjárt elsőül nem állja meg a helyét, irogy a pöfé- kelés ártalmatlan. Kétségtelen, hogy miután a pipás nem nyeli le a füstöt, hanem kieregeti, így kevesebb égési melléktermék kerül a szervezetébe. A nikotin azonban a száj nyálkahártyáján át azonmód felszívódik, és mert ingerlő-bódító természetű méreg, tehát pontosan úgy hat az idegrendszerre, mint a szivar, vagy a cigarettafüst nikotintartalma. Ha a pipafüstben semmilyen idegi hatóanyag nem volna, senki sem pipázna. Ez a körülmény már önmagában is ellentmond annak az állításnak, hogy a pipa jó idegnyugtató. Természetes, vannak szűkszavú, nyugodt csendes derűjű, filozofikus pipázók. Ám ők aligha a pipától ilyenek. Talán inkább fordítva van a dolog: az ilyen típusú alkat leli leginkább kedvét a bíbelődő rágyújtásban, a huzamosabb füstbodorításban. Ha a pipásoknak nincs is mindenben igazuk, mégsem kell bántani őket. Egy angol orvoscsoport vizsgálatot végzett azonos korú, azonos ideje dohányzó, egyező meny- nyiséget szívó cigarettázók és pipázók között. Az összehasonlításból az derül ki, hogy a pipások véredényét, érrendszerét sokkal kevésbé kezdte ki a füstölés, mint a cigarettázókét. Ennek alapján a csoport azzal kezdett kísérletezni, át lehet-e szoktatni az erősen cigarettázó- kat a pipázásra. Lehet, de nincs értelme — szögezték le a kutatók. A kezdettől fogva cigarettázóknál ugyanis olyan erős a beidegződés a füst lenyelése, hogy a pö- fékelés helyett a pipafüstöt is leszívják. Ez pedig többet árt, mint használ. Őfelsége 1867. esztendejében Egy igazi obsit öreg ládákban mindig érdemes kutatni, mindig talál az ember valamit, amire rápillant és hol mosolyra fakad, hol kihull a szeméből egy könnycsepp. Kozma Sándor, az Agria Bútorgyár dolgozója is felnyitotta az öreg * ládát és szemébe tűnt egy összehajtogatott öreg papírlap, rajta az írás, alig lehet elolvasni: „Az én kedves, boldogult apácskám családi és egyéb iratai”. Széthajtogatja, fenn az osztrák címer, a kétfejű sassal, alatta a cifra írás: Abschied. Hát ez bizony „Obsit” a javából. A 40X50 centiméter méretű vastag merített papír német szövegében elmondja, hogy Feldwebel Alexander Kozma, azaz Kozma Sándor őrmester összesen tíz évet és két hónapot töltött el a császár nyergében, mivelhogy huszár volt a debreceni „Don Mi- guel”-ről elnevezett 39. regimentben. Alig tizenegy esztendő nem kevés idő, de hát nyolc év volt a kötelező, a többi a ráadás, őfelsége csak az 1867-es esztendőben, a kiegyezéskor szállította le hat kurta esztendőre a katonai szolgálat kötelező idejét. 1859. november elsején kapta kezébe a „Ty- bold Tarocz”-i születésű Kozma Sándor az obsitot és mehetett haza, gazdálkodni. Ha egészen más okból írta Ady Endre, de erre az öreg papírra is illik „Elbocsátó szép üzenet”. Kapor Elemér MITOLÓGIAI „HŐS"? Kecskék és emberek A kecske egyik legrégibb háziállatunk. Ä történészek szerint az átmeneti kőkor idején, i. e. 8000 táján Iránban, Mezopotámiában, Egyiptomban és Szudánban kezdődött el a kecsketartás. A kecske korán bevonult az emberi kultúrhistóriába. Az ókori Hellász kopár, sziklás vidékein az ember nélkülözhetetlen háziállata, társa volt a kecske, érthető tehát, hogy ez az állat gyakran szerepel a görög mitológiában is. Odüsszeusz ' feleségének, Pénelopénak is volt kecskenyája. Lehetséges, hogy az ókori görög és római mitológiából maradtak fenn azok a mondák, amelyeket ma is őriz a szájhagyomány. A népi gyógyítás is átvett bizonyos elemeket ezekből a tévhitekből. A néphit szerint például a kecske „gyógynövény szakértő”, mert olyan növényeket választ ki és legel le, amelyek megóvják bizonyos betegségektől. Az ókori görög népi medicinában olyan utalásokat lehet olvasni, amelyek szerint a kecskehús szat, építészet egyik legnagyobb egyénisége. A világhírű ember szülővárosát a Chronos—8 nevű fénytoronnyal ajándékozta meg, amely felállítása óta nevezetessége lett a városnak (nagyobb társait nyugati városokban — San Franciscóban, Münchenben, Párizsban, Bonnban, Liége- ben — állították fel, egyik elődje (a Chronos—5) pedig a kalocsai Schöffer Emlékházban található.) A csaknem 30 méter magas szürke fémépítmény nappal, „pihen”, alig keltvén különösebb feltűnést. Amint azonban sötétedni kezd, ki- gyúl és életre kel. A tornyon ötven színes lámpa világítja meg a forgó-lengő tükröző lapocskákat, s az építmény csúcsán négy reflektor küldi magasba sugarait. A szerkezet elektronikája csak sötétedéskor lép működésbe, s azt követően a fények felgyulladását és kialvását a mindenkori forgalom lüktetése szabja meg. A járművek mozgásáról tájékoztatást adó érzékelők jelei működtetik a fényjátékot, be- és kikapcsolva a fényforrásokat és mozgató motorokat. A torony „fényruhája” sohasem mutat két teljesen azonos képet, megunhatatlan változatosságban idézi a tűz lobogását, a lángok villódzását, és keit sohasem látott, különlegesen mozgó fényhatásokat. Megújul az óceánok vize Az óceánok vize nemcsak a felületen újul meg állandóan, hanem az óceáni árkok mélyén is. A vízcsere párolgás, áramlás és a kontinentális talapzat irányából az édesvíz szakadatlan beáramlása útján megy végbe. Erre a következtetésre jutottak szovjet óceanológusok. Számításaik szerint a Csendes-óceán teljes vízkészlete átlagosan 110 évenként újul meg. Noha ez a csere háromszor olyan gyorsan bonyolódik le, mint ahogy "korábban feltételezték, a szovjet oceanológusok mégis úgy jellemzik a Csendesóceánt. mint „planétánk legstabilabb óceánját”. Az Atlanti-óceánban kétszer olyan gyorsan megy végbe a vízcsere, mint a Csendes-óceánban : 46 év alatt. Még gyorsabban, mégpedig 40 év alatt cserélődik ki az Indiai-óceán vize. Lesz gyógyszere a kancsalságnak Az orvosok által strabis- musnak nevezett kancsalság gyakori betegség: a szemizmok gyengesége okozza. Alkalmi kancsalság megjelenhet kimerültség, nagy fizikai erőfeszítés következtében, ami többnyire a szemizmok vagy az idegrendszer átmeneti gyengeségét jelzi. A tartós kancsalság azonban nemcsak esztétikai szempontból kellemetlen, hanem azért is, mert jelentősen korlátozza a normális látást. Eddig főleg gyerekeken és serdülőkön végeztek korrekciós műtéteket. A műtétek azonban — azonkívül, hogy drágák —, nem is mindig eredményesek, és ez a San Franciscó-i Smith Kett- lewell Intézetet arra késztette, hogy keresse az új, gyógyszeres gyógyítás módját. Sok gyógyszer mellett kipróbáltak egy toxint (mérget) is, amelyet különösen az élelmiszer-mérgezések révén ismertek. A botulinról van szó, amelyet a clostri- sium botulinum még zárt hús- vagy főzelékkonzer- vekben is tud termelni. A kutatók azért kezdtek a bo- tulinnal foglalkozni, mert a botulinos élelmiszer-mérgezésnek egyik első jele a szem- izombénulás. Mindössze egymilliomod grammnyi botu- linnak a szemizomba való fecskendezésével viszonylag gyorsan teljesen normális szemállást lehetett elérni kancsaloknál. Eddig több mint 80 beteget kezeltek sikeresen, a hivatalos engedélyezésig azonban még további próbákra van szükség. (Frankfurter Rundschau) A CHRONOS-8 Kinetikus szobrászat Nappali formájában láthatjuk a Kalocsa buszpályaudvara előtti téren felállított nevezetességet A kinetikus, mozgó szobor fogalmával egy' amerikába elszármazott hazánkfia, Moholy-Nagy László ismertette meg a világot. Ezen belül a fénydinamikus szobrászat elméletét ugyancsak egy magyar származású ember, Schöffer Miklós dolgozta ki és tette közzé Párizsban, 1948-ban. Nicolas Schöffer 1912-ben Kalocsán született és 1937 óta Párizsban él. Egyike korunk új utakon járó, új kifejezési formákat kereső művészeinek. A 71 éves művész a modern festészet, szobráKépünkön a párizsi Grand Palais-ban rendezett kiállításon Antoine Martinez Kecskék című festménye látható gyógyítja az epilepsziát, és a szembetegségeket. A kecske az irodalomban és a képzőművészetekben is jelentős szerephez jutott évszázadok folyamán. Defoe világhírű regényében a Robinson Cru- soe-ban a regényhős életét a szigeten talált elvadult kecskék könnyítették meg. Napjainkban is nagyon sok hasznot hajt ez az állat, mert táplálékot nyújt az embereknek olyan klímán és talajon, ahol más háziállat nehezen él meg. H eti umor ét elején Egy férfi jelenti a rendőrségen, hogy a felesége egy farsangi mulatság után eltűnt. — Mikor volt a jelmezbál? — kérdezi a hivatalnok. — Két hete. — És csak most jelenti? — Csak ma fedeztem fel, hogy nyoma veszett a családi ékszereknek! ★ — Vigyázz — figyelmezteti lányát az anya — ahol bál van, onnan a gyerek nincs messze! •k Házassági hirdetés: „Zene- és sportkedvelő, intelligens, szép szőke hölgy leánya számára vőlegényt keres.” ★ — Nem tudom, mit csináljak a férjemmel, doktor úr. Beszél álmában — Hát ez kellemetlen! — De még mennyire kellemetlen! Rajta nevet az egész iroda! ★ Az oroszlánszelídítő könyörög a feleségének: — Nicolette, az ég szerelmére, ne porolj velem! Elveszítem a tekintélyemet az oroszlánok előtt, és nem fognak többet szót fogadni! ★ A bíró faggatja a vádlottat, milyen alibit tud felhozni a védelmére. Nem tudom, mi az, kérem. — Szóval látta magát valaki a bűncselekmény elkövetésekor? — Nem, nem, senki. Ez biztos. Teljesen sötét volt. ★ Elizabeth kikosarazza a kérőjét. — Nagyon sajnálom, nem mehetek magához feleségül, de mindig emlékezni fogok rá, hogy milyen jó ízlése van! ★ — Nos, hogy sikerült az első randevú? — Félig-meddig! — Hogyhogy? — Én elmentem, de a lány nem! Hol mennyi a munkád? A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) statisztikája szerint a dél-koreaiaknak van a leghosszabb munkahetük, míg a norvégoknak a legrövidebb. A vizsgálat szerint a délkoreai nők 1980-ban heti 53,5 órát, a férfiak pedig 52,8 órát dolgoztak, tehát nemzetközi összehasonlításban páratlan, heti átlagosan 53,1 órát. Ezt vessük össze a norvég férfiak heti 31 és a nők 25,8 órás munkarendjével. A férfiak és a nők munkahetére vonatkozólag más országokban a következőket jegyezték föl: Nagy-Britannia 41,9, illetve 37,3, Japán 42,4, illetve 38,4, Nyugat-Német- ország 42,2, illetve 40, Svájc 44,2, illetve 42,7, Izrael 39,2, illetve 35,1, Ausztrália 39,1, illetve 34,4. Más országok csak átlagos munkaóraszámot jelentettek, nemekre való bontás nélkül: Egyesült Államok 39,7, Ausztria *33,7, Belgium 33,4, Franciaország 40,6 és a Szovjetunió 40,5.
