Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-29 / 126. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 128. szánt Ara: 1983. május 29., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kiváló címet kapott azIKR ünnepi gyűlést tartottak szombaton a bábolnai Ipar­szerű Kukoricatermelő Kö­zös Vállalatnál abból az al­kalomból, hogy tavalyi mun­kájuk alapján elnyerték — immár ötödször — a kivá­ló gazdasági társulás címet. Az ünnepi gyűlésen Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte a közös vállalat kollektívá­ját. tolmácsolva az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány jókívánságait. To­vábbi sikeres munkát kíván­va azt kérte a közös vállalat dolgozóitól, hogy a belső tar­talékok feltárásával, új vál­lalkozásokkal növeljék to­vább eredményeiket. Ezután átnyújtotta a kiváló gazdasá­gi társulás cím elnyerését tanúsító oklevelet Tóth Já­nosnak, az IKR igazgatójá­nak. A munkában élenjáró dolgozók közül négyen mi­niszteri, 26-an pedig válla­lati kitüntetésben részesül­tek. Hirdessünk gyermek­évezredet! Aligha hiszem, bárki, aki egyszer is látta a Va­lahol Európában című fil­met, el tudná felejteni azt a jelenetet, amelyben egy „bagatell bűn” gyermek elkövetőjének fejére gyer­mektársa kér halált, így: Könyörgöm, akasszuk fel! Valami rettenetes ta­nácstalanság, valami rette­netes bizonytalanság, ma­gány mondatja vele si­kolyszerű segítségkérésként az értelmetlen mondatot, amelynek jellegzetes, sírós hangsúlya a fülemben cseng, amikor azt leírom: Könyörgöm, hirdessünk gyermekévezredet! Lehet, első pillantásra e kívánság meghökkentőnek, s tán éppoly érthetetlennek tűnik, mint a föntebb idé­zett, amely kiváltotta. Hisz, ha meggondoljuk, oly sok mindenre, emberi értékre illik, muszáj ráirá­nyítani a figyelmet, hogy már az is nagy dolog, ha a takarékossági, az egész­ségügyi, a zenei világna­pot, a képzőművészeti vi­lághetet, a múzeumi hó­napot fölülmúlva nemrég egy egész esztendeig álltak reflektorfényben a legki­sebbek. És mégis. Amikor éjjel mellettem szuszogva ál­mában elmosolyodik, és azt motyogja: Anuka, a pilla­natot, megelégedettségének, boldogságának pillanatát évezredekre szeretném rög­zíteni. Természetesen úgy, hogy körülötte mindig rend legyen, és ne legyen szük­ség KÜLÖN tisztasági vagy környezetvédelmi világ­napra. Ügy, hogy amikor csak kedve van hozzá, él­vezhesse a zene adta örö­möket, a műemlékek, a képzőművészeti alkotások szépségét. Egész életében tiszteljék nő és anya mi­voltában, miként férfi-apa embertársait. Kevés gondja legyen az ennivalóra, a pénzre, egészségre, és idős korában is lelje óráról órára örömét a munkában — ne csak május elsején. És ne kelljen KÜLÖN tüntetnie a békéért. És minden nap gyermek­nap legyen, felnőtt gyer­mek korában is és akkor is, amikor saját kicsinyét, unokáját tartja a karjá­ban ... Megelégedettséggel, bol­dog küzdelmekkel teljes, félelem nélküli életet AKAROK neki. Ma, tegnap, van, ahol egy egész hétig gyermek­napot tartanak szerte az országban. Kisdobos- és úttörőavatót, léggömbös- játékos, fagyialtos, zsákban futós, kerékpárversenyes, aszfaltrajzos vidám ünne­pet. Könyörgöm, ne csak ma szerezzünk nekik örömet, de hirdessünk gyermek­évtizedet, -évszázadot. Ér­telemmel, átgondoltan, meg­fontoltan , egész gyermek- évezredet! Németi Zsuzsa Minden eddiginél nagyobb feladat báni a brigádmozgalomra A szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása Szombaton, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rendezték meg a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozását. Mintegy 150 ezer szocialista brigád képvi­seletében több mint 800 küldött, s mintegy 200 meghívott vendég vett részt a konferencián, hogy az utóbbi évek ta­pasztalatait összegezve és szocialista fejlődésünk követel­ményeinek megfelelően jelölje ki a brigádmozgalom fel­adatait. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tag­jai; Falu végi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese; to­vábbá á kormány több tagja, a tömegszervezetek képvi­selői, szocialista brigádvezetők, üzemi és szövetkezeti dol­gozók. A tanácskozást az elnöklő Major László, a Magyar Op­tikai Művek brigádvezetője nyitotta meg, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg előadói beszédét. Gáspár Sándor előadói beszéde A SZOT főtitkára elöljá­rójában szólt a negyedszáza­da megszületett szocialista brigádmozgalomról, annak eredményeiről, s a. továb­bi feladatokról. — A szocialista brigád- mozgalom nagy értéke, hogy hatással volt hazánk fejlő­désére, a munkahelyeken a közszellemnek, a közösségi gondolkodásnak és a moz­galomban részt vevők egyé­ni életútjának alakulására... Pártunk Központi Bizottsá­ga a közelmúltban elvégez­ve hazánk társadalmi és gazdasági helyzetének elem­zését, amikor sokoldalúan értékelte a XII. pártkong­resszus óta megtett utat és meghatározta a további ten­nivalókat. Külön is kiemel­te a szocialista brigádmoz- galom, a munkaverseny fon­tos szerepét társadalmunk fejlődésében. A munkahe­lyeken még fellelhető szel­lemi és anyagi tartalékok feltárásában, hasznosításá­ban minden eddiginél na­gyobb feladat hárul a bri­gádmozgalomra, A SZOT főtitkára a kö­vetkezőkben szélt arról, hogy a világon olyan hely­zet alakult ki, amely a szocialista országokat nem­zetközi méretekben újabb és nagyabb politikai, gazdasá­gi és ideológiai erőfeszíté­sekre késztetni. A tőkés vi­lággazdasági válság hatása alól mi sem tudutk kivon­ni magunkat. Ma minden vonatkozásra nagyon ma­gasra léptek a követelmé­nyek. Ezért: — A legnagyobb nyíltság­gal keli arról szólni, hogy ehhez csak egyetlen út van számunkra: a jobb, hatéko­nyabb munka. Az elmúlt évtizedekben talán soha nem volt ilyen életbevágó a munka a hatékonysága, mint ma. Csodára hiába várunk. Ezt a munkát senki nem fogja helyettünk elvégezni. A brigádmozgalomnak is fel kell emelkednie a ha­zánk előtt álló feladatokhoz, hogy a mai igényeknek megfelelően rugalmasan, ha­tékonyan és magasabb szín­vonalon segítse gazdasági és társadalmi céljaink megva­lósítását. A megújuláshoz szükséges, hogy az eredmé­nyek elismerése mellett be­széljünk a mozgalom gyen­geségedről is... A gyakran formális meg­oldások egy nagyon fontos elvet háttérbe szorítottak, azt, hogy a tömegeknek sa­ját belső meggyőződésük­ből kell cselekedniük. Ez pedig szorosan összefügg a szocialista demokráciának a munkahelyeken megfigyel­hető jelenlegi helyzetével. A szocialista brigádmozga­lom létének megújulásának elemi érdeke a munkahelyi demokrácia fejlődése. Az elért eredmények ellenére a dolgozók gyakran szembeta­lálják magukat azzal a ténnyel, hogy gyakran töb­bet beszélnek munkahe­lyükön a demokráciáról, mint amennyi környezetük­ben megvalósul belőle — mondotta többek között. Majd a SZOT főtitkára a továbbiakban arról szólt, hogy következetesen kell megvalósítani a munka mennyisége és minősége alapján nyugvó bérezési el­veinket. Gondot okoz, hogy az egyes rétegek és szakmák közötti bérarányok gyakran nem fejezik ki a valóságos értékeket. Helyenként szó* rosra zárul a bérolló a szak­képzetlen, a szakképzett és a magasan kvalifikált munka között, s nem eléggé ösztön­zők az anyagi és erkölcsi té­nyezők. Pedig a termék­szerkezet-változás, a modem technológia a több szakmát ismerő munkásembert kí­vánja meg mind sürgetőbben. Majd a brigádmozgalom sze­repét ecsetelte a termelési folyamatok irányításában, végrehajtásában és ellenőr­zésében. Ezt hangsúlyozta: — A brigádmozgalom megújulása alapvetően a megfelelő tudati és szerve­zett munkához szükséges feltételektől függ. Minde­nekelőtt attól, tudunk-e ja­vítani a munka szervezésén, az anyagellátáson, a gazda­sági-műszaki vezetés színvo­nalán __ A nélkülözhetet­l en feltételek között nagy súllyal esik latba, hogy kü­lönböző okok miatt nem ki­elégítő a tisztességes munka becsülete. Csökkent az érde­keltsége annak, aki jól dol­gozik, aki tanul, képezi ma­gát, aki törődik a közösség dolgaival__ A munkahe­ly en a brigádokban ismerik egymást a dolgozók. Tudják, kik tűnnek ki a munkájuk­kal, emberi tulajdonságaik­kal, a munkatársaikért, la közösségért való tenniakará- sukkal. Végezetül Gáspár Sándor* arról beszélt, hogy a munka­helyeken a brigádokon belül kell foglalkozni a kötelessé­gek jó minőségű és hatékony elvégzésével, a szocialista munkaversenyben tett válla­lások szervezésével, értéke­lésével, jutalmazásával. Hisz megérett az idő arra, hogy csökkentsük a központi sza­bályozást. Több olyan elvet kell tehát megfogalmazni, amely módot ad a helyi le­hetőségekhez, eredmények­hez igazodásra, s amely fel­szabadítja a mozgalom kez­deményezőkészségét, többre, jobbra törekvő erejét. A szo­cialista társadalom nemcsak anyagi tekintetben emeli fel- az embert, hanem megvál­toztatja egész életét, s ezt a követelményt nagyon jól ki­fejezi a mozgalom hármas jelszava: Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. S ez a jelszó ma is időt álló. Gáspár Sándor előadói beszédét széles körű vita követte. A szocialista brigád- és munkaverseny-mozgalom eredményeit értékelve sokan rámutattak: a mozgalom negyedszázados sikerei bizo­nyítják, hogy a brigádkö­zösségek mozgatórugói, mo­torjai a társadalmi és gaz­dasági fejlődésnek. Egyet­értve a mozgalom hármas jelszavának változatlan idő­szerűségével, többen kifej­tették, hogy az új követel­ményekhez való alkalmaz­kodás a korábbiaktól eltérő módszereket, feltételeket igényel. A felszólalók utal­tak azokra a szélsőséges vé­leményekre is, amelyek sze­rint a szocialista brigád­mozgalom megtorpant, visz- szaesett. Mint mondták, visz- szaesés csak ott tapasztal­ható, ahol a gazdasági ve­zetés nem támogatja kellő­képpen a mozgalmat, ahol a különböző feladatok kije­lölésekor nem veszik számba a szocialista brigádok segí­tőkészségét, tenniakarását. Több felszólaló kifogásolta a brigádmunka jelenlegi ér­tékelési rendszerének hiá­nyosságait. Egyöntetű a vé­lemény, hogy ha csupán az éves eredményt értékelik, az nem eléggé ösztönöz a jobb munkára. Többen javasolták, hogy a szocialista brigádok számára is szélesebb körben teremt­sék meg a vállalkozás va­lamilyen formájának lehe­tőségét. A felszólalók sürgették a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom irányítá­sának, érdekeltségi rendsze­rének korszerűsítését. A vita résztvevői jó né­hány példát említettek, ame­lyek igazolják, hogy a vál­lalati vezetők és a brigádok szoros együttműködése való­ban jó eredménnyel jár. Lázár György felszólalása na Tisztelt tanácskozás, ked­ves elvtársnők, kedves elv­társak! Megtisztelő és szívesen vál­lalt kötelezettségnek teszek eleget, amikor átadom a ta­nácskozás résztvevőinek a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, személy szerint Kádár Já­nos elvtárs szívélyes üdvöz­letét és a Minisztertanács jókívánságait. Kérem önöket, hogy munkahelyükre vissza­térve, a szocialista brigádok tagjainak tolmácsolják az üdvözleteket és a jókívánsá­gokat. A továbbiakban méltatta a mozgalom negyedszázados eredményeit, majd így foly­tatta. — Ami ebben a teremben elhangzik, annak súlya és jelentősége van. Erre — a tiszteletet parancsoló múlton és a nemes szándékon túl — a szocialista brigádok az­zal szolgáltak rá, hogy tet­teikkel maradandó hatást gyakorolnak a közgondolko­dásra. Mindig és mindenütt élenjárnak a munkában, ősz- töntést adnak az általános és szakmai műveltség gya­rapítására, mindig készek rá, hogy önzetlen munkával hozzájáruljanak a közösségi szükségletek kielégítéséhez, Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában (Népújság teleíotó — MTI — Tóth Syula felvételei vagy a segítségre szorulók gondjainak enyhítéséhez. A Központi Bizottság áp­rilisban megtartott ülése, amikor megvonta a XII. kongresszus óta végzett mun­ka mérlegét, az eredménye­ket méltatva, de azokat nem szépítve, kendőzetlen nyílt­sággal szólt gondjainkról is. Arról, hogy az eddig nyúj­tott teljesítmény a kongresz- szuson kitűzött célok eléré­séhez nem elég, magasabbra kell emelni a mércét. Vajon miért van erre szükség? Rosszabbul dolgoz­tunk talán, mint korábban, vagy mint 1980-ban, amikor a hatodik ötéves terv meg­fogalmazta a feladatokat? Azt hiszem, sem az egyik­ről, sem a másikról nincs szó. Ellenkezőleg. A dolgo­zó kollektívák közül sokan, számos területen a tervezett­nél is jobbat és többet nyúj­tottak. Erről tanúskodik, hogy csupán ebben az évben csaknem 500 vállalat, szö­vetkezet és más gazdálkodó szervezet nyert el magas ki­tüntetést, köztük országos hírnek örvendő olyan válla­latok és szövetkezetek. Ezután a Minisztertanács elnöke gazdasági életünket, gondjainkat elemezte, érint­ve a vitában elhangzott észrevételeket, kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy a meg­változott körülményekhez alkalmazkodni kell, maga­sabb követelményeket tá­masztva az élet minden te­rületén és keresve az új meg­oldásokat. Befejezésül többek között a következőket mondta: — A mai tanácskozásnak az egyik központi kérdése éppen az — erről sokan szól­tak —, hogy mit kell tenni azért, hogy a szocialista bri­gádmozgalom, a munkaver­seny a mai viszonyok között ugyanúgy előrevivője legyen fejlődésünknek, mint volt megszületésekor, vagy abban a korábbi szakaszban, ami­kor a célokat még egysze­rűbben fogalmazhattuk meg, mint ma. A vita során elhangzottak­ra Gáspár Sándor válaszolt, majd befejezte munkáját á szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása.

Next

/
Thumbnails
Contents