Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 128. szánt Ara: 1983. május 29., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kiváló címet kapott azIKR ünnepi gyűlést tartottak szombaton a bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalatnál abból az alkalomból, hogy tavalyi munkájuk alapján elnyerték — immár ötödször — a kiváló gazdasági társulás címet. Az ünnepi gyűlésen Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte a közös vállalat kollektíváját. tolmácsolva az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány jókívánságait. További sikeres munkát kívánva azt kérte a közös vállalat dolgozóitól, hogy a belső tartalékok feltárásával, új vállalkozásokkal növeljék tovább eredményeiket. Ezután átnyújtotta a kiváló gazdasági társulás cím elnyerését tanúsító oklevelet Tóth Jánosnak, az IKR igazgatójának. A munkában élenjáró dolgozók közül négyen miniszteri, 26-an pedig vállalati kitüntetésben részesültek. Hirdessünk gyermekévezredet! Aligha hiszem, bárki, aki egyszer is látta a Valahol Európában című filmet, el tudná felejteni azt a jelenetet, amelyben egy „bagatell bűn” gyermek elkövetőjének fejére gyermektársa kér halált, így: Könyörgöm, akasszuk fel! Valami rettenetes tanácstalanság, valami rettenetes bizonytalanság, magány mondatja vele sikolyszerű segítségkérésként az értelmetlen mondatot, amelynek jellegzetes, sírós hangsúlya a fülemben cseng, amikor azt leírom: Könyörgöm, hirdessünk gyermekévezredet! Lehet, első pillantásra e kívánság meghökkentőnek, s tán éppoly érthetetlennek tűnik, mint a föntebb idézett, amely kiváltotta. Hisz, ha meggondoljuk, oly sok mindenre, emberi értékre illik, muszáj ráirányítani a figyelmet, hogy már az is nagy dolog, ha a takarékossági, az egészségügyi, a zenei világnapot, a képzőművészeti világhetet, a múzeumi hónapot fölülmúlva nemrég egy egész esztendeig álltak reflektorfényben a legkisebbek. És mégis. Amikor éjjel mellettem szuszogva álmában elmosolyodik, és azt motyogja: Anuka, a pillanatot, megelégedettségének, boldogságának pillanatát évezredekre szeretném rögzíteni. Természetesen úgy, hogy körülötte mindig rend legyen, és ne legyen szükség KÜLÖN tisztasági vagy környezetvédelmi világnapra. Ügy, hogy amikor csak kedve van hozzá, élvezhesse a zene adta örömöket, a műemlékek, a képzőművészeti alkotások szépségét. Egész életében tiszteljék nő és anya mivoltában, miként férfi-apa embertársait. Kevés gondja legyen az ennivalóra, a pénzre, egészségre, és idős korában is lelje óráról órára örömét a munkában — ne csak május elsején. És ne kelljen KÜLÖN tüntetnie a békéért. És minden nap gyermeknap legyen, felnőtt gyermek korában is és akkor is, amikor saját kicsinyét, unokáját tartja a karjában ... Megelégedettséggel, boldog küzdelmekkel teljes, félelem nélküli életet AKAROK neki. Ma, tegnap, van, ahol egy egész hétig gyermeknapot tartanak szerte az országban. Kisdobos- és úttörőavatót, léggömbös- játékos, fagyialtos, zsákban futós, kerékpárversenyes, aszfaltrajzos vidám ünnepet. Könyörgöm, ne csak ma szerezzünk nekik örömet, de hirdessünk gyermekévtizedet, -évszázadot. Értelemmel, átgondoltan, megfontoltan , egész gyermek- évezredet! Németi Zsuzsa Minden eddiginél nagyobb feladat báni a brigádmozgalomra A szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása Szombaton, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rendezték meg a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozását. Mintegy 150 ezer szocialista brigád képviseletében több mint 800 küldött, s mintegy 200 meghívott vendég vett részt a konferencián, hogy az utóbbi évek tapasztalatait összegezve és szocialista fejlődésünk követelményeinek megfelelően jelölje ki a brigádmozgalom feladatait. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Falu végi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese; továbbá á kormány több tagja, a tömegszervezetek képviselői, szocialista brigádvezetők, üzemi és szövetkezeti dolgozók. A tanácskozást az elnöklő Major László, a Magyar Optikai Művek brigádvezetője nyitotta meg, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg előadói beszédét. Gáspár Sándor előadói beszéde A SZOT főtitkára elöljárójában szólt a negyedszázada megszületett szocialista brigádmozgalomról, annak eredményeiről, s a. további feladatokról. — A szocialista brigád- mozgalom nagy értéke, hogy hatással volt hazánk fejlődésére, a munkahelyeken a közszellemnek, a közösségi gondolkodásnak és a mozgalomban részt vevők egyéni életútjának alakulására... Pártunk Központi Bizottsága a közelmúltban elvégezve hazánk társadalmi és gazdasági helyzetének elemzését, amikor sokoldalúan értékelte a XII. pártkongresszus óta megtett utat és meghatározta a további tennivalókat. Külön is kiemelte a szocialista brigádmoz- galom, a munkaverseny fontos szerepét társadalmunk fejlődésében. A munkahelyeken még fellelhető szellemi és anyagi tartalékok feltárásában, hasznosításában minden eddiginél nagyobb feladat hárul a brigádmozgalomra, A SZOT főtitkára a következőkben szélt arról, hogy a világon olyan helyzet alakult ki, amely a szocialista országokat nemzetközi méretekben újabb és nagyabb politikai, gazdasági és ideológiai erőfeszítésekre késztetni. A tőkés világgazdasági válság hatása alól mi sem tudutk kivonni magunkat. Ma minden vonatkozásra nagyon magasra léptek a követelmények. Ezért: — A legnagyobb nyíltsággal keli arról szólni, hogy ehhez csak egyetlen út van számunkra: a jobb, hatékonyabb munka. Az elmúlt évtizedekben talán soha nem volt ilyen életbevágó a munka a hatékonysága, mint ma. Csodára hiába várunk. Ezt a munkát senki nem fogja helyettünk elvégezni. A brigádmozgalomnak is fel kell emelkednie a hazánk előtt álló feladatokhoz, hogy a mai igényeknek megfelelően rugalmasan, hatékonyan és magasabb színvonalon segítse gazdasági és társadalmi céljaink megvalósítását. A megújuláshoz szükséges, hogy az eredmények elismerése mellett beszéljünk a mozgalom gyengeségedről is... A gyakran formális megoldások egy nagyon fontos elvet háttérbe szorítottak, azt, hogy a tömegeknek saját belső meggyőződésükből kell cselekedniük. Ez pedig szorosan összefügg a szocialista demokráciának a munkahelyeken megfigyelhető jelenlegi helyzetével. A szocialista brigádmozgalom létének megújulásának elemi érdeke a munkahelyi demokrácia fejlődése. Az elért eredmények ellenére a dolgozók gyakran szembetalálják magukat azzal a ténnyel, hogy gyakran többet beszélnek munkahelyükön a demokráciáról, mint amennyi környezetükben megvalósul belőle — mondotta többek között. Majd a SZOT főtitkára a továbbiakban arról szólt, hogy következetesen kell megvalósítani a munka mennyisége és minősége alapján nyugvó bérezési elveinket. Gondot okoz, hogy az egyes rétegek és szakmák közötti bérarányok gyakran nem fejezik ki a valóságos értékeket. Helyenként szó* rosra zárul a bérolló a szakképzetlen, a szakképzett és a magasan kvalifikált munka között, s nem eléggé ösztönzők az anyagi és erkölcsi tényezők. Pedig a termékszerkezet-változás, a modem technológia a több szakmát ismerő munkásembert kívánja meg mind sürgetőbben. Majd a brigádmozgalom szerepét ecsetelte a termelési folyamatok irányításában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Ezt hangsúlyozta: — A brigádmozgalom megújulása alapvetően a megfelelő tudati és szervezett munkához szükséges feltételektől függ. Mindenekelőtt attól, tudunk-e javítani a munka szervezésén, az anyagellátáson, a gazdasági-műszaki vezetés színvonalán __ A nélkülözhetetl en feltételek között nagy súllyal esik latba, hogy különböző okok miatt nem kielégítő a tisztességes munka becsülete. Csökkent az érdekeltsége annak, aki jól dolgozik, aki tanul, képezi magát, aki törődik a közösség dolgaival__ A munkahely en a brigádokban ismerik egymást a dolgozók. Tudják, kik tűnnek ki a munkájukkal, emberi tulajdonságaikkal, a munkatársaikért, la közösségért való tenniakará- sukkal. Végezetül Gáspár Sándor* arról beszélt, hogy a munkahelyeken a brigádokon belül kell foglalkozni a kötelességek jó minőségű és hatékony elvégzésével, a szocialista munkaversenyben tett vállalások szervezésével, értékelésével, jutalmazásával. Hisz megérett az idő arra, hogy csökkentsük a központi szabályozást. Több olyan elvet kell tehát megfogalmazni, amely módot ad a helyi lehetőségekhez, eredményekhez igazodásra, s amely felszabadítja a mozgalom kezdeményezőkészségét, többre, jobbra törekvő erejét. A szocialista társadalom nemcsak anyagi tekintetben emeli fel- az embert, hanem megváltoztatja egész életét, s ezt a követelményt nagyon jól kifejezi a mozgalom hármas jelszava: Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. S ez a jelszó ma is időt álló. Gáspár Sándor előadói beszédét széles körű vita követte. A szocialista brigád- és munkaverseny-mozgalom eredményeit értékelve sokan rámutattak: a mozgalom negyedszázados sikerei bizonyítják, hogy a brigádközösségek mozgatórugói, motorjai a társadalmi és gazdasági fejlődésnek. Egyetértve a mozgalom hármas jelszavának változatlan időszerűségével, többen kifejtették, hogy az új követelményekhez való alkalmazkodás a korábbiaktól eltérő módszereket, feltételeket igényel. A felszólalók utaltak azokra a szélsőséges véleményekre is, amelyek szerint a szocialista brigádmozgalom megtorpant, visz- szaesett. Mint mondták, visz- szaesés csak ott tapasztalható, ahol a gazdasági vezetés nem támogatja kellőképpen a mozgalmat, ahol a különböző feladatok kijelölésekor nem veszik számba a szocialista brigádok segítőkészségét, tenniakarását. Több felszólaló kifogásolta a brigádmunka jelenlegi értékelési rendszerének hiányosságait. Egyöntetű a vélemény, hogy ha csupán az éves eredményt értékelik, az nem eléggé ösztönöz a jobb munkára. Többen javasolták, hogy a szocialista brigádok számára is szélesebb körben teremtsék meg a vállalkozás valamilyen formájának lehetőségét. A felszólalók sürgették a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom irányításának, érdekeltségi rendszerének korszerűsítését. A vita résztvevői jó néhány példát említettek, amelyek igazolják, hogy a vállalati vezetők és a brigádok szoros együttműködése valóban jó eredménnyel jár. Lázár György felszólalása na Tisztelt tanácskozás, kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Megtisztelő és szívesen vállalt kötelezettségnek teszek eleget, amikor átadom a tanácskozás résztvevőinek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, személy szerint Kádár János elvtárs szívélyes üdvözletét és a Minisztertanács jókívánságait. Kérem önöket, hogy munkahelyükre visszatérve, a szocialista brigádok tagjainak tolmácsolják az üdvözleteket és a jókívánságokat. A továbbiakban méltatta a mozgalom negyedszázados eredményeit, majd így folytatta. — Ami ebben a teremben elhangzik, annak súlya és jelentősége van. Erre — a tiszteletet parancsoló múlton és a nemes szándékon túl — a szocialista brigádok azzal szolgáltak rá, hogy tetteikkel maradandó hatást gyakorolnak a közgondolkodásra. Mindig és mindenütt élenjárnak a munkában, ősz- töntést adnak az általános és szakmai műveltség gyarapítására, mindig készek rá, hogy önzetlen munkával hozzájáruljanak a közösségi szükségletek kielégítéséhez, Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában (Népújság teleíotó — MTI — Tóth Syula felvételei vagy a segítségre szorulók gondjainak enyhítéséhez. A Központi Bizottság áprilisban megtartott ülése, amikor megvonta a XII. kongresszus óta végzett munka mérlegét, az eredményeket méltatva, de azokat nem szépítve, kendőzetlen nyíltsággal szólt gondjainkról is. Arról, hogy az eddig nyújtott teljesítmény a kongresz- szuson kitűzött célok eléréséhez nem elég, magasabbra kell emelni a mércét. Vajon miért van erre szükség? Rosszabbul dolgoztunk talán, mint korábban, vagy mint 1980-ban, amikor a hatodik ötéves terv megfogalmazta a feladatokat? Azt hiszem, sem az egyikről, sem a másikról nincs szó. Ellenkezőleg. A dolgozó kollektívák közül sokan, számos területen a tervezettnél is jobbat és többet nyújtottak. Erről tanúskodik, hogy csupán ebben az évben csaknem 500 vállalat, szövetkezet és más gazdálkodó szervezet nyert el magas kitüntetést, köztük országos hírnek örvendő olyan vállalatok és szövetkezetek. Ezután a Minisztertanács elnöke gazdasági életünket, gondjainkat elemezte, érintve a vitában elhangzott észrevételeket, kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell, magasabb követelményeket támasztva az élet minden területén és keresve az új megoldásokat. Befejezésül többek között a következőket mondta: — A mai tanácskozásnak az egyik központi kérdése éppen az — erről sokan szóltak —, hogy mit kell tenni azért, hogy a szocialista brigádmozgalom, a munkaverseny a mai viszonyok között ugyanúgy előrevivője legyen fejlődésünknek, mint volt megszületésekor, vagy abban a korábbi szakaszban, amikor a célokat még egyszerűbben fogalmazhattuk meg, mint ma. A vita során elhangzottakra Gáspár Sándor válaszolt, majd befejezte munkáját á szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása.
