Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-27 / 124. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 27., péntek 3. A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA Kevesebb szabálytalan építkezés A két évvel ezelőtt hozott minisztertanácsi határozat végrehajtása során megkezdődött a korábbi engedély nélküli építkezések helyzetének rendezése, s a tanácsok ma már határozottabban lépnek fel, elejét veszik olyan építkezéseknek, amelyek településfejlesztéseket akadályoznak, közérdeket sértenek. A korábban szabálytalanul megépített épületek sorsának rendezéséce 1981 második felében és tavaly összesen 4634 kérelem érkezett a tanácsi építésügyi hatóságokhoz. E hatóságok arra törekedtek, hogy a már meglevő épületeket lehetőleg -megmentsék, megfelelő átalakításokkal a tulajdonosok megszerezhessék az építmények fennmaradási engedélyét, és csak a feltétlenül szükséges esetekben rendelték el a lebontást — 3432 épület tulajdonosa kapott fennmaradási engedélyt, s a tanácsok 1202 épület lebontását rendelték el. A megadott határidő azonban sok esetben még nem járt le, így eddig csupán 208 épületet bontottak le. A határidő lejártát követően az építésügyi hatóságok — szükség esetén — többször ismétlődő végrehajtási bírság kiszabásával szorítják rá a szabálytalan építmény tulajdonosát a bontásra. Ez év közepére, tehát az előírt határidőre lényegében befejeződik a minisztertanácsi határozat hatályba lépése előtt szabálytalanul megépített épületek sorsának rendezése. A tanácsi építésügyi hatóságok — főként a jelentős üdülőterülettel és a kedvező fekvésű zárt kertekkel rendelkező megyékben — fokozták és kiterjesztették az építésrendészeti ellenőrzést, meggyorsították a szabálytalanság feltárását követő ügyintézést, gyakrabban és egyre ösztönzőbben bírságolnak. Másfél év alatt — a múlt év végéig — 5600 esetben szabtak ki bírságot, amelynek összege mintegy 45 millió forint. Felelősségre vonják azokat is, akik közreműködnek szabálytalan építkezésekben. Tavaly 1124 személyt vontak felelősségre, 138 tervezőt, 910 kivitelezőt, hatvannégy esetben az építtető közület vezetőjét, s 12 államigazgatási dolgozó ellen is eljárást kezdeményeztek. A tanácsok a korábbinál nagyobb gondot fordítottak a lakosság tájékoztatására, s felhívták figyelmüket az új rendelkezésekre, a szabálytalanságok következményeire. Ebben a munkában növekvő mértékben veszik igénybe a különböző szakmai és társadalmi szervezetek segítségét. Útbaigazítást adnak az építkezőknek az építési lehetőségekről, a városrendezési és építésügyi szabályozási előírásokról, az ajánlott tervekről stb. A szabálytalan építkezések megelőzése érdekében gondoskodnak a települések tervszerű fejlődésének kereteit, lehetőségeit megmutató általános rendezési tervek elkészítéséről, a meglevők korszerűsítéséről. A tanácsok nagyobb figyelmet fordítottak az indokolatlan építési tilalmak megszüntetésére is. Az utóbbi másfél évben a megyékben a tilalom alá vont 37 319-ből 2988 földrészlet, a fővárosban pedig 22 254-ből 7254 földrészlet, építési tilalmát törölték, s bővítették a magánlakásépítés céljaira alkalmas övezeteket, területeket. A Minisztertanács csütörtöki ülése elé terjesztett jelentés megállapítja, hogy a korábbi minisztertanácsi határozat alapján megtett intézkedések jól szolgálták a szabálytalan építkezések megakadályozását, s ennek megfelelően kell folytatni a munkát a jövőben is. EGY NEB-VIZSGÁLAT TANULSÁGAI A termőföld — nemzeti kincs... Noha nemrég Térségi melioráció a Tisza mentén címmel sorozatban számoltunk be részletesen olvasóinknak az ebben a térségben folytatott átfogó földrendezési munkálatokról, mégsem érdemtelen visszatérnünk arra az utóvizsgálatra, amelyet a közelmúltban a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság folytatott. Hetvenkilenc népi ellenőr, 325 munkanapot fordított arra, hogy megvizsgálja 18 mezőgazdasági üzemben, bárom talajvédelmi és vízgazdálkodási társulatnál, a földhivataloknál, illetve a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán, hogy 1980—1982. között mit tettek a termőföld védelmében, a földtörvény megvalósításáért. Tizennégy esetben elutasították Nos, a népi ellenőrök néhány érdekes és tanulságos következtetésre jutottak. Megállapították, hogy az elmúlt három évben a mező- gazdasági üzemek a földhivatalok engedélyezésével 1646 hektár területet vontak ki a nagyüzemi művelésből és tizennégy esetben utasítottak el ilyen jellegű kérelmeket. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben az utóbbi időben tovább mérséklődött a termőföld csökkenése. Heves hegy- és dombvidéki üzemeiben a talajvédelmi feladatok megvalósítására, meredek lejtésű szántókat és réteket erdőkkel váltották fel. A művelési ágak arányaiban az elmúlt három évben lényeges változás nem történt, amely azt bizonyítja, hogy a nagyüzemekben ma már elősegítik az ésszerűbb földhasználatot és fontosnak tartják a termőföld védelmét is! A Heves megyei földhivatal adatai szerint a megyében jelenleg kihasználatlanul levő területek nagysága 2518 hektár. Ebből több mint kétezer hektár esik a külszíni szénbányászat hatáskörébe. A visontai fejtésnél eddig 240 hektárt újrahasznosítottak, de erről továbbra is eltérőek a szakmai vélemények! Tény viszont, hogy a rekultivációt a Tho- rez Bányaüzemnél 1969-től folytatják, de eddig még nagyüzemi művelésre alkalmas föld nem került vissza azokhoz a gazdaságokhoz, amelyeknek területét korábban bányászatra igénybe vették. A megyében — amint azt a népi ellenőrök is megállapították — a parlag és a nagyüzemi művelésre alkalmas részek mielőbbi hasznosítására a tanácsi vezetés és a földhivatalok 30 település határában csaknem kétezer hektáron segítették elő a zártkertek kialakítását és 198 hektár további átadásra vár még. Gyorsított eljárással Hevesben a gazdaságok nagy jelentőségűnek tartják a folyamatos földrendezést és a talajjavítást, amelyekhez külön terveket is készítettek. A domborzati és vízrajzi viszonyok alapján mezőgazdasági üzemeik három nagy tájegységen gazdálkodnak. Az egri—mátraalji történelmi borvidéken és a hatvani körzetben, az alföldi részen, továbbá a Tisza menti térségben. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányításával, illetve támogatásával ez a térség került a sürgősségi sorrend élére, ahol átfogó föld- rendezést végeznek. Ez ugyanis leginkább ki van térve a folyamatos belvízveszélynek. Kiemelt és gyorsított eljárással 24 ezer hektáron, a kiskörei, a tiszanánai, a sarud! és a poroszlói termelő- szövetkezet területén végzik ezt a fontos munkát. Az elmúlt tíz esztendőben százmillió forint értékű földrendezéssel csupán a területek egy részét sikerült javítani. A belvízveszély ennek ellenére sem csökkent, ezért fokozott jelentősége van a VI. ötéves tervi fejlesztési programnak. A tiszai térségi meliorációs program döntően meghatározza tehát a megyében rendelkezésre álló állami támogatást és a maradó kevés összegből csak az alföldi területen néhány korábban megkezdett üzemi vízrendezés segítésére jut. így a megye északi részén, illetve az egri—mátraalji tájegységben gazdálkodók a földrendezéshez a VI. ötéves terv további részében sem számíthatnak kedvezőbb állami támogatásra. javaslat két minisztériumnak A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat tapasztalatai alapján javasolja, hogy a jövőben a mezőgazdaságilag művelt földeknek a termelésből való kivonását még nagyobb körültekintéssel folytassák. Ehhez csak akkor járuljanak hozzá, ha az évről évre nagyobb népgazdasági eredményt hoz, mint amit a talajok mezőgazdasági művelésben tartásával elérhetnének! Az üzemek folyamatosan gondoskodjanak arról, hogy a földnek, mint nemzeti kincsnek a termőképességét rendszeresen fenntartsák és növeljék. Miután a visontai külfejtése® bányaüzem a szénvagyon további kitermeléséhez újabb értékes termőföldeket vesz igénybe, így javasolják az Ipari, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, hogy folytassanak ebben vizsgálatokat. Állapítsák meg annak lehetőségét, hogy az újonnan bányaművelésbe vont területekről az értékes humuszréteget miként telepíthetik át a már rendezett, de gyengébb termőképességű meddőhányókra. Mentusz Károly Fecske-' stratégia Gyorg röptű, kedves költözőmadaraink a fecskék. Hűségükben megbízhatunk, idén is visszatértek, de nem csak falun, városban is, ahol az egyik irodaépület mosdójában nyomban fészekrakáshoz láttak. Lám, mit tesz az urbanizáció ... Szó ami szó, a derék rovarevők névjegyükkel rendre becsületesen meg is pecsételik a toalettet éi környékét a szóban forgó hivatalban, leginkább a takarítónők nem kis örömére... Am ötletért nem mentek a szomszédba a rend derék őrei: — Hess, fecskét — felkiáltással piros pántlikákat tűztek az ablaknyíláshoz, de ezek a jómadarak csak nem fogadtak szót, mert továbbra is hordták a sarat a fészek tapasztásához. — Csukjuk be az ablakot! — hangzott az újabb stratégia, mire a fáradhatatlan szorgalmú csivi- telők, nem sajnálva a kerülő utat, a folyosó túlsó végéről kerülve, csak megtalálták a bejáratot... Lobogóként lengő színes textíliák következtek ezután, de mindhiába. Kemény fából faragták bizony a seprőt markoló asz- szonyságokat is, most már végérvényesnek látszó találmányként meghosszabbították a partvis nyelét, s fönt a magasban, a kefe hosszú szőrét szánták madárijesztőnek. A válasz nem sokáig váratott: most a kefe szőrei közé rakják fészküket a lankadatlanul igyekvő villásfar- kúak. — Hiába! A magánerős lakásépítés a fecskenépnél sem egy könnyű munka... (Simon i.) Nyereséges, jó terméket találni... Gyöngyösön, az Agromechanikánál Megyénk legrégebbi ipari szövetkezeteinek egyike a gyöngyösi Agromechanika. A kezdet kezdetén, több mint három évtizeddel ezelőtt Hoffher-traktorokhoz készítettek alkatrészeket. valamint fejőgépeket, darálókat gyártottak az akkori kor igényei szerint. Ma — az elmúlt évben 126 millió forint árbevételt produkáló szövetkezetnél — az alkatrészgyártás a fő profil, és csak kisebb hányada származik a bevételnek bérmunkából. Az agro- mechanikások célja mindig az volt, hogy nyereséges, jó termékeket találjanak — s ez manapság nem könnyű dolog náluk sem. Bánki Andrásné a Polimer magnókazetta ősz szeszerelése Közben Az IFA-fékdobok fúrását Gulyás János és munkatársai végzik A MEZŐGÉP számára traktorszelepek is készülnek. Kiss László műszaki ellenőr Kottner István köszörűs munkáját veszi széni ügy re (Szabó Sándor képriport jaj Heves megyeiek részvételével Új búzafajták — új eredmények A közelgő aratásra készülve a KITE — a nádudvari Kukorica és Ipari Növények Termelési Együttműködése — a Dunától keletre eső megyék, közöttük Heves partnerüzemeinek képviselőit hívta meg csütörtökön délelőtt Hajdúböszörménybe búzatermelési ankétra és bemutatóra. Heves megyéből 18 partnergazdaság 20 800 hektár területtel vesz részt a nádudvari rendszer irányításával a búzatermelésben. Rendszeres segítséget nyújtanak a fajtaválasztástól a termelés technológiáján át a betakarításig valamennyi folyamathoz. A nagyszámú érdeklődőt a hajdúböszörményi Vörös Csillag Tsz-ben Borsó Péter elnök köszöntötte. Ezután Búvár Géza, a nádudvari rendszer termelési igazgatóhelyettese tartott előadást. Kifejtette, hogy a búzatermelésben manapság a fajtaváltás időszakában élünk. Ezért fontos feladat, hogy a legújabbak és a legjobbak kerüljenek a termelésbe, amelyek elősegítik a magyar búza versenyképességét a külpiacokon is. Szólt azokról a törekvésekről, amelyeket a hazai nemesítő intézetek folytatnak a kenyér- és takarmánybúzák minőségének javításáért. Kiemelte, hogy a nagyüzemi termelésbe kerülő fajták olyan agrotechnikát igényelnek, amellyel egységnyi területen a legtöbb kalászt adják. Ez a hozamokban is megmutatkozik. A bevezető előadást követően dr. Todor Misic, a Növi Sad-i Mezőgazdasági Egyetem és Kutató Intézet professzora, a neves búzanemesítő beszélt az intézet és a nádudvari rendszer több mint fél évtizedes kapcsolatáról. Kiemelte, hogy a jugoszláv és a magyar bú- zanemesítők között jelentős verseny alakult ki azért, hogy minél jobb minőséget és hozamokat adó fajtákat állítsanak elő. Rámutatott, hogy a Növi Sad-i intézetben nemesített búzákkal az elmúlt öt évben az állami üzemek hektáronként öttonnás, a kisüzemek pedig 4,5 tonnás terméshozamokat értek el. Elismeréssel szólt a magyar búzanemesítők eredményeiről, azokról az üzemi tapasztalatokról, amelyeket a jugoszláv búzák hazai termelése során szereztek. Ígéretet tett arra is, hogy az idén ősszel Észak-Magyar- ország, közöttük Heves megye üzemeinek sajátosságait figyelembe véve, a nádudvari rendszer közreműködésével olyan újább jugoszláv búzafajtákat biztol sítanak, amelyeket kísérletbe állíthatnak majd a gazdaságok és a legjobbakat kiválasztva, később termelésbe is vonhatnak. Az előadások után Farkas Béla, a KITE ágazatvezetője mutatta be a szakembereknek a hajdúböszörményi Bocskai Tsz földjein folytatott búzatermelési kísérleteket, és megtekintették a nádudvari rendszer fajtakísérleti állomását is.
