Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-26 / 123. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A targovistei pártküldöttség Szilvásváradon és Sírokban Ahol már szüretre készülnek Szerdai programja első állomásaként — Schmidt Rezsőnek, a megyei pártbizottság titkárának társaságában — Szilvásváradra látogatott a targovistei delegáció. A Szalajka-völgy bejáratánál Pallagi Béla, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója, Bazsó László párttitkár fogadták, köszöntötték az érkezőket, vendégházukban pedig tájékoztatást adtak vállalatuk munkájáról. Beszámoltak a 84 ezer hektáron dolgozó szervezet sokoldalú nyersanyag-hasznosításáról, saját gépgyártásukról, s szóltak a vadgazdálkodásról, a lipicai törzstenyészetről is. Elmondották, hogy számottevő az exportjuk, jelentős az idegenfor- forgalmuk. Eredményeiket azonban gondok nehezítik, a komisz terepviszonyok, az időjárás szeszélyei miatt a fakitermelők körülményei olykor szinte a bányászokéhoz hasonlítanak, s emiatt a fontos munkaterület iránt egyre kisebb az érdeklődés. A gépesítés és a kedvező szociális ellátás ellenére is mind nagyobb problémát jelent az utánpótlás biztosítása. A vendégeket ezután — a híres lovak jobb megismerésére — sétakocsizásra és fedett pályás bemutatóra invitálták. A látogatók elismeréssel nyilatkoztak a nemrégiben kitüntetett gazdaság teljesítményeiről, s nagy tetszéssel fogadták a lovardái műsort, a búcsúzásnál pedig mielőbbi kapcsolatteremtésre biztatták Bereznay László kutató a tápanyagfelvételt Ez már a végeredmény: az új fajok borait vizsgáló laboratóriumban; itt egyenként sza- évente minősítik az ország legjobb borászai bályozzák a szőlőtőkék tápanyagait (Kőhidi Imre képriportjaj kérdésekre kapott válaszokat. A beszélgetést követően a küldöttség megtekintette a gyár aerosol- és tubusüzemét, amelyek korszerű technikáját, technológiáját őszintén dicsérték. Végül a nagyüzem egészség- ügyi létesítményeivel, a hét szakellátást nyújtó, éjjelnappali ügyeletet biztosító, szabad szombaton is beteget fogadó orvosi rendelővel ismerkedtek. Szerda este a noszvaji vendégházban búcsúvacsorán találkoztak a targo- visteiekkel megyénk és Eger vezető testületéinek képviselői, élükön Barta Alajossal, a megyei pártbizottság első titkárával és Markovics Ferenccel, a megyei tanács elnökével. A bolgár pártküldöttség ma reggel elutazik szálláshelyéről, s Heves megyei látogatásának utolsó napján a detki tsz-be, illetve a Gyöngyszöv Afész-hez utazik tapasztalatcserére. Gyóni Gyula Az Egerben született eddigi legjobb fajták, a „Zalagyön- gye” és a „Bianca” keresztezéséből kapott magvakat nevelik így: az aljától megfosztott virágcserépben Kevesen irigyelhetik a szőlőnemesítők munkáját: a szőlő ma még ismeretlen génállománya miatt például olyan meglepetések is érhetik a nemesítőt, hogy a két kék szőlőfaj keresztezéséből fehér szőlőfajta (!?) keletkezik, mégpedig négy eset közül háromszor. Amellett egy' új fajta gyakorlatilag egy kutató teljes életműve, oly sok idő kell a termesztési és borkezelési tapasztalatok összegzéséhez. Ezért övezi nagy szakmai elismerés az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát kebelében működő Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet munkáját: a 666 féle fajtajelölt ellenőrző vizsgálatait. Íme a különbség: a rendkívül korán érő „Gárdonyi Géza” fajtajelölttel keresztezve adta a nagyszemű fürtöt az aprószemű „Bikavér 8” fajtajelölt. Az új szőlő ötször annyi festékanyagot tartalmaz, mint elődei Üzemlátogatáson a Mátra- vidéki Fémművekben (Fotó: Tóth Gizellái vendéglátóikat a bolgár testvérkombináttal. Délután az Ivan Ivanov megyei titkár által vezetett targovistei pártküldöttség programja Sírokban folytatódott. A Mátravidéki Fémművekben Habéra László, az egri járási pártbizottság első titkára, Hajas János műszaki igazgató, Simon János, az üzemi pártbizottság titkára és más vezetők üdvözölték a látogatókat. Bemutatták nekik munkahelyük történetét, beszéltek fejlődésükről, törekvéseikről, sikereikről és terveikről. Bolgár barátaink a központi irodaházban folytatott eszmecsere során a dolgozók béréről, jövedelméről, kereseti arányairól, a bejárók életkörülményeiről, a szociális ellátásról érdeklődtek. Nagy figyelemmel hallgatták a vállalat immár öt gazdasági munkaközösségével kapcsolatos tapasztalatokat, a munkásszövetkezetről adott információt, s a pártélettel kapcsolatos Mentség Nekem nem tetszik a jól hangzó, általánosan használt mondás, ami szerint hibát csak az nem követ el, aki nem dolgozik. Szerintem ez így nem igaz. Filozófiai alapja pedig teljesen félrevezető. Mert eszembe jut a közismert példázat a szakemberről, aki csak odanyúlt valahová a motorhoz, amely akkor már egy fél órája csak nyekergett, nyö- szörgött, fújtatott, de be nem indult, bármit követett is el a gazdája. Aztán jött a szerelő, és a kínok- kínját addig kiálló tehetetlen tulajdonos nem győzött ámulni. Amikor azt is megkérdezte, miután ismét képes volt normálisan lélegezni, hogy mennyivel is tartozik a mesternek, ismét megállt a szívverése. Sokallta az összeget annak a bizonyos egyetlen mozdulatnak a honoráriumaként, — Ja. uram, a szakismeret ott kezdődik, hogy tudja az ember, hová kell nyúlnia. A szakismeret ott kezdődik. .. Tessék végiggondolni. Mit sugall ez a kijelentés? Nem kevesebbet, mint azt. hogy a jó felkészültség, az alapos tudás birtokában megszűnik a bizonytalanság, nem szükséges mentőövként szellemeske- dő „felmentést” ‘ megfogalmazni, amely szerint csak az nem követ el hibát, aki __ Nem, nem. Hadd f olytassam így: aki jól dolgozik. Valamiféle túlzó követelmény bújna meg az általam igaznak és helyesnek tartott bölcselkedésben? Nem hiszem. Mindenki fel tud sorolni kapásból néhány olyan szakmát, mesterséget, foglalkozást, ahol nem lehet tévedni, nem lehet hibát s elkövetni. Nem, mert an- í nak sokszor végzetes következményei lennének. Miért igaz tehát a „felmentő” filozófiai töltetű tétel, ha ugyanakkor igaz a kérlelhetetlen „szigor” is? Lehetne ismét kiskaput találni, amelyen át kisik- lani igyekezhetnénk a felelősség kényszere elől. mondván: ja, a dialektika...! De ez így és itt nem igaz. Nincs dialektikus összefüggés a két alapgondolat között, mert nem egy cselekvésre vonatkozik. Különben is, mondjuk már ki végre, hogy nekünk most és ezután is — jól kell dolgoznunk. Nem engedhetünk meg magunknak semmiféle lazítást, mert nincs az a még oly bölcsnek látszó következtetés, amely jogalapot nyújtana a rossz, trehány, hibás munkához. A silány szakmai ismeret, a lustaság, a nemtörődömség, a közömbösség és a lelkiismeretlenség nem menthető fel egy tetszetős következtetéssel. Én is vétettem már hibát. Nem is egyszer. Soha sem azért, mert „dolgoztam”, hanem azért, mert nem figyeltem oda eléggé. Tehát nem adtam felmentést magamnak, ahogy — másnak sem adnék. A rossz munkára nincs mentség. Ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. G. Molnár Ferenc Elutazott hazánkból And reasz Papandreu Andreasz Papandreu, a Görög Köztársaság miniszterelnöke magyarországi hivatalos látogatásának programja szerdán befejeződött. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke délelőtt az Országházban hivatalában fogadta Andreasz Papandre- ut. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Dobos István, a Magyar Népköztársaság athéni nagykövete, Karolosz papuliasz külügyminiszté- riumi államtitkár és Pante- lisz Ekonomou, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete. Ezt követően a Parlamentben Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Andreasz Papandreu vezetésével plenáris zárótárgyalásra került sor, amelyen részt vettek a magyar és a görög tárgyaló delegáció tagjai, valamint a szakértők is. A Budapesten folytatott magyar—görög hivatalos tárgyalásokat a zárómegbeszélésen mindkét részről konstruktívnak, eredményesnek értékelték, hangsúlyozva, hogy nemcsak megfeleltek a várakozásnak, hanem felül is múlták azokat. A tárgyalások és az egész látogatási program légkörét a kölcsönös megértés és a további együttműködési készség jellemezte. A szakértői megbeszélések, amelyeket jjagyon pozitívnak, hasznosnak ítéltek meg, a kétoldalú kapcsolatok eddigi eredményei alapján a további konkrét teendőket tűzték napirendre, megjelölve az együttműködés bővítésének gyakorlati irányait, feladatait. Mindkét részről kifejeződött az igény és a készség a különböző területeken meglevő kapcsolatok folyamatossága iránt. A déli órákban a Parlament Delegációs termében magyar—görög hivatalos dokumentumokat írtak alá. Az Országházból ezután a vendégek a Ferihegyi repülőtérre hajtattak, ahol ünnepélyesen búcsúztatták Andreasz Papandreut és kíséretét. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége, valamint Dobos István nagykövet. A magyar és görög zászlókkal díszített légikikötő betonján csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszszázada. Parancsnoka jelentést tett a görög kormányfőnek, majd fölcsendültek a két ország himnuszának hangjai. Ezután a magyar és a görög vezetők, a vendégek és a házigazdák elköszöntek egymástól. A különrepülő- gépnél egy úttörő-kislány virágcsokrot nyújtott át a görög kormányfőnek. Lázár György és Andreasz Papandreu még néhány szíves szót váltva, kézfogással búcsúzott el egymástól. A külön- repülőgép kora délután indult el Budapestről. A békemozgalmi munka a KISZ KB napirendjén Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. A Központi Bizottságot Fejti György első titkár tájékoztatta az MSZMP KB ez év április 12—13-i üléséről. A testület Kovács Jenőnek, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta az ifjúság körében folytatott békemozgalmi munka tapasztalatait, és meghatározta a KISZ ezzel kapcsolatos további feladatait. Közös erőfeszítések a szőlő- és borgazdaság fejlesztésére Közgyűlés Egerben ____________ 1 980. január 1-én alakult meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jóváhagyásával az egri Szőlő- és Borgazdasági Termelési Rendszer. Ma Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Hajdú-Bihar, Szolnok és Pest megyéből 26 termelőszövetkezet csaknem hétezer hektáron tagja. A rendszer elmúlt hároméves munkáját, tapasztalatait értékelték szerdán délelőtt Egerben, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát kutatási és termelési rendszerközpontjában. A közgyűlésen részt vettek az említett megyék párt- és állami testületéinek, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint a termelőszövetkezeteid területi szövetségének képviselői is. Dancz Pál, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója bevezető előadásában rámutatott, hogy a kombinát által irányított termelési rendszer megalakulása óta eltelt időszakban a taggazdaságokkal közösen eredményes tevékenységet folytatott a szőlő- és bortermelés javításáért. Növekedett a termelési biztonság, javult az ágazat jövedelmezősége és a borok minősége. A taggazdaságok terméshozama meghaladta az országos átlagot. Kiemelte, hogy 1982. április 1-vel a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri állomásának helyén létrehozták a kombinát kutatási és termelési rendszerközpontját, ahol a nemesítéstől a szőlőtermelés módszerein át a borászatig folytatnak kutatásokat, vizsgálatokat. Az eredményeket pedig igyekeznek gyorsabb ütemben átadni a szőlős gazdaságoknak. A termelési rendszer feladata a jövőben elsősorban annak az igénynek a teljesítése, hogy irányításával jobban igazodjanak a termelőüzemek a világpiaci követelményekhez. Ezt a változó közgazdasági környezetben a partnergazdaságokkal való közös érdekeltség alapján közös szőlőtelepítésekkel és a bortárolótér bővítésével valósíthatják meg. Kifejtette, hogy a jövőben a szőlő-, a must- és a borátvételnél olyan egységes minősítési rendszer következetes alkalmazására törekednek, amely az állami előírásokon és a szabványok által meghatározott beltar- talimi értékeken alapul. Csakis ezáltal biztosítható a minőség további fokozása, a borok márka-, táj- és eredetvédelme, valamint a minőséggel összhangban álló reális értékítélet. A bevezető előadás után vitára került sor. Tizenegyen mondták el véleményüket azokról a közös erőfeszítésekről, amelyeket a fajták jobb megválasztásáért, a a közös fejlesztésekért tesznek. A felszólalók közül Jurányi János, az MSZMP Heves megyei Bizotságának osztályvezető-helyettese és Szabó György, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselője elismeréssel szólt az egri Szőlő- és Borgazdasági Termelési Rendszer eddigi tevékenységéről, azokról a törekvésekről, amelyeket a jövőben hat megyében a szőlő- és borgazdaság továbbfejlesztéséért tesznek.
