Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 122. szám ÁRA: 1983. május 25., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A külker is... Megbántani senkit sem szeretnék, de valahogy úgy tűnik: többé-kevésbé mind­nyájan parasztok vagyunk. Ha úgy húsz esztendővel ezelőtt valaki nekem mond­ja ezt, meglehet, felmor­dulok. Azóta azonban for­dult néhányat a föld körül a tengely, más ekével szán­tunk, másképpen vetünk, s ami a legfontosabb: többet aratunk. Olyat és oly módon, ami­re felfigyelt a világ, ami­vel mérhetően az élboly­ban vagyunk. Pedig ez egy­re nehezebb... Ha tehát ma valaki akt mondja nekem; „Na, te mezőgazda, mi van”, akkor én nem kapok késért a csizmaszárhoz, hanem na­gyon is megtisztelve érzem magam, jóllehet, nincs jo­gom e titulushoz. Mármost — mintha csak erre felelne —, örömmel olvasom, hogy mezőgazda­ságunk korszerűvé válásá­val, mondhatni egyenes arányban: korszerűsödik a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar exportszervezete. Ebben az ágazatban az utóbbi évek során több mint tíz külkereskedelmi társaságot, illetve irodát hoztak létre, s bővült a párhuzamos export joggal rendelkező külkereskedel­mi vállalatok száma. Mint­egy félszáz termelő már önállóan intézi konvertibi­lis exportját, illetve import­ját. A mezőgazdaság (és az élelmiszeripar, tavalyi konvertibilis exportjá­nak 40 százalékát a párhu­zamosan exportált termé­kek tették ki, és jelenleg az agrártermékek külkeres­kedelmében újonnan részt vevő vállalatok már öt—tíz százalékkal részesednek az éves konvertibilis ex­portból, s forgalmuk fo­kozatosan bővül. Jó tudni, hogy már több olyan külkereskedelmi szer­vezet is működik, amelyet önálló külkereskedelmi joggal rendelkező szövet­kezetek, állami gazdaságok és vállalatok hoztak létre. A tapasztalatok kedvezőek, a termelők önálló szerveze­teik révén közelebb kerül­ték a piachoz, s ma már lényegesen jobban alkal­mazkodnak a „módosuló­nak” mondott, lényegében azonban egyre fokozódó igényekhez. Az agrárgazdaság korsze­rűsödő külpiaci szervezeté­nek sajátos formájaként számos külkereskedelmi társaság, illetve iroda ala­kult. Létrehozásukat az indokolta, hogy az ágazat termelésében mintegy 1200 termelőszövetkezet és sok állami gazdaság vesz részt. Szakemberektől számos pozitív példa hallható még fentiekkel kapcsolatban, s ez — gondjaink közepette — bizony nem rossz érzés. Közben persze, egyáltalán nem tartozik más lapra, hogy minderről most gyen­gélkedő mezőgazdaság, élel­miszeripar esetében aligha beszélhetnénk. Ami termé­szetesen mit sem von le a külker erényeiből. Miként — hadd higgyük — jejen írásunkéból sem okvetlen az a tény, hogy inkább csak hívei, semmint fel­kent papjai vagyunk eme szép témának. B. Kun Tibor Keresik a termékcsere lehetőségét A bolgár delegáció egri látogatásai Eszmecsere a MESZÖV-ben (Fotó: Tóth Gizella) A targovistei pártküldött­ség, élén Ivan Ivanov megyei titkárral, szövetkezeti láto­gatásokkal töltötte a keddi napot. Somodi Lajosnak, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjének és Kürtösi Ká­roly politikai munkatárs­nak a kíséretében délelőtt a delegáció felkereste a KISZÖV-öt, ahol a vendé­geket dr. Holló Béla elnök fogadta, tájékoztatta Túrái József alapszervezeti párt­titkár társaságában. Bolgár barátaink az itteni találkozó alkalmával a me­gyei szövetségről és az or­szágos szervezetről, illetve szűkebb hazánk 24 ipari szövetkezetének tevékenysé­géről, eredményeiről, tervei­ről, a párt irányító, ellen­őrző szerepéről, az állami szervekkel kialakult kapcso­latok tapasztalatairól kap­tak ismertetést. A KISZÖV- elnök a beszélgetés során megjegyezte, hogy a ven­dégek között először köszönt testvérmegyénkből szövetke­zeti vezetőt is, és örülne, ha a jövőben kapcsolataik fejlődnének. A látogatók hasonló reményüknek adtak kifejezést a búcsúzásnál. A KISZÖV-ből az Uni­versal Szerviz Ipari Szövet­kezet egri, központi telep­helyére vezetett vendégeink útja. Itt Kulcsár Viktor el­nök és Kálmán József párt­titkár üdvözölte a társasá­got, majd részletesen is be­mutatták szolgáltató szerve­zetüket az érdeklődőknek. A mindennapi munka, az al­katrészellátás, a megrende­lések teljesítésének színvo­nala mellett szó esett az is­mertetőben a bérekről, jö­vedelmekről, a szakképzés­ről, s természetesen a párt­életről is. Különösen nagy fi­gyelemmel hallgatták bará­taink az autósszakmával összefüggő információt, s élénk kíváncsisággal tekin­tették meg közelebbről is az üzemeket, az alkatrész­boltot, a raktárt. Kiss Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának tár­saságában a delegáció teg­napi programja délután a MÉSZÖV-nél folytatódott, ahol a vendégeknek Zachar Gábor elnök, valamint Fi- czere Sándor alapszervezeti titkár engedett bepillantást a fogyasztási szövetkezeti mozgalomba. Egyebek mel­lett szó volt beszámolójuk­ban a megye tizenkét álé­szének, tizenöt takarék- és hatezer otthont kezelő 22 lakásszövetkezetének örö­meiről, gondjairól. Beszél­tek a szakcsoportok jelentő­ségéről, sikereiről az ellátás javításában, az export nö­velésében. S nem maradtak kérdés nélkül a szolgáltatási együttműködések sem. Fel­vetődött a bolgár—magyar árucsere lehetősége is, s mindjárt megegyeztek ab­ban a vendégek és vendég­látók, hogy mielőbb a gon­dolat megvalósításán fára­doznak. A MÉSZÖV-tői búcsút vé­ve a delegáció a székház földszinti részén levő mező- gazdasági szakboltot is meg­tekintette, majd végül Dér Bélánénak, a városi tanács elnökhelyettesének kalau­zolásával rövid sétát tett a megyeszékhely történelmi centrumában. Gyóni Gyula Derékba tört fák — Eldugult lefolyók — Megbénult a közlekedés — Áramkimaradások Zápor és jégverés Bágyasztó, meleg volt kedden szinte egész nap. Aztán úgy kettő óra körül fergeteges szél támadt, ma­gával ragadva port, papír­zacskókat, s mindenféle szemeteti Ahogy jött, úgy el is csendesült néhány perc elteltével. Ám ekkor már esti sötétség borult a megye- székhelyre, eleredt az eső. Még senki nem bánta a dol­got, mondván, legalább le­hűti kicsit a levegőt, amúgy is jól jön a csapadék a me­zőgazdaságnak. A növény­tápláló eső valóban nagyon jól jött volna, csakhogy olyan jégzápor zúdult a vá­rosra, hogy néhol a háztető­kön összegyűlt jégdarabok percekig megmaradtak. A vasútállomás előtti autó­busz-megállóban a járművek tengelyéig ért a víz, s a le­folyók nem tudták elnyelni a zuhatagot. Ha csak per­cekre bár, de megbénult a közlekedés. Sőt, akik a váró­terembe menekültek, azok szintén majdnem pórul jár­tak, mivel hogy ott is bokáig ért a víz. A Csíky Sándor és a Széchenyi utca keresztező­désében eldugultak a lefo­lyók a lesodort törmeléktől. Árhullám hömpölygött a Kossuth Lajos utcán, a So­A lezúdult csapadék parányi tengert hozott össze az egri Zalár József utcában, amelyen néhány autósnak sikerűit, másoknak nem az átkelés... mogyi és a Csíky Sándor utcákban. Még szerencse, hogy nem sokáig tartott. Ahogy elvonult a vihar, munkához láttak a tűzoltók, s az ÉMÁSZ szakemberei. Kisebb áramkimaradások voltak a Baktai úton és a várállomás környékén. A tűzoltóknak pedig derékba tört fákat kellett eltakaríta­niuk a járdákról, úttestekről. Sajnos, a jérverés súlyos károkat okozott a mezőgaz­daságnak is, „csupán” az Egri Csillagok Termelőszö­vetkezet területén 300 hek­tár közös és száz hektár háztáji szőlőt tett tönkre. Egy bátor — tegyük hozzá: szerencsés — motoros (Fotó: Pilisy Elemér) Kádár János fogadta a görög miniszterelnököt Kádár János fogadta Papandreu görög kormányfőt (MTI fotó — Népújság telefotó — KS) Andreasz Papandreu, a Görög Köztársaság minisz­terelnöke, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik Ma­gyarországon, keddi prog­ramját budapesti városné­zéssel kezdte: a Budai Vár­ban, majd a kelenföldi la­kótelepen járt. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke kalauzolta a vendé­get, és elkísérte Dobos Ist­ván, hazánk athéni nagykö­vete is. A program délelőtt a Ha­lászbástyán kezdődött, ahon­nan Budapest panorámá­jában gyönyörködött ven­dégünk, majd betért a most is sok hazai és külföldi ér­deklődőt vonzó Mátyás­templomba. Ezután — mi­ként a házigazdák mondták — a főváros legnagyobb középületeként számon tar­tott, újjáépítésével nemzeti kulturális intézmények ott­honává lett Budavári Pa­lotában a Budapesti Törté­neti Múzeum gyűjtemé­nyeit és kiállításait tekintet­te meg. Ezt követően a Magyar Nemzeti Galériában vár- ták-fogadták a görög mi­niszterelnököt, aki — rövid program keretében — a Má­tyás király és a magyar reneszánsz címmel látható gyűjteményes tárlatot néz­te meg. A múzeumi séták­ról a várban élő Makrisz Agamemnom szobrászmű­vészhez vezetett Papandreu útja. A görög származású idős mester, Kossuth-díjas, kiváló művész bemutatta a szívélyesen fogadott vendég­nek műtermét, készülő alko­tásait. A miniszterelnök vá­rosnéző útja — a kora dél­utáni órákban — a kelenföl­di lakótelep megtekintésével zárult. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden délután a KB székházában fogadta Andre­asz Papandreut, a Görög Köztársaság miniszterelnö­két. A szívélyes légkörű meg­beszélésen tájékoztatták egy­mást országuk helyzetéről és véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés problémáira. Elégedetten állapították meg, hogy országaik együttműkö­dése gyümölcsözően fejlődik, és megerősítették készségüket a kölcsönösen előnyös kap­csolatok további elmélyíté­sére, amely megfelel a ma­gyar és a görög nép érde­keinek. A találkozón jelen volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Karolosz Pa- puliasz, a Görög Köztársaság külügyminisztériumi állam­titkára, valamint Dobos Ist­ván, hazánk athéni és Pan- telisz Ekonomu, Görögor­szág budapesti nagykövete is. A görög kormányfő kísé­retének több tagja délelőtt az Ikarus székesfehérvári gyárába látogatott. Az évi ki­lencezer autóbuszt — az Ika­rus termelésének több mint felét — előállító járműipari nagyüzemben a vendégeket a gyár vezetői tájékoztatták a nagy múltú hazai iparvál­lalat eredményeiről. Az Ikarus-buszok egyébként nem ismeretlenek Görögor­szágban sem: az elmúlt években kilencszáz darabot exportált ottani partnerei­nek az üzem. Apad a víz és a forgalom

Next

/
Thumbnails
Contents