Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

2. CSAPATSZEMLE. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke, Mag­deburg térségében megszemlélte az NDK-ban állomásozó szovjet hadseregcsoport hadgya­korlatát. Képünkön: német és szovjet tábornokok társaságában (Népújság telefotó — ADN — MTI — KS) Francia katonai program Megvannak a dioxinos hordói NÉPÚJSÁG, 1983. május 21., szombat —( Külpolitikai kommentárunk )— M ® nr r inoseg és megbízhatóság MINŐSÉG, TARTÓSSÁG, MEGBÍZHATÓSÁG lé­nyeges, alapvető követelmény. Mi tagadás, a KGST- országofeban gyártott cikkeik e tekintetben itt-ott el­maradnak a világszínvonaltól. Egymás iránt elné­zőbbek vagyunk, és a kifogások tárházában mindig készen áll az — úgymond — objektív ok, a hivat­kozási alap. Aki vásárló, számtalanszor szembe találja magát ezekkel a problémákkal. Aki külkereskedő, még kö­zelebbről ismeri a gondokat. Aki pedig elemző igénnyel foglalkozik a szocialista országok gazdasá­gi életével, az nem huny szemet a kiváltó okok fö­lött sem, s igyekszik megfelelő terápiát javasolni a bajok orvoslására. Ilyen igénnyel, a legnyíltabb őszinteséggel tárta föl a KGST jelen problémáit Oleg Bogomolov aka­démikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Szocia­lista Világrendszer Gazdasági Intézetének igazgatója a Kommunyiszt hasábjain. Elemzésében ahból in­dult ki, hogy a nyolcvanas években valamennyi szo­cialista ország számára létkérdés a termelés haté­konyságának, műszaki színvonalának, az áru ver­senyképességének jelentős növelése. A feladat nem könnyű. A KGST-országok gazdasága ugyanis még napjainkban sem mondható kellően intenzívnek. Sok a csakugyan objektív akadály. Nyersanyag- forrásaink korlátozottak, a termelés és a fogyasztás egyensúlya nem megfelelő. Magyarán szólva: gyak­ran előfordul, hogy a fogyasztásiban lehagyjuk a termelést. AZ AKADÉMIKUS ELEMZÉSE NEM HAGYJA FIGYELMEN KÍVÜL, hogy a KGST-országok ipari termelése — különböző okokból — az 1976—1980. közötti évek átlagosan 4,8 százalékos növekedéséhez képest lelassult: 1981-«ben és 1982-bea be kellett ér« nünk a 2,2 százalékkal. Törvényszerű ez a vissza­esés? Aligha, hiszen az alapvető anyagi feltételek rendelkezésre állnak. Ami az orvoslás módozatait illeti, a tudós jó né­hány megoldást ajánl. Fontossági sorrend nélkül közéjük tartozik például a késztermékek gyártásá­nak gyorsabb szakosítása, a fűtő- és a nyersanya­goknál az exportőrök által az importőröknek nyúj­tott preferenciák egyoldalúságának megszüntetése, vagyis a jelenleginél arányosabb anyagi érdekelt­ség kialakítása. El kell érni a távlati célok maga­sabb szintű egyeztetését, bár esetleg a tervegyezte­tés formái és módszerei kiegészítésre szorulnak. Bi­zonyára hasznára válnék valamennyi országnak, ha például a beruházások ügyében éppúgy, mint a szer­kezeti és tudományos-nműszaki politika területén a jelenleginél hosszabb időszakra kölcsönösen megis­mernék egymás elképzeléseit. IGAZ, A NEMZETKÖZI HELYZET ÉS A VILÁG­MÉRETŰ GAZDASÁGI RECESSZIÓ nem kedvez a szocialista országok gazdaságfejlesztésének. Tartalé­kaink azonban — szellemi és anyagi vonatkozásban egyaránt — még korántsem kimerítettek. Gyapai Dénes MOSZKVA Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság el­nöke, aki a Szovjetunióban hivatalos moszkvai tárgyalá­sai befejezése óta vidéki körúton tartózkodik csütör­tökön Ukrajna fővárosában, Kijevben tárgyalt Vlagyimir Vasziljevics Scserbickijjel, az Ukrán KP, KB első titká­rával, majd pedig megis­merkedett a város történel­mi nevezetességeivel. BANGKOK, Az amerikai kongresszus jóváhagyta Reagan elnöknek azt a javaslatát, hogy „Thai­föld segítségére küldik az amerikai 7. (csendes-óceáni) flottát, ha az országot külső támadás éri” Ezt jelentette ki csütörtökön John Dean, az Egyesült Államok thaiföl­di nagykövete a thaiföldi parlament alsó- és felsőhá­zának élnökeinéi tett láto­gatásán. ATHÉN Andreasz Papandreu gö­rög kormányfő csütörtökön „súlyos politikai ügynek” nevezte, hogy amerikai és török harci gépek alakulatai megsértették a repülőgépek azonosítására kijelölt görög- ország légi övezetet. A szó­ban forgó övezet megsérté­sét annak a NATO-hadgya- korlatnak a során követték el amelyben Görögország nem vett részt. WASHINGTON Reagan amerikai elnök „egy-két napon belül” en­gedélyezi 75 darab F—16-os vadászbombázó Izraelnek va­ló eladását. A UPI amerikai hírügynökségnek adott csü­törtöki interjújában Reagan „valószínűnek” mondta, hogy jövőre találkozik Jurij Andropovval, bár további kijelentései azt erősítették meg, hogy erre az évre nem tervez szovjet—amerikai csúcsot. Mexikó a VB házigazdája Pénteken délben az AFP hírügynökség gyorshírben je­lentette, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) végrehajtó bizottsága Mexi­kót bízta meg az 1986. évi labdarúgó-világbajnokság le­bonyolításával. Furcsa érzések kerítik ha­talmukba azt, aki Athén egyik szállodájának tetőte­raszáról a vele szemben lég­vonalban szinte egy magas­ságban levő Akropoliszt né­zi tágult szemmel. Az ősi romok az ókori Görögor­szágot idézik, a demokrácia szülőföldjét, a magas árbo­con levő görög lobogó pedig — kék alapon fehér kereszt — a modem történelmet. Vi­haros közelmúlt ez: fasiszta hódítás, horogkeresztes lo­bogó az évezredes romokon, majd véres polgárháború, ké­sőbb a királyság, majd a mai fasizmus, a görög ezre­desek véres diktatúrája, s csak a diktatúra bukása után következik a polgári demokrácia nyűgödtabb év­tizede. Mindez már a jelenbe ve­zet. amelyben a hatalmat Andreasz Papandreu pán- hellén szocialista mozgalma gyakorolja. A görög típusú szocializmus pártja 1974-ben alakult és másfél évvel ez­előtt, 1981-ben szinte egyet­len hatalmas ugrással hódí­totta meg a hatalmat. A görögországi jobboldali kor­mányzás néhány éve alatt A francia nemzetgyűlés a péntekre virradóra éjszaka 320 szavazattal 152 ellené­ben és egy tartózkodás mel­lett elfogadta az ország ka­tonai programját, amely 1988-ig 830 milliárd frankot irányoz elő a haderők és a nukleáris fegyverzet fej­lesztésére. A vita során Charles Hernu hadügyminiszter hangsúlyozta, hogy a prog­ram „megfelelő védelmi esz­közt biztosít Franciaország­nak függetlensége és biz­tonsága megőrzéséhez”. A miniszter kijelentette, hogy Franciaország hű marad szövetségeseihez és betartja a velük kötött szerződések­ben vállalt kötelezettségeit. A francia katonapolitika alapja az ország területének védelmezése, de ez nem zár­ja ki, hogy Franciaország „létfontosságú érdekeinek” biztosítására adott esetben a francia határokon kívül is felhasználják a haderő­ket. A katonai program ke­retében felállítandó gyors bevetésre kész alakulatok lehetővé teszik a hagyomá­nyos haderők bevetését bár­hol Európában — mondotta a miniszter, majd hozzátet­te: „ez az elkötelezettségünk azonban nem automati­kus, mert nincs szó ar­ról, hogy visszatérjünk a NATO integrált katonai szervezetébe”. Franciaország továbbra is legalább 50 000 katonát tart az NSZK-ban Görögország fellélegezhetett az ezredesek után — de egy­ben rájött arra. hogy ez a fajta polgári demokrácia a keveseké. A PASOK azon a bizonyos októberi napon az­zal hódította meg a görögö­ket. hogy nemcsak szavak­ban, de tettekben is a „dé- mosz” — a majdnem 132 ezer négyzetkilométernyi te­rületen (Krétát és a görög szigettengert is ide értve) élő görögök szolgálatát ígér­te és ehhez megvalósítható programot kínált. Andreasz Papandreu 1974- ben pártjának programjára ezt írta mottóul: „Senki sem születik szocialistának ...”. Talán saját életútja példáz­za ezt legjobban. Apja a mo. dem Görögország egyik jó­zan, vezető politikusa, aki­nek törekvései elvesztek a polgári demokrácia útvesz­tőiben. ö maga a második világháború idején az ame­rikai hadsereg katonája, amerikai állampolgár, majd a leghíresebb amerikai egye­temek közgazdászprofesszora. Később hazajön, majd a száműzöttek kenyerét eszi — és megint hazajön, mert gö­rögnek született. Széles ki­és az ott állomásozó három páncélos hadosztályát 100 további harckocsival fogják megerősíteni. Guy Hermier az FKP Po­litikai Bizottságának tagja bejelentette, hogy a kom­munista képviselők megsza­vazzák a törvényjavaslatot, mert támogatják annak ál­talános orientációját s mert tudatában vannak annak, hogy a nemzetközi környe­zet még nem teszi lehetővé azt az általános leszerelést, amelyet a kommunisták kívánatosnak tartanak. A kommunista képviselők azonban nem szavazzák meg a törvényjavaslat első cikkelyét, mert az semati­kusan elemzi a nemzetközi helyzetet és nem mutat rá a feszültséget okozó vala­mennyi tényezőre. (Ez a cikkely a katonai program általános indoklásában a Varsó Szerződés államaira hárítja a felelősséget a fegyverkezési versenyért.) Hermier továbbá rámu­tatott arra, hogy a kommu­nisták szemében a haza vé­delme szorosan összefügg a leszerelésért folyó küzdelem­mel, a kettő között nincs ellentmondás. Az ellenzéki szónokok azt hangoztatták, hogy egyetér­tenek a törvényjavaslat in­doklásával, mert az szerin­tük helyesen elemzi a nem­zetközi helyzetet, de eluta­sítják a törvényjavaslat megszavazását. tekintésével jön rá arra, hogy országának változásra van szüksége. Mielőtt pártja megragad­ta volna a hatalmat, két lé­nyeges esemény történt — a Görögország helyzetét addig meghatározó statikus ténye­zőkön kívül. Athén belépett a Közös Piacba és visszalé­pett a NATO katonai szer­vezetébe. A statikus ténye­zők pedig: elmaradott tár­sadalmi szerkezet, az egyház és állam egybefonódása, kor­rupció és protekció, avitt gazdasági struktúra. Melina Mercouri görög kulturális miniszter 1982 ja­nuárjában felháborodott han­gon beszélt azokról a kom­mentárokról, amelyek a PA­SOK-kormány első száz nap­jának mérlegét igyekeztek megvonni. Elég-e száz nap arra, hogy évtizedek nyo­mait letöröljék Görögor­szágról? Papandreu minisz­terelnöktől a jobboldal gú­nyosan kérdezte: hol van hát a „görög szocializmus”? Pragmatizmussal vádolták ellenfelei — de ő csak mot­tójával válaszolt: „Senki sem születik szocialistának...”. Észak-Franciaországban csütörtökön megtalálták azt a dioxinnal mérgezett, 41 hordónyi földet, amely után a múlt ősz óta kutattak Nyu- gat-Európában. A földdel és egyéb anya­gokkal kevert, összesen 200 gramm dioxint tartalmazó hordókat egy falusi pajtában rejtegették, az Aisne megyei D’Anguilcourt-le-Sart hely­ségben. A hordók felnyitása, — melynek veszélyességéről az alig háromszáz lakos kö­zül senki nem tudott —, vagy egy esetleges szivárgás köny- nyen katasztrófához vezethe­tett volna. A méreg 1976-ban került a szabadba az olaszországi Sevesóban, ahol robbanás történt egy vegyiüzemben. A narancssárga dioxinos felhő által megfertőzött talajt ezután összegyűjtötték és el­különítve tárolták. Tavaly ősszel azonban 41 hordónyi földet titokban elszállítottak, s a későbbi vizsgálat a rako­mány útját csak a francia határig tudta követni. Idén márciusban végül letartóz­tatták azt a személyt, akiről feltételezhető volt, hogy tud­ja a méreg hollétét, s aki most végre közölte azt a ha­tóságokkal. Veszélyessége miatt az ügy hónapokon át izgalomban tartotta négy ország — az NSZK, Svájc, Franciaország és Olaszország — lakosságát, mivel feltételezhető volt, hogy valahol ott ásták el. Másfél évvel később pe­dig imponáló eredmények sorakoznak a mérlegben. Létrejött a polgári házasság intézménye és — csak példa arra, hogy hol tartott Gö­rögország — nem bűncselek­mény immár a házasságtö­rés. Iskolareform kezdődött, nagy léptekkel folyik az ál­lam és az egyház szétvá­lasztása. Nyugdíjrendszer, csökkentett munkaidő — mind szintén a napirenden vannak. No és a közös kér­dések, amelyekre addig nem volt pénz: a hatalmas érté­ket képviselő nemzeti örök­ségnek, műemlékeknek a szervezett védelme, Athén levegőjének megóvása, a kultúra terjesztése a mégoly távoli görög falvakban is. Papandreu kormánya tör­vényesen is helyreállította a második világháborús görög ellenállás becsületét, ami ed­dig csak azért nem történt meg, mert abban a kommu­nistáké volt a vezető sze­rep ... Tavaly karácsony óta pedig nincs kényszerű emig­ráció a görögök számára: sok ezer ember, aki a pol­gárháború után elmenekült, minden különösebb forma­ság nélkül hazatérhet hazá­jába. Gazdasági téren beindulta „szocializálás” programja — nem az államosításé, hanem csak egy olyan kísérleté, amelyben a modern gazda­ságirányítási rendszer alap­elvei érvényesülnek és a magánérdek mellett a közérdek is egyenlő jogot nyer. A gazdasági helyzetben mindeddig nem következett be látványos javulás — a nyugati partnerekről nem le­hetett elmondani, hogy Gö­rögország segítségére siettek volna akkor, amikor a közös piaci belépés feltételei amúgy is nagy terheket róttak rá. Hűvös magatartásuk —az Egyesült Államoké és a NA- TO-é. valamint az EGK-é — nem volt véletlen. Andreasz Papandreu kormánya célul tűzte ki a NATO-ból való kilépést, bár ezt későbbre halasztotta. Athén meghök­kentette partnereit azzal az állásfoglalásával is. hogy nem érzi fenyegetve magát „északról” — a Szovjetunió és a Varsói Szerződés felől. S ha egyelőre — véges ideig — vannak is amerikai tá­maszpontok görög földön, azok a görög szuverenitás alá tartoznak és nem hasz­nálhatók fel Görögország barátai ellen. Görögország EGK-részvétele feltételeinek megváltoztatását sürgeti — amikor pedig Tyihonov szov­jet kormányfő Athénban hosszú távú gazdasági meg­állapodást írt alá Görögor­szággal, a Közös Piac fel­szisszent: a szervezet alapí­tó iratainak megsértéséről beszélt. A meghökkenést zavar, majd bosszúság váltotta fel, amikor a NATO-dokumen- tumok alapján mind több­ször megjelent a csillaggal megjelölt lábjegyzet: „Gö­rögország fenntartásokkal élt” ... azaz megkérdőjelez­te a NATO rakétatelepítési határozatának létjogosultsá­gát, a szocialista világ­gal szemben alkalmazott gazdasági embargópolitikát. A mai nemzetközi hely­zetben nem éppen szokvá­nyos dolog, hogy egy NATO- tagállam nem beszél örökké a „szovjet fenyegetésről”, híve a sokoldalú kelet—nyu­gati kapcsolatoknak, az enyhülésnek, diplomáciai el­ismerésben részesíti a Pa­lesztinái Felszabad ítási Szer­vezetet és atomfegyvermen­tes övezet létrehozását ja­vasolja a Balkán-félsziget országainak... A másfél éves PASOK- konmányzás alatt Görögor­szág nemzetközi tekintélye, súlya és szerepe Európában összehasonlíthatatlanul meg­nőtt a korábbi évekhez ké­pest. Kis ország, nem ép­pen rózsás gazdasági hely­zetben — de józan állásfog­lalása tekintélyt kelt és visszhangra talál. Ma is vannak tüntetések Athénban, ma is vannak olyan rétegek, amelyek elé­gedetlenek. Papandreu mot­tója számukra a válasz: az álomtól a valóságig néha hosszú az út. Andreasz Pa­pandreu eltökélten és — el­lenfelei sem tagadhatják — a valóság talaján indult neki ennek az útnak. Fodor György Görögország: álom és valóság

Next

/
Thumbnails
Contents