Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-01 / 102. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 1., vasárnap i '¥'■ Ti' * 1 i H BH •#> 1& a I Wf • II £§F 1 «K-? ,.: 13. Száguldó számítástechnika — ezt adhatnánk mai összeállításunk címéül, hiszen korunk egyik legújabb és talán legdinamikusabban fejló'dő tudományárról lesz szó az alábbi cikkekben. Számos érdekességet megtudhatunk ezekből, de ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy még többről — ezen a helyen nem szerezhetünk tudomást. Hogy miért? Nem másért, mert a számítástechnika a szó szoros értelmében — közvetlenül vagy közvetett formában — az életnek szinte minden területén megtalálható, úgy, hogy közben ő maga is állandóan fejlődik. A teljességre való törekvés igénye nélkül tehát, de abban a reményben nyújtjuk át olvasóinknak a mai összeállítást, hogy néhány érdekességgel gyarapíthatjuk eddigi ismereteiket. Összeállította: B. Kun Tibor Számítástechnika , KÉV-nél Elektronikus szénbányászat Utópiából valóság — Irányítás komputerrel az Egri Az Egri Közúti Építő Vállalatnál 1963-ban került sor a számítógéppel segített termelésirányítási rendszer kidolgozására, mely elsősorban a termelés előkészítési és elszámolási folyamatát szabályozta. A rendszer működésének számítógépes hátterét előbb a Közlekedés- építési Szervező Közös Vállalat, majd a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola számítóközpontja biztosította. A mikroprocesszorok fel- használásával a számítógép- piacon a miniszámítógépek előretörése tartós tendenciaként jelentkezik. Köszönhető ez annak a ténynek, hogy a gépek ára folyamatosan csökken, ugyanakkor telje- ‘ sítményük állandóan növekszik, azaz kedvező ár/telje- sítmény viszonnyal lehet számolni. Ez a körülmény minden kis- és középvállalatnak lehetőséget ad arra, hogy a saját információszükségletét szolgáló és ügyviteli munkákban jól hasznosítható számítógépet vásároljon. Napjaink miniszámítógépei alkalmasak távadatfeldolgozási rendszerben „helyi” terminálnak, így minden egység közvetlen kapcsolatot tud teremteni valamely nagy számítógéppel. A forradalmi változásra reagálva az Egri KÉV 1978- ban DARO ^1840 típusú ügyviteli kisszámítógépet vásárolt, mely abban az évben korszerű ügyviteltechnikai eszköznek számított. Ma már sokkal megbízhatóbb és jobb ár/teljesítmény gépek vannak forgalomban — például a múlt évben vásárolt VT—20/A kisszámítógépük —, de a Tiaron megvalósított információs rendszer az alapja egy korszerűbb technikára épített rendszernek. A vállalat számítógép- parkja ma egy VT—20/A és egy Daro 1840 kisszámító- gépből, továbbá 7 adatrögzítő-könyvelő gépből áll. A több mint egymillió forintos beruházáshoz párosult a szervezők és programozók kitartó munkája, aminek eredménye, hogy a számítástechnika részt vesz a vállalati gazdálkodás minden folyamatában. A termelésirányítás — az építési munka —információrendszerét a vállalati teljesítménynormákra (VTN) alapozzák. Mivel a vállalati teljesítmények környezeti és gazdasági körülmények hatására változnak, a normagyűjtemény kialakítása több éves mérési eredmények és gyakorlati tapasztalatok alapján került kialakításra és a számítógépes megoldás időszakában sem tekinthető véglegesnek. A normagyűjteményt következetes alkalmazással és folyamatos karbantartással kell „finomítani”. A termeléselőkészítés során a költségvetés mindenkori mellékletét képezi a számító gépes előkalkuláció, amely feldolgozást, a termelésirányítók igényei szerint szolgáltat: — vállalati erőforrás-kigyűjtést, az építési munka tervezett erőforrás-szükségletének a számszerűsítésével, — munkaerő-szükségletet szakmánként és bérköltség- tervet, — géptípusonkénti gépszükségletet és tervezett gépköltséget, — továbbá a kivitelezés építésianyag-szükségletét. A tervezett erőforrások ismeretében a termelési ütemterv készítése mindenkor a termelésirányítók feladata. Ez ütemterv mellékletét képezi a számítógéppel készített erőforrás-ütemezés, ami választ ad arra, hogy mikor, hová, milyen anyagot, munkást vagy gépet kell biztosítani. Az elszámolás folyamatának egyik legfontosabb alapbizonylata az építőipari számla, amelyet a főépítésvezetőségeken Robotron 1370 típusú könyvelő-adatrögzítő gépekkel készítenek. Ezzel csökkenthető a számlák számszaki hibája, másrészt a számlakészítés „mellékterméke” egy lyukszalag, ami a számítógépes további feldolgozás bemenő adatait tartalmazza. Az elszámolások minden számviteli részében a számítógép vesz részt. A főkönyvi könyvelés és a kivonatkészítés számítógépes módszere megbízható, pontos adatokat szolgáltat a vállalat gazdasági helyzetéről. A költségfeldolgozásokat 1983-tól az új számítógép üzembe állításával — saját számítógépen oldják meg. Az Egri Közúti Építő Vállalat tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy — a kisszámítógép lehetőséget biztosít egy közepes vállalat teljes ügyviteli és termelésirányítási rendszerének segítésére. — Azonos adatszolgáltatást figyelembe véve a saját számítógép üzemeltetése olcsóbb, mint a bérmunkában végzett számítógépes feldolgozás. — A kisszámítógép rugalmasan követi a felhasználói igények változását. A számítógép sohasem képes megoldani a vállalati gazdálkodás minden részfeladatát. A kedvező eredmények alapján azonban a számítógép hasznos segítője a munkavégzésnek és a döntés előkészítésének. jj. Nincs messze az az idő, amikor a magyar szénmedencékben számítógépre csatlakoztatott robotok bányászkodnak. Most még utópisztikusnak tűnhet ez a megállapítás. Mindenesetre az áttörés megkezdődött. Egyre többen vannak, akik másként gondolkodnak, akik támogatják a számítógépek elterjesztését a hazai szénbányászatban. Világszerte győzedelmeskedik a chip-forradalom, megállíthatatlan már a „harmadik hullám” terjedése. Jól ismertek azok a példák, amelyekkel a számítógép alkalmazhatósági körét szokás bemutatni ; a merészebbek komputerizált új világ kezdetéről beszélnek. Kisszámítógépek a bányavállalatoknál A magyar szénbányászat számítástechnikai programja négy esztendővel ezelőtt kezdődött. Jókora késéssel. Ha azt vesszük, hogy az európai szocialista országok közül Magyarország az utolsó helyen áll; valamennyi állam előrébb jutott már a komputer bányászati alkalmazásában. (A szocialista országok egyébként automatizálási és számítástechnikai együttműködési szervezetet hoztak létre, hogy egymást segítve fejlődjenek.) Még szembetűnőbb a hazai szénbányászat hátránya, ha a magyar ipar egészével hasonlítjuk össze, a Bányászati Információs- és Számítástechnikai Társaság tízéves lemaradásról beszél. Ennek okát a központi fejlesztési pénzösszegek hiányában, valamint a 70-es évek elejére jellemző bányavisszafej lesztési törekvésekben látja dr. Szirtes László igazgatóhelyettes. Elsőként a tatabányai szénbányáknál ismerték fel a helyzetet: Svédországból vásárolt számítógépre bízták a raktári nyilvántartást, a bér- elszámolást, a gépkocsik indításának ütemezését. Kiemelkedőnek nevezhető próbálkozásuk lényege: számítógép segítségével csökkentsék a baleseteket, a megelőzést pedig hatékonyabbá tegyék. Azóta majd mindegyik szénbányavállalat vásárolt kisszámítógépet, általában TPA típust. Ebben nyilván közrejátszott az a program, amelyet a közelmúltban megszűnt tröszit indított meg és amely végső soron komputerre bízná a gazdálkodást, az anyagellátást, a termelésirányítást, a létszám- gazdálkodást, rövidebben: a vállalat irányítását. Jelenleg négy alrendszer tökéletesítésén dolgoznak. A nógrádiak a termelőeszköz, a borsodiak a munkaidő, a dorogiak a szénvagyon, a mecsekiek pedig az anyaggazdálkodás számítógépre vitelén munkálkodnak. Systemmel vagy nélküle Kevéssé ismert adat: a magyar kőszénbányászat éves anyagforgalma másfél milliárd forint, a számon tartott anyagok elérik a hetvenezret. Pécsett a második fázis bevezetésén dolgoznak most. Négy évvel ezelőtt láttak munkához, de szükségük van további két évre, hogy elkészüljenek. Eredetileg a gesztorok, tehát nemcsak a pécsiek, a fejlesztés befejeztével átadták volna tapasztalataikat, hogy a többi bányavállalat is bevezethesse a már kidolgozott alrendszereket. Ma már látható: eképpen aligha lesz valami a dologból. Bizonyos értelemben megbukott az egykori tröszti terv. A vállalatok ugyanis önállóan döntenek: hajlandók-e vállalni az egységesítéssel járó gondokat, költe- nek-e a rendszer bevezetésére. A Mátraalji Szénbányák saját számítástechnikai szakembereivel dolgoztatta ki az anyaggazdálkodás gépi programját. A salgótarjániak történetesen úgy találták, nekik az az egyszerűbb, ha nem adaptálják a mecseki alrendszert, hanem inkább létrehozzák az ún. salgótarjáni technológiát. Mindenesetre az tény, Pécsett eddig 20 millió forintot emésztett az anyaggazdálkodási alrendszer gépre vitele. Némi magyarázattal a pécsiek is szolgáltak: elmondták, csak részben jó a SYSTEM Rendszerszervezési Vállalat által megadott felhasználói program, gyakorta kell módosítást kérniük. Más szemléletet kíván Ma. 1983-ban amikorra már elkészültek az első beszélő komputerek, a nyolc bányavállalat közül mindössze négynek van kisszá- mítógépe. így aztán a korábban említett négy gesztor nem is tudná átadni mindenkinek a kidolgozott alrendszert. Félő, hogy a lassúság az elektronikus számítógép ellenzőinek kedvez. Megerősítve látják érveiket, hiszen a várt haszon és előny nem érzékelhető igazán, szemben a megnövekedett költséggel és többletmunkával. Kétségtelen: a pécsiek példája jól érzékelteti, o komputer másféle gondolkodást, az eddigitől eltérő szemléletet kíván mindenkitől. Azoktól is, akik látszólag kapcsolatba sem kerülnek vele. A lényegen ez nem változtat, hogy a komputerrel rendelkezők igyekeznek kisebb- nagyobb mértékben hasznosítani az adat- és szövegfeldolgozót, a számítógépet. Gépesítették a tatabányaihoz hasonlóan az ügyviteli munka egy részét. Pécsett rövidesen bevezetik a villamos energia ésszerűbb, gazdaságosabb felhasználását szolgáló programot, és nagyobb szerepet szánnak a kisszá- mítógépnek a bányabiztonság fokozásában is. Számítástechnikai program A vállalatok által finanszírozott Bányászati Információs és Számítástechnikai Társulás szakemberei iparági számítástechnikai programon dolgoznak most. Központi eleme: a nyersanyaginformációs rendszer, amely átfogja a nyersanyagkutatástól a felhasználásig valamennyi lépcsőfokot. Feltérképezik a hazai szilárd ásványkincseket, az oroszlányi és veszprémi mélyfúrási tapasztalatokat mágneses adathordozók rögzítik, és megkezdődhet a mecseki bányabeli fúrások adatainak számítógépes feldolgozása is. Voltaképpen ide kívánkozik, hogy a márkushegyi és nagyegyházi beruházás után a mecseki, úgynevezett liászprogram megvalósításában is részt vesz a komputer. A pécsiek a SZÜV itteni központjában: lévő R-22-es gyártmányára támaszkodnak, a közeljövőben kiépülő kábelen hozzák létre a szükséges kapcsolatot. De a mányi építkezéshez is a Tatabányai Szénbányák és a Villamosenergiaipari Kutató Intézet által kidolgozott beruházási programot használják fel. így tulajdonképpen négy bányászati beruházás válik valóra komputerre támaszkodva. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy az embereknek meg kell tanulniuk „komputerül” imi, olvasni, beszélni. Különben nem értik meg egymást. Mikrohullámú állomás antennatartó tornya, parabola- antennákkal (MTI külföldi képszolgálat — KS) Mikrohullámú hírközlés A hírközlés egyik legfiatalabb ágazata a mikrohullámú hírközlés, amely 25 év alatt olyan nagy mértékben elterjedt világszerte, hogy nélküle valószínűleg megbénulna a nemzetközi telefon- forgalom, és nem lehetne a televízió-adóhálózatokat sem működtetni. Elterjedésének oka nagy kapacitása és megbízhatósága. A földi, pont—pont közötti mikrohullámú összeköttetésnél az adó bemenetelére adott jel mikrohullámú rádiófrekvencián továbbítódik a vevőhöz. Mikrohullámú csatornának nevezik azt az átviteli lehetőséget, amit egy adó-vevő pár teremt. A mikrohullámú rendszer abban az esetben biztosít sok telefoncsatlakozásnak átviteli lehetőséget, ha az ehhez képest keskeny telefoncsatornákat a frekvenciaitartományban egymás mellé helyezik, multiplikálják. Gyakorlatilag a multiplex az a berendezés, amelynek a bemenetére sok telefonkészülék áramköre csatlakozik, a kimenő oldalon pedig az ösz- szeset egy áramkörön továbbítja. A televízióstúdióból vagy a közvetítések helyszínéről a tv-adókba a kép és a hang mikrohullámú összeköttetések segítségével jut el. Mikrohullámú összeköttetésnél az adó- és vevőantenna közötti térnek a, jó minőségű összeköttetés érdekében optikailag lényegében akadálymentesnek kell lennie. Ezért a mikrohullámú állomásokat magasabb pontokra telepítik, vagy az antennáknak magas tornyokat építenek. A mikrohullámú összeköttetés hosszának részben a légkör jelentős csillapító hatása, részben a Föld felszínének a görbülete szab határt. Az összeköttetések átlagos hossza 35—60 kilométer között változik. Az információátviteli pontok általában ennél jóval nagyobb távolságban helyezkednek el egymástól, sokszor több ezer kilométerre, ezért több szakaszra van szükség: a szakaszok sora a mikrolánc. A mikrohullámú összeköttetések minőségét és megbízhatóságát szigorú előírások biztosítják. Az összeköttetés megszakadása vagy a minőség romlása részben hűl Iám - terjedésből, részint a berendezések meghibásodásából eredhet. Televíziós telefontudakozó A közelmúltban új közszolgáltatást vezetett be az angol posta, kihasználván az abban rejlő lehetőséget, hogy a telefonhálózat révén nagyon sok ember vezetékes összeköttetésben áll bizonyos központokkal. A Viewdata nevű információs rendszer segítségével bármelyik telefontulajdonos számára elérhetővé teszi a posta a központi adatbankjában tárolt információk tanulmányozását. A jelek távbeszélő- vonalon érkeznek és egy átalakító egység közvetítésével kerülnek az erre a célra szolgáló kis televíziós készülék képernyőjére. í „Jersey-börze” ^ április 26—május 5-ig I HAZAI ÉS IMPORT JERSEY MÉTERÁRUK VÁSÁRA A GYÖNGYÖSI FENYŐ ÁRUHÁZBAN ÉS A MÉTERÁRU SZAKUZLETEKBEN: EGERBEN, GYÖNGYÖSÖN, HATVANBAN. EGYES JERSEY ÁRÁBÓL 20-30 SZÁZALÉK ENGEDMÉNY!
