Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-13 / 112. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. május 13., péntek Bükki túra - Gálahangverseny, citerazene- kari minősítő — Ifjúsági kabaré — Vers- és prózamondó versenyek — Diszkó, videóval is — Kiállítások — Gyermekprogramok Megyei műsorkalauz Műanyag sípálya Miskolcon Miskolcon használhatják a sportolók Közép-Európa egyik leghosszabb műanyag borítású sípályáját, amely jelentős társadalmi összefogással épült. A 230 méter hosszú, 10 méter széles, 75 méter szintkülönbségű pálya elsősorban a verseny- sportot szolgálja, de a hétvégeken a nagyközönség is igénybe veheti (Fotó: MTI — Kozma István felv. — KS) Vásár-vasárnap Mezőkovácsházán Bélyeg­gyűjtőknek A Magyar Posta május 20-án a Baselben megrende­zésre kerülő TEMBAL *83 elnevezésű nemzetközi tema­tikus kiállítás alkalmából három darab ötforintos bé­lyeget tartalmazó kisívet hoz forgalomba. Tervezője Wie­derkomm Ervin grafikus- művész. Példányszáma 226 300 fogazott és 7800 fo­gazattam Megjelenésekor el­ső napi bélyegzés is lesz. A nemzetközi kiállításon ma­gyar gyűjtő is részt vesz. Benyomott egy forint név­értékű postai levelezőlapok kerültek kiadásra száz-száz­ezer példányban a birkózó Európa-bajnokság, valamint annak alkalmából, hogy Me­zőkövesd tíz éve lett várossá. ★ Május 16—22-ig a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szö­vetsége székházában Magyar- ország—Német Demokratikus Köztársaság államközi kiál­lítás lesz. — Bélyegkiállítás nyílik május 15-én a XXII. kerületi úttörő-, ifjúsági és művelődési házban is. ★ ALKALMI BÉLYEGZÉ­SEK: Szentgotthárd alapítá­sának 800. évfordulója alkal­mából december 31-ig a he­lyi postahivatal kerékrend­szerű bélyegzőt használ. — Május 12—19.: Országos hír­lap- és folyóirat-kiállítás Kiskőrösön. Alkalmi hivatal a városi-járási művelődési központban. Május 17-én: Budapest—Zürich—Basel re­pülés — TEMBAL ’83 baseli nemzetközi bélyegkiállítás. ★ BÉLYEGŰJDONSÁGOK: — Tengerentúl: ALGÉRIA: Négyértékű természetvédel- -ricmi sorozat jelent meg. — AUSZTRÁLIA: A forgalmi sorozat második része ősho­nos csúszómászókat mutat be három értékben. — BAR­BUDA: Hatértékű bélyegsor emlékezik Franklin D. Roo­sevelt 100. születési évfordu­lójáról. — BRAZÍLIA: A karnevált négy bélyeg mu­tatja be kétmillió példány­ban. — EGYESÜLT NEM­ZETEK: A távközlési világ­év alkalmából 20 és 40 USA- cent, 1,20 svájci frank és 4 osztrák schilling 1 millió 400 ezer példányban. — SURI­NAME: Három érték emlé­kezik a kétszázötven éves misszionáriusi szolgálatra. — ZAMBIA: Régi mozdonyokat mutatnak be négy bélyegen. Németi V. A hét végére túrát ajánl megint a megyei természet­barát-szakszövetség — éspe dig a Bükk festői, 20 kilo­méteres szakaszián. A KPVDSZ Bükki Vörös Me­teor szakosztálya avatott vezetővel, dr. Zsivora Sá­muellel várja az érdeklődő­ket az Eger állomásról va­sárnap reggel 7.40 órakor induló vonatnál. A résztve­vők Mónosbélig utaznak, in­nen gyalogosan folytatják útjukat a Bivalyormon át egészen Felsőtárkányig. A megyei úttörőház — ugyan­csak vasárnapra — ifitobor- zó családi nyílt túrát hirdet. Más jellegű szórakozást ígér az egri főiskola díszter­mében a vasárnap 10 órakor kezdődő „Éneklő ifjúság” megyei gálahangverseny, il­letve hasonló időpontban a citerazenekarok megyei mi­nősítő bemutatója a mező- tárkányi kultúrházban. Dél­után 4-től a Kemény Ferenc Körcsarnokban — mint ma egy hete jeleztük már — közel három órás ifjúsági kabarét élvezhet a közönség igen érdekesnek ígérkező kispályás labdarúgó-mérkő­zéssel is fűszerezve. Ugyancsak az ünnepen iskolaszövetkezeti szavalok vetélkednek a MÉSZÖV nagytermében. Szombaton Ostoroson, a művelődési házban 18 órától prózamon­Tizedik alkalommal ren­dezik meg a futóversenyt május 15-én, vasárnap Ta­tán a festői szépségű öreg­tó partján. A szervezők hét-nyolcezer részvevőre számítanak, az ország min­den részéből, sőt Ausztriá­ból, Csehszlovákiából és az NSZK-ból is érkeztek már nevezések Komárom megye legnagyobb tömegsportjára. Az ünnepélyes megnyitó háromnegyed kilenckor lesz, s ekkor csendül fel először az az induló, amelyet a ju­bileumi tó körüli futás al­kalmából komponáltak. Az egész napos program fő szá­ma a hét kilométeres táv dó versennyel emlékeznek Krúdy Gyula születésének 100. évfordulójára. S még szintén holnap komplex if­júsági nap színhelye Füzes­abony, 14 órától pedig a verpeléti kultúrházban az egri járás ifjúsági klubtalál­kozójára kerül sor. A TESZÖV egri székházé­ban vasárnap estig látogat­ható a népművészeti kiállí­tás: ma 16—19, holnap és holnapután 9—11, illetve 14 18 óra között. A Hatvani Galériában Gádor Kálmán és Pálffy Katalin szerepel munkáival. Ma 18 és holnap 19 órá­tól az egri Ifjúsági Házban, szombaton Heréden, este 7- től a füzesabonyi, 8-tól a boldogi művelődési házban lesz diszkó — ez utóbbi: vi­deóval. Gyermekprogramokból is válogathatnak a hét végén megyénkben. Többi között Balogh Ágnes vezetésével „Aprók tánca” lesz a 8—14 éveseknek szombaton 10 órá­tól az egri Ifjúsági Házban, „Májusi pünkösdi ünnepkör" ugyancsak a délelőtt folya­mán a hatvani gyermek- könyvtárban, a városi könyvtárban pedig megyei szavalóverseny úttörők ré­szére. A boldogiakat mese­játékkal várják, a nagykö- kényesieknek kirándulást rendeznek. _______ 0 l efutása lesz, amelyet negy­ven perc alatt kell megten­niük a jelentkezőknek. Há­rompercenként indulnak majd a csapatok, s az utolsó együttesben rajtolók kétsze­res távot, 14 kilométert is teljesíthetnek. Ügyességi és tréfás vetélkedők, motoros bemutató, népművészeti vá­sár, lovasbemutató és kul­túrműsorok tarkítják majd az egész napos programot. Bármelyik versenyszámra a helyszínen lehet jelentkezni kilenc órától folyamatosan. Az ország távolabbi részéről érkezőknek olcsó turistaszál­lásról gondoskodnak a ren­dezők. Mezőkovácsházán május 15-én, vasárnap Békés me­gye gazdag népművészetét bemutató kiállítással és ki­rakodóvásárral kezdődik az ötödik békési népművészeti napok kéthetes rendezvény- sorozata. A művelődési köz­pontban megnyíló kiállítá­son ezernyi hímzés, fafara­gás, bőrdíszmű. népi gyer­mekjáték, gyékény- és csu­hé -fonás nyújt majd ke­resztmetszetei a békési és a megyéhez tartozó bihari és Szomoryáda Szomory Dezsőtől, az írótól a művészasztalnál megkér­dezte egyszer Hermann Li- pót, a festő: vajon mit ol­vas este lefekvés után, mi­re az gőgösen így válaszolt: vízszintes 1., függőleges 13. és vízszintes 28. számú. Vízszintes: 1. A válasz első része; zárt betűk: fi, V, K, V, T, S. 13. A három cremonai he­gedűkészítő család egyike. 14. Biliárd kellék. 15. „God ... the King” (angol him­nusz). 16. A hét törpe egyi­ke. 17. Félisten. 19. Szekrény része! 20. Snyhe gyulladás (ford.) 21. „Se ... se száma” (mondás), 23. Könnyeit hul­latja. 25.' Angol sör. 27. Is­tállószalma. 28. A válasz befejező része. 32. Akol egy­nemű betűi. 33. A kén és a hidrogén vegyjele. 34. Tyúk­nagyságú repülni nem tu­dó madár Üj-Zélandban. 35. Mikszáth Kálmán „A feke­te város” című regényének „ezredes”-e. 37. Lötyög. 39. Német női név. 40. Tolsztoj személyneve. 42. Az angol légierő névjele. 42. Férfinév. 43. Ló-név. 45. Tallin ré­gebbi elnevezése. 47. Lágy hangsor. 48. Minden tsz-ben van. 49. Szolmizációs hang. 51. „ ... árnyékában”. (Re­marque regénye). 53. Nagy hál. 55. Finom szemét. 56. Igen — oroszul. 57. Negyven rablóval emlegetik. 60. Mű­emlék is lehet. 62. A Ferenc­város válogatott labdarúgó­ja. 63. „ ... royal” (királyi palota). 65. Szultónság az arab félszigeten; fővárosa Masqat. 67. Mint. 69. Kép­zőművészeti alkotás. 70. Sajtfajta. 71. Megfogódzko­dik benne. Függőleges: 2. Ausztráliai futómadár. 3. A hagyma városa. 4. A Csanádi részek élő tárgy­munkáló népművészetéről. A mezőkovácsházi kiállítás legszebb darabjai képviselik majd Békést a nyíregyházi országos bemutatón, illetve a júliusban tervezett aradi tárlaton. Az egész napos ko­vácsházi rendezvényt a nagyközség központjában népművészeti együttesek mű­sora, vásári árusok — egyebek közt kosárfonók, fazekasok, mézeskalácsosok, bazárosok — változatos kí­jelzett időtől kezdve. 5. Ró­mai 51. 6. Szoprán szerep „A denevér” című operában. 7. Latyak. 8. Sokat tanult. 9. Szállingózó. 10. Előd. 11 ........ H ikmet, Nemzetközi, Béke­díjas török költő (1902— 1963). 12 ... Montand, neves francia színész, énekes. 13. A válasz második része. 17. Csak télen látható „szobor”. 18. Kossuth-díjas költőnk (Zoltán). 20. Kettőzve: üres fecsegés. 22. Jégkrém-márka. 24. Utánoz. 25. Biztatás. 26. Ezen a hegyen tévétorony áll. 29. Fővárosi ' színmű­vész (István). 30. Piperecikk, márka. 31. Idő előtti. 33. A légynek sem árt. 36....... ki­r ály”, II. József osztrák csá­szár gúnyneve. 38. A jelzett tárgy alatti helyről. 44. Ka­rikaláb. 46. Három római szám; Az első a másodiknak kétszázad része. 47. Egyes vegyi anyagokra mondható. 50. „Kinek ... kinek a pap- né” (mondás). 52. Katedrális. 53. Ráncigái. 54. Rudakra ál­Kertbarátok tanácsadója A növényvédelemhez szük­séges permetlevek készítésé­hez — követve a rossz ha­gyományokat — a kelleté­nél jóval több vizet használ­nak. Ez nemhogy javítja, hanem egyenesen rontja a permetezés hatékonyságát. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a hazai vizeknek több mint a fele alkalmatlan a jó per­medé készítéséhez, akkor jo­gos az igény a takarékosság­ra. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja sze­rint a gazdaságosság és a minőségjavítás feltételei a következők: a permetlé ké­szítéséhez lágy vizet, lehető­leg esővizet használjunk, ezer négyzetméterre 50 li­ternél nem többet; arra kell törekedni, hogy a permetlé apró, negyedmilliméternyi cseppjei egyenletesen fed­jék a levélfelület mindkét oldalát úgy, hogy négyzet­centiméterenként 50—60 csepp jusson. Ha nagy, dúr- va cseppekkel permetezünk, akkor azok „legurulnak” a levelekről és magukkal vi­szik a mérget is. Így nem pusztulnak el a károsítok és a permetanyag nagy része, esetenként 40—60 százaléka is, a talajra kerül, kárba vész. El kell tehát érni, hogy a permetezőgépből a szóró­fejen keresztül szinte látha­tatlan, finom porlasztásé, ködszerű permetlé kerüljön a levelekre. nálata, mutatványosok játé­kai, s hagyományos Csanádi parasztételek árusítása teszi még vonzóvá. Vasárnap nyitva lesznek a nagyobb kovácsházi üzletek, így a Skála-Mozaik Áruház és a lakberendezési kiállítást ren­dező bútorbolt is. összeállította: Gyóni Gyula lított szalmatetejű szénaszín. 57. Nép a Közel-Keleten. 58. .... Piacid, az 1932-es téli olimpiai játékok színtere az USA-ban. 59. Az épületek legalsó része. 60. Szemes ételnövény. 61. Bálványoz. 64. Kajak része! 65. Védő. 66. Jegyzé (ford.) 68. Szol­mizációs hang. 70. Indíték. E. B. ★ Elmúlt heti keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: Tündérek. Az istenek alko­nya. A bolygó hollandi. Parsifal. A helyes megfejté­sért i— sorsolással i— a kö­vetkezők nyerték könyvju­talmainkat: Birinyi Andrea (Nagytálya), Kovács Sándor- né {Heves), Mácsay László (Eger), Rágó Jánosné (He­ves) és Szőke Józsefné (Eger). Gratulálunk! A köny­veket postán küldjük. SÉTÁK TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEINKEN A siroki Nyírjes-tó Sírok mellett, a Tárná bal partján emel­kedik a magasba a Mátra legkeletibb sasbérce, a Darnó-hegy. Északkeleti lej­tőjének fél évszázados gyertyános-tölgyes erdeje rejti hazánk egyik legkülönlegesebb és legérdekesebb tőzegmohalápját, a Nyírjes-tavat. (Megyénk másik, hasonló természeti értékéről, az egerbaktai lápról a sorozat 1983. április 1-én megjelent ré­szében írtam). Nevét nem a parkokat dí­szítő közönséges nyírfáról, hanem a sok­kal ritkább előfordulású, főleg savanyú talajú fenyéreken és fűzlápokban élő sző­rös nyírről kapta. Hazánkban a tőzegmohás lápok kb. tízezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jég­korszak utáni időben alakultak ki, amikor a Kárpát-medencében a mai északi erdős tundra- és tajgazóna bidegtűrő növény­zetéhez hasonló, nyírfákkal tarkított feny­vesek zöldelltek. A lefolyástalan kisebb- nagyobb medencékben összegyűlt víz a hűvös időjárás miatt nem tudott elpáro­logni, s néhány évszázad alatt sajátos összetételű élőlényegyüttesek telepedtek meg itt. Az éghajlat melegedésével a nö­vényzet átalakult. Mindezt az évezredek viharait átélt lápok mélyén egymásra rétegeződött és mindmáig megmaradt virágporok elemzé­séből tudjuk. Ilyen, a régmúlt idők itt felejtett fel­becsülhetetlen értékű gyöngyszeme, a si­I roki Nyírjes-tó is, amelyet 1957-ben Ko­vács Margit fedezett fel. A tojásdad ala­I kú tavacska niolit-tufa alapkőzeten, két- három méter mélységű kicsiny, lefolyás­talan medencében képződött. A lápfolt területe 0,9 hektár, mindössze 175 méter hosszú és legnagyobb szélessége sem éri el a száz métert. Sok tekintetben különbözik minden más észak-magyarországi láptól. A legkülönö­sebb, hogy rendkívül alacsonyan, a ten­gerszint felett mindössze 250 m magasság­ban fekszik. Hasonló láptavak a Kárpá­tokban 1400 m magasságban találhatók Vize igen savanyú, ezért növényzetét ke­vés faj alkotja. Közülük azonban féltu­catnyi a Mátrában csupán itt él. Vala­mennyi védett! A különösen érdekes tő- zegmohafajok mellett több ritka sásféle (gyapjasmagvú, villás- és nyúlánksás) vi­rít. Sajátos hangulatot áraszt fehér pama­csaival a hüvelyes gyapjúsás, a lila vi- rágfüzérű rétifüzény és az aranysárga színben pompázó lizinika. A láp értékeit 5—20 m széles harmatkásás-nádas mo­csárzóna védi. Átlagos vízmélysége csu­pán 60 cm, ám aki ezen átjut, annak a rekettyefűz 2—3 m magas, sűrű bozótja állja útját. Csak a kitartóan kíváncsi szemnek enged betekintést a természet- rajongók által a „természet szentélyé”- nek nevezett területre. A Nyírjes-tóhoz turistaút nem vezet, de tíz perc alatt könnyen megközelíthető a faluszélen, a 24-es útból elágazó, jól jár­ható ösvényen. 1961-ben 23 hektárnyi véd­erdővel együtt országos jelentőségű érték­ké nyilvánították. Kárász Imre dr. főiskolai adjunktus Tó körüli futás Tatán

Next

/
Thumbnails
Contents