Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. április 14., csütörtök 3. HATÁROZAT ÉS EGYENSÚLY (IV/3.) Új lehetőségek a kutatásban, az oktatásban •• • Vállalkozni mindenütt lehet Már csak olyan az ember természete, hogyha valamit nem szeretne, vagy nem tud véghezvinni, akkor azt ön­magán kívüli okokkal men­ti, magyarázza. Egyszerűen fogalmazva: kifogást keres. Manapság hovatovább ilyen ürüggyé válik az az érv, hogy nincs módja mindenki­nek vállalkozni. Hiszen — mondják e felfogás hívei — mégsem állhat neki minden­ki gmk-t (gazdasági munka- közösséget), szakcsoportot, polgárjogi társaságot, kisvál­lalatot szervezni... Hamis, önnyugtató logika ez, hiszen még az olyan kis­vállalkozások alapításától is eltántoríthatja a figyelmet, amelyekre a társadalmunk­nak szüksége volna. S még hamisabb azért, mert a vál­lalkozás fogalmát leszűkíti a kisvállalkozásokra. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem ritkán az egyedül üdvözítő és korszerű megol­dásnak kijáró nyomatékkai írnak, szólnak nálunk a kis­vállalkozásokról. Ha így ha­ladunk, egyre inkább homályba szorul, hogy a kisvállal­kozás csupán az orszá­gos és az egyéni gyara­podást szolgáló gazdaság- szervezési megoldások egyike. Mint ahogy az is kieshet közgondolkodásunk figyel­méből, hogy nem mindenütt üdvözítő a kisvállalkozás, még ott is lehet veszteni. Több oka van annak, hogy közfelfogásunk itt tart. A legfőbb ok talán az, hogy a 70-es évek legvégén a kis­vállalkozások gondolata együtt jelent meg a vállal­kozás, a kezdeményezés fon­tosságának hangsúlyozásá­val, a vállalati önállóság, a gazdálkodási rugalmasság erősítésének sürgetésével. Ezek a fogalmak egyidőben jelentek meg az új növeke­dési pályára való átállás programjának — és kom­mentárjainak — részben új szókészletével. Táplálta a félreértést az is, hogy az első kisvállalko­zások az új programok meg­hirdetése után azonnal mu­tatták, bizonyították, hogy valóban rugalmasak, racio­nálisak, különösen a vendég­látásban és a kereskedelem­ben: hosszabb lett az étlap, udvariasabb a kiszolgálás, néhány új kis üzlet nyitva tartott vasárnap délelőtt is stb. Így — akarva-akaratlan — a vállalkozás, a kezdemé­nyezés modelljeivé váltak. Szem előtt voltak, okos do­lognak tűntek, hiszen igen kényelmesek voltak a vá­sárlók számára. A nagyság­rendre, a népgazdasághoz mért értékükre, szerepükre a közvélemény kevésbé fi­gyelt. (Annak idején a me­zőgazdaságban a háztáji és a nagyüzem egymáshoz mért arányai sem tisztázódtak azonnal. Sőt: ezt olykor még ma sem árt felemlegetni, hogy melyik szektor a na­gyobb jelentőségű, hozamú, ha az egész gazdaság gya­rapodását nézzük.) Egy-két adat összevetésé­vel azonban elkerülhetők a félreértések. A nemzeti jövedelem 1982-ben mintegy 650 milliárd forint volt. Eh­hez az ipar csaknem fe­le részben járult hozzá: 320 miliárd forinttal. En­nek az összegnek még a fél százalékát sem éri el az, amit a kisvállalkozá­sok nyújtottak tavaly. Pedig a vállalati gmk-k szá­ma már több mint 3200, a függetleneké pedig több mint 2300 és mintegy 41 ezres taglétszámmal működnek. A „gmk-kon kívüli” szocialista iparban viszont egymillió­háromszázezren dolgoznak. Ha a kisvállalkozások száz százalékkal növelik a telje­sítményüket (mezőgazdaság nélkül) még akkor sem fog­ják elérni a gmk-kon kívüli ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának egy százalékát. Hol fontos akkor a vállalkozás, a kezdemé­nyezés? Sehol sem szabadna meg­nyugtatni a lelkiismeretet azzal, hogy nincs mód a vál­lalkozásra, mivel nem lehet mindenütt gmk-kat alakíta­ni. Mindenütt vállalkozni kell és mindenütt lehet is. Sőt: elsősorban éppen ott kell, ahol egyetlen ötlet, kezdeményezés azonnal mil- liárdokat hozhat, ahol a leg­nagyobb teljesítőképességű termelőeszközök kihasználá­sát, fejlesztését lehet és kell javítani, tehát a nagyipar­ban. Sőt, általában az ipar­ban, ahol a kis és közepes üzemek teljesítőképessége is sokszorosan felülmúlja, akár az iparon belüli gmk-k ka­pacitását. A kereskedelem­ben, a szolgáltatásban, helyi­leg lehet nagyobb súlya a kisvállalkozásoknak, bár a nagyüzemi kereskedelmi és szolgáltató hálózat nélkül a fogyasztás mai szintjén le­hetetlen lenne boldogulni, a kicsik itt is csak kiegészít­hetnek, színezhetik a kínála­tot. Nem negyvenezer, még nyolcvanezer ember is csak a töredékét képes előállítani mindannak, amire a 10,7 millió állampolgárt számláló szocialista társadalmunknak szüksége van. Ezért az egész országnak a hasznára válna, ha egy új hullám indulna el, a következő gondolattal: elsősorban a gmk-kon kívül kell vállalkoznunk. A gmk- kat arra használjuk, amire valók: egy-egy helyi gond, szűk kapacitás feloldására, a nagygazdaság nagy telje­sítményének elősegítésére, például karbantartással, al­katrész-gyártással, egy-egy újítás kivitelezésével, anyag- szállítással stb. Elsősorban persze, minde­nütt a vállalatok vezetésének kell vállalkoznia jövedelme­zőbb fejlesztésekre, szerve­zési megoldásokra, üzletek­re, társulásokra, akciókra, a belső érdekeltségi, irányítá­si rendszer tökéletesítésére törekednie. Az igazság azon­ban az, hogy minden poszton bősége­sen kínálkozik alkalom a hasznos ötletek, meg­oldások kigondolására, végrehajtására. Egy esztergályos is tud vál­lalkozni, a mindennapos, megszokott munkája meg­javítására, tud újítani, éssze­rűsíteni, műszaki-szervezési intézkedésekre javaslatot tenni. Vállalkozás az is, ha va­lahol egy nagyüzemben a szűkös kapacitás ellensúlyo­zására gmk-t hoznak létre. Hasznos kezdeményezés, ha észreveszik, hogy az adott munkahelyen ez lehetséges és szükséges. De legalább ilyen jó vállalkozás az is, ha valahol például egy új brigád megalakítását kezde­ményezik, amely a jobb ha­tásfokú, takarékosabb, fe­gyelmezettebb munkára vál­lalkozik. Ha nagy, több ez­res kollektívák fognak össze, annak alighanem hamarabb meglesz a látszatja az or­szág pénzügyi mérlegében, mint pár száz vagy ezer kisvállalkozás éves eredmé­nyességének, az abból be­folyt adóknak. Nagyban kell vállalkozni, annak nagy az eredménye. (G. F.) Alig öt esztendő telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bi­zottsága 1978. március 15—i ülésén komplex mó­don értékelte a mező- gazdaság és az élelmi­szeripar helyzetét. Ha­tározata megerősítette bevált agrár- és szövet­kezetpolitikánkat, vala­mint kijelölte felada­tait a nyolcvanas évek­re is: „A mezőgazdaság nagyüzemi bázisára ala­pozva az egész élelmi­szer-termelés összehan­golt, intenzív, hatékony fejlesztését kell megol­danunk ...” Agrárfejlő­désünk kipróbált úton halad tovább, a változó körülményekhez igazod. va. Segíti a lakosság kiegyensúlyozott élelmi­szer-ellátását, növekvő exportjával pedig javít­ja a népgazdaság egyen­súlyi helyzetét. A Központi Bizottság ha­tározata ösztönzőleg hatott az élelmiszeripar továbbfej­lesztésére is, miután a nö­vekvő mezőgazdasági termé­kek túlnyomó részét a jövő­ben is ez dolgozza fel. Elen­gedhetetlen a nagyüzemek és a feldolgozóipar közötti kap­csolat további elmélyítése. Ennek kedvező eredményeit értékeli Fodor Sándor, a He­ves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igaz­gatója: — Az utóbbi öt évben ar­ra törekedtünk, hogy a ga­bonaraktározás gondjain enyhítsünk. 1978-ban vállala­tunk állandó és szükségtáro­lóinak befogadóképessége 133 ezer 331 tonna volt. A fejlesztések eredményeként 1982 végén ez 173 ezer 796 tonnára növekedett, amely csaknem 40 ezer 500 tonna többletgabona biztonságos el­helyezését tette lehetővé. Felépült a gyöngyösi húszezer tonnás vasbeton, valamint Kápolnán egy hatezer és egy ötezer tonnás csarnoktároló. Az utóbbi fél évtizedben a korábbinál több kalászost vásároltunk fel Heves me­gye nagyüzemeitől, amely szorosan összefügg a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghirde­tett gabonatermelési prog­rammal. Ennek hatására bő­vült vállalatunk exporttevé­kenysége is a kenyérnekvaló külpiaci értékesítésével! A gabonatermelési program si­keres megvalósításáért to­vább szélesítjük együttmű­ködési kapcsolatainkat a mezőgazdasági üzemekkel annak érdekében, hogy a nyári betakarítás során a növekvő termésmennyiséget zökkenőmentesen átvegyük. Ebben az évben a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­Mint ismeretes, az új lak­bérek megállapítása céljából az elmúlt év végig befejez­ték az állami bérlakások fel­mérését. Megyénkben mint­egy 10 500 otthonba látogat­tak el a bizottságok. Eger­ben december 20-ig 4776 la­kás alapterületét állapítot­ták meg; Hatvanban kétezer­kétszázat, Gyöngyösön há- iromezer-hatszázait, Hevesen pedig háromszázötvenet „vet­tek nagyító alá” a szakem­berek. Sor került a vállalati és a szolgálati lakásokra is: számuk meghaladja a három­ezret. A lakóknak időben lehető­séget adtak arra, hogy átta­nulmányozzák a nyomtatvá­nyokat, s elmondhassák ész­Fodor Sándor nisztérium pályázata alapján 6400 tonnás új tárolót épí­tünk o csányi Búzakalász, valamint a zagyvaszántói Zagyvavölgye Termelőszövet_ kezettel közösen. A változó közgazdasági feltételekhez igazodva bővítettük tevé­kenységünket, és új termé­kekkel jelentünk meg a piacokon. Így a hántolt zab­bal, az árpagyönggyel, nem­rég pedig a hántolt napra­forgóval, a Napgyöngye né­ven közismertté vált termé­künkkel. Ennek folyamatos gyártásához felkészültünk és 1985-ig 6500—7000 tonna napraforgót vásárolunk fel az üzemektől. A szabályozó- rendszerhez való fokozott alkalmazkodásunk nyomán tavaly árbevételünk 1 mil­liárd 388 millió forint volt, nyereségünk pedig az 1978-as 21 millióval szemben, elérte a 46 milliót. További előre­haladásunk alapja csakis a gazdaságosabb termelés le­het. Az agrárkutatók igyekeztek a hazai adottságoknak és igé­nyeknek megfelelő fajtákat, termelési módszereket átadni a gyakorlatnak. Ezt bizonyít­ja dr. Szalai György, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem Kompolti Intézetének igazgatója: — A Központi Bizottság határozata szellemében inté­zetünk kutatóinak anyagi elismerését elsősorban ahhoz igazítottuk, hogy eredményei­ket mennyire hasznosítják a gyakorlatban. Ma már hat termelési rendszerrel van együttműködési kapcsolatunk, és közös érdekeltségi rend­szert alakítottunk ki az ered. mények arányában. Az utób­bi öt évben kiemelkedő volt az NDK-kutatók közreműkö­désével előállított VER KO és WERT1BENDA lucernafai- tánk. Ez utóbbi vetőmagjait az AGROCOOP Állattenyész. tési és Takarmánytermelési Rendszerrel együtt biztosít­juk a partnergazdaságoknak. 1981-ben államilag elismer­ték az intézetünkben neme­sített hibrid lucernát, ame­lyet négy évig a Füzesgyar­revételeiket. Amint arrol Karácsony László, az egri ingatlankezelő vállalat igaz­gatója tájékoztatott, a lakos­ság döntő többsége elfogad­ta a felmérő bizottságok megállapításait. Olyannyira, hogy mindössze két rekla­máció érkezett a vállalathoz, e ezeket azonnal orvosolták is. Április 1-ig eljutatták a lakóknak az új lakbéreket közlő lapokat, s e hó köze­péig élhettek fellebbezéssel azok, akik ezzel nem értet­tek egyet. — Hetvennyolc panaszt kaptunk, — mondta az in­gatlankezelő vállalat igazga­tója. — Döntő többségben nem a lakbér mértékét vagy a lakás alapterületének fel­Dr. Szalai György mati Juhtenyésztési és Takar, mányozási Rendszernek érté­kesítünk. Van egy új ken­derfa,jta-jelöltünk is. amely állami elismerése után a textiliparnak szolgáltathat jó minőségű nyersanyagot. A közös érdekeltség alapján szélesítettük együttműködé­sünket a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattal. En­nek hatására tavaly a lucer. namag-termelés több mint harminc százalékkal növeke­dett. Az elmúlt időszakban Heves megye mezőgazdasá­gának állami irányítói felka­rolták az árpatermelést és ebben meghatározó szerepet tulajdonítanak a kompolti korai őszi árpának. Ez a faj­ta ma már az ország gazda­ságaiban több mint százezer hektáron terjedt el. Közre­működünk vele a gabonater­melési programban a Gödöl­lői Búza. és Borsótermelési, valamint a Szolnoki Gabona és Iparinövények Termelési Rendszerével közösen. A nádudvari Kukorica és Ipa­rinövények Termelési Együttműködésétől pedig a gabonatermelés agrotechni­kai fejlesztésére kaptunk megbízást. Kollektívánknak újabb őszi- és tavasziárpa- fajtajelöltje is van, amely állami elismerésre vár! Is­merjük az észak-magyaror­szági tájon gazdálkodó mező. gazdasági üzemek búzater­melési gondjait és eddig is közreműködtünk a legjobb fajták kiválasztásában. Bebi­zonyítottuk, hogy az itteni adottságoknak jelenleg leg­inkább a szovjet Ljubilejna. ja, illetve a Martonvásári— 4-es búzafajta felel meg. In­tézetünk nemrég a tél káro­sító hatásainak ellenálló, ér­tékes búzafajták alapanya­gait szerezte be, melyekből gyors nemesítéssel szeretnénk mihamarabb előállítani az észak-magyarországi adott­ságoknak legkedvezőbb és biztonságosabban termelhető kenyérnekvalót. A Központi Bizottság hatá­rozata irányt mutat ahhoz is, hogy az élelmiszer-gazda­ságban a szakoktatás jobban mérését kifogásolták. Sokkal inkább a komfortfokozatot és a megállapítást csökken­tő tényezők további növelé­sét kérték. Ez az arány egyébként az állami bérla­kásban élők mintegy két százaléka csupán. A felleb­bezések közül hat jogos volt, s azonnal módosítottuk a lakbér mértékét. Hat helyütt újabb felmérést végeztünk, harmincán inkább érdeklőd­tek, semmiint panaszkodtak. Negyven fellebbezést a váro­si tanács műszaki osztályá­hoz továbbítottunk. A felmérések során érde­kes tapasztalatokat is sze­reztek a vállalat szakembe­rei. Kiderült például, hogy Egerben az állami bérlakás­Dr. Gullner Vilmos (Fotó: Szabó Sándor) igazodjon az iparszerű ter­meléshez, a nagyobb üzemi méretekhez, a szakosodás követelményeihez. Erősítse a közgazdasági szemléletet és jobban készítsen fel a veze­tésre. — Nos, mi is ezt szorgal­mazzuk — mondja dr. Gull_ nér Vilmos, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Kará­nak igazgatóhelyettese. — Mezőgazdasági szervező üzemmérnököket képezünk növénytermelő, állattenyész­tő és kertész szakon, ame­lyekre napjainkban egyre nagyobb az igény. A gazda­ságosság, a modern techno­lógiák elterjesztése, a kor­szerűbb bérezési formák be­vezetése, a fokozott ellenőr­zés, a gazdasági elemző munka vagy a programo­zott tervezés megköveteli, hogy az oktatás is lépést tartson ezekkel! Főiskolán­kon a képzés során 1978 óta magasabb szintre emelke­dett a számítástechnika, a mezőgazdasági számvitel, a pénzügyek és szabályozás ok­tatása, továbbá a termelés­hez szükséges pontosabb technológiák tervezése is. Ehhez kapcsolódik a szerve­zett gyakorlati oktatás kinn az üzemekben, ahol hallga­tóink a napi megoldásra vá­ró feladatokkal, gondokkal élőben ismerkednek meg. A főiskolánkról az elmúlt fél évtizedben kikerült szervező üzemmérnökök méltó partne­rei lettek a gazdaságokban dolgozó vállalatszervező mérnököknek. Az oktatás to­vábbi korszerűsítését, az élet­hez, a gyakorlathoz való iga­zítást szolgálja az az előké­szítő munka, amelyet a hazai agrárfelsőoktatási intézetek­ben, így nálunk, Gyöngyösön is, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi, valamint a Műve. lődési Minisztérium felkéré­sére folytatunk. Az alapelvek kidolgozása után az oktatást továbbfejlesztő új tantervet az 1983—84-es tanévben ve­zetik be, amelytől további megújulást várunk ... Mentusz Károly ban élők csaknem ötven szá­zaléka nyugdíjas. Mintegy kétezren jogosultak hát a kedvezményre. A szociális támogatás függ a nyugdíj összegétől és a család össz­jövedelmétől. — Az ez év júliusától nyugállományba vonulók csak méltányossági alapon, külön kérelemre kaphatnak kedvezményt, akkor is, ha a nyugdíjuk vagy a család keresete nem haladja meg az ötezer forintot — tudtuk meg az ingatlankezelő vál­lalat igazgatójától. — Mind­azonáltal a három vagy ennél több gyermekes csalá­dok 150 forint engedmény­re jogosultak. Az igénylő la­pokat a munkahelyükön kell benyújtani. Mennyi lakbért fizetünk? Tízezer lakást mértek fel megyénkben - Elbírálták a fellebbezéseket - Nagycsaládosoknak, nyugdíjasoknak kedvezmény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents