Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 87. szám ÄRA: 1983. április 14., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A kimondott szó becsülete Rendben van! Holnap jövök — mondta pátosz nélkül, ám megfelelő nyo­matékkai a szerelő, aki épp arra tett ígéretet, hogy záros határidőn belül mű­ködőképes állapotba hozza elromlott rádiónkat. A megállapodásra ittunk egy üveg Márkát, majd re­ménnyel telve — már mint mi, a megrendelők — el­váltunk. Másnap azonban hiába várakoztunk. Az ígéret csak ígéret maradt. Akárcsak azé a hölgyé, aki lelkesen fogadkozott, még aznap átküld egy fontos ügyira­tot, amely nélkül — ő is tudja — munkámmal nem haladhatok... (Mindennapos dolog... — vághat most közbe az ol­vasó, aki bizonyos, jó ma­ga is bőven sorolhatná az át nem adott üzenetektől kezdve az el nem hozott ételreceptig mindazt a ki- sebb-nagyobb bosszúságot, amely egyedül annak a következménye, hogy ma­napság igencsak kevés a kimondott szó becsülete. Persze, e lehangoló pél­datár önmagában nem érdemelné meg, hogy bár­ki nyilvánosan morfondí­rozzon rajta. Mindaddig, amíg az egész a bosszúság fogalmával elintézhető, — odébb legyinthető. Elgondolkodtató azonban, hogy nálunk jóval fejlet­tebb országokban minden­napos például az olyan „üzleti teljesítés”, aminek kísérő levele így kezdődik: Szóbeli megállapodásunkra hivatkozva... Telefonbeszél­getésünk alapján... azaz a megrendeléshez — bár­minemű legyen — nem volt szükség okvetlen pecsétre, papírra:, irkafirkára, bürok­ráciára, elfecsérelt időre, ki tudja mennyi fillérre, fo­rintra, Elég volt annyi, hogy mindkét fél ahhoz tartsa magát, amit kimon­dott. Állja a szavát, s az ígéret nemcsak szép szó marad. E magatartás egyébként valaha nem volt idegen népünktől sem. Elég talán azokra a régi szövegekben még föllelhető fordulatokra utalni, amelyek úgy kez­dődtek: Szavamra!... vagy a kifejezésre: Ura a sza­vának. De az ellenkezője is bizonyíték: Fületlen gom­bot sem ér a szava... stb. Nos, bizonyos vagyok benne, igen hasznos lenne ezeket az időket valami­képp fölelevenítenüink. A föntebbeikből talán kivilág­lik, a csekély befektetés igen hamar megtérülne, s nemcsak egyszerűen „ide­gekben”. .. Németi Zsuzsa Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. április 12—13-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. április ÍZ—13-án ki­bővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a közpon­ti sajtó vezetői. A Központi Bizottság Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárá­nak előterjesztésében megtárgyalta és jóváhagyta a Politikai Bizottság jelentését a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról. A Központi Bizottság megállapította, hogy a budapesti pártbizottság, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok saját munkájuk áttekintésével és javaslataikkal eredményesen járul­tak hozzá a napirend előkészítéséhez. A Központi Bizottság köszönetét fejezte ki a határozati javaslat előzetes vélemé­nyezésére felkért testületeknek, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, valamint a Minisztertanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak az érdemi hozzászólásokért. Az ülésen huszonötén szólaltak fel, tizenketten pedig írásban tették meg észrevé­teleiket. A Központi Bizottság a széles körű vita után egyhangúlag fogadta el hatá­rozatát, amelyet teljes egészében nyilvánosságra hoz. KÜLDÖTTEK 13 ORSZÁGBÓL A FAO növényvédelmi szemináriuma Egerben A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban, a tudo­mányos-technikai forradalom vívmányaként évről évre több­féle növényvédő szert használnak fel a termelésben. Mindez fokozottan felveti a környezetvédelmi és az egészségvédelmi teendők fontosságát. Magyarországon az utóbbi években je­lentős eredményeket értek el a mezőgazdasági termékekben előforduló vegyszermaradványok folyamatos vizsgálata és el­lenőrzése során. Nem véletlen tehát, hogy a EAO — az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete — is szorgalmazta ezt és növényvédelmi szemináriumra hívta hazánkba, pon­tosabban Egerbe 13 európai ország szakembereit, hogy tanul­mányozzák a kedvező magyar tapasztalatokat. A kéthetes rendezvény ün_ nepélyes megnyitójára szer­dán délelőtt kerül sor Eger­ben, a Heves megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomáson. Ezen részt vett Mary Rose Burrow-Mario, a FAO képviselője, valamint dr. Sándor Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági és élei. mezésügyi osztályának he­lyettes vezetője is. A megje­lent szakembereket dr. Ka­rácsony Tamás, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium nemzetközi kap­csolatok főosztályának fő­előadója köszöntötte. Rámu­tatott, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok során a mezőgazdasági termékek exportjában fokozott szere­pe van az árucserét megelő­ző kémiai vizsgálatoknak, a növény védőszer-maradvá­nyok állandó ellenőrzésének. A szeminárium jó lehetősé­get nyújt arra, hogy véle­ményt cseréljenek ennek kor­szerű módszereiről és techni. kájáról. Kifejtette, hogy a FAO most rendez először ilyen szemináriumot Európában, és hogy erre Magyarországon kerül sor, az a hazai növény- védelem magas színvonalá­nak elismerése. A Heves me­gyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomáson Kovács István igazgató és munka­társainak irányításával több mint egy évtizede működik már növényvédőszer.vizsgáló laboratórium, amely techni­kai felszereltségével és kép­zett szakembereivel jelentős eredményeket ért el. így kedvező alkalom kínálkozik arra, hogy a külföldi orszá­gok küldöttei is megismer­kedjenek ezekkel az eljárá­sokkal. A megnyitó után dr. Amb­rus Árpád kandidátus, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Növény- védelmi és Agrokémiai Köz­pontjának osztályvezetője tartott előadást. Ismertette azokat a hazai módszereket, amelyeket az élelmiszerek­ben levő növényvédőszer_ maradványok vizsgálatára kidolgoztak, és alkalmaznak. A következő napokban egyéb­ként a résztvevők holland, kanadai és angol szakembe­rek előadását is meghallgat­ják hasonló témából. Rajtuk kívül néhány hazai növény- védelmi és agrokémiai állo­más, továbbá az Országos Élelmezésügyi és Táplálko­zástudományi Intézet, az Or­szágos Élelmiszervizsgáló Központ munkatársai is tar­tanak referátumokat. A szakmai előadásokhoz rendszeres laboratóriumi be­mutatók is kapcsolódnak. A vendégek ezenkívül megis­merkednek Eger történelmi nevezetességeivel, ellátogat­nak Szilvásváradra, Miskolc. Tapolcára, valamint Aggte­lekre is. A kéthetes rendez­vénysorozat április 26-án zá­rul Egerben. A részt vevő külföldi küldöttek egy csoportja (Fotó: Szabó Sándor) Szovjet pártküldöttség érkezett Budapestre Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB titkára vezetésével szer­dán Budapestre érkezett az SZKP Központi Bizottságá­nak küldöttsége. A delegá­ció tagjai: Nyikolaj Talizin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese és Olimp Csukanov, az SZKP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Német pártdelegáció látogatott megyénkbe Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatja a német vendégeket megyénk helyzetéről (Fotó: Kőhidi Imre) Tegnap, szerdán szűkebb hazánkkal ismerkedett a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott­sága vendégeként hazánkban tartózkodó NSZK-beli párt­delegáció. A Német Kommu­nista Párt küldöttségét Jahn Wienecke, a pártvezetőség tagja, a Marxistische Blätter főszerkesztője vezeti, tagjai: Fritz Reische, Gerd Hautsch és Anton Hohlweg. A német vendégeket elő­ször Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Rövid tájékoztatójában meg­ismertette őket megyénk ar­culatával, társadalmi, politi­kai, gazdasági helyzetével. A vendégek útja ezután Somo- di Lajos, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője és Habéra László, az egri já­rási pártbizottság első titká­ra társaságában a Mátravi- déki Fémművekbe vezetett. Itt Németh László vezérigaz­gató és Simon János, az üze­mi pártbizottság titkára tá­jékoztatta őket a környék meghatározó gazdasági egy­ségének munkájáról, céljai­ról. Ebéd és rövid egri város­nézés után a delegáció a szövetkezeti gazdálkodás eredményeiről, gondjairól tá­jékozódott Bajzáth László elnök kalauzolásával az an- dornaktályai Egervölgye Ter­melőszövetkezetben. Nem­csak szavakból, az üzemlá­togatáson is meggyőződhettek a gazdaság helyzetéről el­mondottakról. A német vendégek az esti órákban visszautaztak Buda­pestre. Technológiai módosítással — Folyamatos termeléssel — Kölcsöngéppel — Gazdasági munkaközösségekkel Export-soron kívül A Rábatex Győri Textil­ipari Vállalatot az év ele­jén felkereste egy belga cég, és a szokásosnál öt héttel rövidebb időn belül kérte szabadidőruha-anyag meg­rendelésének teljesítését. A Columbia elnevezésű, mind­két oldalán bolyhozott ing­anyagból március 31-ig harmincezer négyzetmétert, április végéig pedig további 53 500 négyzetmétert igé­nyelt. A Rábatexnél a belga piacra való bejutás jó lehe­tőségének ítélték ezt az al­kalmat, bár tudták, hogy a feltételek teljesítése nem lesz könnyű. Technológiai módosítást dolgoztak ki, a szövőgépek lánchengerhosz- szát lerövidítették, s ezáltal a megszokottnál gyorsabban adhatják tovább a kelmét a szövődéből a kikészítőbe. Megszervezték a bolyhozó­gép három műszakos üzeme­lését is. Intézkedéseik meg­hozták a várt eredményt, az első szállítmány időre elké­szült; a belga vevő, látva a gyors és minőségileg is ki­fogástalan munkát, az idén még 165 ezer négyzetmétert rendelt a kockás Columbia anyagból. A termelés gyors átprog­ramozása, a vállalati belső szervezési intézkedések vit­ték sikerre a Szegedi Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat műanyag csipkezsákjá­nak exportját is. A pehely­könnyű, főként zöldség-gyü­mölcs csomagolására hasz­nálható hurkolt műanyag­zsákokat eddig Angliába, az NSZK-ba és Hollandiába szállították. Az idén a fran­cia piacra is sikerült betör­niük, mivel a február ele­jén kapott 50 ezer darabos rendelést a hónap végére teljesítették. A műanyag zsákokat a vállalat két gyár­egysége, a szegedi fonó- és az újszegedi szövőgyár ké­szíti. Az első francia megren­delés gyors teljesítése meg­alapozta a vevő bizalmát, már újabb igénnyel jelent­kezett, ezúttal egymilió zsák szállítására. A Debreceni Ruhagyár — bár nem panaszkodhat ren­deléshiányra —, mégsem szalasztotta el azt a tenge­rentúlról érkezett női kosz­tüm-megrendelést, amelynek elkészítésére mindössze há­rom hónap áll rendelkezé­sükre. Mivel a debreceni központi üzemben soron kí­vül ötvenezer női kosztüm megvarrására nem vállal­kozhattak, kooperációs part­nereiket vették igénybe. A munkaigényesebb kosztüm­kabátok a debreceni gyár­ban készülnek, s a szoknyá­kat 16 termelőszövetkezeti varrodában készítik. Azokat a ruhákat pedig, amelyek e megrendelés miatt kerültek le a gyártósorokról, bér­munkában készíttetik el több hazai, kihasználatlan kapa­citással rendelkező ruhaipa­ri, illetve háziipari szövetke­zettel. Az egyik testvérvál­lalatuktól kölcsönbe meg­szerezték a kosztümökhöz szükséges vasalósort. A nagy­szériás megrendelés mellett a kisebb, 50—100 tételes igényeket sem utasították vissza, ezek elkészítését a vállalatnál alakult gazdasági munkaközösségek munka­időn túl, hét végén vállal­ták.

Next

/
Thumbnails
Contents