Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 86. szám ÁRA: 1983. április 13., szerda 1,40 FORINT Kiosztották AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ma folytatja munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kedden összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló előterjesztést vitatja meg a Köz­ponti Bizottság. A Központi Bizottság ma, szerdán folytatja munkáját. Fokozottabb anyag- és energiatakarékosságot! Sajtótájékoztató a MÉM-ben az Agromasexpo és a Hungaroplast díjait Megnyílt a négy tavaszi szakkiállítás Forrás Megeredt az eső. Egy­mást kergetve zuhogott alá a milliónyi áttetsző hegyes csepp, vadul verve a fa­ágakat, kapu alá kergetve az embereket. Csapkodó heve nem kímélte a panel­házak oldalát sem, zivata­ros virgoncsággal betört az erkélyre is. A kisfiú állt és nézte az ablakon át az esőt. Kopo­gása kicsalta a balkonra, kinyújtotta kezét, ujjait zongoráztatta a friss, füg­gönyt vonó zuhanyban. Tetszett neki, gondolt egyet, s az erkélyen lévő összes edényt, üveget a párkányra rakta. Elbűvöl- ten figyelte, hogy gyűlik- szaporodiík a fentről alázu- hainó víz, amely tisztább, mintha a csapból folyna-. A kisfiú városon élt, az esőt csak úgy ismerte, amely ellen kapucnit kell húzni, gyorsan hazaszalad­ni. Azt azonban csak most fedezte fel, hogy az esővíz lágy, kedves, természetadta. Nem tudhatta: nagyanyja még esővízben mosta a fél­tettebb ruhadarabokat, kis­lánykorában anyjának is az ereszcsatornán alázúdu­ló, sárgás vizet melegítet­ték hajmosáshoz,... A lakótelepen az utcányi házsorok között játszótér. Olyan mindennapos, meg­szokott. Betonalapzat, vas. rudakból készült mászó, létra, kimustrált gumike­rékből a hinta. Sok a gye­rek a környéken, mégsem hemzseg tőlük a körülkerí­tett terület. Mert ott, átel- lenben folyik a patak. Se­kély, de izgalmas sodrású, ha süt a nap, tisztán csil­log. És természetesen ka­vicsot is lehet dobálni bele, faággal megkotorni az al­ját, hogy a homoktól za­varossá váljon a víz, a partján heverő giz-gazt be­letaposni a puha földbe. A srácoknak ez az igazi terük.. Mert kedves, termé­szetadta. Mindennapjainkból egyre inkább hiányzik a termé­szetesség. Körülvesszük, kö­rülépítjük magunkat prak­tikus, művi tárgyakkal, hisz ezek nélkül már mozdulni sem tudnánk. Csakhogy ebben a nagy célszerűség­ben — magunk se vesszük észre — tni is hozzáido­Kicsit visszapillantás, ki­csit előretekintés volt a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tegnapi sajtó- tájékoztatója, amely az ag­rárágazatok gazdaságos anyagfelhasználásának, tech­nológia-korszerűsítésének feladataival foglalkozott. Ahogyan bevezető referátu­mában Magyar Gábor mi­niszterhelyettes fogalma­zott: a Minisztertanács e té­makörben hozott tavalyi ha­tározata mind a mezőgazda­ság és élelmiszeripar, mind a fagazdálkodás tekintetében több rétű feladatot ró gaz­daságainkra, vállalatainkra. De akár a racionálisabh földhasználatra, a veszteség­csökkentés különböző módo­zataira, az élelmiszeripar energiatakarékosságára vagy a megújító erőforrással dol­gozó erdőgazdálkodás im­portmegtakarítására gondo­lunk, a kormányintézkedés olyan parancsoló szükség, amely kivezető utat jelöl népgazdaságunk mai nehéz­ségeiből. A miniszterhelyettes, majd korreferensei — Kiss Ferenc főosztályvezető, Királyi Ernő erdészeti és faipari hivatalvezető — a későbbi­ek során konkrét példák­kal világították meg a le­hetséges tennivalókat, illet­ve olyan adatokkal szolgál­tak a közelmúlt évekből, amelyek a Minisztertanács határozatának helyességét világították meg. Hallottunk arról, például, hogy mező- gazdaságunkban az optimá­lis traktorlépcsö alkalmazá­sa általában nagy mennyisé­gű olajmegtakarítást ered­ményezett, a fokozatosan ki­épült talajvizsgálati háló­zat pedig tudományos eszkö­zökkel segítette elő a fel­használt műtrágyák jobb hasznosulását. Itt utaltak ar­ra is, hogy nem új költsé­ges technológiákkal lehet feltétlenül előbbre lépnünk, mert növénytermesztésünk, állattartásunk minimális be­ruházásokkal, valamint kor­szerűbb szervezéssel ugyan­úgy olcsóbbá, hatékonyabbá tehető. Hallottunk arról is, hogy ha­zánkban jelenleg 4600 kisebb- nagyobb üzemben folyik élelmiszer-feldolgozás, ám a bruttó nemzeti jövedelemre számítva minden száz forint­ra 92 forint anyagtartalom jut, ami feltétlenül fokozott anyag- és energiatakarékos­ságot követel a gyártóktól. És itt az apró lépések is döntően befolyásolják nép­gazdaságunk jelenét, hiszen egyetlen százalék anyagtar­talom-csökkentés kétmilliárd forint pozitívumot eredmé­nyez. A faanyagtakarékosság, illetve a melléktermékek hasznosítása kapcsán arról kaptak értékes információt a sajtó munkatársai, hogy bár az iparág igénye növekszik, és számítás szerint az ez­redfordulón 500 ezer köbmé­ter, jelentős részben import alapanyagra lesz szükségünk, lombos fával kell kiválta­nunk a papíripar drága fe­nyőszükségletét, továbbá gondolnunk kell az erdei hulladék hasznosítására, ha ez az iparág talpon akar maradni. A gazdaságos anyagfel­használás feladatai kapcsán a Népújság munkatársa az iránt érdeklődött, hogy va­jon biztosított-e hozzá a szükséges háttéripar, illet­ve alkalmazkodik-e az új és új problémákhoz? Királyi Ernő, a minisztérium erdé­szeti hivatalának vezetője szerint mód és lehetőség nyílik minden ésszerű tech­nika kivitelezésére az ügy érdekében, konkrét példa­ként pedig éppen az egri er­dőgazdaságot említette, amelynek a hatáskörében már 14 olyan kazán műkö­dik, amelyek faaprítékból a szénnel azonos kalóriájú hőt termelnek, vagyis hulladékot hasznosítanak igen magas értékben. Kedden, a kőbányai vá­sárvárosban ünnepélyes kere­tek között megnyitották a négy tavaszi nemzetközi szakkiállítást: az Agromasex­po ’83-at, a 10. nemzetközi mezőgazdasági élelmiszer- ipari gép- és műszerkiállí­tást, a Hungaroplast ’83-at, a 11. nemzetközi műanyag- és gumiipari kiállítást, a Limexpo ’83-at, a 6. nemzet­közi könnyűipari gépkiállí­tást, valamint a Mipel ’83- at, a 6. nemzetközi iparL elektronikai és műszerkiállí-' tást. Juhász Ádárn ipari mi­nisztériumi államtitkár meg. nyitó beszédében hangsú­lyozta, hogy az utóbbi egy évtized alatt Magyarorszá­gon folyamatosan növekedett a szakmai rendezvények je­lentősége, évről évre emelke­dik a szakkiállítások látoga­tottsága, ugyanakkor gya­rapodott a részt vevő orszá­gok és cégek száma. A szak- kiállítások lehetőséget te­remtenek arra, hogy a kül­földi és hazai szakemberek információkat cserélhessenek, üzleti kapcsolatokat léte­sítsenek és kereskedelmi­gazdasági megállapodásokat kössenek. Az idei tavaszi szakkiállításokra a magyar kiállítók mellett húsz ország és Nyugat-Berlin összesen 370 cége hozta el termékkí­nálatát, jó lehetőséget nyújt­va arra, hogy a magyar vál­lalatok, kutatóintézetek va­lamennyi szakterületen szám­vetést készítsenek a műszaki eredményekről, valamint hogy az újonnan szerzett in­formációk birtokában meg­alapozottabban készítsék elő a következő évek feladatait. Kiemelte, hogy a látniva­lók jól érzékeltetik az álta­lános fejlődési irányzatokat, és jelzik azokat a lehetősé­geket, ahol a magyar terme­lők beilleszkedhetnek a nemzetközi munkamegosztás­ba. A kiállítás egyben ké­pet ad arról is, hogy milyen Visontán a Gagarin Hő­erőmű Vállalatnál minden évben április 12-én megem­lékeznek az űrhajózás úttö­rőjéről, Jurij Gagarinról. A vállalat űrhajósnapi megem­lékezését — tegnap — az erőmű bejárata mellett le­vő Gagarin-szobor előtt tar­tották, amelyet a helyi MSZBT-tagcsoport és KISZ- bizottság szervezett. Az eseményt Pick Wolf- gangné, az MSZBT ügyvezető elnöke nyitotta meg, amelyet Tresó László vállalati eredmények születtek az utóbbi években az anyag- és energiatakarékosság terü­letén. Az államtitkár külön fel­hívta a figyelmet a kiállí­tásokon látható kooperáció­ban gyártott termékekre, A megnyitó után a meghí­vott vendégek körsétát tet­tek a vásárban, és megtekin. tették a pavilonokban, Il­letve a szabad területen ki­állított termékeket. Lehoczky László, az Ag­romasexpo, valamint Hardy Gyula, a Hungaroplast díj­bizottságának elnöke kedden átnyújtotta a két szakkiállí­tás idei díjait. Az Agromasexpo ’83 nagy­díját kapta a ráckevei Aranykalász Mgtsz új tí­pusú univerzális kézi oltófo­gója, a fűzfői Nitrokémiai Ipartelepek acetoklór ható­anyagú gyomirtószer-család- ja, a Debreceni Mezőgép Vállalat Kertitoxfavorit nö­vényvédő gépe, az Élgép ta­karmánykeverő telepe, a Hódmezővásárhelyi Mezőgép Vállalat BK—3 típusú zöld­borsó-kombájnja, a Szolnoki Mezőgép Vállalat H—5580-as típusú hengeres bálázója, az NSZK-beli Claas-cég Domi- nator 116 elnevezésű arató­cséplő gépe, valamint Jaguár 690-es járvaszecskázója, az ugyancsak NSZK-beli Nie- decker-cég Poly-Clyp cso­magolástechnikai automatá­ja, a tatabányai Delta Ipari Szövetkezet vákuumos itató­családja, az osztrák Dräger- cég Topvac 704 vákuumos csomagoló automata gépsora, az olasz Hesston—Lawerda- cég 1880 DT traktora, illetve önjáró szénabetakarítója, va­lamint az NDK-beli Fort­schritt Landmaschinen-cég E—514-es arató-cséplő gépe. Az Agromasexpo ’83 díját 35, a Hungaroplast-díjat pe­dig 15 termék kapta meg. Megkezdődtek a szakmai programok. KISZ-bizottsági titkár ünne­pi megemlékezése követett. Az ünnepi beszéd után a Gagarin Hőerőmű Vállalat, valamint az MSZBT társ­kapcsolat révén a gyöngyö­si Bugát Pál Kórház, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat gazdasági, társadalmi veze­tése, azok képviselői és a Thorez Bányaüzem szocia­lista brigádjai helyeztek el koszorút Jurij Gagarin szob­ra előtt az űrhajósok napja alkalmából. Az egykori kastély épületében rendezték be a játékgyártó műhelyt, ahol Kiss Vincéné a Ba- bylon-játék alkatrészeit válogatja. A MŰFÉM szövetkezettel együttműködésben évi 12 millió forintos árbevételt produkált a részleg Moldvay Győző Eredetileg a kiskörei tározó területéről kitermelt faanyag hasznosítására létesült a ládagyártó részleg, ahol most Oláh Vincéné, Magyar Mi- hályné és Varró István dolgozik a környékbeli szövetkezetektől vásárolt faanyag feldolgozásán. Hagyomány is, üzlet is Poroszlón a halászat, amely szintén a melléküzemágak közé tartozik. Cseh Ferencné boltjában messze földről is meg­fordulnak vásárlók a friss tiszai halért Űrhajósnapi megemlékezés Visontán mulunk a pontosan meg­tervezett, kivitelezett, meg­csinált dolgokhoz. Ügy mozgunk közöttük, mintha már csak ez volna a ter­mészetes!, s közben elsza­kadunk a valóditól. Pedig ott, legbelül meg­van a vágy, a ragaszkodás a természetkínálta öröm- forrásokhoz. Ne hagyjuk kiapadni. Mikes Márta A másik láb... Több lábon állni — ez ma minden gazdasági vezető jelszava, amely mögött tapasztalás áll. A biztonságra való törekvés jellemzi a termelőszövetkezeteket is, amikor melléküzemágaik tisztes, biztos nyereségét fek­tetik be a mezőgazdálkodás fejlesztésébe. Ezt teszi Poroszlón a víztározó közelsége miatt kedvezőtlen fel­tételek között dolgozó Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövet kezet is, ahol képeink készülnek. A napokban üzembe helye­zik a két új fröccsöntő mű­anyag prést az egykori ma­lomépületben. Az építéssel együtt hárommilliós beruhá­zás a játékgyártás alkatrész- szükségletét is biztosítja, és önálló termékek előállítására is nyílik mód (Kőhidi Imre képriportjai *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents