Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam 78. szám ÁRA: 1983. április 2., szombat 1,40 FORINT Gyerekf?) igazság A dolgot kár is lenne szé­píteni. Nevezzük nevén: csalás történt. Sajnos azoknak a vára­kozóknak, akik a bevezető két mondat után most iz­galmas leleplezést várnak, netén valami építkezési pa­namáról, vagy vezető em­berek által elkövetett visz- szaélésről, mélységes csaló­dást kell okoznom. A csa­lás ugyanis látszólag — er­re a szóra azonban tessék odafigyelni, mert érdemes — sokkal kisebb ügyben történt. Olyan kicsiben, hogy az ilyesmiket már meg sem szoktuk említeni. Saj­nos. Nos, a csalás — vagy ne­vezzük szebben, ahogy az elkövetők megideologizál- ták; a magasabb szempon­tok érdekében történt be­avatkozás — járási szintű sportversenyen történt. Egy összecsapásban a bírák a nyilvánvaló győztest vesz­tesnek nyilvánították. Min­denki tudomásul is vette a dolgot, hiszen ez az egyéni összecsapás csapatszem­pontból már mit sem vál­toztatott a sérelmet ért já­tékos együttesén, a mási­kat viszont jobb arányú győzelemmel tovább juttat­ta. Mondom, mindenki tudó. másul is vette a dolgot, hi­szen ezek a kegyes rnachi- nálók már oly lényegtelen ügynek számítanak manap­ság, hogy nélkülük szinte hiányérzete támadna az embernek. Nem így vélekedett azon­ban a vesztessé lefokozott győztes. Ugyanis gyerek volt. Gyerek, aki valami magával született ősi biz­tonsággal háborodott fel, hogy itt égbekiáltó, jóváte­hetetlen igazságtalanság történt. , A csapat vezetője pedig ahelyett, hogy maga is ki­rántotta volna az igazság pallosát, azt próbálta ma- gyarázgatni, hogy mennyire okosabban, bölcsebben, he­lyesebben látják ezt az egész kérdéskomplexumot a bírák, a sportvezetők, hi­szen a járás legerősebb csapata így, ezen az áron jutott tovább, s ők azok, akik végső soron a járás színeit eredménnyel képvi­selhetik a későbbiekben. Tulajdonképpen tehát — ez volt a fejtegetés lényege — örülnie kell a gyereknek, hogy elcsalták tőle a mécs­esét. A gyereknek azonban úgy látszik, még nem volt kellően fejlett a közösségi érzése, mert nem tudott napirendre térni egyéni sé­relme felett. Kedves fiatal barátom, hadd nyugtassalak meg — ha egyáltalán lehet — ne­ked van igazad. Mert min­denféle „magasabb” szem­pont, mindenféle absztrakt közösségi elmélet, ha sérti, ha belegázol az egyén igaz­ságérzetébe, hibás. Ha sem­mibe veszi a személyes és jogos igazságot előbb- utóbb visszaüt a rossz dön­tést hozókra, és a legna­gyobb botrányt éppen a nagy közösség fogja érezni azzak hogy a gyerekből rossz felnőttet nevel. Srigethy András KEVESEBB ENERGIÁVAL, TAKARÉKOSAN: l)j szalag az új bányarészben... Molnár László irányításával végezték a szerelők az utolsó munkafolyamatokat Fekete Sándor, a daru kezelő­je, a járószerkezet beemelése közben (balra) A Mátraalji Szénbányák vi- sontai Thorez Külfejtéses Bá­nyaüzemét 42 kilométer hosszúságú szalagpályarend­szer hálózza be. A lignitki­termelés gazdaságosságának egyik alapja az olcsó szállí­tás is. A nemrég feltárt új bányarész hosszabb távon biztosítja majd a Gagarin Hőerőmű nyersanyagszükség­letét. A vállalat műszaki gárdája takarékossági szem­pontokat figyelembe véve egy szalagpálya több célú hasz­nálatát dolgozta ki. Az óriás kotrót egyetlen szállítószalag szolgálja majd ki, a meddő és a szén egyetlen pályán fut, különböző időben átvál­tó rendszer segítségével. Ez­zel a megoldással energiát, felesleges kiadásokat takarí­tottak meg a bányánál. (Szabó Sándor (elv.) Speciális szállító járművön érkezett a „hurokkocsi” Figyelmesebbek voltunk az idősekkel szemben — Másfél évtizeddel ezelőtt volt ilyen kevés a baleset - Minden negyedik esetnél ittasság! — Fokozott közúti ellenőrzés kezdődik Tanácskozás a megye közlekedésbiztonsági helyzetéről Heves megye közúti for­galmának legfőbb jellemző­je, hogy nagyobb zavarok nélkül folyamatosan és biz­tonságosan áramlik. A köz- úthálózat korszerűsítése, mi­nőségi javítása, az autópá­lyaépítési program, ha mér­sékeltebb ütemben is. de to­vább folytatódott. A jelző­lámpákkal irányított csomó­pontok, kereszteződések szá­mának növelése biztonságo­sabbá tette a forgalmi viszo­nyokat. Bár a gépjárműállo­mány növekedési üteme az elmúlt évben tovább folyta­tódott, tizenöt éwei ezelőtt volt ilyen kevés a baleset: a tavalyelőtti ötszázhetvenegy. gyel szemben ötszázharminc, vagyis 7,2 százalékkal keve­sebb. Ez a csökkenés na­gyobb részben a súlyos, ki­sebb részben a könnyű sé- rüléses balesetek számának kedvező alakulásából adó­dik. Többek között ezeket álla­pították meg a Heves me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségének pénteki kibővített ülésén. A Pálin­kás Ferenc r. vezérőrnagy, a Heves megyei Rendőr-főka­pitányság vezetőjének elnök, letéve! lezajlott tanácskozá­son ugyanakkor megállapí­tották azt is, hogy az em­beri alkalmazkodás terén a járművezetők elmaradtak a velük szemben támasztott nagyobb követelményektől. Tőlük elvárható a szabályok szerinti helyes magatartás, mégis az összes balesetek mintegy 80 százaléka hibáik. ra vezethető vissza. Megyénk közlekedésbiztonságát jelen­tős mértékben rontotta az it­tas vezetés gyakorisága. Az emelkedés 62 százalékos, ugyanakkor az ilyen balese­tek részaránya úgy emelke­dett, hogy két évvei ezelőtt minden nyolcadik, tavaly vi­szont már minden negyedik balesetben szerepet játszott az alkohol. Az idősekkel szemben általánosan meg­nyilvánuló figyelmesség ered­ménye, hogy a korábbinak negyedére csökkent az idős korúak baleseteinek száma. A napirend előterjesztője, Domoszlai László r. alezre­des, ügyvezető elnök, a tár­sadalmi szervezetnek a bal­esetmegelőzés érdekében vég­zett hatékony tevékenysége mellett arról is szólt, hogy a rendőri szervek elsősorban a forgalom biztonságára súlyos veszélyt jelentő közlekedők „kiszűrésére” vállalkozva a szabálysértőkkel szemben majd három és fél ezer fel. jelentést tettek, 17 ezer eset­ben szabtak ki helyszíni bír. ságot járművezetőkkel szem. ben és 2500 gyalogost is meg. büntettek. Aggodalomra ad okot, hogy a több mint tíz­ezer alkoholszondás ellenőr­zésnél minden hetedik jár­művezető szeszes ital hatása alatt vezetett. Tavaly 556 esetben ittasság miatt meg­határozott időre bevonták a vezetői engedélyt. Ezúttal sem titkolják, hogy a közúti forgalom segítésére, a közlekedési fegyelem szi­lárdítására, a balesetek megelőzésére ebben a hónap, ban fokozott közúti ellenőr­zéseket tartanak. Az akcióban részt vesznek a KPM autó­felügyelet, a nagy közlekedé­si vállalatok ellenőrei, mun­katársai, a rendőrség ön­kéntes segítői, valamint a fegyveres erők és testületek tagjai is. A tanácskozáson szó volt ezután az idei munkaprog­ramról a költségvetésről, majd a különböző verseny­mozgalmak értékelése után aktivisták jutalmazásáról döntöttek. Koszorúzási ünnepségek a felszabadító hősök emlékműveinél Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából pénteken megkoszorúzták azoknak a hősöknek, kato­náknak a sírjait, emlékmű­veit, akik a hitleri fasizmus elleni harcban életüket ál­dozták a magyar nép sza­badságáért. A katonai dísz­pompával megrendezett ke- gyeletes megemlékezések színhelyén díszalegységek so­rakoztak fel csapatzászlóik, kai. A rákosligéti temetőben a román hősök síremlékénél helyezték el a hála és a meg­emlékezés virágait. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa nevében Vida Miklós és Úszta Gyula, az Elnöki Ta­nács tagjai koszorúztak. Koszorúzási ünnepséget tartottak pénteken a hazánk szabadságáért elesett bolgár hősök harkányi emlékművé­nél. Itt az Elnöki Tanács ne­vében Horváth Sándomé és Pióker Ignác, az Elnöki Ta­nács tagjai koszorúzták meg az emlékművet. A solymári katonai teme­tőben a II. világháború ma­gyarországi felszabadító har­cai során elesett ausztrál,, kanadai, lengyel, angol és új- zélandi katonák emléke előtt tisztelegtek. Barcs Sándor és Nagy Sándor, az Elnöki Ta­nács tagjai helyezték el a megemlékezés virágait az emlékmű talapzatán a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében. A hazánk felszabadításáért elesett jugoszláv hősök be- remendi emlékművénél az Elnöki Tanács nevében Hor­váth Sándomé és Pióker Ig­nác, az Elnöki Tanács tag­jai koszorúzták meg az em­lékművet. Budapesten a Budaörsi úton a fasizmus elleni har­cokban hősi halált halt ame­rikai katonák emlékművének talapzatán a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa ne­vében Barcs Sándor és Nagy Sándor, az Elnöki Tanács tagjai helyeztek el koszorú­kat. Állami és Kossuth-díjasok, új kiváló és érdemes művészek Bensőséges ünnepséget rendezett pénteken a Parla­ment kupolacsarnokában a Minisztertanács: hazánk fel- szabadulásának 38. évfordu­lója alkalmából átadták az idei Állami és Kossuth-dí- jakat, valamint a kiváló és érdemes művész címeket. Az ünnepségen megjelent Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke. Aczél György és Havasi Ferenc, a Közpon­ti Bizottság titkárai, a Poli­tikai Bizottság tagjai. Ott volt a Központi Bizott­ság, a kormány, az Állami- és Kossuth-díj Bizottság több tagja, valamint politikai, tár­sadalmi és kulturális életünk sok jeles személyisége. A megjelenteket Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese, az Ál­lami és Kossuth-díj Bizott­ság elnöke köszöntötte. Be­szédében kiemelte: ezekben a napokban országszerte mil­liók emlékeznek a 38 évvel ezelőtti április 4-re. arra a napra, amelyen hazánk fel­szabadult. Az 1945 óta eltelt jelentős történelmi korszak, emberek és népek sorsát át­alakító idő nagyságát az évek számánál hívebben fejezik ki megváltozott életkörülmé­nyeink, állampolgáraink tu­datának fejlődése, hazánk te­kintélyének nemzetközi sú­lya. A felszabadulás a válto­zások tudatos, tervszerű fo­lyamatát indította el és lehe­tővé tette, hogy a nép bir­tokba vegye hazáját, ura le­gyen a saját sorsának. A továbbiakban a kormány elnökhelyettese hangsúlyoz­ta: ha a nép akaratának, ha. zánk érdekeinek megfelelően akarunk élni és dolgozni, ak­kor most — éppúgy mint a múltban is — vállalnunk kell az országépítés minden gond­ját, felelősségteljesen kell kijelölnünk a fejlődést biz­tosító teendőket. Ebben a vezető szerepet pártunk szo­cialista és éppen ezért egy­úttal nemzeti és internacio­nalista politikája tölti be. Ez a politika az eltelt évek ta­núsága szerint kiállta a pró­bát. Terveink megvalósulnak, rendezett körülmények kö­zött élünk, élvezzük a dolgo­zók millióinak bizalmát. — Eredményes volt a mun. kánk, mert következetesen hűek voltunk szocialista esz­méinkhez: útmutatásait min­dig követtük, s elvi enged­mények nélkül alkalmaztuk sajátos viszonyainkra — mondotta. — Sikereink szi­lárd alapja volt a munkás- osztály vezető szerepének érvényesülése a szövetségi politika keretében. Erre a politikára a nép iránti biza­lom a jellemző. Ez biztosít­ja az állampolgárok részvé­telét a haza minden dolgai­nak eldöntésében. A továbbiakban Sarlós István emlékeztetett rá: — Fejlődésünk és boldo­gulásunk nélkülözhetetlen feltétele volt és lesz a jövő­ben is a Szovjetunióhoz fű­ződő barátságunk, és együtt­működésünk minden szocia­lista országgal. Ez a szövet­ségi rendszer nemcsak a hozzá tartozó országok, ha­nem a? egész világ bizton­ságát, békéjét szolgálja. Fon­tos szerepet tölt be az a ké­pességünk és készségünk, hogy elveink feladása nélkül egyenrangú partnerei le­gyünk a világ minden népé­nek. Ma a népek hazájától, a nagyvilágtól nem életet vagy halált, hanem az élet érde­kében közös munkát, egy­más megbecsülését, s min­den nép függetlenségének tiszteletben tartását kérjük. — A szervezett, fegyelme­zett munka volt a forrása minden időben a világ előre­haladásának — hangsúlyozta Sarlós István. — Ez a for­rás nem apad ki soha — je­lentősége a szocializmus kor­szakában nagyobb mint bár­mikor volt. Gyakran halljuk: jobban kell dolgoznunk, mert nehézségeink vannak. Ez így is van, ám ha javult a hely­zet, ha csökkennek a nehéz­ségek, akkor is jól, sőt job­ban kell dolgoznunk, mert ez lesz a biztosítéka annak, hogy a kínálkozó kedvező le­hetőségeket kiaknázzuk. — Olyan közösséget alko­tunk e hazában, amelyik az alapvető politikai, gazdasági, kulturális kérdésekben egyetért, és támogatja a párt és a kormány tevékenységét. Ez a közösség igényes is: türelmetlen, ha tétovázást tapasztal, ha az egyének vagy közösségek fogyatékosságait látja. S mert ezen igény ter­mészetes, a jövőben fokozot­tabb mértékben kell az egyé­nek és a kisebb közösségek véleményére támaszkodnunk. — A népgazdaság javuló működése, a takarékosság hatásának első jegyei, a munkaszervezés új vonásai­nak kibontakozása mind ar­ról tanúskodnak, hogy van (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents