Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-08 / 82. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 82. szám ÁRA: 1983. április 8., péntek 1,40 FORINT MÁR SZÁZAN Új módszerek a mezőgazdasági vállalatok belső irányításában & locsolkodó Hűséges volt ezúttal — mint néha mondani szokás — önmagához, a korai tavaszhoz, nemkülönben pedig a húsvéthoz, az illatos ünnephez az időjárás. Derűre ború, borúra derű... Szóval volt részünk égi áldásban, frissítő esőkben, hosszabb-rövidebb, gyors zuhékban. S amig a húsvéti kölnivizes locsolkodásnak sokan örültek, sokan nem, addig az égi öntözést a természet tetszéssel fogadta. És az ember is. Mert milyen jó érzés már csupán magában az, ha a városi utcák csenevész fáit újra éledni látjuk, milyen jó a parkok friss levegője, s a szem számára a szín, az a zöld, amely ilyenkor, és csak | ilyenkor tapasztalható. Ébred a világ, ébred a föld. Túljutva településeink határain mifelénk a szántók nyújtanak most igazán felemelő képet. A hatalmas búzatáblák zöld tengere, a megművelt földek látványa azok számára is élmény, akik vajmi keveset értenek a mezőgazdasághoz. Számukra mindenekelőtt a látvány, a színek harmóniája a lényeges. Még csak túlságosan sok esztétikai érzék sem szükségeltetik ahhoz, hogy felfedezzék a zöld különböző árnyalatait, melyeket ritmikusan vált fel újra s újra a még csupasznak tűnő szántóföld barna háta. És az útmenti fák, az itt-ott még található tenyérnyi, nádas vadvízország, a riadtan röppenő récék, rigók... Majd újra végtelen búzatábla, szélükön szép, színes tollazatú fácánok sétálnak' hegyesen és — bátran. Mintha tudnák, hogy ma sérthetetlenek, s ugyanebben a hitben ugrándoznak, futnak versenyt a vadnyulak a rengeteg zöldben, majd pihenni leülnek, hegyezve íves fülüket. Figyel a faágról a rétisas is, nem árt, nyuszikák tovairamodni... ! Mindez — megannyi más, nagyszerű látni, csodálni- valóval — „csak” a szép természeti kép. Az ember azonban, akanva-akarat- lan kialakult gyakorlati érzékével, ismereteivel nemcsak és nem elsősorban a szépet, hanem mindenekelőtt a jót, az értékest, a holnapot látja a zöld vetésekben. S számol közben. Jól emlékszik a néhány héttel ezelőtti várakozásra, amikor azt mondtuk: szép, szép a vetés, igen ígéretes, de ha hamarosan nem kap esőt — nem úgy, mint akkor az égbolt — befellegzik a terveinknek. Nem így történt. A meglehetősen száraz tél s tavaszelő után földjeink végre esőt, egyelőre elegendő esőt kaptak. És bár jelen napjaink hűvösebbek, mint szeretnénk — kicsit mi magunk is feléledtünk: miként a vetések — szépen zöldülnek reményeink. Zöldülnek, új rügyeket hoznak, meleget, tudjuk jól, még sok-sok feladatunk van. Embernek, természetnek egyaránt. Rajtunk nem fog múlni, s reméljük, a jövőben is jól „üzemed majd”, felettesünk, az égi locsoló... B. Kun Tibor Az idén már száz mezőgazdasági üzemben, vállalatnál folynak kísérletek a külső irányítás színvonalához igazodó belső mechanizmus korszerűsítésére. Az egyéni és a csoportérdeket is figyelemmel kísérő próbálkozások jelentőségéről és tapasztalatairól nyilatkozott az MTI munkatársának Burján Amb. rus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem dékánja. A kísérletek előzményeiről kifejtette: jól érzékelhető, hogy amíg a vállalatok irányításában az új, korszerű elemek érvényesítésével jelentősen előrehaladtak, addig belső működési mechanizmusukban a régi, direkt irányításban kialakult eljárások és módszerek tovább élnek. Ez a tervezéstől a belső elszámolási rendszerig számos ellentmondást hordoz. A vállalat szervezésével és belső működésével kapcsolatos elméleti és módszertani kutatások számos eredményt hoztak, ám a mező- gazdaságban bebizonyosodott, hogy a vállalatok vezetőinek és dolgozóinak hatékony közreműködése nélkül ezeket nem lehet sikeresen álproblémáink ellenére is jelentős a VI. ötéves terv lakásprogramja. Csupán családi házból több, mint ötezer épül, magánerős beruházásban új otthonok egész sora születik Egerben a ti- haméri részen, az Alma- gyar-dombon, az Almási Pál utcában, Gyöngyösön az északi városrészben, a dél- Kálvária-parton, Hatvanban a Bajza—Kazinczy utcák által határolt tömbben, Hevesen az Arany János utca mellett, Lőrinciben pedig a korábbi munkák folytatásaként. S mint eddig, ezután is számítanak a kivitelezésnél Heves megye kisiparosaira, akik megszokott napi munkáik mellett évről évre társadalmi segítségükkel sem maradnak adósok. Ugyanekkor lakáskarbantartási, -felújítási tevékenységüket is igénylik. Annál inkább, mivel ezen a területen szintén dicséretre méltóan igyekeznek. Amíg az előző tervciklusban országosan 84, szűkebb hazánkban 91,5 százalékos volt a kisiparosok részaránya az épületjavításokban, korszerűsítésekben, s a továbbiakban is jó lenne, ha tartanák ezt a lendületet. Biztató, hogy az építőipar Három megye — Nógrád, Borsod és Heves — kis-, és nagykereskedelmi vállalatainak vezetői tanácskoztak tegnap, csütörtökön az egri Ifjúsági Házban. A regionális értekezleten — amelyen részt vett többek között Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első titkára is kalmazni. Hiszen a vállalatok természeti és gazdásági adottságai és személyi feltételei olyan nagymértékben differenciálódtak, hogy a tudomány által kialakított elveket és módszereket helyben a csak nagyon alapos gaz- dálkodói-vállalati közreműködéssel lehet alkalmazni. Nem alakíthatók ki olyan általános elvek, módszerek, receptek sem, amelyeket minden vállalatnál egységesen lehetne használni, és olyan eljárások sem, amelyekkel valamilyen külső szervezet — vagy személyek — a vállalat belső mechanizmusának fejlesztéséhez optimális megoldásokat készíthetnének. — A gazdasági feltételek szigorodása nyomán a vállalatok — éppen a belső működésükben rejlő tartalékok feltárása — olyan belső működési mechanizmus — tervezési-elszámolási érdekeltségi rendszer — kialakítására törekszenek, amely a dolgozók és vezetők alkotó közreműködését és kezdeményezését feltételezve felgyorsítva tárja fel a belső vállalati tartalékokat. Széles körű kísérletek színhelyei a 18 főbb szakmájában megyénk kisiparosainak létszáma a legutóbbi két esztendő alatt 233-mal nőtt, s így jócskán meghaladta 1982. végén a másfél ezret is. Jelentős részben az évi, hozzávetőlegesen 8 millió forintos hitelből számottevő műszaki fejlesztést sikerült megvalósítaniuk, amely közel egyharmadával növelte teljesítményüket. Gond azonban, hogy a kislakásépítések helyett inkább a körülményesebb, nehezebb karbantartási, felújítási munkákat igénylik a megrendelők — jóllehet, így is kevesebbre vállalkozhatnak a kisiparosok, mint amennyire valójában szeretnének. Egerben és környékén, de szinte a falvakban is hiányzik például a redőnyös, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Recsk térségéből pedig az épületszigetelő szakma, s nincs a községeknek cserépkályhás, gázszerelő kisiparosa sem, hogy csupán néhányra emlékeztessünk. Nem kielégítő az építők utánpótlása, kevés a tanulót nevelő mester, lassú az új technológiák terjedése, akadozik az anyagellátás s ma sem elegendő a mindennapi munka központi ösztönzése. — az állami vállalatok irányításáról, s a személyzeti munkával kapcsolatos új jogszabályokról esett szó. Mint szóba került: módosultak egyebek mellett a munkahelyi fórumokra vonatkozó rendelkezések is, ami elősegíti a demokrácia szélesímezőgazdasági vállalatok, a belső érdekeltség érvényesítésére számos új eljárást alakítottak ki. A tudomány feladata — az elmélet és módszertan továbbfejleszté. se mellett — az, hogy a kísérleteket értékelje, általánosítsa, és a széles gyakorlat számára hozzáférhetővé tegye. A próbálkozások részben az érdekeltség hatékonyabb érvényesítését szolgálják azzal, hogy a személyi és a csoportérdeket jobban összehangolják. Korábban hat kiemelt gazdaságban került sor kísérletekre, ettől az évtől kezdve mintegy száz gazdaságban folynak tovább a próbálkozások. Figyelemre méltó vonása ezeknek az eljárásoknak, hogy a vállalati szinten képződött jövedelem termelésében az egyes kollektívákat, termelőegységeket és személyeket közvetlenül teszik érdekeltté. Az eljárások eredményességét jelzi, hogy bevezetésük óta javult a hatékonyság,, kedvezőbb a vállalati eredmény. Természetes, amennyire csak lehet, megpróbálnak enyhíteni helyzetükön. Jobb munkaszervezéssel, brigádok, komplex csapatok alakításával is igazodnak nehezebb körülményeikhez, a vállalási határidők rövidítésére, a tér. melékenység növelésére, a szolgáltatások minőségi színvonalának emelésére. Gazdasági munkaközösségekben egészítik ki lehetőségeiket, s erősítik kapcsolataikat a szocialista szektorokkal. Ilyenekről és hasonlókról esett szó csütörtökön délelőtt Egerben a KIOSZ Heves megyei Választmányának ülésén, amelyen részt vett Molnár József, a szervezet országos elnöke, Adám Gábor, a megyei pártbizottság munkatársa, Mészáros Albert, a megyei népfrontbizottság titkára, Édes József, a megyei tanács osztályvezetője is. Ugyanekkor napirendre kerül a jogi és gazdasági szabályozók hatásának számos tapasztalata s a testület több aktuális szervezeti témáról tájékozódott. Zárt ülésen a választmány a megyei vezetőség elnökévé választotta Várhelyi Ödön hatvani kisiparost, Silkóné Kádár Ilonát pedig a testület tagjává. tését, tágabb teret biztosít a szakszervezeteknek, de ugyanekkor nagyobb felelős, séget jelent. A regionális értekezlet résztvevői a munka végeztével megismerkedhettek Eger nevezetességeivel, a történelmi belvárossal is. Jó eredmények a lakáskarbantartásban és -felújításban — Sok a hiányszakma, gond a tanulóképzés — Megyei választmányi ülés Egerben Számítanak a kisiparra Kereskedelmi vezetők tájértekezlete MARKAZI MELLÉKÜZEMÁG: Tekercs minden mennyiségben Kellemes, kényelmes környezetben, megfelelő szakismeret birtokában dolgoznak a markazi, illetve környékbeli asszonyok Immár 12 év telt el azóta, hogy a markazi Mátravölgye Tsz és a Budapesti Híradás- technikai és Gépgyár vezetői megállapodtak abban, hogy a termelőszövetkezet melléküzemágában áramváltókat és feszültségváltókat készítenek bérmunkában. Az együttműködés mind a BHG, mind a markazi termelőszövetkezet számára igen előnyösnek bizonyult. A tsz számára így lehetőség nyílt a női munkaerő foglalkoztatására, különös tekintettel azokra, akik egészségügyi helyzetük miatt nemigen vehettek részt a mezőgazdasági munkában. A melléküzemág 20 dolgozóval és 2—3 millió forintos termelési értékkel indult 1971-ben, jelenleg 134-en 14,8 millió forintos termelési terv megvalósításán dolgoznak. Takács Istvánná — forrasztás közben (bal oldali képünkön): Bözsi néni, Szőllősi Jánosné az áramszabályzók tekercselését, illetve szigetelését végzi (jobb oldali kép) Korszerű gép segíti a frekvenciatekercsek készítését — képünkön: Szabados Bertalanná (Perl Márton képriportja)
