Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-07 / 81. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. április 7., csütörtök 5 SZOVJETUNIÓ Új autók a mezőgazdaságnak * LENGYELORSZÁG Tervek az Odera szabályozására A gyakori lengyelországi árvizek sürgetik a hatékony árvízvédelem kiépítését. Lengyelországban 1958 és 1980 között évi átlagban 4,3 milliárd zloty kárt okoztak az áradások. Különösen súlyos pusztítást okoztak a 70-es években: 1979-ben 10, 1980- ban 30 milliárd zloty volt a kár. A károk kétharmada a Visztula vízgyűjtő területén keletkezett. A múlt év tavasza azt is bizonyította, hogy a másik nagy folyóval, az Oderával is „számolni kell”. Az Odera szabályozása nemcsak Lengyelország, de az ugyancsak érintett NDK és Csehszlovákia érdeke is. A folyó vizeinek sokoldalú szabályozása mintegy 350 milliárd zlotyba kerülne. A lengyel folyók évi vízhozama 58 milliárd köbméter, ebből csupán öt százalékot tárolnak 140 kisebb medencében. Célszerű lenne legalább 20 százalékot felfogni völgyzáró gátakban és a kiterjedt csatornahálózatban. A tervek szerint 2005-ig 17 közepes és több tucat kisebb vízgyűjtőt kívánnak építeni, ami a hajózást is megköny- nyítené. A víztárolók jelentősen csökkentenék az árvíz, veszélyt. Nem kisebb gond a vizek egyre növekvő szennyeződése. Lengyel vízügyi szakemberek szerint 2005-ig csak az Odera vízgyűjtő területén 1065 tisztítóberendezést kell létesíteni. Az Odera völgyének földjei 10—15 százalékkal többet hoznak hektáronként, mint az országos átlag. Ez részben az eddigi talajjavító munkáknak köszönhető. A földek 70 százalékát állami gazdaságok, illetve szövetkezetek művelik. Az Odera-program keretében további nagyarányú talajjavító munkák elvégzését, mintegy 16 ezer halastó létesítését, illetve felújítását irányozták elő. Az Odera és mellékfolyói szabályozása lényegesen megjavítaná a környező falvak és gazdaságok vízellátását is. Jelenleg a helységek 14, a mezőgazdasági üzemek 84 százaléka van bekapcsolva a vízhálózatba. A tervek szerint 1990-re valamennyi mezőgazdasági üzem vízvezetékhez jutna és 1955-ben már mindenhol csatornák vezetnék el a szennyvizeket. 1990-ig a falvak 12 százalékát is csatornáznák, s 2005-ig az Odera menti falvak 60 százalékába jutna el a vezetékes víz. Mindezek az intézkedések azt is célozzák, hogy növeljék a mezőgazdasági termelést, különösen a magasabb értékű földeken, Legnica, Opole, Wroclaw, Walbrzych, Szczecin és Koszalin vajdaságok 47 községének mintegy 500 ezer hektárnyi területén. Lengyelországot jelenlegi súlyos gazdasági helyzete a legnagyobbfokú takarékosságra kényszeríti. BeruházáA hajózható Glinicki-csator- na, amely iparvidéket köt össze az Oderával sokat mindenekelőtt ott eszközölnek, ahol azok az ipari, illetve a mezőgazdasági termelés növelésére szolgálnak. Nem kétséges, hogy az Odera-program jövőbeni megvalósítása ez utóbbiban segítheti a lengyei népgazdaságot. (g- i) NDK Bautzen i orgonák Próbajáraton a mezőgazdasági A kutaiszi Ordzsonikidze Autógyár (Grúz SZSZK) megkezdte a KAZ—4540— 8335 márkajelzésű új teherautó kipróbálását. Ennek a kocsinak nincs mása a szovjet autóiparban. Különböző rendeltetésű teherautók egész családjáról van szó: dömper, kétoldalra billenthető kocsiszekrénnyel, 11,5 tonna raksúlyú pótkocsis vontató, palánkos teherkocsi. Mindegyik a mezőgazdaság számára készül, távoli szállításokra. Konstrukciós rendeltetésű, új teherkocsi (Fotó: Sz. Jediserasvili) megoldásaikat ez határozza meg. A széria alapegysége a mezőgazdasági rendeltetésű pótkocsis vontató. Ez a modell csökkentett sebességgel tud haladni, ami lehetővé teszi, hogy a termésbetakarításkor lépést tartson a kombájnnal. Két meghajtott tengelye pótolhatatlanná teszi a falusi utakon, a mezőkön, kedvezőtlen időjárási viszonyok között. Az új kocsinak légkondicionáló berendezéssel és rugózott üléssel ellátott vezetőfülkéje van. A kelet-szászországi Bauit- zenben évszázados hagyománya van az orgonaépítésnek. Az itteni organ aépítő iskola megalapítója Blasius Lehmann volt. Az irányításával és a tanítványai által készített orgonák megtalálhatók a meisseni, a halber- stadti, a zwickaui dómban, sőt az NSZK és Svédország különböző templomaiban is. A bautzeni orgonák világszerte keresett és nagyra becsült hangszerek. A híres-neves orgonaépítő üzem nemcsak a kristálytiszta hangú zeneszerszámok készítéséről nevezetes. Az itt dolgozó mesterek történelmi nevezetességű, százados orgonák helyreállítását és karbantartását is vállalják.- Példa erre a röthei Silbermaninorgona, az Eltenburgi vártemplom ősi orgonája és a naumburgi Szent Vencel templom Hildebrand-orgo- nája. Az üzemben fenyő- és tölgyfából készítik az orgona szélládáit. Az ólomból és ónból előállított fémsípok harminc megmunkálási fázis és speciális hangolás után válnak tökéletes hangú orgonasípokká. Ez a méltán művészetnek nevezett munka ma sem vesztette el vonzerejét. Jelenleg 25 tanműhelyben készítik fel jövendő hivatásukra az ifjú orgonaépítőket. Az oktatás három évig tart, de egy fél emberöltőbe is beletelik, míg a fiatalok igazán a szakma művészeivé válnak. A hegyvidékek minden évszakban csalogatják a kirándulókat, a pihenni vágyókat. Ugyanakkor váratlan csapdákat is rejtenek. A hegyekben az időjárás szeszélyes és kiszámíthatatlan. A legveszélyesebb természeti erők egyike a lavina, amely akkor keletkezik, amikor a hegyoldalak hótakarójára újabb hótömeg nehezül, vagy ha a hó már nem tapad a hegyoldalhoz. Szlovákiában is több olyan terület van, ahol a lavina már megmutatta pusztító erejét — a Magas- és Alacsony Tátra, a Kis. és Nagy Fátra... Igaz, az itteni lavinák nem érik el az Alpokban, vagy a világ más óriáshegységeiben romboló „kollégáik” nagyságát és erejét, de így is komoly problémákat okoznak. Hegyi eróziót váltanak ki, magukkal sodorják az értékes termőtalajt, csökkentik az erdőfelületeket, s éppen ott, ahol vízgazdálkodási szempontból igen fontosak lennének. Emellett veszélyeztetik a turisták és a sportolók életét. A lavinaomlás megelőzésére és az óvintézkedésekre a szlovák hegységekben már eddig is nagy gondot fordítottak a Hegyi Szolgálat tagjai. A gyakorlati igények azonban szakértői munkahely kialakítását követelték meg. 1972 ősze óta működik ják a közönséget a hó állásáról és a leglátogatottabb hegyi üdülőhelyek közlekedési szolgáltatásairól. Lavinaomlás esetén módszeresen irányítják a mentési munkákat. Ha a lavinaomlás veszélye akuttá válik, a robbantásokkal utat nyitnak a hógörgeteg előtt, így előzik meg annak fenyegető következményeit. A központ dolgozói bírálják el az új gazdasági, üdülési vagy sportobjektumok felépítésének lehetőségeit, s minden egyéb beavatkozást a hegyvidék természetes környezetébe. A munkacsoport hosszú erőfeszítésének eredménye az az atlasz, amelyben Szlovákia minden exponált hegyvidékének lavina-útvonala szerepel. Gabriela Chmeliková Ritka felvétel a leomló lavina „fehér felhőjéről”. A kőszirt jellegű magas hegységekre jellemző ez a porhóIavina az Alacsony-Tátra legnagyobb turista- és télisportközpontjában, a Chopok- csúcs alatti Jasnában a Hegyi Szolgálat keretében a Lavina-megelőzési Központ. A központ kutatja a lavina keletkezésének meteorológiai és topográfiai okait, s azok hatását a hótakaró mechanikus és fizikai tulajdonságaira. Rendszeresen feldolgozza a mérési adatokat és ezek eredményei alapján határozza meg a „fehér veszedelem” veszélyességi fokát. A szlovákiai hegységekben elszórt több megfigyelő állomás összeköttetésben áll a Jasna-beli központtal. Az állomások megfigyelései alapján a központ munkatársai híreket közölnek a sajtóban, a rádióban és a televízióban az esetleges lavinaveszélyről, tájékoztatCSEHSZLOVÁKIA Viavázal t. lavinái tesz él y! JUGOSZLÁVIA Növekvő teljesítmény a szénbányászatban Trbovlje szénbánya dolgozói az idén 1,5 millió tonna szén kitermelését tervezik. A napokban kezdték meg a lakonci lelőhelyen a felszíni fejtést. A számítások szerint az új lelőhelyen az idén több mint 160 ezer tonna szenet fognak kibányászni. A trbovljei szén hőértéke igen nagy, meghaladja a 3 ezer kalóriát. ★ Bosznia-Hercegovinában úgy tervezik, hogy az idén 900 ezer tonna szenet szállítanak külföldre, 390 ezer tonnával többet, mint tavaly. A bányavállalatok már január elején szerződést kötöttek 380 ezer tonna szén exportjára Ausztriába és Olaszországba. Jelenleg megbeszélések folynak további 400 ezer tonna szén kiviteléről ugyanezekbe az országokba. ★ Szerbiában a Cirkovac bányában, ahol külszíni fejtést végeztek, január végéig 212 ezer tonna szenet termeltek ki, 1095 tonnával többet a havi tervnél. Ügy számítják, hogy az idén 2 millió 400 ezer tonna szenet hoznak a felszínre, 200 ezer tonnával többet a tervezettnél. összeállította: Gyurkó Géza BULGÁRIA Gyógynövények és az orvostudomány A hagyományos gyógyítás módszerei mellett az egész világon mindinkább terjed a gyógynövények alkalmazása az orvosi gyakorlatban. A gyógynövény-gyógyítás, a fitoterápia Bulgáriában régi hagyományokkal rendelkezik. Az utóbbi években azonban szervezett formát öltött: az ország minden megyei kórházában működik fitoterá- piás rendelés. Egyre több szakosított gyógyszertárat nyitnak meg. Orvosi vélemény szerint a kémiailag előállított gyógyszerekkel szemben az ember biológiai rendszeréhez közel álló gyógynövényeknek hosszabb alkalmazás után sincs mellékhatásuk és tartósan gyógyítják a megbetegedéseket. 1977 óta a Bolgár Orvostudományi Akadémián képezik ki a fitoterá- piás szakorvosokat. Egyes növényfajták kizárólag itt fordulnak elő. A kutatások mintegy háromezer féle növényt jelölnek meg, amelyeknek gyógyító hatásuk van. Ezek közül Bulgáriában 64 fajtát a természetvédelmi törvény védi, másokat pedig különböző vidékeken termesztenek. Mindezekből több, mint 160 féle gyágyteát és orvosságot készítenek. A gyógyfüvefckel való orvoslás és az azzal kapcsoDr. Dimitr Pamukov profesz- szor, a szófiai Dr. Ráeső Angelov kórház fitoterápiás rendelőjének vezetője Fotó: SZÓFIAPREiSS—KS latos tudományos munka az utóbbi időben különösen nagy fejlődést ért el. A tudományos kutatásokban a gyógyszerészek és orvosok mellett néprajzkutatók, botanikusok, mikrobiológusok és fotokémikusok is közreműködnek. (— i. n. —) KUBA Hogyan készül a kubai rum? A kubai rum mintegy 4 évszázaddal ezelőtt tette meg az első lépéseket a világhír felé. A kezdetben még házilag készült szeszes Ital előállítására már a XVI., de főként a XVIII. századtól kezdve mind több kisüzem létesült. Napjainkban a Havanna Klub — a legjelentősebb rumkészítő vállalat — a világ egyik legnagyobb rumelőállítója: évente több mint 30 millió liter márkás italt hoznak forgalomba a világ minden táján jól ismert palackozásban. Voltaképpen miből és hogyan készül az utánozhatatlan kubai fehér és vörös rum? Az alapanyag a cukor- gyártás melléktermékeként keletkező cukornád-melasz, amelyet tisztítás, finomítás után vízzel hígítanak. Az oldathoz speciális fajélesztőket adagolnak. Érlelés, majd többszöri lepárlás következik, míg elkészül a 60—70 fokos rumalapanyag. Ezt persze cukornádból a világ bármely táján hasonló minőségben elő lehetne állítani. A kubai rum az ezután következő technológiai műveleteknek köszönheti specialitását. Az újszeszt fehér tölgyfa hordókba öntik, ezekben zajlik le az íz-, aroma- és illat- anyagok kifejlődéséhez nélkülözhetetlen első érlelési szakasz. Legalább három évig áll e hordókban az ital, amely végül már kristály- tiszta, kellemes ízű — de még mindig nem a végtermék. Hígítás, a szeszfok pontos beállítása és szűrés után következik a rumkészítés legkényesebb, féltve őrzött titkokat is felhasználó folyamata : a keverés. Hozzáértő, tudásukat rendszerint a család idősebb tagjaitól öröklő mesterek vegyítenek — állandó ízlelés és laboratóriumi ellenőrzés közben — különböző fajtájú, korú, erősségű és érettségű italokat az alapanyaghoz, míg kialakul a kívánt, évszázadok óta változatlan íz és aroma. Majd újabb, legalább kétévi pihentetésre ismét tölgyfa hordókba kerül az ital, miközben tökéletesen harmonikussá érik.
