Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-06 / 80. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. április 6., szerda Minden negyedik 15-29 éves fl fiatalokért Gyöngyösön A mátraalji település minden negyedik lakója 15—29 éves, az aktív keresőknek pedig mintegy egyharmada a fiatal. Amíg országosan a három gyermeket vállaló családok aránya tíz százalék, ez nem mondható el Gyöngyössel kapcsolatban. A jelenség indoka között szerepel az a tény, hogy a nők nagy többsége munkát vállal a város üzemeiben, intézményeiben és sokszor a hivatásukat nem tudják ösz- szeegyeztetni az anyára váró feladatokkal. A pályakezdők helyzete nem mutat egységes képet. Kedvezőbb azoknak a munkába lépése, akik tanműhellyel rendelkező vállalatoknál nevelkedtek, mint amilyen a Mikroelektronikai Vállalat, a Kitérőgyár, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vagy az AUTÓSZÖV. Érdekes jelenség, hogy míg a pályakezdők általában az alacsonyabb bérek miatt méltatlankodnak, az idősebbek ugyanakkor azt kifogásolják, hogy alig van különbség az ő és a fiatalok bére között. A kisebb üzemek, gazdaságok nem tudnak megfelelő szociális támogatást nyújtani a kezdőknek, és ez sokszor oka a nagy létszámmozgásnak. A pályakezdő értelmiségiek szociális helyzete csoportonként és foglalkozási ágazatonként változik. A pedagógusok alapbérének emelése kétszáz forint átlagban nem segített jelentősen a család- alapítás körülményeinek javításában. A városi tanács intézményeiben dolgozó fiatalok közül 35-en részesültek mintegy másfél millió forint összegű támogatásban, többségük a pedagógusok köréből került ki. Változatlanul nagy gondot okoz az egyedülállók lakáshoz juttatása. A három-, vagy többgyermekes családok lakáshoz juttatása továbbra is fontos feladat. Könnyíti ezt, hogy a nagyobb szobaszámú lakások építésének aránya, növekedett az utóbbi időkben. Ügy is segít a fiataloknak a tanács szakigazgatási szerve, hogy a lakótelkek tartós használatba adásánál előnyben részesíti a fiatal családosokat. Az alacsonyobb jövedelműek és a többgyermekes családok tíz-harminc százalékos árkedvezményt kapnak. A gyermekintézményekben jelentős erőfeszítések nyomán kedvezően alakult az elhelyezési lehetőség, bár az előző tervidőszakban visszaesett a hálózatfejlesztés. Ennek következtében kényszerült a helyi hatóság szükségtermeket is létrehozni. A napközi otthonos ellátásban csak az alsótagozatosak részesülhetnek, a felsőtagozatosok szervezett étkeztetését ugyan megoldották, de az intézményes felügyelet még nem általános. Kiemelten figyelnek azokra a fiatalokra, akik csonkacsaládban élnek, vagy a környezetük ingerszegény. A tehetséges tanulókat ösztöndíjban részesítik és különböző szociális kedvezményeket juttatnak nekik. A családtervezésben, a népesedéspolitikai feladatok végrehajtásában a kórház vezetősége, az iskolaorvosok, és az egészségügyi szakemberek hatékony támogatóst nyújtanak. A terhes- és nővédelmi tanácsadó jelentős feladatot vállalt magára, gyarapodott a gyermekkörzeitek száma, tartalmasabbá vált az anya- és csecsemővédelem. A működési feltételekben is végbement bizonyos javulás. A csecsemő halandóság valamivel jobb Gyöngyösön és a környező községekben, mint az országos átlag. Csökkent a művi megszakításokat igénylőik száma, azonban figyelmet érdemlő jelenség, hogy a kérelmezőik között egyre több a 18 éven aluli. Gondot okoz a veszélyeztetett terhesek számának 40 százalékos aránya. Bár általában elmondható, hogy az utóbbi időkben a helybeli társadalmi erőfeszítések nyomán javult a fiatalok általános helyzete Gyöngyösön, a gyermekvállalás, a gyermeknevelési, az otthonteremtés továbbra is nagy terhet okoz a fiataloknak. Különösen a nők számára nehéz: megfelelni a család és a munkahely követel ményeinek. G. Molnár Ferenc Többségük tehetséges és szorgalmas is... Hallássérült fiatalok versenye Egerben (Tudósítónktól): Felszabadulási emléktúrát rendez Egerben április 9— 10-én a Hallássérültek Szervezete a megyei sportkörök támogatásával, s az esemény, re az ország valamennyi részéből várnak KlSZ-fiaitalo- kat. Szép hagyomány, hogy minden évben, tavasszal megemlékeznek a felszabadító harcok hőseiről, a történelmi események sorsfordító pillanatairól. A rendezvények színhelye eddig mindig Budapest volt; 1983-tól évente más-más városunk lesz házigazdája, első ízben Heves megyeszékhelye. Ezáltal újabb és újabb tájakat ismerhetnek meg a résztvevők, de illik tájékozódniuk a rendező város felszabadulásának történetéről is. Az emléktúra két részből áll: szellemi vetélkedőből és tájékozódási versenyből. Az ünnepélyes megnyitó szombaton délután lesz a újonnan átadott Ifjúsági Házban. Ilosvai Ferenc (Tudósítónktól): Nyerges Gábor, a Mátra- vidéki Fémművek szerszámüzemének vezetője így vélekedik az irányítása alatt dolgozó ifjúmunkásokról: — Fiatal szakmunkásaink többsége tehetséges, és igyekezettel dolgozik, az idősebb, tapasztalt munkásemberek segítségével jól beilleszkedtek az üzem életébe. Vannak akik továbbtanulnak, sportolnak, mozgalmi munkát is végeznek. Szeretnénk, ha minden pályakezdő fiatal megtalálná számítását az üzemben, illetve a vállalatnál. Azon vagyunk, hogy megértsék: a munka határozza meg jövőjüket, boldogulásukat is. Az üzem vonzza a fiatal szakmunkásokat: tizennyolcán gyakorolják itt a forgácsolás, a szerszámkészítés fogásait. Az üzemvezető szerint ma már nem lehet a régi módszerekkel foglalkozni velük. Azaz: nemcsak a negatív tulajdonságaikra hívják fel a figyelmüket, az emberi értékek fejlesztése is fontos feladatuk. Három pályakezdővel beszélgettünk a szerszámüzemben. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan ítélik meg helyzetüket, hogyan válnak munkássá? Vannak-e példaképeik, s ha igen, milyen emberi tulajdonságaik alapján tekintik annak? NAGYVÁRADI LÁSZLÓ: Édesapám is géplakatos a gyárban. A bizonyítványom kitűnő volt, nemcsak tanulni, dolgozni is szeretek. Lánckivágó szerszámokat készítek az üzemben. Nagy figyelmet, pontosságot igénylő ez a munka. Ha elvétem a millimikronokat — kezdhetem újra. Nem könnyű a mi dolgunk, de a szerelés izgalmas. Amikor elkészülök egy- egy munkadarabbal, legszívesebben mindenkinek megmutatnám: ezt én csináltam! — Van példaképed? — Olyan ember szeretnék lenni, mint édesapám, ö mindenhez ért, a keze alatt megszelídül a vas. Őszinteségre nevel, ha elmulasztanám a kötelességemelt, neheztelne rám. Az igazat megvallva, tartok tőle... A munkahelyen Tónay Laci bácsit kedvelem. Szigorú hozzám, de ha jól megy a munka, nem fukarkodik a dicsérettel. Mint kezdő szakmunkás háromezret keresek, de nem érem be ennyivel. Úgy akarok dolgozni, hogy megelőzzem a társaimat... KÖLES FERENC: Szerszámkészítő vagyok. Szakmai példaképeim gyári dolgozók: Radics József és Harmath József. Ők kiválóan helytállnak a munkában, példamuta. tóak, lelkiismeretesek. A csoportban mindenkinek van példaképe? — Erről megoszlanak a vélemények. Az idősebbek például azt mondják, hogy egy konkrét célt kell magunk elé tűzni, azt törekedjünk elérni. — Szeretnék mesterember lenni. Most szakközépiskolába járok. BOROS GABOR: — A si- roki tmk-ban dolgozik Bo- rics János géplakatos. Nekem ő a példaképem. Megköveteli a mennyiségi és minőségi munkát, de ő maga is ugyanezen szempontok szerint él és dolgozik. Szókimondó, szereti a fiatalokat. A magánügyeinket is megbeszéljük vele, olyan mintha egykorú lenne velünk. Ami igaz az igaz, dolgozni jobban szeretek, mint tanulni. Egy kicsit röstellem, hogy pótvizs- gáztam, de az üzemben ezt nem éreztetik velem, méltányolják a munkaszeretetemet. Most „mindenes” vagyok, de a lakatosmunkát szívesebben végezném. Jó közösségben dolgozom, barátom, Koska Győző a segítségemre van. Tervezzük, hogy beiratkozunk a műszaki könyvtárba. Egy biztos: a munkahelyemen nem fogok megbukni! Mika István BÜKKSZÉKEN Áll a tábor Előrehaladt munkálatokat, az április harmincadikai határidőnek megfelelő állapotot találtak Bükkszéken azok a járási vezetők, akik Kunszentmártonból, Tisza- kécskéről és Egerből érkeztek az építés ellenőrzésére. Három megye három járása épít itt — jelentős társadalmi összefogással — a fürdő tőszomszédságában háromszáz személyes ifjúsági tábort: háromszor tizenkét táborépületet, orvosi, gondnoki lakást, ebédlőt, és parancsnoki helyiségeket. A tábor a nyáron már vendégeket fogad. A szajlai termelőszövetkezet teherautója érkezik az alakulótérhez szükséges betonnal Az ebédlő berendezését most hozták. A tábornak saját 360 személyes konyhája lesz Ezek már az utolsó simítások: Koska József és Ördög Sándor a tiszakécskeiek faháza körül rendezi a terepet (Fotó: Kőhidi Imre) ARCOK KÖZELRŐL így...és...úgy Szex, szerelem — tizenhét évesen ... az egész úgy kezdődött, hogy mind a ketten ott voltunk a Ki mit tud? selejtezőjén, mint drukkerek, ő rám nézett, és nézett, és nézett, én meg arra gondoltam, hogy mer valaki ilyen sokáig rám bámulni. Aztán hazamentünk, és útközben a barátnőm mondta, hogy látásból ismeri, a másik gi- miben valami fő KISZ-es. Két hét múlva, amikor meghirdettek egy középiskolák közti versenyt, jelentkeztem szervezőnek. Tudtam, hogy hozzájuk is el kell mennem, és kíváncsi voltam, lesz-e képe még egyszer olyan sokáig rám nézni. Azóta járunk együtt. Sajnos kevés közös tulajdonságunk van. ő imádja a focit, én olvasni szeretek, ő elkötelezettje a mozgalomnak, én inkább passzív KISZ-es vagyok. Én imádom a kalandokat, a váratlan helyzeteket, ő minden percét szereti előre kiszámítani... De, ha ránézek. .. Lehet, mulatságos az én koromban, hiszen már tizenhét éves vagyok, de számomra az a legjobb, amikor kézenfogva sétálunk. Vagy, ha otthon vagyunk a szobámban, és az ölébe hajthatom a fejem, és szól valami régi Beatles-dallam. Anyuék szerencsére nagyon megértőek, soha nem zavarnak, legföljebb, a nagymama az ajtó mögül megkérdezi, nem vagyunk-e éhesek. Észvettem, hogy a nagyi igen ravasz. Uzsonnára mindig valami istenit készít, olyat, aminek nem lehet ellenállni. Sanyi ilyenkor rám pislog, és azt mondja: gyerünk ki! nem szabad a családodat ok nélkül megbántani. Anyuval elmentünk pszichológushoz, mert nagyon izgult, nehogy elrontson velem valamit. A doktornő kinevetett bennünket, merthogy ilyen problémátlan családdal már régen találkozott, és a fülem hallatára mondta Anyunak, bízzon mindent rám, mert okosan, reálisan látom a világot. Ő garantálja, hogy a tanulmányi eredményem sem fog a szerelem miatt romlani. Hát, eddig nem is romlott, pedig vannak gondjaim. Szóval ... Sanyival sokat csó- kolózunk, és én be is szereztem háromféle fogamzásgátlót, mert látom, hogy az osztálytársaim mennyit izgulnak, mielőtt megjön nekik. .. De Sanyi azt mondta, ő nem akar SÜRGETNI. Én meg lány létemre úgye nem kezdeményezhetek. Lassan nagykorúak leszünk és tessék, sehol semmi. Úgy tervezzük, együtt maradunk. Igaz, már kétszer összevesztünk, de mindig hamar rájöttünk, érdemesebb kibékülni. Most ünnepeltük a háromhónapos jubileumot, a barátnőim legnagyobb csodálkozására. Igen, Anyu szerint irtó rendes srác. Ez zavar egy kicsit . ★ Tizennégy éves koromban egy parkban megerőszakoltak. Sokkot kaptam, be kellett vinni a kórházba. Aztán hamar kiderült az is, hogy az ügynek vannak következményei. A fiút elkapták, de nem lehetett vele semmit kezdeni, mert dilis volt. A bírósági tárgyaláson nem kellett szerencsére megjelennem, és a bizottság előtt sem. Épp elég volt, hogy a kórházban mindenki faggatott; ilyen fiatal létemre, hogy esett a dolog. Akkor kezdtem el éktelenül hazudozni, hogy így szerettem a palit, meg úgy... Rólam ne higgye senki, hogy csak úgy át lehet ejteni. Anyám félreértette, és a hantázásnak az lett a következménye, hogy ettől kezdve egy lépést sem tehettem nélküle. Állandóan faggatott, meg nőgyógyászhoz hurcolt, meg bejött az iskolába, hogy tornaórakor az öltözőbe nem járnak-e be a fiúk. Mit mondjak? Láttam, hogy az én becsületemnek már úgy is mindegy. Végül is Anyámat nem volt nehéz kijátszani. Persze, amilyen peches vagyok..., megint a kórházban kötöttem ki. Azaz, csak szerettem volna, hisz minek nekem még a gyerek, alig tizenhét évesen. De az a marha jelentkezett Apámnál, hogy ő mindenképpen feleségül vesz. Erre Anyám berohant a kórházba, hogy öngyilkos lesz, ha még- egyszer ilyen szégyen megesik vele. Egy órával a küret előtt összecsomagoltatott velem, és hazacipelt. A férjem, mert most már az, korábban jó, ha hatszor találkozott velem. Húszéves, villanyszerelő. Nekem még nincs meg a szakmám. Lakásunk sincs. Apuval nem tudok beszélni, mert neki minden úgy jó, ahogy Anyunak. Anyu röpdös, hogy unokája lesz. Én meg úgy vagyok vele, hogy befejeződött az életem. Nem járhatok többet diszkóba, moziba, csak a pelenkák, a ház. tartás. Befoghatom a számat, mint eltartott. Hacsak. .. A tanáraim biztatnak, hogy ha szorgalmas leszek, talán még szülés előtt megkaphatom a záróbizonyítványt. Ebben reménykedem... Németi Zsuzsa
