Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-06 / 80. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 80. szám ÁRA: 1983. április 6., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Művelődés és a kert A kertészkedő kistermelők, kertbarátok által előállított évi, mintegy 25 milliárd forintnyi kertészeti termék nélkülözhetetlen a lakossági ellátás és az export szempontjából egyaránt. Sok év átlagában a kistermelésből származik a hazánkban megtermelt zöldség és gyümölcs fele, a szőlő 55 százaléka. Még felsorolni is hosszadalmas, hányféle szaktudomány eredményét kell ismerni és felhasználni ahhoz, hogy a kiskerti munkálkodást siker koronázza, hiszen csak egyetlen feladat, kerti növényeink kártevőktől és kórokozóktól való védelme is egy sereg biológiai, meteorológiai, növénykórtani, kémiai, humánegészségügyi és technikai ismeret elsajátítását és pontos alkalmazását követeli meg. A közös kedvtelés közösségteremtő hatásának jelentőségét csak fokozza, hogy az így létrejött spontán közösségek messzemenő demokratikus légkörűek. A másutt megszerzett érdem, rang és tekintély a kiskertben mit- sem számít. A nyugdíjas vasutas, a munkás és értelmiségi a diófa alatt magától értetődő természetességgel ül egy asztalhoz megkóstolni egymás borát, megvitatni, kinek termett szép és korai zöldborsója, és hogy alakul a világ sora. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kertbarátközösségek amellett, hogy pozitív módon befolyásolják tagjaik személyiségének fejlődését, egyúttal a kö- zéletiség iskolái is. Általánosnak mondható, hogy a kertészkedők először szakmai kérdésekben, apróbb- nagyobb ügyes-bajos dolgaikban nyilatkoznak meg, majd egyre bátrabban szót váltanak az őket közvetlenül érintő településfejlesztési, szolgáltatási, kereskedelmi, ellátási, környezet- védelmi és közművelődési témákról és a helyi gondokon túl országos feladatainkról is. A kertbarát-közösségek mindezek mellett sokrétű lehetőséget biztosítanak a közművelődés számára is. Köztudott, hogy a kertbarátok rendszeres látogatói a könyvtáraknak, soknak saját könyvtára is van, ahol a szakkönyvek mellett helyet kapnak a szépirodalom remekei és történelmi, politikai művek is. Noha az amatőr szellemi tevékenység néha kiváló ; teljesítményeket mutat fel — például a világ legkorábbi csemegeszőlő-fajtáját, a Csabagyöngyét — egy amatőr kertész békéscsabai vaskereskedő szelektálta — mégsem ez az elsődleges cél. Többnyire csak annyi — s ez sem kevés —, hogy a munkában vagy az életben megfáradt ember felüdülést, örömet talál saját alkotómunkájában. (CS. L.) Külföldiek Egerben, Andornaktályán, Szilvásváradon, Mikófalván — Locsolóbál Galyatetőn — Szovjet fiatalok üzemlátogatása Kedves népszokásokkal, vidáman telt a húsvét Az idén is sok vidámságot csalt elő a húsvét. Bolyban például a német nemzetiségűek hazánkban ma már egyedülálló népszokásokat elevenítettek fel, „Somogy országban” komatál-küldéssel szórakoztak, a Hanság vidékének kis településein — mint ősidők óta — kútvízzel locsolkodtak most is, a matyóföldön színpompás viseletbe öltöztek a legényeket váró leányok. S persze Heves megyében is tanúi lehettünk még annak, hogy élnek a kedves hagyományok. A kétnapos ünnep megélénkítette az idegenforgalmat. Lengyel csoport is vendégeskedett például a gyöngyösi Mátra Szállóban, s a hét végén havas, jeges esővel ijesztgető időjárás sem vette el a kedvét a hegyvidék turistáinak. Mátrafüre- den és Galyatetőn is, mondhatni, hogy nyárias volt a vendégjárás, „teltházzal” ünnepelt a SZOT nagyszállója, ahol locsolóbál, élőnyuPár szál virág a locsolásért szi-sorsolás fokozta a jó ked. vet. Minden helyet lefoglaltak az egri Motelben, és a Szarvas fogadóban is. A Heves megyei Idegen- forgalmi Hivatal a vendégei között közel félszáz nyugatnémet turista programjáról is gondoskodott. A szokásos városnézés után a Bazilikában orgonahangversennyel, a Szépasszony-völgyben pedig pincemulatsággal színesítették a programot. Kisebb francia csoport is vendégeskedett megyénkben az ünnepek alatt. Tagjai az andor- naktályai ökörsütés után — helyi legényektől kedvet kapva — maguk is házról házra járva locsolkodtak. Az IBUSZ húsvéti programjában százan vettek részi az NSZK-ból. A vendéglátók az ebédnél húsvéti ételeket szolgáltak fel, ezután pedig szilvásváradi lovasprogramra invitálták a távoli látogatókat. Mikófalván locsolkodásra került sor. A falu határában lovasszekérrel fogadták a külföldieket a legények, s kedvesen megöntöztek minden vendég hölgyet. A turistákat pedig a falu legszebb lányához vitték vendégségbe. Az idegenek vödröt, hatalmas poharat kaptak, s úgy hódoltak a helyi népszokásnak. S akik legszebben s leghamarább elsajátították a csárdás lépéseit — élő nyulat kaptak ajándékba. Ugyancsak az IBUSZ a Szovjetunióból érkező 180 vendéget a tradíciók szerint sóval és kenyérrel várta az egri Vadászkürt Étteremben, ahol borkóstolással egybekötött húsvéti vacsorát is rendezett. Az utazási iroda prá. gai vendégei — nem törődve a szeszélyes áprilisi időjárással — a strandon töltötték az ünnepeket. szinte percről percre erősödött a visszaáramló forgalom a hegyeshalmi határátkelőhelyen. Üjabb és újabb sávokat állítottak forgalomba a határállomáson, hiszen mintegy 37 ezer hozzánk érkezett turista és tizenegy- ezer gépkocsi tért haza ezen a napon, illetve kedden délHúsvét hétfőjén... Az Expresszhez szovjet testvérvárosunkból, Cse- bokszáriból érkeztek vendégek, akik az ünnepek alatt az andornaktályai tsz-ben .ökörsütésen vettek részt, s a helyi pávakör műsorán szórakoztak. Programjuk azonban ezzel még korántsem ért véget, mivel tegnap az Egri Dohánygyárba is ellátogattak, megtekintették az üzemet, ma pedig megkoszorúzták Egerben a Felszabadulási Emlékművet, és KISZ-fiatalokkal találkoznak. Hétfőn, húsvét másnapján már a délelőtti órákban .. .és keddjén (Fotó: Szabó Sándor, Szántó György) előttig. Csúcsforgalom volt — többi között — a soproni átkelőhelyen is. Felszabadulásunk 38. évfordulóját köszöntötte az ország Díszelőadás az Erkel Színházban - Koszorúzás, nagygyűlés a Szabadság-szobornál — Levonták az állami zászlót Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából ifjúsági nagygyűlés volt Budapesten, a Gellérthegyen. A képen: részlet az ünnepi műsorból (MTI fotó, Várkonyi Péter felv. — Népújság telefotó — KSj Az elmúlt napokban hazánk felszabadulásának 38. évfordulóját köszöntötte az ország. Vasárnap a budapesti Erkel Ferenc Színházban ünnepi előadáson mutatták be Hacsaturján: Spartacus c. balettjét, amelyen a pát, az Elnöki Tanács, a kormány több vezető személyisége s politikai, társadalmi életünk számos jeles képviselője is részt vett. Németh Károly, az MSZMP KB titkára este rádióbeszédet mondott. Hétfőn délelőtt a fiatalok — hagyományaikhoz híven — koszorúzást, nagygyűlést tartottak a Gellérthegyen, a Szabadság-szobornál, majd a rendezők látványos szórakoztató műsorral tették emlékezetesebbé az ünnepet. Április 4-én délben a Parlament előtti Kossuth téren zenés őrségváltás volt a felszabadulási évforduló alkalmával felvont állami zászlónál, utána pedig a Magyar Néphadsereg központi zenekara térzenével emelte az ünnep hangulatát. A vidéki események során — többi között — csillagtúra után a mecseki emlékműnél találkozott Pécs város ifjúsága, kedves ünnepséget tartottak a legutolsóként felszabadult magyarországi településen, a Vas megyei Ne- mesmedvesen is, míg a Sárköz szívében lévő Decsen új művelődési ház alapkövét helyezték el hétfőn. Ünnepi események egész sorával köszöntötte a felszabadulási évfordulót Heves megye lakossága is. Kedden délelőtt a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a Magyar Nép- köztársaság állami zászlaját, amely hazánk felszabadulásának 38. évfordulója tiszteletére lengett az árbocon. Ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták le a magyar nemzeti lobogót, a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. Méhes Lajos Bukarestben Atomenergetikai kormányközi tárgyalások Méhes Lajos ipari miniszter vezetésével hétfőn magyar delegáció utazott a KGST-országok atomenergetikai gépgyártást koordináló kormányközi bizottság bukaresti ülésére. A bizottság 8. ülésén áttekintik az atom- erőművi berendezések kölcsönös szállításának helyzetét, megvitatják a berendezések további fejlesztésére, üzemeltetési színvonalának emelésére irányuló javaslatokat. Bukaresti tartózkodása során Méhes Lajos találkozik román partnereivel és megbeszélést folytat a kétoldalú együttműködés időszerű kérdéseiről is. (MTI) Egerben is lezárultak a felvételik A katonapálya vonzásában A napokban zárultak a felvételik a középiskolai katonai kollégiumokban, amelyekbe több mint kétszeres volt a túljelentkezés — tájékoztatták a Honvédelmi Minisztériumban az MTI munkatársát. A felvételi vizsgák tapasztalatai szerint a diákok többsége jó felkészültségről tett tanúbizonyságot, eredményesen helytálltak a nem köny- nyű erőpróbán. A jelentkezők tanulmányi eredménye meghaladta a 4-es átlagosztályzatot, a Fejér, Heves és Vas megyéből felvételizőké pedig 4,5—4,6 között volt. Sajnos az évről évre javuló elméleti felkészültség mellett — az elmúlt évekhez viszonyítva — lényegesen nem változott a diákok pályaalkalmassága: a szigorú egészségügyi és speciális követelmények alapján a jelentkezők jelentős részét alkalmatlanság miatt nem vehetik fel. A felvételi bizottságok mérlegelik a vizsgákon megfelelt diákok családjának az anyagi és a jövedelmi vísízo- nyait, a szociális körülményeket, a társadalmi helyzetet és a lakóhelyen rendelkezésre álló továbbtanulási lehetőségeket. Bár azonos eredmények esetén előnyben részesítik a fizikai dolgozók, a fegyveres erőkben és testületekben szolgálatot teljesítő, dolgozó szülők tehetséges gyermekeit, de egyetlen körülmény sem helyettesítheti az iskolában és felvételin nyújtott kimagasló tanulmányi teljesítményt, példamutató szorgalmat és magatartást, valamint az arra épülő — az életkori sajátosságoknak megfelelő — szilárd katonai pályaválasztási szándékot és akaratot. A jelentkezettek 70—75 százalékának szülei fizikai dolgozók vagy nagycsaládosok. A már évek óta sikeres nevelőmuinkát végző egri, nyíregyházi és tatai középiskolai katonai kollégiumok tapasztalatai nyomán az idei tanévben Balassagyarmaton, Szegeden és Győrben is létesülnek hasonló intézmények. A minisztérium elképzelése szériát 1990-ig ezek száma eléri a 15-öt. (MTI)
