Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
10. < NÉPÚJSÁG, 1983. április 3., vasárnap A NAGYVILÁGBÓL — ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL — ÉRDEKESSÉGEK — A NAGYVILÁGBÓL — ÉRDEKESSÉGEK NYUSZI VAGY TOJÄS? Húsvét közeledvén színes képösszeállításunk élére természetesen egy kis nyuszi képét akartuk tenni, de hamarjában egyetlen tapsifüles fotóját sem leltük a szerkesztőség archívumában. Úgyhogy megmaradtunk a másik húsvéti szimbólumnál: a tojásnál. Persze akadhat férfi olvasóink között esetleg olyan, aki úgy véli, hogy a jókora csokoládétojások helyett inkább a köztük ücsörgő ifjú hölgyet fogadná el ünnepi ajándékként... Már próbaútját is megtette az Airship Industries nevű brit társaság „Skyship 500” elnevezésű kormányozható léghajója Párizs fölött (lent balra az Eiffel-torony). A brit társaság azzal a kéréssel fordult a francia hatóságokhoz, hogy léghajójával rendszeres járatot, egyfajta „légitaxit” indíthasson Párizs két távol fekvő nemzetközi repülőtere, a Charles de Gaulle (Roissy) és Orly között. A megközelítőleg 100 kilométer óra sebességgel haladó léghajó a tervek szerint egyszerre tíz utast szállítana A tavasz az öltözködésben is mindig új, s új ötletek serkentője. Nézzük meg például ezt az egyszerű, mindennapi viseletre kiválóan alkalmas londoni ruhakölteményt, a Zandra Ghodes cég egyik ngári ajánlatát. Tömött buszra, bevásárláshoz, vagy munkaruhának különösen alkalmas A képünkön látható fiatalember, a Coventry-i Richard Green nem akármilyen eredménnyel végzett el egy tizennyolc hónapos állami műszaki vezető tanfolyamot: maga Margaret Thatcher kormányfő nyújtotta át akiváló képesítéséért járó emlékérmet (képünkön). A dicső eredményt egyetlen „apró” bosszúság árnyékolja be: az tudniillik, hogy a gazdasági gondokkal küzdő Nagy- Britanniában Richard Green azóta sem tudott álláshoz jutni. Igaz, emlékérmét bármikor becsaphatja a zaciba... A képünkön látható sakkrobotot Hongkongban gyártották és már saját maga teszi meg lépéseit, miután érzékelőivel észlelte ellenfele húzását Áldás vagy csapás az olaj! Alig több mint két évti- erőd helyreállítását: a felleg- zeddel ezelőtt a Eerzsa-öböl vár egyike annak a néhány arab partjai menten fekvő régi épületnek, amely még hét kis sejkség gazdaságának megmaradt Abu Dhabi szige- alapja a datolya, a hajóépí- tén. Szó van arról is. hogy tés, a halászat és a kereske- Dubaiban restaurálják az delem volt. Hét éve a két- öreg, máladozó széltornyokat, százötvenezer beduin egyhar. ezeket a kupolaszerű, érde- mada még nomád életmódot kés épületeket, amelyek egy. fölytatott a végeláthatatlan, koron a lakóházakba „vezet- tikkasztó sivatagban. ték be" a szél húsét a 45— Húsz év alatt — azóta, 50 fokos nyári hőség enyhí- hogy az olajkutak önteni tésére. (Ma mór szinte min- kezdték a „fekete aranyat” den épület, még a mecsetek — gyökeresen megváltozott is légkondicionáltak.) az élet az Egyesült Arab A hagyományok legfőbb Emírségek néven ismert hét őre az iszlám bíróság. A sejkségben. Azokat a körzeteket, amelyeket néhány esztendővel ezelőtt csak terepjárókkal lehetett megközelíteni, most a sivatagon keresztül, a barázdált gránithegyek között futó négysávos utak kötik össze. A beduinok többsége ma már ultramodern házakban él. Szállodák, hivatali épületek, felhőkarcolók, kórházak, iskolák, repülőterek mindenütt — na és az olajkutakat jelző égő gázcsóvák. A hét sejkségből álló államszövetség a külföldi befektetők és munkások mekkája lett. Az 18—20 milliárd dolláros olajjövedélem áldása tagadhatatlan, ám a gyors technikai fejlődéssel járó életmódváltozás aggodalmat vált ki, különösen az uralkodó rétegekben. A külföldiek beáramlása, az idegen életstílus, a nyugati eszmék behatolása megfosztja a bennszülötteket kultúrájuktól, egyszersmind robbanással fenyegeti az iszlám feudális hagyományokra épülő államrendet. Hivatalalos törekvéssé vált ezért a benszülöttek el"zige- tejése-a külföldiektől, s elsősorban politikai szempontok irányítják a hagyományok megőrzésére irányuló törek- - véseket. A gazdagabb rétegek nyomatékosan ragaszkodnak a solymászat és a teveversenyek tradíciójához. Abu Dhabi sejkség uralkodója, az Egyesült Arab Emírségek államfője elrendelte a nemzedékek óta dinasztiája tulajdonában lévő legfőbb büntetés meg ma is a nyilvános kivégzés. Az alkoholfogyasztás iszlám tilalmát megsértő hívőket ugyancsak . nyilvánosan megkorbácsolják. A sivatagi emírségek gazdasága virágzik, az olajpénz még jócskán megtörni a kasszákat. ,,Nézem ezeket a csodálatos városokat, és azt kérdezem, mi történik majd, ha már mindent felépítettek, amit csak tudtak? Mi lesz, ha egyszer kiszáradnak a kutak?" — kérdezi egy nyugati látogató. A nyerészkedő külföldi üzletemberek és az egymásra még mindig félté- kenykedő emírségek uralkodói értelmetlen, ám rendkívül költséges presztízsberuházásokba is belevágnak. Az öböl partján négy szupermodern légikikötőt építettek fel, kettő ezek közül napi két-három járatot bonyolít csak le. Az olajárak esése máris kihat az emírségek bevételeire, de szakértők szerint pánikra nincs ok. Vannak, akik egyenesen áldásnak tekintik a gazdasági növekedés lelassulását, mondván, hogy a megtorpanás a gyorsan szerzett gazdaság hátrányaira figyelmezteti majd a kormányokat, s meggondoltabb, az olajnélkűli jövőbe tekintő tervezésre készteti őket. összeállította: Pilisy Elemér A Húsvét-szig A „szent emberek” — egykor varázserőt tulajdonítottak ne- Egy kőóriás megmozdításához 180 ember izomerejére van kik — arccal a tenger felé szükség K ét és fél évszázada próbálják megfejteni a Húsvét-sziget rejtélyeit, expedíciók tucatjai ásták fel földjét, etnográfusok és archeológusok vitatkoznak róla. Egy francia kutató így fogalmazott: ha az ókori Athént találnánk meg az Antarktisz jege alatt, azt is könnyebben megmagyarázhatnánk, mint a Húsvét-sziget emberformájú kőszobrainak eredetét és rendeltetését. A Világ Köldöke A magányos sziget tovább őrzi tehát titkait, hiszen még pontos nevét sem tudjuk a- száztizennyolc négy- zetkilométérnyi földterületnek. (összehasonlításképpen: négy és félszer kisebb, mint Budapest.) A térképen szereplő elnevezés Rog- geveen, holland kapitánytól származik, aki 1722 hús- vétján fedezte fe az európaiak által még nem ismert szigetet. Az akkor ott élő bennszülöttek szigetüket Rapanuinak hívták, de a tudományos kutatók nem hiszik, hogy ez lenne az ősi neve. A mondák szerint az ott lakók a Világ Köldökének nevezték földjüket. Más elbeszélések szerint az Ég Határa a legrégebbi elnevezés, amellyel a szigetet illették. Az ősi nevek mögött a szigeten lakók elhagyatoltsá- gának érzése húzódik meg. A dél-amerikai kontinens olyan messzire fekszik a Húsvét-szigettől, mint Írország Kanadától. Kik faragták a hatalmas kőszobrokat, mi volt a jelentése a sziklákra vésett „madárember” alakoknak, mire szolgáltak a barlanglabirintusok? Thor Heyerdahl, a neves norvég kutató már a második világháború előtt, majd nemsokkal utána és az ötvenes évek közepén több utazást szervezett a térségbe, így a Húsvét-szi- getre is. Ezek sorában talán a legkiemelkedőbb, a híres Kon-Tiki expedíció — a norvég tudós egy balsafa tutajjal jutott Peruból az óceáni szigetvilágba —, ezzel Heyerdahl bizonyítani kívánta, hogy a több ezer- csendes-óceáni sziget az ameijkai kontinens felől népesült be. „A jövő emlékei” A norvég kutató szerint a Húsvét-sziget első bevándorlói időszámításunk szerint körülbelül 400 táján érkeztek a dél-amerikai Peruból: Kon-Tiki és vele együtt menekülő hívei. Ok teremtették a hatalmas vulkáni tufából faragott szobrokat és ezek fő alakjait. Évszázadokkal később — az ezredforduló után — jöttek az újabb bevándorlók Kolumbiából. Heyerdahlnak nézete elfogadtatásáért két évtizedes kemény küzdelmet kellett vívnia azokkal a tudósokkal szemben, akik a régi elmélet híveként azt vallották, hogy Polinézia és a Húsvét-s'ziget csakis Ázsia felől népesülhetett be. Heyerdahl kutatásainak egyik legvitatottabb pontja: hogyan faraghatták ki és állíthatták helyükre a 10—20 tonnás — a legnagyobb 50 tonnás — szobrokat a kezdetleges eszközökkel és a viszonylag kis számú lakosság segítségével. Erich von Danikén svájci „múltbalá- tó” a nálunk is bemutatott „A jövő emlékei” című filmjében többek között azt állítja, hogy földöntúli lények alkották a hatalmas kőkolosszusokat. Danikén azonban „elfelejtette” megmutatni a mozinézőknek a Húsvét-szigeten található kőfejtőt, ahol még ma is láthatóak a félig kész szobrok. Heyerdahl bebizonyította, hogy viszonylag egyszerű emelőszerkezettel 180 ember izomereje elegendő egy kőóriás mozgatásához. További kérdés: miért hagyták abba az ismeretlen szobrászok munkájukat? A legendák szerint több mint .500 évvel ezelőtt háborúskodás tört ki a „hosszúfü- lűek és a „rövidfüluek” között. Az elnevezés onnan származik, hogy az egyik törzs kultikus okokból mesterségesen — fa- és kagy- lópeckek segítségével — megnyújtotta fülkagylóját. A harcban a „rövidfü- lűek” győztek, de a küzdelem egyúttal az addig virágzó kultúra leáldozását is jelentette. A „szent embereket” ábrázoló kőszobrok faragása abbamaradt. A feledés homályába merült az ősi írás és a sziklarajzok jelentése is. Bennszülött puccskísérlet A holland tengerészek 1722 húsvétján kőkorszakbeli állapotokat találtak itt. Utánuk spanyol, angol, francia, amerikai tengerészek és perui rabszolgakereskedők szálltak partra. Ez utóbbiak ezer embert vittek el guano kibányászására a Dél-Amerikához közeleső szigetekre. A behurcolt betegségek tucatjával szedték áldozataikat. így történhe- hetett, hogy a századfordulóra alig százan maradtak a szigeten. A Húsvét-szige- tet végül is Chile annektálta 1888-ban. A huszadik század, a tudományos technikai forradalom jóllehet megwiltoztat- ta a körülbelül kétezer bennszülött életét, ám a nagy távolság legyőzése nem sikerült maradéktalanul. Hetente egy repülőgép érkezik Chiléből, de ez is csak tranzitóllomásnak használja a Húsvét-szigetet. Évente egy hajó köt ki, amely építőanyagot, gyógyszert, Diesel-olajat és .egyéb felszerelést hoz magával. A szigeten a fő közlekedési eszköz még ma is a ló, a néhány tucat gépkocsi rendszám nélkül közlekedik. A nagy ritkán bdavetődő turista hajók igazi szenzáció számba mennek. Mindez igazán nem jelent erős kötődést Chiléhez. Többek között ezért is történhetett meg, hogy a hatvanas évek elején a bennszülöttek „puccskísérletet” hajtottak végre. El szerették volna érni, hogy szigetük Francia Polinéziához tartozzon, hiszen Dél-Amerikához nem sok közük van. Az akkori chilei kormány egy kisebb hadihajót és 40 katonát küldött a Húsvét-szi- getre, akik egy puskalövés nélkül „leverték” a lázadást. g- }■ P■
