Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. április 27., szerda 5 • Az első szülői értekezlet résztvevői Főiskolás - jogász - muzeológus - és a többiek Arcok a Ki mit tud?-ról Most zajlanak a Ki mit tud? középdöntői, s hamaro­san megtudjuk, megyénkből kik jutnak a televízió . nyilvánossága elé. Egy biztos: azok, akik most feltűn­tek, s a tájegység selejtezőin kitűnően szerepeltek, ér­demesek a figyelemre. Lehet, hogy nem sikerül bejut­niuk a döntőbe, mégis nyomon kell követnünk sorsu­kat, hiszen gazdagíthatják a művelődési házak kultu­rális kínálatát, felléphetnek, megmutathatják, egyben gazdagíthatják tudásukat. S lehet, hogy néhány év múlva már érettebben léphetnek valamilyen formában az ország nyilvánossága elé. Riportjainkat a Népújság stúdió hallgatói készítették: Kacsur Annamária, Szabó Pété* és Havas András. Szülői értekezlet a tanév előtt! Most szép lenni — kollé­gistának Kárpáti Lajos alezredes is­mertetőjét tartja Jíem igen tudok középis­kolát, ahol a szeptemberi tanévkezdet előtt már ápri­lisban (!) összejönnek a le­endő nebulók szülei a leen­dő nevelőkkel! Márpedig ez történt szombaton délelőtt Egerben, a Magyar Néphad­sereg I. számú egri középis­kolai katonai kollégiumá­ban. A tanulmányi szerződés megkötésére ideérkezettek egyúttal az első szülői érte­kezlet részesei is lettek — ahol megismerkedtek a cse­metéjük jövendő oktatóival éppúgy, mint lakóhelyükkel, és szabad idejük eltöltésének színtereivel. A laktanyalátogatás után Dallal (és játékkal) élni jó Két vasárnap is kellemes meglepetést hozott a televí­zió kora délutáni műsora. Az ország ének-zene általá­nos iskoláinak legjobbjai ve­télkedtek az 1-es stúdió­ban, méghozzá egyenes adás­ban' Lukin László és csapata most gyerekekkel lépett az élő kamera elé, s az ered­mény: egyenesen meglepő. Oly otthonos családi légkört teremtettek, mintha a néző is ott ült volna velük, élvez­te a játék örömét. Mert a legfontosabb maga az önfe­ledt játék volt ebben a ve­télkedőben: az okos feloldó­dás. Lukin tanár úr úgy „dirigálta” a gyerekeket, hogy maga a néző is csak később vette észre, mennyi ismeretet szerzett ez alatt a kétszer egy óra alatt. — mi — Kárpáti Lajos alezredes tá­jékoztatta az immár évtize­des múltú intézetről a ven­dégeket. Büszkén említette meg, hogy az első növendé­kekből lett első tisztek egyike. Szekeres főhadnagy mondta el a tavaly augusz­tus 20-i tisztavatáson a foga­dalmat tiszttársai nevében. Ö volt az 1974-ben induló kollégiumi évfolyam egyik tagja, aki a főiskola akadá­lyait is kiváló eredménnyel vette. Ezzel tulajdonképpen ösz- szegezte Kárpáti Lajos a kollégium alapvető célkitű­zését: a nagy múltú, kiváló egri középiskolákban tanuló fiúk az eredményes érettségi után közvetlenül kerülnek a katonai főiskolára, vagy a katonai egyetemekre — akár külföldön is. A jó középisko­lai felkészítés eredménye­képpen helytállva — a ta­pasztalatok szerint jó tisz­tekké váltak az egykori egri diákok, összesen ezeregyszá- zan. E kemény, egész — és egészséges! — embert kívá­nó pályára kiváló körülmé­nyek között készülhetnek a fiaitalok. Nemcsak a „repü­lős-norma” szerinti étkezés a fontos — bár egy kamasz­nál ez sem utolsó szempont. Az iskolakezdetkor tetőtől talpig felöltöztetett növendék Mint már a Népújság hírül adta, a petőfibányai műve­lődési házban szombaton, Marx születésének 165. és halálának 100. évfordulója alkalmából megyei propa­gandista-találkozót rendeztek. A KISZ Heves megyei Bi­zottságának munkatársai és a Mátraalji Szénbányák fia­taljai négyszáz résztvevőt hívtak meg, hogy gazdagít­sák ismereteiket, új módsze­reket sajátítsanak el. A szekcióülések egyik szü­netében sikerült szót válta­nunk a találkozó szervezői­vel. Hegyi János, a Hámán Kató Politikai Képzés Köz­pont vezetője elmondta, hogy a propagandisták to­vábbképzését szolgáló, komplex programot nyújtó találkozókat e rendezvényhez hasonlóan, újszerű formában első ruházati ellátmánya 14 500 forintba, az évenkénti pótlás 5800 forintba kerül. A kollégisták havi zsebpénzt, tanulmányi pótlékot kapnak, amihez nyáron, a vakáció idején az étkezési térítés pénzbeli megváltása társul. Az életszínvonal jellemzésére egy tavalyi példát idézett a parancsnok: szeptembertől az első 60 nap alatt nyolc kilót gyarapodott, és négy centit nőtt egyik növendékük — azonnali ruhacserére szorul­va... A szülők érdeklődése cse­metéjük jövendő élete iránt a kérdésekben is tükröződött — de bizonyos életmódbeli tükröt is tartott a szeptem­berben kezdő évfolyam elé. Mert, amíg az egyikük a nyugati turistaút lehetőségét firtatta (nincs korlátozva egyébként!), addig a másik anyuka a családi pótlék fo­lyósítása iránt érdeklődött. Ót is megnyugtatták a neve­lőtanárok : a kollégiumba felvett gyerekek után to­vábbra is azonos családi pótlékokat folyósítanak. És mindezért csak tisztes­séges munkát, erkölcsös élet­vitelt kér a „sereg”. És vi­gyáz rá, hogy ez így is le-_ gyen. — megyei gazdasági körzetek szerinti szervezésben — kí­vánják megoldani. Ebből az is következik, hogy a fiata­lok eljutnak megyénk vala­mennyi gazdasági, társadal­mi munkában jelentős egysé­géhez ... A résztvevők egyébként különböző témakörökből hallhattak előadásokat. így többek közt az ifjúsági moz­galom időszerű kérdéseiről, a videotechnikáról, a vetél­kedők lebonyolításának mód­járól, a hangkazetták fel- használásáról. Gazdasági és külpolitikai fórumokon vet­tek részt, s természetesen gazdag volt a kiegészítő mű­sorok sora is. Végül is egy tartalmas, hangulatos nap után búcsúz­hattak. Korcsog Béla Az egyensúlyozó Bíró Attila másodéves biológia-technika szakos fő­iskolai hallgató, s mint te­hetséges egyensúlyozó­művész bekerült a Ki mit tud? elődöntőjébe. — Felidéznéd a megyei döntő műsorát? — Szinte minden számo­mat előadtam. Egyensúlyoz­tam az orromon égő papír­tölcsért, hanglemezt, hegyé­vel összeillesztett késeket. A legnehezebb az volt, ami­kor a számmal egy kést tartottam, azon pohár volt, s a fejemen levő üvegből vizet töltöttem bele. Szeren­csémre ez is sikerült. — Biztos sok-sok gyakor­lás kellett ahhoz, hogy ilyen ügyes legyél... — Inkább kellene, nincs sok időm rá. Meg aztán mindig is kedvtelésből csi­náltam, nem akarok rá­unni a hosszú felkészülések alatt. Eredetileg csak hecc­ből kezdtem egyensúlyozni: a tévében megtetszett egy cirkuszi attrakció. Az osz­tályban minden fiú kipró­bálta második gimnazista korunkban, s nekem ment a legjobban. Úgyhogy to­vább próbálkoztam. Ha va­lami eszembe jutott, meg­csináltam. — Tanárképző főiskolára jöttél. Soha nem ábrándoz­tál hírnévről, nagy mutatvá­nyokról? — Nem is tudom. Én ed­dig csak hobbiból csinál­tam, s csak ismerősök előtt léptem föl. Nem nagyon sze­retek szerepelni, mert izgu­lok. Ha egy tanárnőm nem buzdít, nem indulok most sem. — De ha bejutnál a dön­tőbe ... — Akkor minden meg­változna. Ha valaki segí­tene összehozni egy igazán jó szerelést, talán mindent a „hobbimra” tennék fel. — Eddig ki támogatta a fellépéseidet, s egyáltalán, hogy győzöd anyagilag? — Nehezen. Mindent ol­csón, saját magam próbálok elkészíteni. De hát konyha­késből nehezen lehet csil­logó, villogó kardot vará­zsolni. Van egy barátom — Horváth Attilának hívják — ő segít mindenben. De egyébként... — Készülsz-e valamilyen új műsorral? — Három, poharakkal teli tálcát fogok majd egymáson egyensúlyozni. Eddig csak mosogatás közben törtem poharakat, nem szeretném a versenyen nagyban elkez­deni az üvegtörmelék-gyár- tást. — A kezdeti sikerek után változott-e valami? — A házinénim többet tö­rődik velem, nem győzi mondani, hogy ne verjem le a lámpáit a karddal, ne rongáljam meg a konyhát azzal a sok székkel, mert,.. ! A dalénekes Farkas Éva „civilben” jo­gász, jelenleg tanári állás­ban dolgozik. A versenyen, mint sanzonénekes jutott tovább. — No, nem egészen illik a dalaimra a „sanzon” el­nevezés. Műsoromban meg­zenésített versek szerepel­nek, részben én szereztem hozzájuk a zenét. Valamikor egy diáktársammal együtt léptünk fel: a többi tőle származik. — Ilyen régóta foglalkozik énekléssel? — Igen, az egyetemi évek alatt alakítottunk egy együt­test, és el is indultunk az akkori Ki mit tud?-on. El is jutottunk a televíziós for­dulóig, de aztán befejeztük tanulmányainkat és szétszé­ledt a csapat. — Egyedül vagy közösen könnyebb közönség elé állni? — Számomra mindkettő nehéz. Mindig izgulok, de a zenekarral azért jobb volt. Szeretem a közös munkát, de most kipróbáltam, mi­lyen magamban a színpadon. De már tervbe vettem, hogy... — Csak nem alakul egy új együttes? — Nem. Egy kategóriában jutottunk tovább a főiskolás Poetry együttessel, valószínű­leg hamarosan közéjük ál­lok. — ön már végzett jogász, foglalkozna-e hivatásszerűen a zenével? — Ezen még nem gondol­kodtam, itt Egerben nem is lehetne csak ebből élni. Egyelőre készülök a ver­senyre, s várom a területi válogató verseny eredmé­nyét. Természetesen ha meg­hívnak valahová fellépni, örömmel megyek ... A beatzenekar A városszéli paraszt­kunyhó kapuján fekete betű: Skyros-Group. Itt próbál öt gyöngyösi muzsikus, ök már fenn ülnek a Ki mit tud? képzeletbeli vonatán, hogy hová érkeznek, még nem tudjuk, így az indulásról faggatózunk. — 1980-ban alakult ki, hogy mit szeretnénk, hogyan és kikkel. Saját zenét akar­tunk. A latin-amerikai ih­letésű dzsesszrock szeretete kötött össze bennünket. Ne­héz volt a kezdés. Anyagi gondok és katonai behívók késleltették. Manapság ki­sebb vagyon szükséges a technika beszerzéséhez. Vi­szont tavaly február óta csaknem mindennap négy-öt órát próbálunk. — Megéri a befektetés? — Sokszor kérdeztük ezt mi is. Nemegyszer fogadtuk meg, hogy vége, többet nem csináljuk, de másnap me­gint csak hangszereket vet­tünk kézbe. Jó, amikor szól a taps, és ismerős arcokat látunk a nézőtéren. — Kikből áll a közönsé­getek? — Sajnos szűk körből jött létre. Kevesen ismer­nek bennünket. A Volán­klubban rendszeresen ka­punk nyilvánosságot, alkal­mi koncertek is összejönnek, de ötször ennyi fellépést is vállalni tudnánk, de most talán megismernek bennün­ket. Közben a hangszerekhez ülnek, Benei Béla, Gömöri Ottó, Munkácsi András, Csáki Zoltán és Donhauser Balázs elkezd muzsikálni. Kedves szomszédok, a Skyros együttest hallják ... ! A népzenei együttes Fajcsák Attila, a Kaloda együttes vezetője, az egri Dobó István Vármúzeum néprajzosa. Csapatáról be­szél. — Ilyen felállásban (Kam­rás Lajos, Okos Tibor és jómagam) november óta ját­szunk. De munkánk régeb­ben kezdődött, a Fuszulyka neve bizonyára ismerőseb­ben cseng. Népzenét, törté­neti muzsikát játszunk, az utóbbiak népünk emlékeze­tes sorsfordulóit idézik. Például a Rákóczi-szabad- ságharcot. — A versenyen túl milyen kapcsolatotok van a vá­rossal, hogyan vesztek részt Eger kulturális életében? — Fenntartónk a nemrég megnyílt Ifjúsági Ház. On­nan kapunk támogatást. Szeretnénk népzenei klubot indítani itt, ahol előadások hangoznának el sok-sok ze­nével. Ez a kis műhely szeptemberben nyílik. — Milyen segítséget kap­tatok az elmúlt években munkátokhoz? — Nem sokat. Ez nyolc év tapasztalata. Ügy érzem, nem igényelték igazán lel­kesedésünket. Egyszerűen nem kellettünk. Talán most majd az Ifjúsági Házban ... Kőhidi Imre MARX JEGYÉBEN Módszervásár Petőfibányán Úttörő tűzoltók versenye A hét végén összevontan rendezték meg Tamamérán a megyében levő úttörő'tűzoltó rajok járási és megyei verse­nyét. Az egri járásból nevezett 15 fiúcsapatból az első helyet a szilvásváradiak szerezték meg. A gyöngyösi járásból 15 fiú- és 6 leánycsapat nevezett, mindkét csoportból a visznekiek kerültek ki győztesen. A hatvani körzetből a fiúk közül a hatvani 3-as számú Általános Iskola, a lányok közül pedig Heréd község csapata lett az első. A füzesabonyi járásból Besenyőtelek fiú- és Fel- debrő leánycsapata végzett az első helyen. A hevesi járásból mindkét kategóriát Kömlő község gyerekei nyerték. Közvetlenül a járási verseny után került sor a megyeire, ahol eldőlt, hogy kik képviselik Hevest a 10 napos zánkai úttörő tűzoltók táborozásán és országos küzdelmén. A szoros küzdelemben végül is Besenyőtelek község fiú- és Kömlő község leánycsapata bizonyult a legjobbnak, ők utazhatnak Zánkára május végén. Célbalövés vízsugárral Szurkolók a pálya szélén (Fotó: Szabó Sándor; Indul a kismotorfecskendő...

Next

/
Thumbnails
Contents