Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-23 / 95. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. április 23., szombat 13. Az emberiség évenként a világtermésnek több mint egyharmadát — 280—360 milliárd nyugatnémet márka értékben (termelői áron) — veszíti el természetes okok következtében. A Bayer-gyár beszámolója szerint a világtermés 14 százalékát kártevők, 12 százalékát növénybetegségek pusztítják el, kilenc százalékát pedig a gyom, vagyis összesen 35 százalék megy veszendőbe. A legnagyobb veszteség — 45 százalék — a cukorrépát és a cukornádat éri, 35 százalék a gabonaféléket, míg a főzelékféléknek csupán 28 százaléka pusztul el. Minél fejlettebb egy ország iparilag, annál kisebbek a veszteségek. Európa például termésének csupán 23 százalékát veszíti el. Ázsia és Afrika fejlődő országaiban viszont a termelés 42—43 százaléka pusztul el. Érthető hát, hogy szerte a világban igen nagy erőfeszítéseket tesznek a növények védelméért. Ezekről az eredményekről adunk most számot. (Összeállította: KIS SZABÓ ERVIN) Új készítmények a növényvédelemben A szelektív növényvédő szerek Serkentett magvak Jó minőségű vetőmag A Növényvédelmi Kutató Intézet nem régen ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Ebből az alkalomból a hazai társszervekkel közösen nemzetközi konferenciát rendeztek „Űj utak a növényvédelmi kutatásban” — címmel. Az előadásokon sok szó esett a szelektív növényvédő szerekről. Dr. Kozár Ferenc kandidátussal, az intézet tudományos osztályvezetőjével e szerek jelentőségéről, hazai elterjedéséről beszélgettünk. — A szelektív növényvédő szereket általában mindenki a rovarkártevők elleni védekezéssel hozza kapcsolatba. Talán itt indult meg legelőször a hagyományosan használt, széles hatáskörű rovarölő szerek kicserélése szelektív készítményekkel. Ezek az anyagok a különböző eljárások során mindig csak egy adott kártevőt pusztítanak el. Kevésbé veszélyeztetik a növénytábla életközösségét, a környezetet. — Melyek a szelektív növényvédelem fontosabb eljárásai ? — NTöbb irányban végzünk kutatásokat. A biológiai védekezéskor rovarbetegségek vagy hasznos rovarok elterjesztésével, ellenálló növények nemesítésével védekezhetünk a kártevők ellen. A rovarok szex-ingeranyagaival, a fermonokkal csapdába ejt- hetők a kártevők, s számukból következtethetünk a per-' metezés időpontjára. Így sok vegyszer megtakarítható, hatásfokuk növelhető. A mező- gazdasági kártevőkön kívül a szúnyogok, legyek ellen is eredményesen használhatók a hormonhatású anyagok (pl. juvenil hormon). A rovarok táplálkozását gátló készítmények nem pusztítják el a kártevőt, s így az őt pusztító paraziták, hasznos rovarok száma sem csökken. — Hol alkalmazhatók ezek a szerek? — Főként a mezőgazdaságban és az erdészetben, de gyakorlatilag mindenhol. Még a házilégy, a szúnyog és a csótány irtására is alkalmasak. Jelenleg hazánkban több mint egy tucat feromont használnak, elsősorban gyümölcsösökben. A baktériumkészítményeket (pl. Dl PEL) már engedélyezték az erdő- gazdaságokban a lombrágó hernyó ellen, s valószínű, hogy hamarosan hormonhatású szerekkel pusztíthatjuk az istállólegyet. Tehát már megtettük az első lépéseket. — Várható a szelektív növényvédő szerek széles körű hazai elterjedése? — Feltétlenül. De addig még sok kutatómunka áll előttünk. Idővel bővül a választék, s mindenki a termesztési igényének megfelelően válogathat a készítményekből. 5—10 év múlva valamennyi fontos kártevőnek lesz szexcsapdája, s így sokkal könnyebb lesz előrejelzésük. Ezzel párhuzamosan megindul ezeknek az anyagoknak a közvetlen védekezőre való felhasználása is. Veszélytelenek a környezetre, és mivel kis mennyiség elegendő belőlük, csökkennek a növényvédelem költségei. — Kik gyártják ezeket a készítményeket ? — Baktériumkészítményeket jelenleg Amerikából és Franciaországból importálunk, de ha felépül a bulgáriai gyár, talán könnyebben, s főleg olcsóbban jutunk majd hozzá. A Kőbányai Gyógyszergyár kutatásai is jó eredményeket ígérnek. A Reanál Gyógyszergyár már második éve gyárt és forgalmaz feromoncsapdákat alma-, szilva-, és keleti-gyü- mölcsmoly ellen. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár káposzta- és vetési bagolypille feromonjai egy-két éven belül piacra kerülhetnek. A táplálkozásgátló anyagok esetében még további alapozó kutatásokra van szükség. A gyorsabb eredmény elérése érdekében együttműködünk a Kőbányai Gyógyszergyárral, a Gyógynövény- és a Gyógyszerkutató Intézetekkel. Mivel szerteágazó a terület, a növényvédő szerek gyártásába a legkülönbözőbb gyárak bekapcsolódása várható, illetve figyelhető meg. — Üj utat nyit a növény- védelemben a szelektív növényvédő szerek alkalmazása? — Nem újat, inkább egy másikat. Ezek nem csodaszerek, alkalmazásukkal nem szorul vissza jelentősen a rovarölő szerek használata. A növényvédelem fő irányvonala megmarad, csak a programszerű védekezésről átál- lunk az okszerű védekezésre. A fő cél az, hogy minél kevesebb növényvédő szert használjunk föl, a lehető legjobb időpontban. A növény- védelem is mind összetettebbé válik, mind nagyobb tudást, felkészülést igényel. A vegyszerek ára jóval nagyobb mértékben emelkedik, mint a szelektív növényvédő szereké, amelyekből ráadásul kevesebbet kell felhasználni. De legnagyobb előnyök — amit pénzben nehéz kifejezni — a környezet megkímélése. Ve- gyületei káros termékek visz- szamaradása nélkül gyorsan lebomlanak. Ránk, emberekre is kevesebb veszélyt jelentenek. Hollós László „A gammasugarak hatása a százszorszépekre” nemcsak izgalmas film- és színdarabcím, hanem arra is utal, hogy a sugárzások figyelmet érdemlő hatással lehetnek a növényeinkre. Azt már számtalan kísérletben kimutatták, hogy a vetésre szánt magvak kezelése infravörös és gammasugarakkal sok esetben előnyös, például növeli a csírázóképességet. Hasonló megállapítások . születtek az ultrahanggal és az elektromos árammal, a nagyfrekvenciás magkezelésekkel kapcsolatban. Kedvező hatásuk a nagyobb termésmeny- nyiségben, a minőségjavulásban és a fokozott betegség- ellenállóságban mutatkozhat meg, a kezelés körülményeitől és a kezelt magvak sajátosságaitól függően, különböző mértékben. A vetőmagvak elektromos serkentésének legismertebb módja ez a sajátos elektrokémiai eljárás, amelynek során a magvakat úgynevezett vezetőoldatban, elektrolitban áztatják, amelybe áramot vezetnek. Ennél egyszerűbbnek látszó elektromos kezelés az, amikor a vetőmagvak elektródák között áthaladva 30—60 másodpercig kerülnek nagyfeszültségű váltóáram hatása alá. Ezután nyomban vetni kell, mert a kedvező hatás csak bizonyos ideig marad meg. Foglalkoznak az elektromos árammal keltett mágnesesség serkentő hatásának hasznosítási lehetőségével is. Kísérletekben kedvező a 800—1200 r egység közötti sugáradagokkal végzett röntgensugaras magkezelés. is. Egyre több kedvező kísérleti eredmény bizonyítja a gammasugarak előnyös, serkentő hatását. Akárcsak a kis adagú gammasugár-keze- lések kedvezőek az olyan hatás eléréséhez, amelyek ser- kentőek a növények életképességére, anyagcseréjére és terméshozamára. Eddig több eredmény is azt mutatja, hogy 10—100 r egység sugáradaggal végzett kezelések a legmegfelelőbbek. A vetőmagvak ilyen fizikai serkentése a rádioaktív sugarakkal A tavasz tudománya A természet bonyolult rendjének érdekes állomása a tavaszi ébredés. A növények induló életvegytani folyamatának feltétele a tartósan fagypont fölötti hőmérséklet. Ezt követően a rügy- fakadás, a zöldülés, a virágzás, a lombosodás, az egyes fajok hőigényétől függ. Hazánkban az őszi lombhullással, téli nyugalommal alkalmazkodik a növényzet az éghajlathoz. Az állandóan meleg nedves trópusi vidékeken viszont más a helyzet: az őshonos növényzet folyamatosan fejleszti lombját, s csupán akkor hullik le, amikor már elöregedett. A Kárpát-medencében, tehát a mérsékelt égövön ún. leválasztó paraszövet képződik a levelek illeszkedési alapján. Itt a lombhullás aktív felkészülés a télre. Sok évezredes szelekció eredményeként alakult ki a rügyek téli kezdeti, mély nyugalmi állapota. Hiába viszik meleg szobába a levágott gallyat, az idő előtt nem hajt ki a vázában. Tél végén azonelsősorban az apró magvú növények teljesítőképességének fokozásánál kecsegtet sikerrel. Hazánkban az ilyen jellegű kísérletek egyikénél 100 r sugáradaggal kezelt paradicsombogyókból nyert magvak felhasználásásával a termés meghatszorozódott. Az elmúlt évek kísérletei kimutatták az ultraibolya- és ultrahangkezelések előnyös hatásait is. A közölt adatok szerint 2—120 mp-es UV-be- Sugárzás 25 százalék csírázás! erélyfokozódással járt, például a kukoricánál. Ez magyarázatot ad arra, hogy miért eredményezett nagyobb csírázóképességet az a hagyományos magkezelési eljárás, amelynek során napon szárították, tehát természetes UV-sugárzásnak tették ki a magvakat. Hasonlóan kedvezőek a kilátások az eddigi eredmények alapján az ultrahangkezeléssel kapcsolatban is. Mindezek a fizikai hatású vetőmagserkentő kezelések azonban csak további alapos kutatómunka és fejlesztés után válhatnak nagyüzemi módszerek között is sikeresen követhető eljárásokká. Várhatóan már a közeli jövőben szélesebb körben alkalmazzák a Kertészeti Egyetemen kidolgozott új magserkentési, más néven magstimulálási eljárást. Enban megszűnnek a fejlődés belső akadályai. A fák ezért zöldellnek ki legutoljára, mert lombozatuk általában távolabb van a felmelegedő talajtól, mint a bokroké. Így kevesebb meleget élveznek, márpedig a kibontakozáshoz bizonyos hőmennyiség szükséges. A fák rügyfakadásában is tapasztalhatók bizonyos időbe(MTI fotó: KS) nek alapja, hogy a nagyfeszültségű elektromos téren átbocsátott élő magvak szabad és és könnyen felszabaduló ionjai elmozdulnak. Ettől a magvak biológiai tulajdonságai megváltoznak, olyan előnyös módon, hogy a magvakból kikelő növények rendszerint fokozottabban képesek hasznosítani a napfényt. Az eddigi vizsgálatok szerint ezzel az elektromos magstimulálással a kukoricánál és a gabonaféléknél 15— 30 százalék szemtermés- és szárazanyag-tartalomnöveke- dés, a zöldségféléknél pedig 20—40 százalékos terméstöbblet érhető el. Ezenkívül az így kezelt magból kelt növények gyorsabban fejlődnek, rövidebb idő alatt beérlelik terméseik zömét és ezáltal alkalmasabbak gépi szedésre, ami különösen a zöldségnövényeknél fontos. Kedvező íz-, zamat-, és vitaminváltozás is tapasztalható a kezelés hatására. A dísznövényeknél a kezelés növeli a virágok számát és különleges virágformákat is előidéz. Ezek után érthető, hogy azokban a gazdaságokban, ahol az ismételt nagyüzemi kísérletek alkalmával már vetettek elektromosan stimulált magot, nagyon érdeklődnek újabb kezelt magtételek iránt, de más üzemek és a külföldi szakem- berekk érdeklődését is felkeltette ez az eljárás. K. L. li eltérések. Ennek oka, hogy a rügyek belső felépítése nem egyforma (például az akác félig-meddig rejtett mélyedésben ülő, apró rügyei a szárból nem emelkednek ki annyira, mint a vad- gesztenye messziről látszó, nagy rügyei). Képünk a virágbontó áprilisban készült, a budapesti Tabánban. Vírusok a mezőgazdaságban A Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban új biológiai védekezési móddal kísérleteznek. Dohányfölde, ken, gyapotültetvényeken, káposztaföldeken és almáskertekben vírusokat permeteznek a növényekre, kiegészítve ezekkel a hagyományos kémiai növényvédő szereket. Nagyon időszerű a biológiai védekezésnek ez a formája, mert ma már 300-nál több rovarfaj kémiai rovarirtó szerekre rezisztenssé vált. Felmerül persze a gondolat, hogy bár rovarvírusokról van szó, nem veszélyesek-e mégis az emberre? Mivel ma már több mint 400 betégségokozó rovarvírus ismeretes, célszerű lenne ezeket az ember javára, a kártevő rovarok ellen felhasználni. Az ötlet annál csábítóbb volt, mert a rovarvírusok eléggé eltérnek a gerinceseket támadó vírusoktól és így úgy látszott, hogy tenyésztésük és tömeges fel- használásuk veszélytelen az emberre. Az újabb vizsgálatok azonban feltártak bizonyos szerkezeti hasonlóságot a gerincesekre és a növényekre veszélyes vírusok között. Az utóbbi években a rovarvírusok kutatása jelentősen megnövekedett: öt-hat évvel ezelőtt mindössze 2—3 rovarbetegséget okozó vírust ismertek — ma már jóformán minden gerinctelen csoport vírusellenségét ismerjük. Van-e biztosíték, hogy a vírusokkal való „permetezés” nem árt az embernek és nem idéznek-e elő ártalmakat a természet egyensúlyában? A gerincesek védettek a rovarvírusok ellen, mivei a rovarvírusok 20 és 30 C fok között — aktívak (ez a rovarok testhőmérséklete), 30 C fok felett pedig életképtelenek. Kanadában egy fenyőfakártevő levéldarázsfaj ellen „vetettek be” teljes sikerrel egy vírust. Néhány hektárnyi területet beszórtak vele és a kártevők három hét alatt 90 százalékban kipusztultak, sőt az erdőben elszaporodott a a vírus és az egész területet védetté vált. Franciaországban az ún. búcsú járó lepke ellen helikopterről 500 hektárnyi erdőt szórtak be vírussal —, de az eredmény nem volt ilyen tökéletes. Igaz, hogy a hernyók 90 százaléka elpusztult, de a vírus nem tudott az erdőben kellőképpen megtelepedni, s a kezeletlen telepről jövő lepkék újra fertőzték a területet. Most a különböző bagolylepkék ellen az USA-ban, Lengyelországban, a Szovjetunióban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Franciaországban folynak kísérletek —, mert valójában minden országnak a helyi adottságaihoz kell kikísérletezni a megfelelő vírust. Szomjas fák Száraz, meleg időben a gyümölcsfák életműködéséhez szükséges vízmennyiség megszerzése nehézségekbe ütközhet. Alma- és cseresznyefákon végzett újabb kutatások kimutatták, hogy ezek ilyenkor a saját gyümölcseikben felhalmozott vízkészlet egy részét használják fel. Hasonló jelenség figyelhető meg a narancs-, a szilva-, a mandula- és a körtefákon is. A HEVES MEGYEI TANÁCS V. B. Jelentkezni lehet: MUNKAÜGYI OSZTÁLYA PÁLYÁZATOT HIRDET levélben vagy személyesen FŐELŐADÓI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. az MT V. B. munkaügyi Pályázati feltétel: osztályán, Eger, Kossuth Lajos u. 9. szám. felsőfokú iskolai végzettség és legalább 5 éves vállalati, vagy intézményi gyakorlat. FELVESZÜNK: gyakorlattal rendelkező villanyszerelőket, erősáramú műszerészeket beüzemelő munkára, közép- vagy felsőfokú villamosipari végzettségűeket műszakelőkészítő munkakörbe. EVIL, Eger, Trinitárius u. 1. (MTI fotó — KS)