Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-21 / 93. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. április 21., csütörtök 5. LENGYELORSZÁG Növekvő szénexport 1982-ben Lengyelország je­lentős sikereket ért el a ko­rábban elveszített nyugati szénpiacok visszaszerzésében. Franciaországba, NSZK-ba, Olaszországba és Dániába is szállítottak kőszenet, noha a hetvenes évek vásárlásainál kisebb mennyiségben (1,5— 2,0 millió t országonként). Növekedett viszont a szállí­tás Finnországba (2,1 mil­lió t), Brazíliába (1,3 millió t), valamint Hollandiába is (0,85 millió t). Új piacokat is sikerült a lengyel szénexportőröknek felkutatniuk, Máltán és Al­gériában. 1983-ban a lengyel szén- szállítások további növe­lését tervezik. Bár a teljes kínálat még nincs lekötve, ab­ban bíznak, hogy az 1982-es 15 millió t eladással szemben, idén 20 millió t szenet si­kerül elhelyezni a nyugati piacokon. CSEHSZLOVÁKIA Trencsén vára újjászületik Ősrégi (alak A Kárpátok övezte Tren­csén várából csodálatos a kilátás a Vág völgyére. A soha be nem vett középkori erőd két évszázada a tűz martaléka lett. Az 1790. évi tűzvész után nem akadt, aki kitatarozta volna. A gyö­nyörű műemlék az elmúlt évtizedekben született újjá. Trencsén már a római kor­ban a történelem színpadá­ra lépett. A Duna. menti provinciában 179 körül, amikor a legyőzött, germán eredetű kvádok inkább el­költöztek erről a vidékről, semhogy tűrjék a római el­nyomást, Marcus Aurélius császár, ezt megakadá­lyozandó megparancsolta, hogy a római helyőrségek szánjanak meg minden hegy­szorost. Így kerültek a La- ugaritium, a mai Trencsén nevű településre a római légiók. Itt-tartózkodásuk té­nyét a vársziklában örökí­tették meg, ami ma is tisz­tán látható. Az általános felújító mun­kálatokat, amit sokrétű ré­gészeti kutatás kísér, 1952- ben kezdték meg, miután a várat műemlékké nyilvání­tották. Igen sok tárgyi le­letre bukkantak, amelyek az épülettel kapcsolatos, régeb­ben is ismert történelmi té­nyeket bizonyítják. A fenn­maradt részek tanúsága sze­rint a vár (a nagytorony és a védőfal) az 1260—1270-es években épült. Csák Máté idejében átépítették és vár­palotával, valamint kis ká­polnával egészítették ki. Ez az oligarchia, akinek szinte fejedelmi hatalma volt, ud­vari karrierjét 1293-ban kezd­te, mint pozsonyi ispán, s az 1296—1299-es években a palatinusi tisztet viselte. Ak­koriban foglalta el Trencsén és Nyitra megyéket, s több más területet. Az ezt követő évszázadokban a vár gyak­ran váltotta gazdáit. A felújítási munkálatok so­rán fokozatosan felépült a XIV. század végéről szárma­zó Lajos-palota, amelynek egykori kincstárát a régészeti leletek múzeummá alakították át. A szakemberek felújították az úgynevezett Ágyú-bástyát, amely ma kiállítási terem. Újjáépítették az egykori 16­A sziklára épült trencsénl vár porszárítót és a mellette le­vő gótikus kápolnát is. Igen nehéz munka volt a vár hí­res kútjának felújítása. Eh­hez egy megindító legenda fűződik: a sziklába vésett kutat Omár pasa építtette, hogy kiválthassa a vár ak­kori tulajdonosa, Szapolyai István fogságában sínylődő, Fatime nevű szerelmét. A kút 79,2 méter mély, víz­oszlopának szintje 10—15 méter között ingadozik. A váregyüttes legerősebb része az 1430-ból származó Borbála-palota. Kőből épült, kétemeletes épület, keleti részén lovagteremmel. A Szapolyai család XVI. szá­zadból származó palotájának újjáépült második emelete kilátóként szolgál. Legutol­jára a Máté-torony épületét konzerválják. Az újjáépült vár termei kiválóan alkalmasak Tren­csén és környéke történelmi dokumentumainak elhelyezé­sére, ezért rendeznek be mú­zeumot a várban. Dr. Josef Dósa (ORBIS—KS) BULGÁRIA Kusija lovasjátékok Az első tavaszi napok egyikét a bolgár ember a lónak és a lovasoknak szen­teli. Ez az ősi ünnep a mai napig is él Bulgáriában. Az ország több vidékén, március közepétől április végéig sportünnepségeket rendez­nek és lovas versenyeket, úgynevezett kusijákat tar­tanak. A falu ilyenkor korán ébred, jóval a „lódobogás előtt”. A fiatal menyecskék kovásztalan kenyeret süt­nek, amit lófigurákkal díszí­tenek. Később vidám cso­portokban mindnyájan elin­dulnak a kusija színhelyé­összeállította: Gyurkó Géza re, a falun kívül. Egymás után érkeznek a kiöltözött lovasok. A szépen megtisz­tított lovak befont farokkal, hunyorból, gerániumból és borostyánból font koszorúval feldíszítve érkeznek. Mint minden bolgár ünnepen, itt is táncolják a horót. A kör­tánc fokozatosan szétszakad, és a felsorakozott lovasok megkezdik a vágtát, amely­nek a hossza 300 és 1000 méter között lehet. Amíg a fiatalok táncol­nak, az idősebb asszonyok kiválasztják a legszebb cipót. Azzal fogadják a győztest, majd egy gerániumcsokrot nyújtanak át neki. Amikor törnek a kenyérből, nem fe­ledkeznek meg a lóról sem. Egy falatot a lovasnak, egy falatot a lónak adnak. A ló rézedényben főtt kukoricát is kap. A népünnepélyeken gyakran részt vesznek a Szófiai Testnevelési Főiskola és a Bolgár Lósport Szövet­ség versenyzői is. A lósport napjainkban Bulgáriában az egyik leg­népszerűbb sport. Mintegy húsz lósportegyes ült és 12 speciális lovagló iskola mű­ködik. Bulgáriának az e sportágban elért eredményeit bizonyítja az a tény, hogy á Nemzetközi Lósport Szövet­ség (FEI) határozata értel­mében az idén ősszel a Plovdiv megyei Vojvodinó- ban rendezik a Világkupa­döntőt akadályugratásban. A lósport és a lótenyésztés fejlődését segítik a ménesek Tolbuchin, Razgrad, Sumen, Sztara zagora, Plovdiv, Pleven és más megyékben, ahol telivér állatokat (kelet­bolgár, lovagolható telivér, arab, angol és egyéb fajtá­kat) tenyésztenek. Margarita Toleva SZOVJETUNIÓ Robinsonok a Déli-sarkon A Déli-sark kutatásának talán legkegyetíemebb meg­próbáltatását élték át a 27. szovjet Antarktisz expedíció tagjai. Mára már túl vannak egy műszaki hiba miatt élet- veszélyessé vált küldetésü­kön. Hajójuk. Baskírija tengerjáró szerdán futott be Odessza kikötőjébe. Az 1957-ben létesített Vosztok-állomáson szolgála­tot teljesítőket még a rend­kívüli nehézségekhez szokott sarkkutatók körében is ko­moly tisztelet övezi. Szolgá­lati helyük a hatodik kon­tinens belsejében, a legköze­lebbi állomástól csaknem másfélezer kilométerre, 3488 méterrel a tenger szintje fö­lött van. Itt található a föld hidegpólusa, ahol telente a megszokott hőmérséklet mí­nusz 70—80 fok között inga­dozik, s ahol 1960-ban a me­teorológiai mérések történe­tében legnagyobb hideget, mínusz 83,3 fokot regisztrál­tak. Az állomás csak a sark­vidéki nyár idején, október és március között közelíthető meg. Az év másik részében csupán rádiókapcsolatot tart­hat a külvilággal, mivel a nagy hidegben a rendkívül rossz időjárásban sem lánc­talpas traktorok, sem repülő­gépek nem juthatnak közelé­be. A hathónapos elzártságra felkészülve kezdte meg az áprilisban beköszöntő telet a múlt évi expedíció 21 tag­ja is. A sarkvidéki éjszaka beálltát követő első hét a megszokott munkával telt el. A szerencsétlenség 1982. áp­rilis 12-én következett be. Valószínűleg egy villamos vezeték meghibásodása, rö­vidzárlata következtében tűz ütött ki az állomás Diesel­áramfejlesztőjében, amely a fűtéshez, világításhoz, a tudo­mányos berendezések mű­ködtetéséhez szükséges ener­giát adja. A tüzet sikerült ugyan megfékezni, mielőtt átterjedt volna az üzem- anyagraktárra, s robbanást okozott volna, de a mentés során életét vesztette az ex­pedíció egyik tagja, leégett, használhatatlanná vált az áramfejlesztő. Húsz embernek kellett szembenéznie a több hóna­pos, mínusz 80 fokos téllel, úgy, hogy nem volt áramuk, Túi kellett élniük a telet, s ebben csak magukra számít­hattak. Először is áramról kellett gondoskodniuk, hogy legalább a rádióskapcsolatot helyreállíthassák a külvilág­gal. A kutatófúrásokhoz használt Diesel-generátor termelt annyi energiát, hogy összeköttetésbe tudtak lépni Mimij-állomással. Fenntart­hatták a rendszeres kapcso­latot, s még néhány műszer működtetésére is futotta be­lőle. A kevés áramból vilá­gításra már nem jutott, azt a geofizikusoknak szállított paraffinból készített gyer­tyákkal oldották meg. Fű­tésre a kiürült gázballonok­ból fabrikált kezdetleges kályhákat használták, a bel­ső hőmérséklet még így sem emelkedett három fokra a fagypont fölé. Három helyiséget tudtak így „befűteni”. Ezekben a padló és a plafon között a hőmérsékletkülönbség a har­minc fokot is elérte, s a fa­lakon, bár állandóan tisztí­tották őket, rendszeresen új­raképződött a vastag jégké­reg. Hét .hónapot töltött el így a húsz ember — az első mo­toros szán az új áramfejlesz­tővel november 23-án érke­zett meg — s közben dol­goztak, végezték a rájuk bí­zott kutatásokat — a rendkí­vüli körülmények között a munka jelentette számukra az életet. Fazekas László Stop a nikotinnak ROMÁNIA vonatokkal, mikroelemekkel és aminósavak- kal is dúsították. A készítményt 60 önkéntes dohányzó próbálta ki. Az eredmény: 20 sze­mély felhagyott a dohányzással, 20 dohányos a felére csökkentette napi adagját, a többiek viszont a Nicotinstopról szoktak le. Az idén a tabletta mellett megjelenik az üzletekben a Nicotinstop szájvíz is. Nicotinstop néven új dohányzás elleni ké­szítményt állítottak elő a bukaresti Állami Gyógyszerellenőrzési és Kutatási Intézet tu­dományos munkatársai. A készítmény hatféle aromás- és gyógynövénykivonatot, valamint három méhészeti terméket tartalmaz. Emel­lett a Nicotins topot vitaminokkal, hormonki-

Next

/
Thumbnails
Contents