Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-17 / 90. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. április 17., vasárnap S. Utánajártunk... 3-503 Most nincs, de talán félév múlva lesz több kuka Segít a brigád (Fotó: Bukta Imre) Egykori munkahelyétől, a Finomszerelvénygyártól kért segítséget Gáspár Sándor egri lakos, aki hosszú éveken át kényszerült teljes ápolásra bénult végtagjai miatt. Tavaly a pécsi klinikán speciális kezelést alkalmaztak nála, amitől örvendetes javulás következett be állapotában. Ha nagy nehézségek árán ist de mozogni kell! — adták ki a jelszót az orvosok. Az elmúlt hetekben a bervai tmk-üzem dolgozói kéz- és láberősítő eszközöket készítettek számára. A Schönherz brigád tagjai egy kerékpárt alakítottak olyanná, amelynek használatával remélhetőleg újabb lépéseket tesz meg a gyógyulás útján. Amint képünkön is látható, Gáspár Sándor már saját otthonában használhatja a segítő kollektíva ajándékát, a gyógykerékpárt is. Fesztbaum Béla, Eger Hogyan ünnepelték Gyöngyös dolgozói a harmadik szabad május elsejét? Meglepetés a költészet napjára Az Adácsi Általános Iskola felsőtagozatos tanulóinak kedves meglepetést szerzett a községi könyvtár vezetője, amikor a költészet napja alkalmából Horgas Béla költő és meseíróval író-olvasó találkozót szervezett részükre. Az írót megérkezésekor a nap jellegének megfelelően, a diákok szavalattal és virággal köszöntötték. Ezt követően az író néhány szóval megemlékezett a költészet napjának jelentőségéről, majd röviden az írott szó nagyszerű gondolatébresztő jelentőségét ismertette egy vers elemzése során. Közvetlenségének köszönhető, hogy rövid időn belül feloldódott a hangulat, játékos kérdezz- felelek beszélgetésforma alakult ki. A gyerekek kíváncsisko- dásuk során sok mindent megtudtak a vendég gyermekkoráról, életéről, munkájáról. Az élménybeszámolónak is beillő válaszok után az író „Az én cirkuszom” című könyvéből olvasott fel játékos verseket, majd a most készülő írásaiból adott ízelítőt. A találkozóval a gyerekek egy lépéssel ismét közelebb kerültek az irodalomhoz. Medve János Adács „Kétszer ad, aki gyorsan ad” Lapjuk április 6-i számában közölték: „A 07, 05, 04 jelenti” rovatban a nálunk megtörtént tűzesetet. Szeretném, ha közölnék azt is, hogy milyen gyorsan kaptunk segítséget: Kiss Ferenc gyöngyösi festő-mázoló kisiparos sok munkája mellett, megértve helyzetünket, gyorsan elvállalta lakásunk festését. Nékünk egyáltalán nem volt mindegy — mivel két gyermekünk van, egyik 12, a másik 4 éves, — hogy milyen rövid idő alatt áll a helyére minden. Köszönjük a tűzoltóknak, hogy gyorsan itt voltak és a helyszínen segítettek a kár felvételében, amire ijedtemben nem is gondoltam. A szomszédok is nagyon meg- értőek, az ő segítségükkel sikerült a tűzoltókat gyorsan értesíteni. Ez a sok segítség, úgy hiszem, néhány sornyi dicséretet megérdemel. Sz. J.-né Abasár Köszönöm a figyelmességet Írógépem karbantartásához kértem szakember küldését lakásomba. A telefonhívásra Farkas András, a gyöngyösi irodagéptechnikai vállalat vezetője, amikor megtudta rokkantságomat, azonnal intézkedett és még aznap rendbe hozták az írógépemet, amely nélkülözhetetlen munkaeszközöm. Mindezt társa, dalmi munkában! Lehetséges, hogy ez a vezetői hozzáállás már általános, én mégis megköszönöm az emberséget!... Dobroviczky Ferenc Gyöngyös Abban, hogy nem lehet szeméttároló edényt, népszerűbb nevén kukát kapni, több olvasónk nem nyugodott bele. Az okok gyökerét szeretnénk tudni, s ezért csöngött többször is a telefonunk. A probléma valós érzékeltetése miatt előbb az egri Mélyépítő- és Városgondozási Üzemet hívtuk fel. Ott elmondták, hogy alaposan felkészültek a szemétszállításra, két hónapja három kukáskocsit vásároltak, néhány napja pedig két konténerszállító járművet. Ez azonban csak a feltételek egyik oldala, a tervezett sze: métszállításba bekapcsolódó környékbeli községek — Andornaktálya, Makiár, Demjén, Nagytálya, Kere- csend, Egerbakta, Egerszólát — pillanatnyilag nem rendelkeznek kukával. Telepü(Hogyan viselkedjünk. Népújság, április 7., Szi- gethy András.) A cikk egyértelműen leszögezi, hogy manapság könyvet írni a viselkedés normáiról nem lehet és változó társadalmi rendünknek nincs kialakult normája arról, hogy mi ilik és mi nem illik. Nekem az a véleményem, hogy éppen ma lenne a legnagyobb szükség a viselkedés, magatartás szabályairól könyvet, cikkeket írni, sőt a televíziót.rádiót is be kellene kapcsolni e cél érdekében. Biztos, hogy társadalmunk túlhaladt a régi idők spanyo] etikettjén és feudális szokásokon alapuló illemtanán, megteremtette a szocialista életformához illő viselkedés- formákat. Ennek szerepe az, hogy elvei megfelelnek a néptömegek érdekeinek. lésenként 400—800 darab lenne az igény! Egerszalókot még tavaly kapcsolták be a hálózatba, mert akkor még lehetett kapni. Az os- torosi tanácselnök, Mészáros József debreceni utánjárással a közelmúltban falujának ötszáz darabot „harcolt ki” a gyártónál. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat debreceni gyáregységének kereskedelmi osztályvezetője, Takács Attila, az országos hiány magyarázataként adta: — Egy évben csak 70—80 ezer darabot tudunk gyártani, ez a hazai szükségletnek a 40 százalékát fedezi. Ha lenne 30 millió forintos fejlesztési alapunk, egy másik gépsor beállításával megoldódna a gond. A kukák értékesítését zömmel a budapesti Műszaki amelyben a közérdek előbb- revaló az egyéni érdeknél. Természetes az, hogy az em_ berek életmódjában, marói, hogy mi illik és mi nem gánéletében még erősen élnek a régi társad.ilom visel, kedésnormái. Az együttélésnek azonban a mai társadalomban is megvannak a szabályozói és az ezekhez való alkalmazkodást meg lehet és meg kell követelni, hogy mindennapos életünk zökkenőmentes legyen. Az embertársainkkal való együttélés szabályainak elsajátítására az otthoni nevelés és az iskola kevésnek bizonyul. S ez különösen vonatkoztatható a mai feltörekvő ifjúságra. Legjobb minta a felnőttek viselkedéspéldája lehetne, de megelégedhetünk ennek naponta tapasztalható mintáival? Bizonyára mindenkinek megvannak saját szomorú tapasztalatai a Árut Értékesítő Vállalat végzi. Király Istvánná eladási ügyintéző szerint várhatóan a III., IV. negyedévben nagyobb lesz a kínálat. Két újabb hazai gyártó már bemutatta mintadarabjait. Egyelőre, a náluk bent levő — nem ritkán tavalyi — megrendeléseket folyamatosan próbálják kielégíteni. Jó hír, hogy a Heves Nagyközségi Tanács rövid időn belül kétszáz darab csehszlovák fém kukát vehet át, az egyik telepünkön. A listán rajtuk kívül jelenleg nem szerepel Heves megyei település, aminek rövid határidőn belül „orvosolni tudnák” szemétszállítási bajait. A MÜÁRT a következő címre fogad el megrendeléseket: Budapest 1135, XIII., Mauthner Sándor u. mindennapi élet, az utca emberének meghökkentő viselkedéséről: lökdösődés, tolon. gás járműveken, udvariatlanság az eladók és vevők részéről a boltokban, a hivatali packázások és gorombáskodások végtelen sora, amelyek életünket megkeserítik. És a trágárságok, amelyek hátterében anyanyelvi tudatlanság állhat. Idősebbek, szülők, nők iránti tiszteletlenségeknek is naponta lehetünk tanúi. A magatartásbeli szabályokat szerintem ugyanúgy meg kell tanítani, mint a fizikát, nyelvtant vagy más tantárgyat. De ebben a tanításban a sajtónak legalább olyan szerepe kell hogy legyen, mint az iskolának, a szülői otthonnak. Dr. Fűlőp Béla Eger Elsárgult gyöngyösi újságok között lapozgatva találkoztam a harmadik szabad május elseje megünneplésével. A felszabadulás óta két év telt el. A jó pénz megteremtése véget vetett a gazdasági zűrzavarnak. A bányák, az energiaforrások államosítása, a nehézipar állami kezelésbe vétele lehetővé tette a közérdek érvényesítését a nagytőke önző érdekeivel szemben. A hároméves terv közös érdeke volt a város és falu dolgozóinak. Voltak eredmények, volt mit ünnepelni! Az 1947. évi május 1. kétszeres ünnep volt a dolgozók számára. Ünneplése az elmúlt két év eredményes munkájának és bizakodás a hároméves terv sikerében. Ugyanakkor demonstrálás a reakciós kísérletezéssel szemben a munkás, a paraszt és értelmiségi összefogása a munkásegység erejével. Gyöngyös dolgozói éltek a lehetőséggel, és lelkesen, szervezetten ünnepelték meg a harmadik szabad május elsejét. Az ünnepséget a város vezetői, a Nemzeti Bizottság, a demokratikus pártok és a szakszervezetek vezetőségei és aktivistái szervezték meg, színhelye az Orczy-kastély volt. 1947. április 26-án jelent meg dr. Barna Sándor polgármester felhívása Gyöngyös város lakosságához: „Ezen a napon kötelező az általános munkaszünet, amely a mezőgazdasági mun. kásokra is vonatkozik” — olvasható benne. A szakszervezetek tagjai a szakszervezet székháza előtt gyülekeztek reggel 9 órakor. Mások a pártok székházaiból indultak a szakszervezeti székházhoz, ahol az összegyűlt „közönség” zárt menetté alakult, és vonult a városon keresztül az ünnepség színhelyére. A felvonulást zászlókkal, táblákkal és transzparensekkel tették színesebbé és lelkesen énekelték a mozgalmi dalokat. A város házai feldíszítve és fellobogózva köszöntötték a felvonulókat. „A kb. ötezer dolgozó között igen impozáns és dicséretre méltó fegyelmezett tanulók a pedagógusok vezetésével a tömeget kibővítették” — írta a Gyöngyösi Néplap tudósítója. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődött, Dobó Alajos, a szakmaközi bizottság elnöke nyitotta meg. Dr. Székely Mihály népjóléti államtitkár, a szociáldemokrata párt részéről mondott beszédet, majd ezt követően a kommunista párt szónoka, dr. Horváth Miklós, a hatvani szakmaközi bizottság elnöke volt. A parasztpárt részéről Csépány Ferenc városi titkár, a Független Kisgazda Párt nevében Benei Sándor ügyvezető elnök szólalt fel. Külön dísze volt az ünnepségnek a rendőrségi díszszakasz fegyelmezett tisztelgése az ünnepség résztvevői előtt. A korabeli újságok az ünnepségről szóló tudósításaikban kiemelten foglalkoztak a tanulóifjúság és a rend- ■ őrségi szakasz fegyelmezett felvonulásával. Az 1947. évi tavaszi seregszemlén, a harmadik szabad május elsején Gyöngyös város dolgozói a munkásság és a parasztság testvéri szövetsége, a demokratikus erők egysége mellett tüntettek a fegyelmezett és impozáns felvonulással. Dr. Horváth Mihály Gyöngyös 90—92. LEVELEINK KÖZÖTT TALLÓZVA Szomszédok egymás között Idős asszony a levéü írója, s nemcsak levélíró, immár negyedízben személyes látogatója is szerkesztőségünknek. Egy életet élt már le régi kis házacskájában, amelyet valaha még édesapja épített. Teteje megroskadt, kőműves után áhítozik a málló vakolat. Kevésbé nyugdíjából nemigen telik tatarozásra. De ha maradna is valamicske belőle, az elmegy a pereskedésre. A nénike ugyanis arról ismert a faluban, hogy mindig és minden szomszéddal békétlen. A szomszédok váltották egymást, elköltöztek, kihaltak, másé már a környék majd minden háza, de ő az újakkal sem jön ki. Panaszai változóak. Hol az esőcsurgást okolja házacskája falának málladozásáért, hol a keskeny kertből szántottak el tenyérnyit, hol a szomszéd tyúkja tesz kárt kedves violatöveiben. Szóval panasza és békétlensége ezernyi, a békés megegyezésnek még a javaslatára is berzenkedik. Mit tehet a tanács, a bíróság, a szerkesztőség éppen útjába akadó embere? Meghallgatja, s megpróbálja megnyugtatni. Mondani sem kell: sikertelenül. Ha csak rá volna jellemző e magatartás, talán szót sem kellene ejteni a nagy nyilvánosság előtt. Ám e magatartás sajnos nem egyedi. A hajdani határviták ma már telekhatárvitákká csökkentek, de a viták heve nem lett a területtel arányosan kisebb. Elkeseredett panaszok, pereskedések folynak, egy átnyúló ág miatt, egy fél méterrel arrébb rakott kerítésoszlop miatt, egy sokszor inkább csak vélt — bár méreteit tekintve valódiként is megbocsátható — „birtokháborítás” miatt. A tanácsok, a bíróságok illetékesei a megmondhatói, mennyi idő és energia pazaroló- dik el kicsiségekre, amelyek megoldásához semmi más nem kellene, csak egy kicsit több megértés, elnézés, türelem a másik féllel szemben. Túl azonban e megállapításokon, elgondolkoztató és vizsgálódásra ösztönző, miből fakad e magatartás megújulása. A tulajdonszerzés és -őrzés a korábbinál sokkal magasabb foka? Az engesztelhetetlenségig menő türelmetlenség egymással szemben? Érdemes felette elgondolkozni. S némi tanulság is levonható a hasonló vitákból: köny- nyebb lenne az életünk, ha ezeket a súrlódásokat elkerülhetnénk. Rossz szomszédság török átok — tartja a közmondás. S mennyire igaz. Jobbra fordítható energiák, felesleges indulatok, ennek okosabb felhasználása, az utóbbinak csökkentése, közérzetünket javíthatná. Társadalmi közérzetünket. Mert e felesleges vitáknak szenvedő alanyai azok is, akik között és ellen folyik, s azok is, akikre e meddő viták eldöntése vár. —d.— VISSZHANG Igenis van rá szükség A HO SI MINH TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA FŐIGAZGATÓSÁGA és a 4. sz. Gyakorló Általános-Iskola Igazgatósága az 1983—84-es tanévben 5. osztályban MATEMATIKA TAGOZATOT INDÍT. Kérjük, az érdeklődök kérvényeiket az általános iskola igazgatóságának április 22-ig adják le. FRIGÓ, 6 hétre termő FÖLDIEPER-palánta 1,30 Ft/db áron az egri ÁFÉSZ piactéri és Koszorú utcai lerakatában vásárolható április 15-től.
