Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

HATÁROZAT a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól 4* NÉPÚJSÁG, 1983. április 16., szombat (Folytatás a 3. oldalról) kiáramlás összhangban legyen az árufede­zettel. Gazdaságpolitikai céljainkat változatla­nul a teljes foglalkoztatás fenntartásával kívánjuk elérni. A munkaszervezés javí­tásával, a nélkülözhető munkaerő átcso­portosításával kell biztosítani a hatékony foglalkoztatást. Az ötnapos munkahét ta­pasztalatait felhasználva elő kell készíteni az iparban a 40 órás munkahétre való át­térést. A szociálpolitikával tovább kell erősíteni a létbiztonságot. A következő években át kell tekinteni a szociálpolitika intézményrend­szerét. Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekes családokra, a családalapító fia­talokra, a nehéz körülmények között élő, alacsony nyugdíjjal rendelkező idős em­berekre. Az állam, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közös erőfeszítéseivel és felelős­ségével, ésszerű, szervezett tevékenységgel javítani kell a lakásellátást és a lakókör­nyezetet. El kell érni, hogy a családok, kü­lönösen a lakással nem rendelkező család­alapító fiatalok lakásigényük kielégítését reálisan tervezni tudják. Az általános la­kásépítési program keretén belül az önerő­ből történő lakásépítést a telekgazdálkodás javításával és jobb anyagellátással is segí­teni kell. A XII. kongresszus vívmányaink megőr­zését, társadalmunk szocialista vonásainak erősítését állította az eszmei, politikai te­vékenység középpontjába. A szocialista épí­tőmunka eredményeinek, a párt nyílt, őszinte politikájának, ideológiai tevékeny­ségének hatására fejlődött népünk szocia­lista tudata. A propaganda segítette a szocialista épí­tés kérdéseinek megértését és megoldását. A tájékoztatás eredményesen hozzájárult a közéleti aktivitás fokozódásához. Javult az iskolai és iskolán kívüli nevelés, okta­tás. A közművelődésben nagyobb figyel­met kapott a gazdasági, műszaki ismeretek terjesztése. Felélénkült a szakembereket tö­mörítő- szövetségek, egyesületek tevékeny­sége. A különböző művészeti ágakban az elmúlt években is születtek értékes, hu­manista szellemű, a béke, a szocializmus mellett kiálló alkotások. A Központi Bizottság az eredményeket elismerve megállapítja, hogy a párt ideo­lógiai tevékenysége, agitációs és propa­gandamunkája nem tudott elég gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a nehezebb, bo­nyolultabb feltételekhez. A kutatás és a gyakorlat, az elmélet, és a propaganda kö­zötti kapcsolat nem kielégítő. Az új kér­désekre ideológiai síkon nem mindig tud­tunk elég gyorsan és megfelelően vála­szolni, pedig ezt az elméleti munka és a szocialista építés gyakorlata egyaránt meg­követeli. Az eszmei munka megjavítását sürgeti az is, hogy nemzetközi méretek­ben éleződik a két világrendszer, a szo­cializmus és a kapitalizmus közötti ideo­lógiai, politikai harc. Gyakoribbá váltak a pesszimista, a táv­latvesztést tükröző megnyilatkozások. A köztudatban a szocializmusról torz és té­ves nézetek is jelentkeznek, és tovább él­nek elvont, illuzórikus felfogások is. Nem tudatosultak eléggé a rendszerünkre jellemző jelentős szocialista értékek. Nem kaptak kellő magyarázatot a szocializmus építésének ellentmondásai és feloldásuk­ra tett erőfeszítések. A társadalmi gyakorlat konfliktusai fel­élénkítették a továbbhaladásunk irányával, útjával, konkrét megoldásaival kapcsolatos vitákat, különösen egyes értelmiségi kö­rökben. Ezek a viták többnyire konstruk­tív, a kétségkívül meglevő gyengeségek és hibák mielőbbi leküzdését segítő szándék­ból fakadnak, de esetenként megnyilvá­nul bennük társadalmi helyzetük és fel­adataink meg nem értése, társadalmunk valódi problémáinak egyoldalú, {orz beál­lítása. Tapasztalható konzervativizmus, a megszokotthoz való ragaszkodás, s az új megoldásokkal szembeni bizalmatlanság is. Helyenként felerősödtek felelőtlen, za­varos, az ország reális helyzetével nem szá­moló felfogások, ellenzékieskedő, vala­mint ellenzéki, sőt ellenséges nézetek. Az utóbbi időben társadalmunk egyes Rétegeiben újraéledtek és felélénkültek na­cionalista nézetek. Ezek nagy mértékben az öröklött burzsoá nacionalizmusból táp­lálkoznak, amely ellen a magyar kommu­nisták mindig következetesen harcoltak. A felszabadulás előtti időkben a burzsoá nacionalizmus nagy károkat okozott ha­zánknak, Kelet-Európa népeinek, s nem­egyszer súlyos tragédiákhoz veze­tett. Az imperializmus tudatosan, s nap­jainkban erőteljesebben szítja a naciona­lista érzelmeket, hogy éket verjen a szo­cialista országok közé, gyengítse egységün­ket. Pártunk, kormányunk a leghatározottab­ban elítéli a burzsoá nacionalizmus min­den megnyilvánulását, mert ezek ma is súlyos károkat okozhatnak népünknek. Nemzetünk felemelkedését, hazánk és né­Fontos érdekünk az általános iskolai ok­tatás anyagi feltételeinek javítása. Lehe­tőségeinkkel összhangban megkülönbözte­tett figyelmet kell fordítani az egészségügy fejlesztésére, az ellátás színvonalának eme­lésére, a lakosság egészségügyi kultúrált- ságának növelésére, a társadalom széles ré­tegeit érintő ártalmak visszaszorítására. A szűkösebb anyagi lehetőségek mellett is töb­bet kell tenni a környezet- és természetvé­delmi programok megvalósításáért. A jövőben a Lakossági infrastruktúra fej­lesztésében nagyobb társadalmi összefogás­ra van szükség. Az állami és a gazdálkodó szervek anyagi fonásai mellett a települé­sek fejlesztésében kapjon nagyobb szerepet a lakosság öntevékenysége, önkéntes hozzá­járulása. A helyi tanácsok gazdasági önálló­ságának növelése, a hozzájárulások bővítése elősegíti a lakosság növekvő részvételét a helyi döntésekben. Űj, átfogó terület- és településfejlesztési koncepciót szükséges kimunkálni, amely az eddiginél jobban segíti az életképes tele­pülések erősödését, mérsékli az életkörül­ményekben indokolatlan különbségeket, ja­vítja a társadalmi közérzetet. Nagy fontosságú nemzeti és társadalom- politikai kérdésként kell kezelni a népese­dési helyzet alakulását. A születésszám nö­velése érdekében javítani kell a gyermek- nevelés anyagi, szociális és egészségügyi feltételeit. pünk érdekeit, a Kelet-Európábán oly bo­nyolult nemzetiségi kérdés igazságos és tar­tós megoldását csak a szocialista társada­lom fejlődése biztosíthatja. Ezért a burzsoá nacionalizmussal szembeszegezzük szocia­lista házasságunkat és internacionalizmu­sunkat. Politikánkban természetesen ötvö­ződik nemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a népek közötti barátság és szolidaritás ápolásával. Az ideológiai és a kulturális irányító munka, az agitáció és propaganda közép­pontjába a valóság hiteles feltárását, a párt eszmei befolyásának erősítését, szélesí­tését, politikánk meggyőző képviseletét, a szocializmus történelmi küldetésébe vetett bizalom szilárdítását, a szocialista hazafi- ság és internacionalizmus eszméjének ter­jesztését kell állítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani történelmünk, szocialista vív­mányaink bemutatására, a nemzeti érzés, a reális nemzeti önismeret fejlesztésére. Társadalmi feladataink megoldása szük­ségessé teszi a párt ideológiai tevékenységé­nek erősítését. Határozottan és rendszere­sen ki kell fejteni nézeteinket a társadal­mat, a gazdasági helyzetünket és a távla­tainkat érintő legfontosabb kérdésekben. El kell végezni a felszabadulás óta megtett történelmi utunk tapasztalatainak átfogó el­méleti, ideológiai feldolgozását, és gondos­kodni kell a tanulságok továbbadásáról. A haladó emberiség ebben az évben em­lékezik meg Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordulójáról. Tudomá­nyos világnézetünk megalapítójának eszméi ma is eleven erővel hatnak, meghatározóan befolyásolják a világ fejlődését. Marx Ká­roly tanításai testet öltenek a létező szo­cializmus vívmányaiban, a nemzetközi mun­kásmozgalom és a nemzeti felszabadító moz­galom harcában. A marxi életmű felbe­csülhetetlen értékű segítséget ad a szocia­lista építőmunkához, és pártunk elméleti, politikai tevékenységének szilárd alapja. A párt tevékenységének egyik legfonto­sabb területe az eszmei, politikai nevelő­munka. Az agitáció és a propaganda szól­jon nagyobb meggyőző erővel a szocialista rendszer alapvető és időálló értékeiről, a munka társadalmi szerepéről, a szocialista demokráciáról, a létbiztonságról. Az új tár­sadalom létrejöttének feszültségeit, ellent­mondásait sem elhallgatva adjon reális ké­pet a szocializmusról. Mutassa be hitelesen korunk kapitalizmusát, a tőkés társadalom feloldhatatlan belső ellentmondásait, az imperializmus törekvéseit. Tudatosítsa, hogy a szocializmus a lehetőségek tekintetében minden más társadalmi rendszernél többet nyújt, de a lehetőségek csakis céltudatos cselekvés révén válhatnak valósággá. A párt politikájának terjesztésében, a szocialista közgondolkodás erősítésében kü­lönleges felelősség hárul a sajtóra, a rádió­ra, a televízióra, a napi politikai tájékozta­tás és a közvéleményformálás leghatásosabb eszközeire. Javítani kell a tömegtájékozta­tást, különös gondot fordítva a világnézeti megalapozottságra és a szakmai, politikai színvonal emelésére. Növelni kell a szer­kesztőségek, intézmények felelősségét tevé­kenységük tartalmáért. Az oktatásban és a képzésben ma elhatá­rozott lépéseink döntően kihatnak jövőnk- re. Ezért népünk művelődési színvonalának emelése össztársadalmi, nemzeti ügyünk. Kiindulva az általános és a szakmai mű­veltség gyarapításának jelentőségéből, a sza­bad idő kultúrált eltöltésének növekvő tár­sadalmi fontosságából, nagy figyelmet szük­séges fordítani a közművelődés tartalmi, szemléleti megújítására. Nem engedhetünk teret az általános műveltséget, a kultúrát, a művészetet lebecsülő nézeteknek. A művészeti életben erősíteni kell a párt eszmei orientáló szerepét, és támogatni kell a társadalmi haladást szolgáló, realista szel­lemű alkotások létrejöttét, javítani kell a művészet és a társadalom kapcsolatát. Mű­vészetpolitikai elveinkkel összhangban, az alkotóműhelyek önállóságát erősítve lénye­ges változást kell elérni felelősségük növe­lésében. Fokozni kell a marxista kritika szerepét. Jövőnk megalapozásában növekszik a tu­domány szerepe. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli a tudomány hozzájárulását je­lenlegi és távlati feladataink megoldásához, és segíti fejlődését. Szükségesnek tartja, A Magyar Szocialista Munkáspárt a kong­resszusi határozatok szellemében irányítja és szervezi a szocialista építőmunkát, betöl­ti vezető szerepét, egysége és kapcsolata a tömegekkel jó. Fejlődött a pártélet, ér­vényesülnek a lenini normák. A pártszerve­zetek eredményes munkát végeztek a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásá­ban. A párt szervezetileg is erősödött. Taglét­száma 852 ezer, mintegy 40 ezerrel több, mint a kongresszus idején volt. A párttag­ság politikai, szakmai és általános művelt­sége gyarapodott, szociális összetétele lé­nyegesen nem változott. Eredeti foglalkozás szerint a párttagságnak csaknem háromne­gyede, jelenlegi foglalkozás szerint pedig több mint fele munkás és szövetkezeti pa­raszt. A pártépítő munka továbbra is gyen­ge a fiatalok közt és egyes értelmiségi ré­tegekben. A párttagok túlnyomó többsége aktív, kö­telességeit teljesíti. A pártfegyelem egészé­ben megfelelő. Az építőmunka fokozódó ne­hézségei a pártban is tükröződnek, a bo­nyolultabb helyzetben nehezebb a tisztán­látás. A növekvő problémák s az új köve­telmények miatt esetenként a párt sorai­ban is tapasztalható bizonytalanság. Társa­dalmunkat foglalkoztató egyes kérdések megítélésében gyengült a párt egysége, a pártfegyelem, egyes párttagok nem állnak ki határozottan a párt politikája mellett. A pártszervek és -szervezetek eredményes erőfeszítéseket tettek irányító, ellenőrző te­vékenységük, munkamódszerük fejlesztésé­re. A pártmunkát azonban még mindig sok formális és bürokratikus vonás terheli. A kádermunkában, a káderutánpótlás ne­velésében az egyes területeken tapasztalható előrehaladás ellenére jelentős az elmaradás, nem kielégítő a nyíltság, a demokratizmus, kárt okoz a szubjektivizmus. A párt eredményes tevékenységének alap. vető feltétele a párt eszmei-politikai, szer­vezeti és cselekvési egységének erősítése. A kommunisták következetesen álljanak ki a párt politikája mellett, s a marxizmus— leninizmus szellemében kezdeményezzék az új kérdések feltárását és megválaszolását. Elvi alapon lépjenek fel a téves nézetek­kel szemben. Mindenki számára világossá kell tenni, hogy mire törekszik a párt, mit helyesel, és mit ellenez. Erősíteni kell a kommunisták vitakészségét, s javítani a pártszervezetek ehhez is nélkülözhetetlen tájékoztatását. Minden segítő kritikát, alko­tó gondolatot figyelembe kell venni, de vi­tázni kell az irreális, téves elképzelésekkel, nézetekkel. Csakis ez adhat szilárd alapot az egyes területeken tapasztalható hibás gyakorlat korrekciójához, a téves nézetek leküzdéséhez a párt iránti bizalom elmélyí­téséhez, a kommunisták tekintélyének nö­vekedéséhez. A párt vezető szerepének elengedhetetlen feltétele a demokratikus centralizmus el­vének érvényesülése a párt belső életében. Ez biztosítja pártunk harcképe6ségét. ütő­képességét. Továbbra is a párton belüli sza­bad vita hívei vagyunk. A vezető testüle­tekben — a Központi Bizottságtól az alap­szervezetekig — a nézetek szembesítésével formálódik a párt politikája. A testületek­ben folyó vitáknak azonban állásfoglalás ki­alakításával kell végződniük, amelyet az A Magyar Szocialista Munkáspárt nem. zetközi tevékenységével az elmúlt években is arra törekedett, hogy hozzájáruljon a kommunista és munkáspártok összefogásá­nak, a mozgalom nemzetközi akcióképessé­gének erősítéséhez. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordított a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjához fűződő hagyományosan jó kap­csolatok fejlesztésére. Tovább bővítette kétoldalú kapcsolatait a szocialista, a tőkés és a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival, nagy fon­tosságot tulajdonított az őszinte vélemény- cseréknek, a testvérpártok tapasztalatai megismerésének. Részt vett a közös akciók­ban, a nemzetközi tanácskozások munkájá­ban, és kezdeményezően lépett fel a vitás kérdések tisztázását szolgáló elméleti ta­nácskozások, kötetlen találkozók megtartá­sáért. Pártunk tevékenysége a jövőben is arra irányul, hogy előmozdítsa a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom befolyá­hogy a tudományos kutatás összpontosítsa figyelmét az ország előtt álló legfontosabb feladatokra, segítse a társadalmi igények kielégítését. Tudománypolitikai elveinket követve fokozottan támogatni kell mind a távlati célokat megalapozó, mind a gyakor­lat mai igényeit szolgáló természet- és tár­sadalomtudományi kutatásokat, s a kutatá­sok eredményeinek felelős alkalmazását. Sürgető feladat a kutatás, a műszaki fejlesz­tés, a termelés és az értékesítés ma még többnyire elkülönült tennivalóinak össze­kapcsolása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. elfogadást követően a testület tagjainak kö. -telezően képviselniük kell. A Központi Bi­zottság szükségesnek tartja az utóbbi idő­ben e téren tapasztalható lazaságok meg­szüntetését, a pártélet szabályainak követ­kezetes betartását, a fegyelem megszilárdL tását minden szinten. A pártéletben alapvető fontosságú a le­nini elvek érvényesítése, a pártfórumok de­mokratizmusának erősítése, a pártszerű kritika szélesebb körű kibontakoztatása, a párttagság jogainak érvényesítése. A párt­fórumokon, taggyűléseken több közérdekű és a tagságot érdeklő kérdést kell napirend, re tűzni. A pártmunka tartalmának és for­máinak megújítása megköveteli a párt po­litikájának önállóbb, kezdeményezőbb meg­valósítását. A párt életében nagy szerepe van az alapi, szervezetekben uralkodó légkörnek, a kom­munista nevelőmunkának. Elengedhetetlen* hogy a kommunistákat a helytállás, a sze­rény, fegyelmezett magatartás jellemezze. Az alapszervezetek, a kommunista közössé­gek határozottabban lépjenek fel a párttag­ság kis részének pártszerűtlenségével, egoiz­musával, erkölcsi normáinkba ütköző maga­tartásával szemben. Tekintet nélkül a be­osztásra, mindenkitől határozottan meg kell követelni a szocialista normák betartását. A párt politikájának alakításában és va­lóra váltásában a párt szervezeteinek és tagjainak elsőrendű feladatuk, hogy a pár. tonkívüli tömegeket folyamatosan bevonják a közös gondolkodásba, igényeljék és ve­gyék figyelembe a dolgozók véleményét, erő­sítsék a közös cselekvés alapját. A párt- szervezetek és a kommunisták fordítsanak nagyobb figyelmet a tömegek közötti aktív politizálásra, a mindennapos személyes meg­győzésre. A hatékonyabb pártirányításhoz nélkü­lözhetetlen, hogy a kádermunka mindenütt a pártszervezetek kiemelt feladata legyen. Az elvszerűen végzett kádermunkáért fo­kozni kell a vezető testületek és a párt-, ál­lami, gazdasági vezetők felelősségét. Kap­janak nagyobb támogatást a felelősen kez­deményező, az újat felkaroló, a rendet, fe­gyelmet megkövetelő vezetők. Erőteljes har­cot kell folytatni a szubjektivizmus ellen, és növelni kell a dolgozók részvételét a vezetők megítélésében. A társadalom érde­keinek megfelelően, káderpolitikai elveink figyelembevételével határozottabban, idejé­ben kell lebonyolítani a kádercseréket. Fon­tos, hogy a káderek megítélésének alapja egyértelműbben a végzett munka eredmé­nye és a magatartás legyen. A vezető tisztségekbe olyan rátermett ká­dereket — köztük nagyobb számban fiata- tokat — kell állítani, akik elkötelezettjei a nép ügyének, feladatuk ellátásához magas fokú szakmai ismeretekkel rendelkeznek, kezdeményezően, lendületesen dolgoznak, megfelelő az irányítóképességük, értik képj viselik és végrehajtják a párt politikáját, s a szocialista erkölcs normái szerint élnek es dolgoznak. Bevált gyakorlatunk szerint, pártfunkciók kivételével minden tisztséget pártonkívüli is betölthet, ha a követeimé nyéknek megfelel. Gyorsítani és szervezeti tebbé kell tenni a káderutánpótlás nevelést intézményesen is segíteni kell, hogy minden’ ki lehetőséget kapjon képességei kibontal koztatására. sának növekedését, a pártok közös fellépését a legfontosabb problémák megoldása, min­denekelőtt a világ békéjének megőrzése ér­dekében. A mozgalom egységének fontossá­gát, a marxizmus—leninizmus tisztaságának védelmét, a proletár internacionalizmus kö vetelményeit, valamint az alkotó útkeresés jogosságát és szükségességét egyaránt szem előtt tartva vesz részt a vitás kérdések tisz­tázásában. ★ A Központi Bizottság megállapította: az elmúlt három évben végzett munka tapasz­talatai egyértelműen tanúsítják, hogy a kongresszusi határozatok következetes vég­rehajtásával szilárdabb alapot teremthetünk távlati céljaink eléréséhez. Pártunk politi­kájára, népünk összefogására, a szocialista rendszer megújuló képességére építve meg­oldjuk az előttünk álló bonyolult feladato­kat, megvalósítjuk a XII. kongresszus hatá­rozatait, és előbbre jutunk a szocializmus építésének útján. V. Ideológia és művelődés VI« A párt VII. A párt nemzetközi tevékenysége

Next

/
Thumbnails
Contents