Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-16 / 89. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 89. szám Ara: 1983. április 16., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Méhes Lajos Szolnok megyében Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter pénteken Szolnok megyébe látogatott, ahol felkereste a Papíripari Vállalat szolnoki gyárát. Pogramja városnézéssel folytatódott, majd a látogatás befejezéseként a megyei pártbizottság épületében Szolnok megye iparvállalatainak vezetőivel találkozott. Csehszlovák külügyminiszterhelyettes látogatása Április 14—15-én látogatást tett Budapesten Jindrich Rehorek, a csehszlovák külügyminiszter első helyettese. Megbeszélést folytatott Nagy János külügyminisztériumi államtitkárral és Roska István külügyminiszter-helyettessel a nemzetközi helyzet, valamint a magyar—csehszlovák kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Fogadta őt Púja Frigyes külügyminiszter. HATÁROZAT a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól Elfogadta az MSZMP Központi Bizottságának 1983. április 12—13-i ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt 1980 márciusában megtartott XII. kongresszusa kijelölte a szocializmus építésének soron levő feladatait. Belpolitikánk fő céljaként a szocialista társadalmi viszonyoknak, a nemzeti egységnek az erősítését, a szocialista demokráciának a fejlesztését határozta meg, gazdaságpolitikánk fő céljaként pedig azt, hogy a minőségi tényezők kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi versenyképességének fokozásával javítsuk a népgazdaság egyensúlyát és őrizzük meg az elért életszínvonalat. A kongresszus külpolitikánk feladatává tette, hogy járuljon hozzá az enyhülés vívmányainak megszilárdításához, a béke megvédéséhez. A Központi Bizottság átfogóan megvizsgálta az elmúlt három évben végzett munkát és megállapította: népünk egyetértése a XII. kongresszuson megfogalmazott célokkal az élet minden területén kifejeződött a mindennapos helytállásban, a javuló teljesítményekben. A párt és a nép összefogásának, a kölcsönös bizalomnak az eredményeként a kongresszuson megjelölt fő irányban haladtunk előre. Társadalmi rendünk szilárd. Javult a népgazdaság egyensúlya, társadalmi méretekben megőriztük népünk életszínvonalát. Bővültek nemzetközi politikai, gazdasági, kulturális kapcsolataink, s szövetségeseinkkel együtt hozzájárultunk a béke megvédéséhez. A párt politikai irányvonalát a gyakorlat igazolta. Az előttünk álló években változatlanul az a legfontosabb feladat, hogy a XII. kongresszus határozatainak a végrehajtására, a VI. ötéves terv teljesítésére összpontosítsunk minden erőt. Arra kell törekedni, hogy az eddiginél jobb munkával, nagyobb erőfeszítésekkel a kongresszuson megfogalmazott fő politikai, gazdasági és kulturális célokat elérjük. Előrehaladásunkban meghatározó szerepe van társadalmunk vezető erejének, a pártnak, a kommunisták egységes fellépésének és példamutató helytállásának, a párt és a nép összefogásának. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy mindenkor kritikusan és önkritikusan elemezzük munkánkat, folyamatosan feltárjuk az irányítás és a végrehajtás gyenge pontjait, és pártszerveink, ha szükséges, a követelményeknek megfelelően módosítsák korábbi határozataikat. A Központi Bizottság jelen határozatában nem törekszik teljességre. Azokra a kulcsfontosságú feladatokra irányítja a figyelmet, amelyek megoldásán nagymértékben múlik a kongresszusi célok elérése. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A párt XII. kongresszusa óta eltelt három évben feszültebbé vált a nemzetközi helyzet. Az imperializmus, a NATO szélsőséges körei arra törekszenek, hogy megbontsák a fennálló katonai egyensúlyt, és fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval. a szocialista közösség országaival szemben. Ennek következtében fokozódott a fegyverkezési verseny, ami nagy terheket ró a világ népeire, és növeli a termonukleáris katasztrófa veszélyét. A régebbi válsággócok mellett újabbak is keletkeztek. A hidegháborús lépések, az egyes szocialista országok ellen irányuló politikai és gazdasági intézkedések súlyos károkat okoztak az enyhülés ügyének, lefékezték a nemzetközi gozdasági, kereskedelmi, pénzügyi kapcsolatok fejlődését. Kiéleződött a két világrendszer közötti ideológiai harc. A jelenlegi nemzetközi helyzetben alapvető kötelességünk, hogy gondoskodjunk népünk biztonságáról. Szövetségeseinkkel egyeztetve, minden lehetőséget felhasználva, aktív nemzetközi tevékenységet kell folytatnunk, s ezáltal elősegítenünk a béke és a társadalmi haladás erőinek gyarapodását, a szocialista építés külső feltételeinek, a nemzetközi helyzetnek kedvező módosulását. Ehhez elsősorban a hazai szocialista építőmunka eredményes elvégzésével tudunk hozzájárulni. A Központi Bizottság különösen időszerűnek és fontosnak tartja, hogy a Varsói Szerződés tagállamai összehangoltan lépjenek fel a béke megvédése érdekében. Meggyőződése, hogy az egyenlő és kölcsönös biztonság elérhető és megszilárdítható a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Népünk számára különösen fontos, de a nemzetközi helyzet alakulásának is döntő tényezője Európa békéje és biztonsága. Fontos nemzeti érdekünk, hogy ne kerüljön sor az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítésére, s földrészünk megszabaduljon a nukleáris fegyverek minden fajtájától. A Magyar Népköztársaság, mint a Varsói Szerződés szervezetének tagja, külpolitikájával támogatja a politikai tanácskozó testület januári prágai ülésének nagy jelentőségű kezdeményezéseit, amelyek figyelembe veszik más államok jogos biztonsági érdekeit is. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a nemzetközi feszültség éleződése ellenére az emberiséget fenyegető legfőbb veszélyeket el lehet hárítani, a világháború nem elkerülhetetlen. A béke fenntartásának a jövőben is legfontosabb tényezője a szocialista világ ereje, a két világrendszer országai között kialakult stratégiai-katonai erőegyensúly. A szélsőséges imperialista körök törekvéseivel szemben világszerte nő az ellenállás, széles társadalmi rétegeket ölel fel a békemozgalom. A tőkés országok felelősen gondolkodó politikai, gazdasági, tudományos, kulturális tényezői is, felismerve korunk realitásait és számot vetve saját országuk érdekeivel, fellépnek a feszültség növelésével szemben, s igyekeznek fenntartani és fejleszteni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a szocialista országokkal. A proletár internacionalizmus elve alapján tovább erősítjük barátságunkat és együttműködésünket a Varsói Szerződés és Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista országokkal. Aktívan részt veszünk a két- és többoldalú együttműködésnek az új követelményekhez igazodó fejlesztésében. A magyar—szovjet barátság népünk békéjének, hazánk függetlenségének és biztonságának, szocialista építőmunkánk sikerének fő nemzetközi támasza. Erősítése elsőrendű nemzeti érdekünk, s ezért a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordítunk kapcsolataink fejlesztésére a Szovjetunióval. A Magyar Népköztársaság bővíti kölcsönösen előnyös, sokoldalú kapcsolatait a fejlődő országokkal. Az együttműködés hozzájárul gazdasági önállóságuk, politikai függetlenségük erősödéséhez, fejlődésük meggyorsításához. A szolidaritás szellemében, lehetőségeinkhez mérten támogatjuk a szocialista orientációjú országokat. Továbbra is azon munkálkodunk, hogy a békés egymás mellett élés elve alapján megőrizzük és bővítsük politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Földrészünk népeinek alapvető érdeke a helsinki értekezleten elfogadott záróokmány ajánlásainak megvalósítása, a helsinki folyamat továbbvitele, a madridi tanácskozás eredményes befejezése. Ez egyben fontos hozzájárulás lenne a világbéke ügyéhez is. Az enyhülési folyamat eredHazánk belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, a népi hatalom és a szocialista nemzeti egység szilárd, a párt vezető szerepe érvényesül, szélesedik a szocialista demokrácia. Fejlődött a szocializmus politikai rendszere, javult az állami és a társadalmi szervek munkája. A hatáskörök, anyagi eszközök decentralizálása révén növekedett a gazdálkodó egységek, a helyi párt- és társadalmi szervek önállósága és felelőssége. A törvényesség, a közrend és a közbiztonság szilárd. A nemzetközi feszültség növekedése, a tőkés világgazdaság válságának kedvezőtlen hatása, a hazai gazdasági fejlődés intenzív szakaszára való áttérés bonyolult feladatai nagy próbatétel elé állítják a magyar társadalmat. Népünk nagyra értékeli vívmányainkat, szocialista céljaink valóra váltásán munkálkodik, félti elért eredményeit. Társadalmunkban meghatározó és növekvő azoknak a köre, akik értik és tudják, hogy jobb munkával és nagyobb erőfeszítésekkel a nehezebb feladatok is megoldhatók. A helyzet változása élesebb megvilágításba helyezi munkánk gyengeségeit: a lassú reagálást, a kellő rugalmasság hiányát a központi irányításban, a kényelmességet, a formális megoldásokat a végrehajtásban, s általában az elnéző magatartást az állam- polgári fegyelem, valamint a munkafegyelem lazaságaival, a társadalmi tulajdon megsértésével szemben. Felerősödtek nem- kívánatos jelenségek: az anyagiasság, az élősdiség, a korrupció. Ezek közvéleményünkben ma a korábbinál nagyobb ellenérzést váltanak ki. Társadalmi igény, hogy határozottabban, következetesebben lépjünk fel a szocialista közerkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Előrehaladásunknak elengedhetetlen feltétele. hogy mindenki eleget tegyen vállalt kötelezettségeinek. Mindenütt növelni kell az állampolgári fegyelmet és kötelességtudatot. Különös figyelmet kell fordítani a vezetők személyes felelősségének erősítésére. A fegyelmezetlenség megnyilvánulásaival, a morális lazaságokkal és az utóbbi években gyakoribbá váló törvénybe ütköző cselekedetekkel szemben szükség van a társadalom szervezettebb összefogására, a megelőző munka javítására és indokolt esetben határozottabb törvényes fellépésre is. Folytatjuk szövetségi politikánkat, amely összefogja társadalmunk dolgozó osztályait és rétegeit. A szövetség változatlan tartalma: a szocializmus építése, a béke védelme, népünk boldogulása. E fő célok elérése érdekében ma mindenekelőtt arra van szükség, hogy növeljük népgazdaságunk teljesítőképességét és hatékonyabbá tegyük szocialista rendszerünk intézményeinek működését. A szocialista célok jegyében fejlődik hazánkban a nemzeti egység, amelynek szervezeti kerete a Hazafias Népfront. E mozgalomban együtt munkálkodnak társadalmunk szervezett erői, kommunisták és pártonkívüliek, különböző világnézetű emberek. Az állam és az egyházak közötti rendezett viszony segíti a nemzeti összefogást. ményeinek védelme érdekében együttműködésre törekszünk minden olyan erővel, amely kész cselekedni a béke megvédéséért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatainak fejlesztéséért. Folytatni kívánjuk a párbeszédet a tőkés országok politikai és társadalmi tényezőivel, elsősorban azokkal, amelyek hajlandók felelősen és realista módon megközelíteni a nemzetközi élet fő kérdéseit. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának a jövőben is nemzeti érdekeinket, a szocialista országok szövetségének erősítését, a béke, a társadalmi haladás, a szocializmus ügyét kell szolgálnia. A szövetség erősítésének és folyamatos megújításának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a párt megfelelő válaszokat adjon a társadalmi fejlődés új kérdéseire. A kommunisták határozottan álljanak ki elveink és politikánk mellett. A kommunisták, rendszerünk, a szocializmus hívei legyenek kezdeményezőek az új, alkotó gondolatok elfogadtatásában, karolják fel a társadalmunkban megfogalmazódó új felismeréseket, a pozitív kezdeményezéseket. Társadalmunkban meghatározó a munkásosztály szerepe. Folyamatosan gyarapodik műveltsége, erősödik szocialista tudata. A termelőszövetkezeti parasztság munkája, életformája tovább közeledik az ipari és az értelmiségi dolgozókéhoz. A következő években nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a gazdaságban végbemenő változások következtében hogyan módosul társadalmunk rétegződése, és ebből milyen következtetések adódnak a politikai munka számára. Építőmumkánkban növekszik az értelmiség szerepe, fokozódik aktivitása a gazdasági, a tudományos és a kulturális életben. Társadalmi rendszerünk kedvező feltételeket teremt kezdeményezőkészségének kibontakoztatásához. Az értelmiség mind nagyobb része él e lehetőséggel, munkásságával jelentősen hozzájárul fejlődésünkhöz. Ugyanakkor egyes rétegeinél, csoportjainál jelentkeznek tudati problémák is. A párt bevált értelmiségi politikáját, folytatva támogatja és igényli az értelmiség aktívabb részvételét a közéletben és az alkotó munkában. A párt, a kormány magáénak érzi az ifjúság gondjait, és a jelenlegi körülmények között is azok megoldására törekszik. Társadalmunknak segítenie kell a fiatalokat a pályakezdés nehézségeinek leküzdésében, az önálló otthon megteremtésében. Jobban kell építeni a fiatalok újító kezdeményezéseire és figyelni kell kritikai észrevételeire. Biztosítani kel) annak feltételeit, hogy felelős részt vállalhassanak politikánk alakításában, az országépítésben, a vezetésben. A fiatalok döntő többsége céljaink valóra váltásáért dolgozik. Egy részük azonban a politikai tapasztalatok hiánya és nevelőmunkánk gyengeségei miatt nem igazodik el eléggé a hazai építőmunka és a nemzetközi élet bonyolult kérdéseiben. Tapasztalhatók helyenként a passzivitás, a cinizmus jelei is. Ezért különleges gonddal kell munkálkodnunk azon, hogy az új nemzedékeket, az ifjúság nagy tömegeit megnyerjük a szocialista eszméknek, társadalmi programunknak, s a fiatalokat munkára, felelősségtudatra neveljük. A pártmunkában több figyelmet kell fordítani az ifjúság kérdéseire. Az új nemzedékek megnyerésében fontos szerep hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. A különböző szintű pártszervek segítsék hatékonyabban a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, ösztönözzék aktívabb politikai és szervező munkára, hogy vonzereje és befolyása növekedjen a fiatalok között. (Folytatás a 3. oldalon) II« A belpolitikai helyzet
