Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-02 / 78. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. április 2., szombat 3. CSENDES JUBILEUM Víz, víz, víz a Mátra alján EGYTŐL EGYIG SORÁLLOMANYÚAK A díszzászlóalj Az NSZK kancellárja azt hitte róluk, hogy profik. A díszzászlóalj katonájának „szólistának” is kell lennie Éppen húsz éve annak, hogy megalakult a Mátraal- ji Vízgazdálkodási és Talaj- védelmi Társulat. Tevékenységéhez hozzátartozik a külső folyóvizek medreinek rendezése, a különböző földrendezési munka, ezenkívül azonban megrendelésre mélyépítő tevékenységet is végez. Jelenleg az érdekeltségi területe 114 ezer hektár. Északon a Mátra, nyugaton az Ágói patak, délen a Tárná a határa. Legnagyobb területe Heves megyéhez tartozik, egy kis rész Nógrád- hoz csatlakozik, délen pedig Szolnok megyéhez kapcsolódik. Erdő 14 ezer hektár, síkvidék 46 ezer hektár, dombvidék pedig 54 ezer héktár található a működési körzetében. Tevékenységét az erózióval kapcsolatos- munka jelentős mértékben határozza meg. Jellemző, hogy a Mátrában az évi átlagos csapadék 650—750 milliméter között mozog, a Jászságban ez a mennyiség már majdnem 200 milliméterrel kevesebb. A síkvidékeken a vizek folyása lelassul, ennek következtében lerakják a hordalékukat, így tehát a fenntartási munkákat kell gyakrabban végezni. Jellemző az a tény is, hogy a terület vízkészlete a felszín alatt nagyon szegény. Egyedül a Tárná az, amelynek vízmeny- nyisége független az időjárástól. Feladatainak mintegy negyedét a közcélú csatornák rendezése adja. Szabad kapacitásuk lehetővé teszi, hogy foglalkozzanak belterületek vízrendezésével, az ivó- vízhálózat bővítésével, a, szenny- és a csapadékvízcsatornák, az épületalapok készítésével, sőt még maka- dám- és aszfaltutakat is építenek. Korábban főként vízMegkezdődött a jól átterelt őszibúza-állomány minősítése megyénkben is. A fél négyzetméteres keretekkel körülhatárolt mintavételi he. íyek zöld növényi állománya, a tőszámlálás és a bokroso- dás nagyságának megállapítása után laboratóriumba ke. rül vizsgálatra. Az eredmények alapján a Borsod—Heves megyei Állami Gazdaságok gyöngyösi szakszolgálati (Tudósítónktól): Párád neve a magyar üveggyártásban szinte fogalommá vált. A megtisztelő címet'az itteni gyár azoknak a tervezőknek és alkotóknak köszönheti, akiknek készítményeire jellemzők a nemes formák, a magas művészi színvonal. A gyár tehetséges • tervezői — Kékesiné Sipos Judit és Rénes György — most újabb elismerést szereztek a kollektívának. Újszerűségéért s az esztétikai követelmények, a használhatóság figyelembevételével készült ELEGÁNT elnevezésű ke. helyszériát az Építési és Városfejlesztési Minisztérium a közelmúltban nívódíjjal jutalmazta. A minisztérium egyébként minden tervidőszakban minősíti pályázati feltételek alapján a tárcához tartozó rendezési munkát végeztek, ezzel biztonságossá tették a gazdaságok termelését. Az üzemi vízrendszer kiépítése a mezőgazdasági táblásítás- nak is alapfeltétele volt. A talaj védelme, a termőföld termőképességének fokozása is célja a társulatnak. A síkvidéken a belvízkár megszüntetése ad több munkát. j Újabban a gazdaságok pénzügyi lehetőségei csökkentek, ennek következtében a talaj rendezési munkák mennyisége is kisebb, mint volt korábban. Gyöngyös területén az elmúlt két évben összesen 14 millió forint értékben végeztek különböző munkákat. Nagyrédén, a Gagarin erőműnél, valamint a Thorez bányaüzemben több millió forintos megrendelést teljesítettek, az idén is folytatják itt a munkát. Közcélú vízrendezést végeztek a Száraz- és Muzsla- patakon a Borhy-völgyben és a Külső-Mérges patakon. Jövőre a Toka-patak közcélú vízrendezését kell végrehajtaniuk, majd a Külső-Mérges következik. Amikor húsz évvel ezelőtt megalakult a társulat, akkor az év végén alig egymillió forint összegű árbevételt tudtak kimutatni. Alig két év elteltével már tizenegy- millió forintnál tartottak, legutóbb pedig már a 26 millió forintot könyvelhették el. A társulat fejlődése tehát erőteljes, bár az utóbbi években a gazdaságok pénzeszközei megcsappantak. Mindenki tudja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás egyik feltétele a jó termőképességű talaj, aminek kialakításához a társulat tevékenysége is hozzátartozik. állomása kiegészítő javaslatot tesz az üzemeknek, hogy hol tegyenek intézkedéseket az áttelelt őszibúza-állomány fejlődésének gyorsítására. Eddig 14 ezer hektár területre rendelték meg az üzemek és a termelési rendszerek közül elsőként a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer teljes őszi búza vetésterületére a növényvizsgálatokat. iparágak termékeit. Korábban a parádiak már többször megkapták az üvegipar legszebb terméke kitüntető címet, de most első alkalommal kaptak nívódíjat. A tervezők a kitüntetett kehelyszériáról elmondták: előnye, hogy sorozatgyártásra is alkalmas. Ezzel magyarázható elsősorban, hogy elnyerte az iparművészekből és kereskedőkből álló zsűri tetszését. A versenyképes termékek iránt máris nagy az érdeklődés a külföldi piacokon. A kristályüvegekből formált talpas és hengeres testű poharak, kancsók vevőre találtak Angliában, Franciaországban, Kanadában és az USA-ban. A szép kiállítású termékek biztosan megnyerik az itthoni vásárlóközönség tetszését is. Mika István Az ország lakossága elsősorban a televízió képernyőjéről ismeri őket. Rezzenet- lenül, büszkén felvetett fejjel állnak, egyszerre mozdulnak, még talán a levegőt is egyszerre veszik, amikor egy-egy jeles ünnepünkön — például április negyedikén — a Magyar Népköztársaság állami zászlajának tisztelegnek, kétsoros vonaluk erőt, méltóságot sugall, valahányszor egy-egy külföldi államfő fogadásakor felsorakoznak, mint akik tudatában -vannak: ilyen alkalmakkor néphadseregünket és hazánkat egyaránt reprezentálják ország-világ előtt. — Jobbára hivatásos katonáknak tartja őket a közvélemény — mondja róluk Sudár István őrnagy, a díszzászlóalj parancsnoka —, kevesen tudják, hogy egytől egyig sorállományúak. — Ez a tény voltaképpen a zászlóalj munkáját dicséri — teszi hozzá Henzsely István őrnagy, az ezredparancsnok politikai helyettese. — Gondolja el, milyen elismerést jelentett, amikor az idelátogató külföldi államfők közül legutóbb Helmuth Schmidt nem akarta elhinni róluk, hogy nem profik. — Ezek a katonák — mondja Balogh László őrnagy, ezredparancsnok-helyettes — ugyanúgy végrehajtják az általános kiképzési feladatokat, mint a Magyar Néphadsereg bármely más katonája, de emellett félévenként újra kell kezdeni a felkészítésüket a precízebb, aprólékosabb munkát igénylő, s a számukra nagyobb idegi, fizikai igénybevételt jelentő protokolláris feladatok ellátására. Az elöljárótól kapott értékelési jegyzőkönyv szerint a díszzászlóalj a fő kiképzési ágakból — például lőki- képzés — kiváló, az általános kiképzési ágakból — például harcászat — jó ás kiváló minősítést kapott. Az egység a legutóbbi kiképzési időszakban is megkapta a Magyar Néphadsereg kiváló zászlóalja címet, s az ő munkájuk eredménye is, hogy az ezred — amelynek kötelékébe tartoznak egy rendészeti és egy őrzászlóaljjal együtt — a Magyar Néphadseregben először, egyedül kapta meg a négyévenként adományozható kiváló ezred címet. Kétségtelen, hogy a díszzászlóalj által elért eredményekben a kiválasztásnak is szerepe van, hiszen az ezred képviselői a bevonulok közül az ország minden megyéjéből a legrátermettebb fiatalokat választják a protokolláris feladatok (díszel- gés, koszorúzás, temetés) elsajátítására. A díszzászlóaljba kerülő fiataloknak sokféle követelménynek kell megfelelniük, mindekelőtt erkölcsileg és politikailag feddhe. tétleneknek, s természetesen teljesen egészségeseknek kell lenniük. Legalább általános iskolai végzettséggel kell rendelkezniük, s követelmény az erős fizikum, az állóképesség, továbbá a díszelgés- re alkalmas testi felépítés. Ez utóbbi feltételnek ismét több összetevője van, egyebek között a megközelítően azonos testmagasság, mellbőség, nyakbőség, lábnagyság és lábszárhosszúság. Kizáró ok például az elálló fül, a nagy orr, a kirívó hajszín, a viszér, a bokasüllyedés, vagy éppen a hízásra való hajlamosság. A rátermettség szükséges, de korántsem elégséges feltétele annak, hogy az egység tagjai feladataiknak minden szempontból megfeleljenek. Az újoncoknak tényleges szolgálati idejük első hat hónapjában az általános kiképzési követelmények elsajátítása mellett tökéletesen meg kell ismerniük és be kell gyakorolniuk speciális feladataik minden mozzanatát, olyannyira, hogy már a második hat hónap legelején —■ például április negyedikén — „bevethetőek” legyenek. Ezen az ünnepen a díszzászlóalj minden második és harmadik időszakos katonájának bőven van dolga (zászlófelvonás a Gellérthegyen, majd a Parlament előtt, koszorúzás a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél, rá egy órára a Hősök terén, és koszorúzás még vagy negyven helyen), s teendőiket nemcsak együtt, de kisebb csoportokban, sőt egyenként, egyénileg is hiba nélkül kell ellátniuk. Ahogy a zászlóaljparancsnok mondta: a „kórus” minden tagjának „szólistának” is kell lennie. Mindehhez állandó, kemény edzés, naponta két-három órás, ünnepek előtt napi négy-öt, sokszor hatórás gyakorlás szükségeltetik. Ám a parancsnokoknak nemcsak gyakoroltatniuk kell a dí- szelgés különféle válfajainak mozzanatait, hanem a nagyobb fizikai igénybevétel elviselésére, továbbá az egyeseknél óhatatlan lámpaláz leküzdésére is fel kell készíteniük a katonákat. Mert nem minderftiapi fizikai igénybevételt jelent például a meglehetősen súlyos szuronyos karabéllyel gyakorlatozni, vagy éppen a metsző hidegben egy-másfél órát moccanatlanul állni. És bizony elképzelhető, hogy mennyire nehéz úrrá lenni azon a belső remegésen, ami feltehetően elfogja a kiskatonát, amikor koszorúval a kezében életében először ott lépdel az ország ve- zétői előtt, az ország nyilvánossága előtt... Többségében jól képzett fiatal tisztek készítik fel minderre a díszzászlóaljhoz bevonuló fiatalokat, e fiatal tisztek közül a maga huszonhárom éves katonai szolgálatával Sudár István őrnagy, zászlóaljparancsnok a legöregebb. Szerinte — és ezzel a véleménnyel nem áll egyedül — a rendkívül sok munka ellenére (a zászlóalj egyetlen év alatt 350 alkalommal látott el különféle protokolláris feladatokat, s ehhez Budapest területén több mint 12 ezer kilométert kellett utaznia), vagy talán a sok munka miatt is az egység katonái büszkék arra, hogy itt szolgálhatnak. Akárcsak azok a válogatott sportolók, akik átérzik a jelentőségét annak, hogy mezükön a magyar címert viselik. .. (A. G.) Fejtartásszabályozás. A tányérsapkáknak is egyforma szög ben kell állniuk... Kézlengetés, fegyvertartás, lábemelés. Aki nem pontos, korlátba üti a kezét... (Hauer Lajos felv.) G. Molnár Ferenc Vizsgálat 14 ezer hektáron Hogyan fejlődik az őszi búza...? Versenyképes termékek Nívódíjas a parádi kehelycsalád