Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-11 / 59. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 59. szám ÁRA: 1983. március 11., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Piacérzékenység Ha alapvetően nincs is különösebb baj hazánkban a lakosság ellátásával, bizony még mindig elég sok bosszúságot okoznak a hiánycikkek vásárlásaink alkalmával. Kis boltban és nagy áruházban egyaránt hiába keressük ezt vagy azt — olykor még a legegyszerűbb, a gyakrabban szükséges, a megszokottabb cikkeket is —, legfeljebb sajnálkozást kapunk az eladótól. Leginkább az a válasz, hogy „mi megrendeltük, de az ipar nem szállítja”. Amiből meglehetősen világos, hogy a termelőt kevésbé érdekli á fogyasztó bosz- szúsága. Nem, vagy csupán alig-alig foglalkozik ennek vagy annak a gyártásával. Keveset törődik az üzletek kérdéseivel, még inkább pedig a piaccal. Baj van a piacérzékenységével. Nagy hiba ez, hiszen voltaképpen a piacra épül a gazdálkodás, a gazdaság. Éppen, hogy a piaci keresletből kellene kiindulnia az iparnak is csakúgy, mint a kereskedelemnek, önmagában mit sem ér, ha egy- egy üzlet figyeli, méri az igényeket, s partneri csatornáin újra meg újra továbbítja jelzéseit. S szerény próbálkozás a legnagyobb buzgalom is, amely- lyel a kereskedő a gyártót keresi egyes hiánycikkek pótlására. Az ilyen igyekezet — amelynek egyébként különösen az utóbbi időkben lehetünk mind sűrűbben tanúi — ugyanis nemegyszer legfeljebb „tüneti kezelést” jelenthet. Az a néhány vállalkozó, akit sikerül is megnyerni a ne mes ügynek, mindössze eny hítheti, de nem szüntethet meg teljesen a gondokat Megoldás lehet egy-eg; szűkebb területen, de nag; általánosságban aligha. Nem elég, ha az ipa oda-oda figyel az említet jelzésekre, hanem magának is mindig élénken kell kutatni a piacot. A legtermészetesebbnek kellene lennie annak, hogy a gyártó nyomon kövesse termékei útját, sorsának alakulását, s észrevegye: miből, mikor, mennyi kell. Sohasem szabadna, hogy bármi is elfogyják abból, amire szükség van, s amit — természetesen a kellő jövedelmezőséggel lehet előállítani az üzemben. S bizony sokkal inkább arra lenne szükség, hogy ne csak a kereskedelem, hanem az ipar is kezdeményezzen — és egyre sűrűbben. Ne várjon a termelő arra, hogy megkeresik, hanem menjen elébe az igényeknek. Próbálja meg közvetlenül érzékelni a szükségleteket s iparkodjon magától is a leggyorsabban igazodni a kereslethez. Osztozzék mások munkáján, vagy fogjon olyanhoz, amire más nem képes. Mert amíg ez nincs — aligha várhatunk sokat a külpiacon. Ott, ahol valójában nem csupán egy-egy vevő, néhány bolt, falu, város közönsége, vagy akár az egész ország — hanem a világ mond ítéletet iparunkról. Gyóni Gyula Pénz- és hitelgazdálkodás az élelmiszer-termelésben Dr. Páles Gyulának, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesének tájékoztatója Élelmiszergazdaságunk múlt évi pénzügyi eredményeiről, az idei hitel- és pénzgazdálkodás feltételeiről tájékoztatta az újságírókat csütörtökön délelőtt Budapesten, a Magyar Sajtó Házában dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Elmondta, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk 1982-ben elért eredményeivel nagyban hozzájárult nemzetközi fizetőképességünk megőrzéséhez. A szigorú világpiaci feltételek ellenére az ágazat növelte exportját és segítette a költségvetés javítását. A mezőgazdasági üzemek tavaly hét százalékkal több beruházást valósítottak meg, mint 1981-ben. Ezzel a termelést korszerűsítették. A gazdaságok az előző évhez képest 9,2 százalékkal nagyobb jövedelmet és 8,4 százalékkal több nyereséget értek el szervezett munkával és vállalkozói kedvvel. Ez lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy jó pénzügyi alapokkal indítsák az idei gazdálkodást. Gondot okoz viszont továbbra is néhány ágazat helyzete az élelmiszer-termelésen belül. Különösen a túlkínálat almából, alacsony a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezősége és nehézségeket okoz a baromfi-érté kesítés is. Gondot jelent p megfelelő tárolók hiánya, amely egyes termékeink minőségét, versenyképességét és piaci értékesítését nehezíti. Dr. Páles Gyula felhívta a figyelmet, hogy tavaly a Magyar Nemzeti Bank az élelmiszertermelés fejlesztésére 5,3 milliárd forintot bocsátott a gazdaságok rendelkezésére. Ennek része volt az exportáruk növelésének fejlesztését segítő hitelek sora is. Ebben az évben a nép- gazdasági tervvel összhangban, a tovább szigorodó köz- gazdasági környezetben 3,7 milliárd forint hitel támogatására van lehetőség a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A hitelpolitikai irányelveknek megfelelően kiemelt támogatást kap az úgynevezett intenzív gabonaprogram megvalósítása, főleg korszerű gépek és technikai eszközök vásárlásának előmozdításával. Ehhez kapcsolódik a gabonatárolók létesítéséhez szükséges hitelezés is, pályázatok elbírálásával. A bank támogatást nyújt gépek beszerzéséhez, a termőföld védelmét és javítását segítő meliorációs beruházásokhoz, továbbá szarvasmarha és sertéstelepek rekonstrukciójához is. Mentusz Károlynak, a Népújság munkatársának kérdésére dr. Páles Gyula elmondta, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemeknek műszaki fejlesztéshez is igyekeznek megteremteni a hitelezési feltételeket gazdálkodásuk további javításához, a termelés növeléséhez. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka előtt Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Mint arról korábban már híirt adtunk, az Elnöki Tanács március 24-én 10 órára összehívta az országgyűlést. Kevésbé hivatalosan fogalmazva: a tavaszi ülésszakot. Megyénk képviselői — a mindennapi közéleti tevékenységük mellett — a hír hallatán megkezdték a felkészülést a parlamenti munkára. Ennek egyik eseménye, hogy csütörtökön tanácskozott a megyei képviselőcsoport, amelynek vezetője Novak Pálné dr. köszöntötte az ülés résztvevőit, köztük dr. Molnár Gyulát, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, valamint Mészáros Albertet, a Hazafias Népfront megyei titkárát. Az országgyűlési képviselőink a tegnapi tanácskozásukon a megyében működő bíróságok tevékenységéről, illetve az ügyészi szervezet munkájáról tájékozódtak. Konkrétabban arról, hogy milyen a törvényesség helyzete szűkebb hazánkban. A kérdés vitájához — a tájékoztatók után egyébként öt képviselő kért szót — dr. Kovács Pál, a megyei bíróság elnöke, valamint dr. Patkó Benjámin megyei főügyész szolgáltatott bő információt. Ezek között emelték ki egyebek között, hogy a helyi jogalkalmazás feladata: segíteni a társadalmi célok megvalósítását. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a bíróságok határidőre, színvonalasan és a szocialista törvényesség betartásával végezzék munkájukat. Megyénkben — mint arról az illetékes szakemberek számot adtak — törvényes rend van, s ehhez nagyban hozzájárultak a bíróságok. Az ítélkezés színvonalát jellemzi, hogy az elmúlt évben a csaknem 22 és félezer bírósági ítélet után mindössze 55 esetben kértek törvényességi óvást. A bíróságok munkájában egyébként nagy szerepet kap a jogpropaganda: a koordinált és változatos módszerű ismeretterjesztést a lakosság rétegződésének megfelelő differenciálással végzik a szakemberek, hogy az állampolgárok a vitás esetekben megfelelő helyre fordulhassanak. A megye bűnügyi helyzetét elemezve, elhangzott: tavaly 2809 ismertté vált bűn- cselekmény miatt indított eljárást az ügyészség. A statisztika szerint ez azt jelentette, hogy 2,5 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma a korábbi évihez képest: országosan 10 ezer emberre 126 eset jut, megyénkben 78. Az elkövetett bűn- cselekmények zöme a társadalmi, illetve az állampolgári tulajdont érintette. Nőtt a közlekedési bűncselekmények száma, ezen belül 319 személy ellen kellett ittas vezetés miatt eljárást indítani. Az ügyészség feladatai közé tartozik bizonyos vizsgálatok elvégzése, így került sor a közelmúltban a csökkent munkaképességű dolgozók érdekvédelmének, a tanácsok rendeletalkotásának, a fegyelmi és kártérítési eljárások, a munkavédelmi szabályok betartásának ellenőrzésére, illetve a szabálysértési eljárások, valamint a tartási kötelezettség elmulasztásának csökkentésére tett intézkedések vizsgálatára. Külön feladat a bűnüldöző és az igazságszolgáltatási szervek bűnmegelőző munkájának összehangol ása, valamint a család- védelmi tevékenység kiszélesítése. Ugyancsak a figyelem homlokterébe került az alkoholizmussal kapcsolatos kérdések, bűnözési okok vizsgálata és feltárása. Megyénk képviselői az ülés további részében idei munkatervüket vitatták meg. Sirekes rendezvények Nagy könyvforgalom Tegnap délelőtt Egerben — a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán — az érintett szervek képviselői értékelték a mezőgazdasági könyvhónap rendezvénysorozatát. A mérleg kedvező, hiszen sikeres rendezvények zajlottak le, s nagy volt a könyvforgalom. A megyeszékhely Katona téri Áfész-áruházának mezőgazdasági osztályán lebonyolított vásár során például 45 ezer forint értékű mű talált gazdára. A Gárdonyi Géza Könyvesboltban 360 ezer forintért vásároltak szakmai kiadványokat. Marjai József tárgyalásai Londonban Marjai József miniszterelnök-helyettes, aki nagy-bri- tanniai hivatalos látogatása első két napján a kormány vezetőivel tartott megbeszéléseket, programját londoni pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi szervezeteknél folytatta. Látogatást tett Lord Ri- chardsonnál, az angol bank kormányzójánál és Sir Jeremy Morse-nál, a Lloyds bank elnökénél. Felkereste az országos gazdaságfejlesztési hivatalt, ahol Geoffrey Chandler főigazgató, valamint a londoni kereskedelmi és iparkamarát, ahol Sir David Steel elnök fogadta. Marjai József csütörtökön ellátogatott Oxfordba, ahol a Brasenose és St. Anthony College-ban az egyetemi város tudóstársadalmának kiválóságaival találkozott és folytatott eszmecserét. Tavaszi verőfényben Perl Márton felvételei
