Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-10 / 58. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 58. szám ÁRA: 1983. március 10., csütörtök 1,40 FORINT A mezőgazdaság tavaszi ellátása Sajtótájékoztató a MÉM-ben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bolti bosszúságok Vásárlás. Vajon kinek mi jut eszébe, ha ezt a szót meghallja? Nekem az, hogy néha több bosszúságot okoz, mint örömet. Pedig többen azt tartják: izgalmas feladat. Vajon sikerül-e a legmegfelelőbbet, a legjobbat, a legpraktikusabbat kiválasztani, megtalálni? Vagy ha nincs a kívánt áruféleség, lehet-e pótolni valami mással? Elfogadom ezeket az úgymond örömet okozó érveket. Ám mindehhez nekem segítségre lenne szükségem. Hogy erre való többek között a reklám? Tegyük csak szívünkre a kezünket: mikor vásároltunk utoljára a reklám felhívó hatására? Az utóbbi tíz évben ugyanis a Skála Kópén kívül alig született valami megkapó ebben a szakmában, amire tényleg oda kellene figyelni. Manapság a Fehérvár Áruház reklámfilmjei borzolják az idegeket. De bizonyára emlékszünk még rá, hogyan is ajánlották a Győri Keksz- és Ostyagyár őzike nevű termékét. Amikor egy unalmas válogatott futballmeccs szünetében lejátszották a Népstadionban, a nyolcvanezres publikum harsányan röhögött, s a második félidőben már ezt énekelgették, hogy szórakozzanak is valamin: „őzike, Őzike, gyártását majd győ- zik-e?” Sok szaküzletben a jó reklámok hiányát ellensúlyozzák az eladók. Azok, akik lelkiismeretesen végzik munkájukat, s az iskolapadokból kikerülve sem felejtik el az ott tanultakat. Figyelmességük, hozzáértésük, sokszor nagy segítséget jelent még az ezen a területen a hozzám hasonló járatlanoknak is. Kialakítva ezzel munkahelyük törzsközönségét, azokat a vásárlókat, akik nap mint nap szívesen térnek vissza azok közé a pultok közé, ahol velük találkozhatnak. Ám sajnos egyre többször olyan árudákba is be kell térnünk, ahol egy rossz krimibe illő üldözésbe kell kezdeni az embernek, amíg végre utóléri a párosával sétálgató, beszélgető eladókat. Időnként fogadásokra is hajlandó lennék: menekülnek. Azért teszik, hogy ne kelljen félbeszakítaniuk a mondandót. A rosszabbik eset, amikor a pult mögött állva, a vevőnek is végig kell hallgatnia, hogy mi is volt a vasárnapi ebéd, s mindez miért nem ízlett annak a kényes gyomrú férjnek. Innen már simán megy a dolog. Csak ötször, hatszor el kell ismételni, hogy mit is akar az ember, aztán közlik, hogy nincs. Sokszor már a vásárló érzi kényelmetlenül ilyen helyen magát. De mikor lesz ez már végre kellemetlen azoknak a kereskedőknek is, akik lezserkedéseikkel, nemtörődömségeikkel teszik bosszússá vásárlásainkat, s olyan kollégáikról is kedvezőtlen bizonyítványt állíttatnak ki, akik nem ezt érdemelnék... ? Kis Szabó Ervin A BUBIV-ban még a fűrészport is hasznosítják - Játékok és tiplik Sikeres kezdeményezések a hulladék hasznosítására A hulladékok és másod- nyersanyagok hasznosításának kormányprogramja a VI. ötéves tervidőszakban az újrahasznosításra kerülő anyagok mennyiségének 30 százalékos növelését tűzi ki célul. Ennek megvalósításához a begyűjtőhálózat, az ipari előkészítés korszerűsítése mellett a feldolgozókapacitások bővítésére és újak kialakítására is szükség van. A program 1981-ben kezdődött, azóta 33 beruházás valósult meg, elsősorban azok, amelyek kisebb ráfordítást igényeltek és gyors eredményt hoznak. Az eddigi, többségében a múlt év második felében befejeződött fejlesztések gazdasági hatása várhatóan már az idén jelentkezik. A hulladékok, másodnyersanyagok és melléktermékek forgalma az 1980-as 6,3 milliárd forintról 1982 végéig több mint 7,3 milliárd forintra nőtt, az idén pedig várhatóan meghaladja a 8,4 milliárd forintot. Az MTI munkatársai olyan kezdeményezésekről számolnak be, amelyek máris, illetve hamarosan sikerrel járnak a hulladékok új értékké teremtésében. A kohászatban — a program keretében — megkezdődött az eddig meddőként kezelt salakhányók feldolgozása. Az idén a Dunai Vasműben is elkezdik a 20 év alatt felgyülemlett, összesen 6 millió tonnányi salakból a vas visszanyerését. Ebből a 90 százalékos vastartalmú anyagot a kohóba adagolják, 60—65 százalék vasat tartalmazó anyagot pedig az acélgyártásnál hasznosítják újra. Ezzel évente 120 ezer tonna nagyolvasztói és 110 ezer tonna acélműi betétet. takaríthatnak meg. Ez évente 400 millió forint értékű devizacnegtakarítást eredményez a népgazdaságnak. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat szombathelyi gyárában évente átlagosan 500 tonna ipari hulladék keletkezett a. PVC-alapanyagú, eldobható csomagolóeszközök gyártása során. Ezek hasznosítására technológiai sort vásároltak, amely lehetővé teszi, hogy fele-fele arányban keverjék a megőrölt hulladékot és a friss alapanyagot. Ez a késztermék minőségét nem befolyásolja. Hasonló megoldást álkalmaznak a debreceni gyárban is, ahol a múlt évben 500 tonna megrongálódott műanyagkukát, ládát és rekeszt gyűjtöttek össze, és dolgoztak fel újra késztermékké. Jelenleg arra keresnek megoldást, hogy ne csak a gyár környékéről, hanem az ország más pontjairól is begyűjtésre és újrahasznosításra kerüljenek e termékek, amelyek alapanyaga olyan polietilén, amit külföldről kell beszerezni. Évente hétmillió forint az árbevétele a BUBIV 7. számú egri gyáregységének a fahulladékok feldolgozásából. Néhány esztendeje már, hogy a lécdarabokból némi megmunkálással úgynevezett P-elemeket alakítanak ki, s ezekből virágtartókat, polcokat szerelhet össze a vásárló tetszése szerint. De léckeretes tükröket is készítenek az egri üzemben feldolgozva a még hasznosítható anyagot. Január végén gazdasági társulást hoztak létre és tagjai havonta egy tonna tiplit állítanak elő az eddig eltüzelt forgácsokból. Egy hónap múlva pedig játékok gyártását kezdik meg — a gyárból elszállított apró fadarabokból — a tiszaörsi és a jászárokszállási termelő- szövetkezetek melléküzem- ágaiban. Már a „nullszériákat” gyártják, s a napokban tárgyalnak a gyáregység képviselői a Nagygombosi Állami Gazdaság vezetőivel, hogy ott is hasonló tevékenység kezdődjék el. Ugyanis a fajátékok iránt nagy az érdeklődés hazánkban, sőt még NSZK-meg- rendelő is akad. Egyébként hosszabb ideje a fűrészpor elhelyezésével sincs gondjuk, mert az eger- szóláti termelőszövetkezet átveszi. Így mindkét fél jól jár, hiszen a bútorgyár nehezen tudna megszabadulni ettől a mellékterméktől, a mezőgazdasági nagyüzem pedig jóval olcsóbban jut elmosáshoz használható anyaghoz, mintha mást vásárolna. A gyáregység vezetői elmondták, hogy a tipli- és játékgyártással tovább növekszik a hulladékokból származó árbevétel. A termeléshez szükséges anyagok, gépek és az alkatrészek döntő többsége a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők rendelkezésére áll, várhatóan zavartalanul kezdődhetnek a tavaszi munkák, amelyekkel az elmúlt évinél is nagyobb termelést kell megalapozni — erről tájékoztatta az újságírókat Magyar Gábor, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szerdán a MÉM-ben. Az előirányzat szerint a mezőgazdaság egy-kót százalékkal növeli a termelést, az élelmiszeripar pedig két százalékkal. Az előrelépést az elmúlt évi magas teljesítéshez viszonyították, ennélfogva a termelőknek nem lesz könnyű dolguk. Ráadásul nemcsak mennyiségileg kell fokozni az árukibocsátást, hanem a költségek csökkentéséért is többet kell tenniük, lévén, hogy a nemzetközi mércével mérve is kimagasló hozamokait esetenként még magas anyag-, energia- és élőmunka-felhasználással értek el. A takarékosságon nem azt kell érteni — hangsúlyozta — hogy valamiféle átlagolás alapján mindenütt csökkentik a beszerzéseket, vásárlásokat, hanem az anyagok hasznosulására kell az eddiginél nagyobb gondot fordítani, például azzal, hogy az optimális adagokat adják a növényeknek és az állatállománynak. Nagyobb rugalmasságra van szükség a termékek értékesítésénél is, s ez annál inkább fontos, mert a világpiaci árak továbbra is kedvezőtlenek. Mindenesetre a gazdaságoknak körültekintőbben kell eljárniuk az értékesítés szervezésénél, és a feldolgozókkal való kapcsolatok alakításánál. Megeshet ugyanis, hogy — hasonlóan az elmúlt évihez — a termékek, termények egy részét nehezen, netán egyáltalán nem lehet elhelyezni. A tavalyinál itöbb gép és alkatrész áll a termelők rendelkezésére, összesen 13,5 milliárd forint értékű gépet akarnak az idén beszerezni az üzemek, s ennek nincs akadálya. Különösen fontos, hogy miután elérkezett a gabonatermelés fejlesztésének második üteme, — amikor is még inkább az intenzív technológia kerül előtérbe, — kellő számú kombájn érkezik az aratásig. Ugyanúgy nagyobb a traktorkínálat. A közepes géposztályba sorolt traktorparkot, a keresett szovjet gyártmányú MTZ- ket csehszlovák Zetor gépek egészítik ki. Az alkatrészellátásban lassú javulás várható, és az, hogy kevesebb lesz a hiányzó cseredarabok miatt a gépállás. Az AGROTEK egész sor cikk, alkatrész gyártását szervezte meg, közöttük nagyszámú külföldi típusét. Az idén a hazai gyárak és mellettük a kisiparosok is még inkább bekapcsolódnak az alkatrészek előállításába. A cikkeik egyhar- mada az importgépekhez tartozik, a gyártás értéke meghaladja a két és fél milliárd forintot. A külföldi gépszállítókkal kötött alkatrészszerződések a tavalyinál valamivel jobb ellátást ígérnek. A vegyszerek közül hozzávetőleg 100 ezer tonnával több műtrágyát hoznak forgalomba, és kiegyensúlyozott lesz a növényvédőszer-ellá- tás is; konvertibilis importból például 2,5 milliárd forint értékű vegyszert hoznak be a kényes, nagy hozamú növények óvására. A miniszterhelyettes kitért arra, hogy a gazdaságok túlteljesítették az őszi gabona vetési előirányzatát, ugyanakkor a tavasszal földbe kerülő kukorica termőterületét a tervezetthez képest visszafogták. Amennyiben sikerülne a szálastakarmány- termelésre fenntartott területekből a kukorica javára valamennyit átengedni — ezt a hozamok fokozásával érhetnék el a termelők —, úgy a kukorica vetési előirányzatát is teljesíteni lehetne. Cukorrépára az elképzelések szerint szerződtek a termelők. A napraforgó-termelés iránt viszont mérséklődött az érdeklődés, növényi betegség ütötte fel fejét, emiatt számos gazdaság visszalépett és összesen 10 ezer hektár hiányzik az előirányzat teljesítéséhez. Erőfeszítést kell tenni még az iparban feldolgozott kertészeti termékek, mindenekelőtt a zöldborsó és a paradicsom termelésére is. Az állatállomány ellátása zavartalan. Az állattenyésztők, -tartók a magas tavalyi színvonalat is igyekeznek túlszárnyalni. Fontos, hogy a többlet előállítására nem használnak fel import fehérjét. (MTI) A fagyos földben a fatörzsek mellé fúrt lyuk elkészítéséhez is Stihl-fúrógép kell — kezelője Kecskeméti Sándor Folyót a tározóba A téli csendet robbanások zaja veri fel a Tisza II. víztározójában. Az áramlási viszonyok javítása, az eliszaposodás elkerülésére folyómedret kotor a tóba a Master-kotrógép. Ehhez azonban a tározótérben maradt több ezer fatuskó eltávolítása is szükséges — amit a Kö- zép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság robbantó brigádja végez el. (Kőhidi Imre képriportja) .. .addig biztonságos távolra vontatja a kotrógépet a nagy teljesítményű rohamcsónak Amíg D. Kiss János, Szerencsés József és Bekker István paxittal tölti meg a furatokat... A robbantómester szavára — aki rádióösszeköttetésben áll a biztonsági őrökkel — megdördül az ég, rázkódik a föld
