Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-05 / 54. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 5., szombat 13. Gép. Gép és gép és gép, mindenütt gép, a világot elárasztották a gépek. Már az oviban illik tudni tíz-húsz féle autó-márkát, és kisiskolásaink hivatalból megismerkednek a korunkat oly any- nyira jellemző gépekkel, óriásoktól a miniatűrökig, amelyek mint érrendszer, behálózzák mindennapjainkat, s ha hirtelen eltűnnének — megbénulna az élet. Tisztelet tehát a mindentudó masináknak, auto- matikáknak, áramköröknek — melyekről mai összeállításunk szól —, de ne feledjük: mindez a sok gépcsoda létét az embernek köszönheti. Egyértelműen és kizárólag — az embernek. Összeállította: B. Kun Tibor A tranzisztor és korunk niatürizálása — egyebek között a rádiókészülékeké is. Ma olyan parányi elektronikus kapcsolási elemeket is gyártanak, amelyekből egy köbcentiméterbe több tízezer elhelyezhető. Ha egy tranzisztor tokját óvatosan eltávolítjuk, egy parányi fémlapot találunk alatta. Ennek közepén van a kristálylemez, amely egy elektródhoz közvetve, két másikhoz pedig rendkívül vékony aranyhuzalokkal kapcsolódik. A lemezke a tranzisztor lelke, működő része. Azt hihetnénk, hogy e lemezke már nem „szedhető szét” további részekre, pedig három, különböző feladatot ellátó része van, de e részek szabad szemmel nem különíthetők el egymástól. Ugyanis egyetlen lemez kristályszerkezetét az adott helyen megváltoztatják. A tranzisztorok — és általában a félvezető eszközök — csak nagyon pontos összetételű anyagból készülhetnek. A gyártás mindig a félvezető anyag tisztításával kezdődik, s a tiszta anyag „szennyezésével” folytatódik. fgy pontosan olyan szerkezetű és összetételű lesz az anyag, amilyen a tranzisztor működéséhez szükséges. Ma már fel sem sorolhatók azok az eszközök, műszerek, elektronikus berendezések, amelyek tranzisztorokkal működnek. Mindany- nyian naponként azonban találkozunk velük rádió- és tévékészülékünkben. A lengyelországi Bydgoszcz- ben működő Unita-Eltra gyár kisméretű, mégis nagy teljesítményű rádiókészüléke, amely természetesen kiváló minőségű tranzisztorok beépítésével készül A háború utáni évek egyik első, de legjelentősebb műszaki találmánya minden bizonnyal a tranzisztor volt, amely új irányba terelte az elektronikai ipart. A találmányt bejelentő jegyzőkönyv szigorúan ragaszkodott a fényekhez, de a tranzisztor alkalmazásának az elektroncsőéhez képest mutatkozó előnyét — kis méret, energiamegtakarítás stb. — csak szerényen említi, noha ezzel a találmánnyal kezdetét vette az elektronikus készülékek miMegkezdődlk az emelés Korunk egyik legsokoldalúbb technikai eszköze a helikopter, amely a függőlegesen történő fel- és leszálláson kívül ferde irányban is képes emelkedni és süllyedni. A helikopter feltalálása után mindenki azt gondolta, hogy elsősorban utas- és teherszállításra lesz alkalmas, de az idő nem igazolta ezt a jóslatot. Rendszeres utasszállításra külfölKorunk technikai fejlődésének egyik ‘ legjellemzőbb irányzata a miniatürizálás, az egyre kisebb szerkezeti egységek előállítása és használata. Különösen érvényesül ez az elektronikában, természetes összefüggésben azokkal a kínánalmakkal, amelyek többek között a számítástechnika, a híradás- technika, az űrkutatás és a haditechnika oldaláról jelentkeznek. A mikroelektronika az elektronikában önálló szakaszt jelent és fejlődése alig követhető. Az első működő mikroelektronikai áramköröket még nincs húsz éve, hogy előállították, de a szakemdön is csak elvétve alkalmaznak helikoptereket, ami főleg a drága üzemével, magas utaskilométer-költségével magyarázható. Nyilvánvalóan a polgári szakterületeken csak akkor alkalmazzák, ha más repülő- eszköz nem jöhet szóba, vagy ahol a költség alárendelt szerepet játszik. Annál elterjedtebbek viszont a helikopterek példáberek véleménye szerint a fejlődés üteme olyan gyors, hogy alig lehet előre megmondani, mit fog előállítani egy gyár két év múlva. A mikroelektronika alkalmazási területe állandóan bővül. A haditechnikában sok földi és fedélzeti radar- rendszert, rakétákat és hozzájuk híradástechnikai vevő- berendezéseket fejlesztettek ki mikroelektronikai eszközökkel. De már megjelentek a 90 százalékban mikroelektronikai eszközökkel épített rádió- és tv-készülékek is. Igen nagy lehetőséget nyújt a gépkocsigyártás: az USA-ban például már mikroelektroul a mezőgazdaságban permetezésre vagy műtrágyaszórásra. A helikopternek teljesen mindegy, hogy milyen a beszórandó terület nagysága, milyenek a terep- viszonyok, mert akár egyenként is permetezheti a gyümölcsöskert fáit. A közúti forgalomellenőrző és szabályozó rendőrségi helikopterek szerepe közismert. De igen jelentős a segélynyújtó helikopterek szerepe is. Különféle természeti csapások, szerencsétlenségek esetén gyorsan a helyszínre érkeznek, élelmet, ruházatot juttatnak a rászorultaknak, életet mentenek, s így komoly szenvedéstől mentik meg a bajba jutottakat. Igen kedvezően alkalmazhatók a helikopterek erdőtüzek oltására is, de esetenként a nagyvárosok központjában zsúfolt forgalmú területeken is jobban beválnak, mint a tűzoltóautók. Használják még a helikoptereket nehezen járható terepen való kábelfektetésre. A polgári területeken azonban legelterjedtebben az építőipar használja a helikoptert emelő- és szállító- eszközként. Bizonyos esetekben a helikoptert különleges felszerelésekkel egészítik ki, de emelő-szállító szerepre nemcsak a különleges kialakításúak, hanem az alaptípusok is használhatók. Manapság már alig nélkülözhetők a különféle csővezetékek fektetése, javítása esetén és épületelemek beemelésekor, vagy nehezen megközelíthető építkezésekhez anyagszállításokra. A tv-tornyok, rádióadók építésénél a szerkezetek beemelése a helikopterek leglátványosabb feladata. nikus feszültségszabályozókat alkalmaznak és valószínűleg megéljük azt is, hogy a mik- roeléktronika egyeduralkodóvá válik a sebességmérőkben, motorfordulatszám-sza- bályozókban, a szélvédő-ablaktörlők szabályozásában, az abroncsnyomást érzékelő műszerekben stb. Az orvosi elektronika egy további olyan terület, ahol nyilvánvaló alkalmazási lehetőségek vannak, például a pészmé- kerék (szívritmus-szabályozók) és a szervezetbe ültethető készülékek, amelyek megszületése a mikroelektronika nélkül elképzelhetetlen volt. Miniatűr áramkörök Kortársai vagyunk annak a folyamatnak, amelyben a tranzisztorok kis energia- és helyigényük, valamint szinte korlátlan élettartamúk jóvoltából gyors ütemben szorítják ki az elektroncsöveket az elektronika majd minden területéről. Sőt ott tartunk, hogy a szoros értelemben vett tranzisztorok is kiszorulóban vannak: ma már egy olyasféle nagyságú tokba, amekkora egy hagyományos tranzisztorfoglalat, teljes feladatokat ellátó integrált áramkörök is beépíthetők. Kezdetben a germanium egyeduralkodó alapanyag volt az integrált áramkörök gyártásában. Mintegy 10—15 éve került át a súlypont a szilíciumra. Ma kiterjedt kutatás folyik újabb félvezető anyagok után, és mihelyt egy további félvezető elem (gyémánt, szürke ón, szelén, tellur) vagy vegyület gyártási technológiája megfelelően tökéletesedik rögtön kiderül, hogy egyik-másik feladatra előnyös, másra hátrányos a használata. Napjainkban fejlesztik például a gyémánt tranzisztort, amely magas hőmérsékleten bizonyult előnyösnek. Egy bonyolult áramkört tartalmazó lapkának (például amiilyen a zsebszámológépben is van) a megtervezése szerfelett komoly számítógépes előkészítést kíván. A technológia egyszerűsítése miatt fontos, hogy az ösz- szes elem megfelelő fémes összeköttetéseit egyetlen fémrétegből lehessen megépíteni. Ennek a végrehajtása nem könnyű, megköveteli például a matematika egyik ágának, a topológiának a tüzetes ismeretét. Néhány éve még sokan sikertelenséget jósoltak ennek az irányzatnak, mondván, hogy az egy lapkára tömörített elemek számának a növekedésével rohamosan növekedni fog a selejt is. A jóslat nem vált be, bár igaz, hogy a mai félvezetőgyárak helyiségei az orvosi műtőknél is tisztább, porta- lanított, légkondicionált laboratóriumok, s így megakadályozzák, hogy a porszem méretű elemekre igazi porszemek tapadjanak a gyártás közben. Az ilyen gyárban dolgozók is csak különleges öltözékben dolgozhatnak. A mikroelektronikáé a jövő Szénszállító járműóriás A nagy szénlelőhelyek kiaknázása érdekében a Szovjetunióban fokozott figyelmet szentelnek a nagy teherbírású szénszállító járművek gyártásának. Egymás után születtek meg a mind nagyobb — 30, 40, 75 tonna — befogadóképességű változatok, mígnem elkészült a 120 tonna teherbírású óriás is. Ez utóbbi 20 méter hosszú, s a rakterűiét felső szegélye négy és fél méterre van a talajtól. Egy-egy 2,5 méter átmérőjű kereke 300 kilóval nehezebb, mint egy egész Volga személygépkocsi. A két vagonnyi terhet szállítani képes járműóriás dízelmotorjának teljesítménye 1000 kW körül van. A 75 tonnás és ennél nagyobb teherbírású szénszállító járműveknél a konstruktőrök elvetették a motor hajtóerejének a kerekekre mechanikus módon való hagyományos átvitelét. A dízelmotor tengelyére egy elektromos generátort építettek, s onnan kapják az áramot a jármű kerékagyaiba beszerelt elektromos hajtóművek. Az első tengelyen nincs motor, azzal történik a jármű kormányzása, mégpedig többszörös hidraulikus áttétel segítségével. A zord klímája vidékekre szánt gépkocsiknál fűteni lehet a vezetőfülkét. A szélvédő üveget beépített áramvezető dróthuzallal tartják a megfelelő hőfokon. A motorház fedelét védőburkolattal látják el, s a motorhoz még egy előmelegítő berendezés is kapcsolódik. Az északi területek számára tervezett gépkocsik gumialkatrészei a hatvanfokos fagyot is kibírják. Azokat a változatokat viszont, amelyekkel trópusi vidékeken' kell dolgozni, légkondicionáló berendezéssel látják el. Ma már az is egyfajta konstrukciós alapelvnek tekinthető, hogy a legnagyobb típusokat dízelmotor helyett, gázturbinával hajtják. Képünk jobb oldalán a Belorusz Autógyár 120 tonnás szénszállító gépkocsiját láthatjuk, amely tulajdonképpen két részből, a kéttengelyes vontatóból és a nyerges pótkocsiból áll. A konstruktőrök még ennél is nagyobb teherbírású — 180 és 300 tonnás — változatok kidolgozásán fáradoznak. Épületkarbantartó Szövetkezet felajánlja kapacitását: — villanyszerelő, — tetőszigetelési, — címfestő, — épületlakatos, — kőfaragó, — falszigetelő, — üveges, — burkoló, — víz-, csatornaszerelési, — bádogos előregyártó, — tekercselő MUNKÁK VÉGZÉSÉRE. Részletes felvilágosítást a szövetkezet műszaki osztálya nyújt. Cím: Épületkarbantartó Szövetkezet, EGER, Csákány u. 11. Telefon: 11-522 MEZŐGÉP VÁLLALAT SZOLNOK GYÖNGYÖSI GYÁRA ( FELVÉTELT HIRDET FORGÁCSOLÓ SZAKMUNKÁSOK RÉSZÉRE. JELENTKEZÉS: MEZŐGÉP, GYÖNGYÖS, Szurdokpart u. 11. Munkaügy.
