Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-04 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 53. szám ÁRA: 1983. március 4„ péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Egész éven át... Ma hivatalosan is befe­jeződik az idei 26. mező­gazdasági könyvhónap ün­nepi rendezvénysorozata. Pontosan egy hónapja volt Egerben az országos meg­nyitó és azt követően He vés megye határán túl, or­szágszerte sokszáz hivata­los rendezvényt tartottak. Ezek főleg az élelmiszer- gazdaság napjainkban leg­inkább érintett területeit fogták át, a növényterme léstől a kertészetig az állattenyésztéstől a műszaki fejlesztésig illetve az élel­miszertermelés közgaz­dasági szabályozásáig. Heves megyében példá­ul. több mint negyven szakmai rendezvényre ke­rült sor az elmúlt négy héten. Szinte valamennyi' nagyobb településen an- kétokat, szakíró-olvasó ta­lálkozókat tartottak, hogy ezeken keresztül is minél nagyobb tömegeket nó­gassanak meg és hívják fel a figyelmet a szakiro­dalmi tájékozottság fon­tosságára Nos, a hivatalos rész befejeződött, nem kis sikerrel, ami elsősorban a szervezők, az előadók jó munkáját dicséri. Az élelmiszertermelésben rés 2d vevők szerepéről köz­véleményünk jól tájéko­zott Mégis kevésbé ismert a nagy létszámban résztve­vő agrár-, műszaki és egyéb végzettségű értelmiség he­lye és szerepe. Ezen a könyvtoónapon megtud­hatták, hogy feladataik különbözőek, egyikük ter­melésirányító, másikuk a leendő szakembereket ok­tatja kutató vagy éppen az élelmiszerek külpiaci ér­tékesítésén fáradozik. Egy bennük mégis közös: ré­szesei egy nagy kollektí­vának, melynek munkája a hazai élelmiszergazdaság szerves része. Az elmúlt évtizedekben a szaktudás fogalomköre I sokat változott, de a tö­megtájékoztatási eszkö­zök térhódításával is bát­ran állíthatjuk, hogy a korszerű ismeretek meg­szerzésének és frissen tar­tásának legnépszerűbb esz­köze és közvetítője ma is a jó szakkönyv és folyó­irat Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy ne csupán februáriban, a mezőgazda- sági könyvhónapon olvas­suk és terjesszük az iro­dalmat hanem az eszten­dő további részében is. hiszen nélkülözhetetlen a mindennapos munkánk­ban. Korunkat egyebek között az jellemzi, hogy minden szervezet így a mezőgaz­dasági könyvkiadás is megkísérli helyzetének tár­gyilagos elemzését nem feledkezve meg arról, hogy mit vár tőle az olvasó. Ez a szervezet képes a meg­újulásra, hiszen a vásárlók igényesekké váltak és a tegnapi kínálat már nem elégíti ki őket Ez a törek­vés kell hogy áthassa a kiadó felelősségteljes mun­káját a jövőben is. Tegyék azzal a nemes céllal, hogy mindenki igénye szerint jusson hozzá a szakiroda­lomhoz és ezen keresztül tudásának további gyara­pításához ... Mentusz Károly VÁSÁR A MEGYESZÉKHELYEN, GYÖNGYÖSÖN, HATVANBAN, HEVESEN, FÜZESABONYBAN ÉS PÉTERVÁSÁRÁN Kereskedelem a kertgazdaságokért Megyei megnyitó az egri piacon Megfelelő kínálatból válogathatnak kerti kisgépeket az egri piacon felállított fóliasátorban vásárlók Immár hagyomány, hogy ilyenkor, március elején megyénk kereskedelme bemutatóval egybekötött vásárt rendez a kister­melőknek. Tavaszra em­lékeztető, verőfényes napsütésben csütörtökön délelőtt Egerben, a Ka­tona István téren felál­lított fóliasátorban ke­rült sor a megyei meg­nyitóra. Harmati László, az egri áfész ügyvezető igazgatója mondott rö­vid beszédet. Megtudtuk, hogy a keres­kedelem az idén is felké­szült a kistermelők támoga­tására, hiszen az egri kiál­lítással és vásárral egyidő- ben Gyöngyösön, Hatvan­ban, Hevesen, Füzesabony­ban és Pétervásárán is nyi­tottak hasonlókat. Ebben a hónapban 75 ezer Heves megyei kistermelő megvásá­rolhatja mindazt, amire szüksége lesz a tavaszi in­dításhoz. Az utóbbi években az ösz­tönző agrárpolitika révén jelentősen nőtt a háztáji és kisgazdaságok szerepe. Ezt segítve, a MÉSZÖV irányí­tásával a megyében tevé­kenykedő 12 fogyasztási szövetkezet, az egri Agroker, a VASVILL és a Vetőmag Vállalattal együttműködve küldte el gazdag választé­kát. A kistermelés műszaki színvonalának növekedése évről évre szorosan együtt jár az ipari eredetű anyagok felhasználásának emelkedé­sével. Az igények rohamos növekedése a fogyasztási szövetkezetek forgalmán is lemérhető. Az elmúlt tíz év alatt ugyanis több mint há­rom és félszeresére emel­kedett az eladott vetőmag­vak, palánták, vetőgumók, gyümölcsfák, szőlőoltványok, műtrágyák és növényvédő­szerek, illetve kisgépek ér­téke. A mostani bemutatók és vásárok célja a jobb ellátás szolgálata. Van elég vető­mag, hiszen több mint négymillió tasak zöldség- és virágmagvakkal állnak a kistermelők rendelkezésére. Megfelelő a műtrágya és nö­vényvédőszer-, illetve a fó­(Fotó: Szántó Györgyi liaellátás is. A kisgépek és felszerelések választéka is növekedett. A hazai gyárt- mányúakon kívül NDK, ju­goszláv, lengyel, japán, dán, NSZK, holland eszközök is kaphatók. Igaz, némelyik elég magas áron, de garan­tálják tartósságukat! Gyümölcsfacsemetékből, szőlőoltványokból ugyan­csak kielégítő mennyiség áll a kistermelők szolgálatára. A vásár következő napjai­ban Hollandiából érkező burgonyagumót is árusíta­nak, valamint palántákat is értékesítenek majd. A fel­soroltak bizonyítják, hogy a szövetkezeti és az állami kereskedelem kellő áruvá­lasztékkal várja az érdeklő­dőket, a kistermelőket, akik igényeiknek megfelelően vá­sárolhatnak a kínált termé­kekből. Tovább „korszerűsödik” a Mátra és a Bükk Intézőbizottsógi ülés Salgótarjánban A Salgótarján melletti Eres2itvényben, a salgói vár közelségében tartott tegnap ülést a Mátra—bükki Intéző- bizottság elnöksége. Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye illetékesei a térség tájképi állat- és növénytani, valamint tör­ténelmi értékeinek fokozott megóvásához az idegenfor­galom fellendítését célzó turisztikai és egyéb jellegű munkák, folyamatos végzé­sére fogtak össze. A tegnapi a múlt év eredményeit tár­gyaló, s az idei esztendő feladatait számba vevő munkamegbeszélésen Mol­nár Károly nyugalmazott miniszterhelyettes, az inté­zőbizottság elnöke, Domán Imre a szervezet főtitkára, valamint az érintett megyék tanácsainak elnökhelyettesei részvételével megtárgyal­ták és elfogadták az idei évre szánt fejlesztési tervet is. Tavaly az intézőbizottság csaknem 72 millió forintot költött a mátra—bükki tér­ség fejlesztésére. A taná­csok, az Országos Idegen­forgalmi Hivatal a pályá­zatok alapján kapható ösz- szegek s más pénzügyi for­rások igénybevételével eb­ben az esztendőben is csak­nem ekkora összeget tudnak fordítani e célra. A múlt esztendő sikerei­nek könyvelhető el, hogy megoldották Párád és kör­nyékének hulladékmentesí­tését, szemétlerakóhelyek épitését, felújították a köz­kedvelt mátrai kisvasutat, s csaknem 11 milliós költ­séggel láttak hozzá Szilvás­várad híd- és csatornaháló­zatának korszerűsítéséhez. Tovább bővült a gyöngyösi strand, a kékestetői téli sportközpont. Több mint 1,2 millió forintot költöttek a mályi tavi vitorlás- és ví- zisport-bázis kialakítására, folytatták a szilvásváradi üdülőterület, a Galyatető sportcentrum, az egersza- lóki termálterület, Bükk­szék, valamint Mátraszent- imre szennyvízelvezetési gondjainak megoldását cél­zó tervek kivitelezéséhez. Mindezek mellett az in­tézőbizottság gondot fordí­tott a feldebrői műemléki templom környékének, Eger műemléki városrészének parkosítására, gépkocsi par­kolók kialakítására, utak építésére, Kékestetón pedig gondoskodtak az erózióvé­delemről is. Sokat segítet­tek a mátraszentlászlói, az egri, a bánkúti és a Miskolc Szent Péter-kapui sportcent­rumok kivitelezésében, az egri vár feltáró munkáiban és az üdülőterületek egész­ségügyi ellátásának javítá­sában is. Az idén a központi fej­lesztési alapból — csaknem 6 millió forint értékben — Pásztó és Egerszalók infra­struktúrájának fejlesztéséhez járulnak hozzá. Környezet­és tájvédelmi, parkosítási és területelőkészítési munkákat kezdenek meg Egerben, Szilvásváradon, Szarvaskőn, Gyöngyösön és Kápolnán. Jut pénz a pásztói autó­parkoló és az ottani nagy­községi műemléki templom kivitelezésére, illetőleg íel- ' újítására is. Ülést tartott a Minisztertanács : A kormány Tájékoztatá­si Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén további intéz­kedéseket határozott el a Balaton vízminőségének ja­vítására, a térség természe­ti értékeinek és üdülőjelle­gének fokozott védelmére. A határozat előírja többek kö­zött hogy meg kell gyorsí­tani a vízminőség védelmét, ennek keretében, a partmen­ti települések higiéniájának javítását szolgáló beruházá­sokat. Ezzel együtt a bala­toni üdülőkörzet meghatá­rozott településein a túlter­helés csökkentése céljából átmenetileg meg kell tilta­ni a belterület növelését újabb üdülök, szállodák, kempingek, hétvégi pihenésre — a zárt kertekben gazda­sági célokra — szolgáló épü­letek létesítését vagy bőví­tését, valamint új zártkertek kijelölését A kormány kö­telezte az építésügyi és vá­rosifejlesztési minisztert to­vábbá az illetékes főhatósá­gok és tanácsok vezetőit hogy gondoskodjanak a ha­tározat végrehajtásáról. A Minisztertanács tájé­koztatást kapott az Állami Ifjúsági Bizottság elnökétől, az iskolatelevízió és iskola­rádió tevékenységéről, és el­ismerését fejezte ki azok ed­dig végzett munkájáért. (MTI) Németh Károly szovjet kitüntetése Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete csütörtökön a nagykövetségen rendezett bensőséges ünnepségen át­nyújtotta Németh Károly- nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának az Októberi Forradalom Ér­demrendet. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Né­meth Károlynak a két nép testvéri barátsága és együtt­működése erősítése érdeké­ben kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmá­ból adományozta a magas kitüntetést. EMELKEDETT A NYUGDÍJASOK SZAMA - NÉGYEZREN KÜLFÖLDÖN A népgazdaság munkaerő-mérlege A KSH felmérése Az ország munkaképes korú lakossága az elmúlt év január 1-én 6 115 000 volt, az egy évvel korábbinál 28 000- rel, az 1976. évinél 122 000- rel kevesebb. Tovább emel­kedett a nyugdíjas korúak száma, meghaladja a népes­ség egyötödét, s a születések csökkenése folytán az 1976. évi 54 000-rel szemben 1981- ben csak 6000-rel nőtt a munkaképes karon aluliak száma. Az összlakosságon belül az elmúlt évtized közepétől kezdve fokozatosan csökkent az aktív dolgozók aránya: 1976. január 1-én a lakosság 48,2 százaléka, 1982 elején viszont már csak 46,7 száza­léka folytatott aktív kereső tevékenységet. Ebből adódóan száz dol­gozóra 114 eltartott jutott, szemben az öt évvel korábbi 107-tel. A munkaerőtartalék­ként elvben számításba ve­hető eltartottak száma a vizsgált időszakban 270 ezer volt, ez az össznépesség 2,5 százaléka. A ténylegesen igénybe vehető munkaerő- tartalék azonban ennek csak töredéke, mivel ezek az el­tartottak többnyire néhány év múlva elérik a nyugdíj- korhatárt, s emellett külön­böző okok — személyi adott­ságok, családi kötöttségek, esetleg munkahelyi lehetősé­gek hiánya — miatt a rend­szeres munkavállalás szem­pontjából eleve nem jöhet­nek számításba. A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megjelent összesítésből megtudhatjuk azt is, hogy a valamivel több mint ötmillió aktív kereső közül 1 millió 620 ezren dolgoztak az iparban, 382 000-en az építőiparban, 395 000-en a szállításban és hírközlésben, 491 000-en a kereskedelemben, 77 000-en a vízgazdálkodásban, s az egyéb, nem mezőgazdasági ágazatokban 902 000-en. A nemzetközi munkaerőkoope­rációban külföldön dolgozók száma évek óta 4000 körül mozog. A mintegy 6,3 millió eltartott közül a vizsgált időpontban 241 000-en vették igénybe a gyermekgondozási segélyt, s 369 000 volt a ta­nulók létszáma. Az aktív kereső férfiak száma az ip>arban, építőipar­ban, szállításban és hírköz­lésben egyaránt csökkent a legutóbbi két év alatt. A nők közül a korábbiaknál többen vállaltak munkát a szállítás és hírközlésben, a kereske­delemben és a vízgazdálko­dás területén. A mezőgazdaságban és er­dőgazdálkodásiban dolgozók száma 1981-.ben mintegy 20 000-rel emelkedett, ez a növekedés azonban nem a mezőgazdasági alaptevé­kenységet érinti, hanem fő­ként a mezőgazdasági mel­léküzemágakban, a javítási­szerelési munkaterületeken helyezkednek el. Módosult az elmúlt évek­hez képest a fizikai dolgo­zók szakképzettség szerinti összetétele is. A szakmun­kások száma öt év alatt mintegy 60 ezerrel gyarapo­dott, részarányuk 39 száza­lékról 42 százalékra emelke­dett. A betanított munkások aránya ugyanakkor változat­lan — 38 százalék — maradt, a segédmunkásoké pedig 23 százalékról 20 százalékra csökkent. 1982 elején a szellemi foglalkozású aktív keresők csaknem egy- tizede vezető beosztást töl­tött be, egyhatoda pedig irányítóként tevékenykedett. A többséget — 57 százalé­kot — a beosztott ügyintézők közel 800 000 fős csopjortja alkotta. A szellemi foglal­kozású nők körében a veze­tők, illetve irányító részará­nya igen alacsony: 1982-ben négy, illetve nyolc százalék. Viszonylag nagy hányaduk — 27 százalékuk — beosztott ügyviteli munkakört töltött be. A szövetkezeti parasztság száma és aránya az utóbbi években lényegesen nem változott 1982 elején 15 ezerrel többen tartoztak a szövetkezeti parasztsághoz, mint öt évvel korábban, ez­zel arányúk némileg — 13,3 százalékról 13,8 százalékra — emelkedett (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents